Michael Wolff írt könyvet Tűz és düh: Trump Fehér Háza belülről címmel. Trump megpróbálta megakadályozni, hogy megjelenjen, de nem sikerült neki.
Fotó: MTI/EPApool/Ota Kijosi
A New York Magazine már szerdán közölt egy, a könyvön alapuló hosszú elemzést, ami után Trump azt mondta volt főtanácsadójáról, az eltávolítása után a szélsőjobboldali Breitbart portálhoz visszatérő Steve Bannonról:
„elvesztette az eszét”.
Az elnök ügyvédje pedig levélben fordult Michael Wolff íróhoz és a kiadóhoz, kérve a könyv forgalmazásának letiltását. Nem járt sikerrel: a könyvet négy nappal a tervezett előtt, már mától meg lehet venni.
A könyv másfél év alatt készült, Wolff sokat beszélgetett hozzá magával Trumppal, részt vehetett fontos megbeszéléseken, és több mint 200 interjút készített. Többek között Steve Bannonnal, aki szerint Trump fia, ifjabb Donald Trump oroszokkal tartott találkozói az elnökválasztási kampány alatt árulással értek fel.
Bannon szerint
Trump egyáltalán nem számított arra, hogy megnyeri a választást,
de teljesen megrészegedett tőle.
Steve Bannon Forrás: Wikimedia Commons
Wolff a könyvben az MTI szerint az is írja: „Trump nem élvezte a beiktatási ünnepséget. Dühös volt, hogy a legismertebb sztárok visszautasították a részvételt, háborgott a Blair House (a kormányzati vendégház) berendezésén, és láthatóan veszekedett a feleségével, aki a könnyeivel küszködött. Egész nap olyan volt az arca, amiről a hozzá közelállók azt szokták mondani: golfozó arc. Vagyis haragvó és dühös, a vállát behúzta, a karjával állandóan hadonászott, a szemöldökét összevonta, az ajkát harapdálta.
A könyv szerint
Trumpot megrémisztette a Fehér Ház.
Kulcsot kért a hálószobájához, miközben a titkosszolgálat szerint ez biztonsági okokból nem lehetséges. Wolff arról is ír, hogy Ivanka Trump, az elnök lány abban bízik, hogy ő lehet majd az USA első női elnöke, és ebben férje, Jared Kushner is támogatja.
A könyv szerint Donald Trumpnak van egy másik nagy támogatója a milliárdos Sheldon Adelson mellett: az elnök csodálja Rupert Murdoch médiacézárt, és szinte naponta beszél vele telefonon.
Steve Bannonra viszont most dühösek a republikánusok. A Mercer-család, amelynek egyik tagja kisebbségi tulajdonos a Breitbartban, közleményben jelentette be, hogy már hónapok óta nem beszélnek vele, és a jövőben nem támogatják.
Donald Trump amerikai elnök szerdán közleményben tudatta, hogy korábbi stratégiai főtanácsadója, Steve Bannon szerinte „elvesztette az eszét”. Trump a közleményben úgy fogalmazott: „Steve Bannon nemcsak az állását, hanem az eszét is elveszítette”.
Az elnök azt követően hozta nyilvánosságra felháborodását, hogy a New York Magazine című lap szerdán részleteket közölt egy új könyvből, amelyet Michael Wolff írt ugyan, de a háttérben szinte bizonyosan Steve Bannon egyetértésével és kiszivárogtatásaival.
A Tűz és düh: Trump Fehér Háza belülről című könyvben Bannon, aki a kampányban vezető tanácsadója, majd a Fehér Házban stratégiai tanácsadója volt Donald Trumpnak, a többi között elmondja, hogy Trump soha nem számított a választási győzelemre, csupán azzal kalkulált, hogy elnökjelöltsége sokat használ majd üzleti ügyeinek és „feltáratlan lehetőségeket rejt magában”. A könyv állítása szerint Bannon „hazaárulásnak” nevezte Trump veje, Jared Kushner és legidősebb fia, ifjabb Donald Trump oroszokkal folytatott találkozóit a választási kampány idején.
Közleményében Trump nyersen megtagadta Bannont. „Steve Bannonnak semmi köze sem hozzám, sem az elnökségemhez” – fogalmazott.
Amerikai sajtójelentések szerint Bannon már korábban is magára haragította Trumpot. Legutóbb decemberben, amikor a Vanity Fair című magazin hosszas Bannon-portrét közölt, amelyben az augusztusban elbocsátott volt tanácsadó név szerint, nyíltan bírálta Trump lányát, Ivankát és Ivanka férjét, a Fehér Ház egyik főtanácsadójává kinevezett Kushnert.
„Miért adunk nekik milliókat, ha nem hajlandóak folytatni a béketárgyalásokat?!”- tette fel a költői kérdést Twitteren az Egyesült Államok elnöke.
