Aki a barátom barátja az én barátom is! – gondoljuk néha, csak abba nem gondolunk bele, hogy mi van akkor, ha a közös barátunk valójában az urunk és parancsolónk képviselője. Milyen az a barátság, aminek az alapja az, hogy mindketten ugyanannak a hatalomnak a szolgái?
A Grúz Álom pártot 2012-ben egy, a dollárszámolásba „beleunt”, Ivanisvili nevű oligarcha alapította. Róla két dolgot feltétlenül tudni kell: az 1990-es éveket Oroszországban töltötte, a Guardian szerint bank-, fém- és távközlési vállalatokat alapított, majd amikor a politikába belekezdett, akkor nagyjából 7,5 milliárd dollár vagyonnal rendelkezett. Ez a szám akkor mond igazán valamit ha azt is tudjuk, hogy az ország GDP-je összesen 30 milliárd dollárt tett ki. Ő irányítja a háttérből a kifejezetten ártatlan arcot viselő Irakli Kobakhidze miniszterelnököt.
A pártja a Fideszhez hasonlóan negyedik ciklusát tölti. Egyértelműen oroszbarát politikát folytatnak, a hatalmi elit pedig tehetségesen játszadozik az uniós idegekkel: miközben az ország EU és NATO tagjelölt, a kormánypárt ezen státussal össze nem férő jogszabályokat fogad el sorozatban. Ők kívülről játszanak hasonlóan, mint Orbánék belülről. Azaz persze mi, mert nem Orbánia a két említett szervezet és szövetség tagja, hanem Magyarország.
A tavalyi botrányos grúziai országgyűlési választásokon magyarok is feltűntek, mint nemzetközi választási megfigyelők.
Mielőtt utána néztem volna, valahogy megéreztem, hogy nem a Kétfarkúak erős embereit, Ivány Gábor egyházának jogi szakértői vagy mondjuk a Momentum elnökségi tagjait fogom megtalálni a listában. Valóban nem.
A múlt felhánytorgatása helyett a jelen takarója alá is elég betekinteni. A 2024-es választásokat ugyanis idén októberben követték az ottani önkormányzati voksolások, ahová újból meghívták a nemzetközi megfigyelőket. A 444 cikkezik arról, hogy az Európai Demokratikus Választások Platformja (EPDE) 29 „ál-megfigyelőt” talált a nemzetközi stábban, és igazán büszkék lehetünk arra, hogy ebből bizony 6 magyar volt. A jelentés azt is kiemeli, hogy amit a grúz kormány a megfigyelő-ügyben tesz, az az orosz, fehérorosz és az azeri minta másolata. Mivel ezek az országok mind a barátaink, nem csoda hát, hogy a kormányuk tanulmányi útra küldte a listán jelölt hat embert: jól jön majd a tapasztalatuk 2026 tavaszán.
Mivel a grúzok is viszonozni fogják a kedvességünket jövő áprilisban, ezért az eset úgy is tekinthető, mintha az egy tanulásközpontú keleti cserediák mozgalom része lenne.
A mi „diákjaink” a következők voltak: Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője, László András fideszes EP-képviselő, Hegedűs Barbara Szilvia fideszes országgyűlési képviselő, Révai-Bere Norbert a magyar országgyűlés külpolitikai tanácsadója, Juan Efraín Rocha, korábbi kormánytisztviselő a Miniszterelnöki Hivatal nemzetiségi osztályán, illetve Németh László István, a Recski Szövetség dunántúli szervezetének elnöke is. Az érdeklődők itt gyönyörködhetnek a listában.
Az esettel kapcsolatban felhívnám a Tisza Párt és Magyar Péter figyelmét arra, hogy nagyjából 20 ezer választási megfigyelőt kell küldenie az ellenzéknek a 2026-os választásokra. Ezeket az embereket meg kell találni, ki kell képezni és foglalkozni kell velük. Ez a tudás és kapacitás csak abban a civil közösségben van meg, amit jelenleg a Tisza párttól a stratégiájuk alkotói szinte hermetikusan elzárnak.
Az utolsó percekben vagyunk ahhoz, hogy ezt a gigantikus embertömeget a rendszerváltás érdekében tudással és eltökéltséggel szereljék fel.
A jelentős szaktudással és kapcsolattal rendelkező civil, szakmai közösségeket még megkeresheti Magyar Péter október 23-a és Karácsony között, hogy közös projektbe kezdjenek. A segítségükkel sokkal nagyobb az esélye annak, hogy nem orosz álmot álmodó kormánya legyen Magyarországnak.
Az október 16-i nyírbátori fórumon egy kérdésre Magyar azt válaszolta, hogy „Lesz egy párhuzamos szavazatszámlálása a Tiszának”. Nem, ez nem elegendő kontroll, már csak azért sem, mert ez is csak a Tiszához kötődik. A kontrollnak az állami eljárásban van a helye! Mi sem sürgetheti jobban a civilekkel való kapcsolódást, mint az a tény, hogy a lakossági fórummal egy időben jelentette be Trump, hogy Budapestre jön Putyinnal béketárgyalásokat folytatni, ahol Orbán lesz a házigazda. Értsük meg: ez a világ nem segít az ellenzéknek, mert nem segít a „gyengéknek”. Keresi a biztos pontokat, és nem érdekli annak morális, jogállami és emberi jogi negatív tartalma. Nekünk együtt kell megcsinálni a fordulatot: a Csak Tisza Rendszerváltás matematikailag sem lehetséges.
