Nem létesíthet romantikus illetve szexuális kapcsolatot kínai állampolgárokkal az az amerikai, akit az USA fizet és Kínában dolgozik. Trump rendelete azokra is vonatkozik, akik valamiféle nemzetbiztonsági hozzáféréssel rendelkeznek és Kínában élnek mint családtagok vagy vállalkozók.
Az USA elnöke nyilvánvalóan attól tart, hogy valamiféle honey trap alakulhat ki. A honey trap olyan titkosszolgálati módszer, amellyel úgy próbálják megfogni a célszemélyt, hogy a szolgálat egyik munkatársa szexuális kapcsolatot létesít vele. Ez a módszer ősrégi, és állítólag a KGB is alkalmazta Donald Trumppal szemben még a nyolcvanas években.
“Trump Krasznov néven a KGB ügynöke volt”
Ezt állította a szovjet titkosszolgálat egyik veteránja, aki nyugdíjba vonulása előtt Kazahsztán titkosszolgálatát irányította. Az idén 71 éves Alnur Muszajev fiatal munkatársként a KGB egyik ügyosztályán dolgozott, ahol a Szovjetunióba érkezett külföldi célszemélyeket igyekeztek behálózni és beszervezni. Donald Trump 41 éves volt amikor a Gorbacsov által irányított Szovjetunióba látogatott, ahol egy Trump tornyot szeretett volna építeni Moszkvában a Vörös téren. Ebből végül semmi sem lett, de a KGB felfigyelt az amerikai milliomosra, aki szemmel láthatóan élvezte, hogy vastag pénztárcájával nagyon sok nőt megkaphat Moszkvában. A KGB olyan prostituáltakkal hozta össze Donald Trumpot, akik szorgosan jelentettek a titkosszolgálatnak. A nem ortodox szexuális aktusokat azután filmre vették, és megmutatták Donald Trumpnak. Aki ezt látva vállalta az együttműködést a szovjet titkosszolgálattal, ahol a Krasznov fedőnevet kapta. Ez célzás lehetett Trump vöröses hajszínére.
A KGB-t Putyin szervezte át a Szovjetunió bukása után, innen indult a politikai karrierje. Putyin az ezredfordulón elnök lett, és az első dolgai közé tartozott, hogy Trump dossziéját kikérte az FSZB-től, a KGB utódjától. Trump ugyanis továbbra is nagyon érdekelte a Kremlt, amely katonai és gazdasági erő híján hibrid hadműveletekkel igyekezett visszaszerezni elveszített világhatalmi pozícióit. Ezért aztán az oroszok kisegítették Trumpot amikor a csőd szélén táncolt, és a Deutsche Bankon keresztül komoly pénzügyi támogatást nyújtottak neki. Majd következett a 2016-os elnöki hadjárat, melyet sokak meglepetésére Donald Trump megnyert noha kívülállónak számított. A vesztes Hillary Clinton sietett is megvádolni Trumpot azzal, hogy orosz segítséggel szerezte meg a győzelmet. Meggyőző bizonyíték nem került elő, de Trump első nemzetbiztonsági tanácsadóját sikerült megbuktatni orosz kapcsolatai miatt.
Trump paktálna Putyinnal, de
Az amerikai elnök megegyezésre törekszik az orosz államfővel, mert diplomáciai sikert szeretne felmutatni Ukrajnában. Ezenkívül vonzó számára az a hatalmas nyersanyag kincs, amely orosz földben rejtőzik, de az oroszok nem tudják kihasználni, mert nincs meg hozzá a technológiájuk. Trump elképzelései szerint az USA váltaná fel Európát mint Oroszország nyugati partnere. Ennek az is az előnye lenne, hogy Moszkva távolodna kissé Pekingtől, amely teljes mértékben elfoglalta a nyugatiak helyét az orosz piacon.
Putyin szívesen paktálna Trumppal valamiféle Jalta 2 egyezményről csakhogy az ukrajnai kudarc számára is bizonyíthatja: elmúltak azok az idők amikor a nagyhatalmak a tetszésük szerint alakíthatták a kis népek jövőjét. Az 1945-ös jaltai megegyezés óta mind Moszkva mind pedig Washington alaposan meggyengült. Utoljára a kelet-európai rendszerváltást tudták együtt levezényelni 1989-90-ben. Ceausescu meggyilkolását még együtt határozták el az amerikai és az orosz vezetők, de utána elengedték ezt a térséget, melyet Moszkva nem tudott megtartani, az USA pedig nem akart igazán megszerezni, mert nem látott itt gazdasági érdeket, csak katonai támaszpontokat.
2014-ben az USA újabb támaszpont államot vásárolt Ukrajnában 5 milliárd dollárért. Putyinnak ez már sok volt, és megindította a hibrid háborút Ukrajna visszaszerzésére, amely 2022-ben valóságos háborúvá vált.
Hamar kiderült Washington számára, hogy a háború túlságosan drága különösen, hogy a valóságos célt: Putyin megbuktatását így nem lehet elérni. Ezért Trump fel akarja adni Ukrajnát, de úgy, hogy mindez ne tűnjön stratégiai vereségnek. Az amerikai elnök képernyőfüggő: a sajtó szerint attól retteg, hogy az amerikai nagykövetnek úgy kell távoznia Kijevből mint 1975-ben Saigonból illetve 2021-ben Kabulból.
Trump tudja: az igazi vetélytárs Kína
Az amerikai elnök azért is akar megállapodni mielőbb Putyinnal, mert szeretné az erejét Kínára koncentrálni. Hszi Csin-ping elnök volt az egyetlen külföldi vendég, akit Trump meghívott a beiktatására. Peking csak az alelnököt küldte, mert Trumpnak egyetlen szavát sem hiszi el. Titokban folynak ugyan az egyeztetések Washington és Peking között, de szemmel láthatóan eredménytelenül. Ezért alakult ki a könyörtelen vámháború az Egyesült Államok és Kína között. Pekinget nem kergeti a tatár, Donald Trumpot viszont igen.
Kína még mindig képes arra, hogy évi 5%-os GDP növekedést produkáljon miközben az USA-t stagfláció fenyegeti, vagyis semmi sem növekszik kivéve az árakat.
Míg korábban az USA szőtt hálót Kína köré, most a kínaiak próbálkoznak egy Trump ellenes koalícióval, melyben benne lehet Európa, Kanada és Latin Amerika valamint Kelet Ázsia. Vang Ji kínai külügyminiszter már egyeztetett japán és dél-koreai kollégájával, Hszi Csin-ping elnök hamarosan felkeresi Vietnamot és Kambodzsát. A sors és Trump szeszélye folytán ezt a két államot sújtja a leginkább az amerikai vámemelés. Vietnam és Kambodzsa épp Kína befolyásának ellensúlyozására kereste a kapcsolatot Amerikával, most, hogy egy óriási pofont kaptak, kénytelenek lesznek megtérni, és elfogadni Peking vezető szerepét a térségben. Nem is oly rég Vietnam vezére azon örvendezett, hogy tavaly vendégül láthatta Biden elnököt és Vlagyimir Putyint valamint Hszi Csin-pinget. Most maradt a kínai elnök, aki mosolyogva terjeszti ki befolyását, mert bízik a saját erejében és jövőjében miközben Donald Trump kapkod, fenyegetőzik és mind nehezebben titkolja: a király meztelen!