Az amerikai elnök december 6-én ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A palesztinok, akik saját fővárosuknak tekintik Jeruzsálemet, felháborodtak Trump döntésén. Mahmud Abbasz elnök közölte: nem kíván találkozni Mike Pence amerikai alelnökkel, akit Trump a Közel-Keletre akart küldeni. Erre válaszul az amerikaiak lemondták az alelnök látogatását. Ugyanakkor a tervek szerint január 21-én mégiscsak elutazik Mike Pence a Közel-Keletre.
Mennyire súlyos ez a fenyegetés ?
Nikki Haley, az USA nagykövete már megfenyegette a palesztinokat, hogy felfüggesztik a menekült táborok támogatását, amelyre tavaly az Egyesült Államok 368 millió dollárt költött. Más forrásból is kapnak pénzt a palesztinok Amerikától. A USAID tavaly 316 millió dollárt utalt át nekik a terrorizmus ellenes harc címén. Ezt a pénzt a palesztinok a biztonsági alakulatok megerősítésére fordítják.
A palesztinok szerint az USA immár nem közvetít köztük és Izrael között, hiszen Jeruzsálem kérdésében egyértelműen a zsidó állam mögé állt. Amerika viszont Irán ellenes egységfrontot szeretne létrehozni a Közel-Keleten a szunnita arab államok és Izrael részvételével. Irán – Trump döntésére válaszul – a palesztinok fővárosának ismerte el Jeruzsálemet.
Donald Trump amerikai elnök kedden azt mondta, hogy az Egyesült Államok atomtámadás indítására szolgáló gombja „sokkal nagyobb és sokkal hatásosabb” mint az, amely Kim szerint örökké az asztalán van.
„Nekem nagyobb gombom van, mint Kim Dzsong Unnak” – közölte újabb Twitter-bejegyzésben Trump, az észak-koreai vezető újévi köszöntőjére reagálva, amelyben a phenjani rezsim vezetője ismét azt hangoztatta, hogy Észak-Korea mostanra képessé vált az Egyesült Államok területének bármely részére csapást mérni nukleáris fegyvereivel, s ezért Amerika soha többé nem lesz képest támadást indítani országa ellen.
Trump leszögezte, hogy
az ő íróasztalán lévő, atomfegyver bevetésére utasító nyomógomb „sokkal nagyobb” és „sokkal hatásosabb”,
mint az észak-koreai vezetőé. „Tájékoztatná valaki őt a kiszipolyozott és kiéheztetett rezsimjéből arról, hogy nekem is van Nukleáris Nyomógombom, de az enyém sokkal nagyobb és sokkal hatásosabb, mint az övé, és az én Nyomógombom működik!”.
Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kedden délután a világszervezet székházában újságíróknak arról beszélt, hogy Washington kész további szankciókra is, abban az esetben, ha Phenjan újabb rakétakísérleteket hajtana végre.
Donald Trump amerikai elnök első nagy nemzetközi vállalkozása a Trump torony volt Panamában: a 70 emeletes épületben luxuslakásokat adtak el. A terv befuccsolt, de a fő felelős Alexandre Ventura Nogueira vállalta, hogy találkozik a Reuters oknyomozó újságíróival.
A gengszter-vállalkozóval szemben elfogató parancs van érvényben hazájában, Braziliában és Panamában. Az utóbbi országban ült is, de 1,4 millió dollár lefizetése után szabadlábra helyezték, de csak azzal a feltétellel, hogy nem hagyja el Panamát. Ő azonban azonnal lelépett. Ma nem lehet tudni, hogy hol él és azt sem, hogy miből.
„Csak pár percre találkoztam Donald Trumppal. Mar-a-Lagoban (ez ma a nyári Fehér Ház). Úgy mutattak be neki, hogy én adom el a Trump Ocean Club-ot a helyieknek”
– emlékezett vissza a tíz évvel ezelőtti találkozóra a brazil gengszter, aki Panamában ugyanazt a luxuslakást kétszer-háromszor is eladta! „Nem vagyok angyal, de az ördög sem én vagyok! Előfordult, hogy egy lakást kétszer is eladtunk, de csak azért, mert gond volt az időzítéssel!”
Trump partiján, Floridában más érdekes figurák is megjelentek – írja a Reuters. Például két egykori szovjet polgár, akiket gengszterként tartottak nyilván Kanadában. Alexander Altshoul és Stanislau Kavalenka színes múlttal rendelkezik. Prostituáltakat csempésztek be Kanadába, és azon keresztül az USA-ba az egykori Szovjetunió tagállamaiból.
Trump partijára úgy kerültek, hogy pénzt fektettek a panamai üzletbe, illetve pénzes vevőket ígértek az egykori Szovjetunió területéről.
Trump megörült ennek, hiszen akkor még bízott benne, hogy Moszkvában is megépül a Trump torony. A két jómadár üzleti kapcsolatban állt egy harmadik egykori szovjet állampolgárral, Arkagyij Vodoroszovval, aki Izraelbe vándorolt ki. Szoros kapcsolatban álltak egymással azt követően is, hogy kiderült: Vodoroszovot öt évre ítélték emberrablásért Izraelben „Alig ismertem őket” – mondja most róluk Nogueira, aki viszont megemlíti, hogy Trump lánya, Ivanka imádta Panamát. Imádta az egész panamai üzletet, úgyhogy olykor dalra fakadt, hogy szórakoztassa a vendégeket Floridában.
Az üzlet mindennek ellenére befuccsolt, a gengszterek lebuktak. Donald Trump és családja természetesen érintetlenül került ki a buliból. Sőt nyereséggel!
A Reuters szerint Donald Trump 30-50 millió dollárt kapott a név használatért. Azokról a vásárlókról, akik Panamában a Trump toronyban méregdrágán vettek luxuslakást, melyről aztán kiderült, hogy nem is az övék, nem szól a fáma …
Több mint 38 milliárdosra becsülik a kaszinómágnás, Sheldon Adelson vagyonát, aki hatalmas összegekkel támogatta Donald Trump megválasztását, és azóta is rendszeresen találkoznak. A 84 éves Adelson rendszeresen szerepel azokon a listákon, amelyeken a világ legbefolyásosabb embereit sorolják fel, komoly befolyása volt Trump Jeruzsálemet érintő döntésére is. Nagy ellenfeléhez, Soros Györgyhöz hasonlóan Adelson is sok ügyet támogat – de a nézeteik szinte mindenben különböznek.
Sheldon Adelson Forrás: Flickr / East Coast Gambler
Sheldon Adelson 1933-ban született, apai oldalról ukrajnai és lengyelországi zsidó felmenői vannak, anyja viszont Angliában született. Bostonban nőtt fel, már fiatal korában milliomos lett különböző üzleteivel, mára pedig
ő Amerika 14. leggazdagabb embere,
a Forbes szerint 38,3 milliárd dolláros vagyona lehet – vagyis kb. másfélszer akkora, mint nagy ellenfelének, Soros Györgynek volt az adományozás előtt.
Adelson a Las Vegas Sands Corporation alapítója, elnöke és vezérigazgatója, szállodája és kaszinója van Las Vegasban, Makaóban és Szingapúrban, övé a Las Vegas Review-Journal című újság, valamint az Israel Hayom (Izrael Ma) című izraeli napilap. Ezek mellett az offshore-cégeket leleplező Panama Papírok között is előkerült Adelson neve: egy bermudai céghez volt köze.
Már gazdag ember volt, amikor 1991-ben második feleségével Velencében járt nászúton, és annyira megtetszett neki a város, hogy felépíttetett egy róla mintázott szállodát Las Vegasban: a The Venetiant. Amely egyébként, a Las Vegas Strip hoteljeihez hasonlóan, jóval több, mint egy szálloda: szórakoztatóipari komplexum, kaszinóval, éttermekkel, klubokkal.
Fotó: MTI/EPA/David G. McIntyre
A kétezres évek elején Adelson Kelet-Ázsiában kezdett terjeszkedni, egész pontosan Makaóban: ő nyithatta meg az első, nyugati stílusú kaszinót. Ezzel kapcsolatban korrupciós vádak is érték, újságcikkek szerint például a koncesszióért cserébe segített, hogy Peking kapja a 2008-as olimpiát. Végül 2016-ban a cég elfogadott egy 9 millió dolláros büntetést, és lezárták a vizsgálatot.
Sheldon Adelson vagyona az ázsiai befektetéseknek köszönhetően megsokszorozódott,
így került be a világ leggazdagabb emberei közé.
Az amerikai milliárdosok többségéhez hasonlóan régóta adományoz nagyobb összegeket különböző, általa fontosnak tartott társadalmi ügyekre, egy, a saját nevét viselő alapítványt is létrehozott. Tízmilliókat fordított iskolák építésére, de zsidó származású fiatalok izraeli útjait is támogatja. Emellett
gyakorlatilag minden ellen küzd, amit Soros György támogat.
Sorosnak például vannak befektetései az online szerencsejátékiparban, míg Adelson háborút hirdetett az internetes kaszinók ellen. 2013-ban arról beszélt, hogy Iránra atombombát kellene dobni, dollármilliókkal küzd a marihuána legalizálása ellen, és még egy szervezetet is létrehozott, kifejezetten azért, hogy szembeállítsa a demokraták támogatói, elsősorban Soros György által létrehozott MoveOnnal, amely főleg liberális ügyeket támogatott.
Forrás: Wikimedia Commons
Ez a szervezet volt a Freedom’s Watch, amelynek évi 30 millió dolláros költségvetését Adelson gyakorlatilag egymaga finanszírozta. A szervezet
rengeteget költött például az iraki háború népszerűsítésére,
valamint republikánus jelöltek támogatására.
Sheldon Adelson ugyanis, bár családja demokrata volt, hithű republikánus. Hiába nőtt a vagyona Barack Obama elnöksége alatt jobban, mint bárki másé (a Facebook-alapító Mark Zuckerberget is beleértve), elszántan küzdött ellene: a Brookings Intézet szerint csak 2012-ben összesen 93 millió dollárt költött arra, hogy Obamát ne válasszák újjá.
Adelson az elmúlt néhány évben több mint 200 millió dollárt költött republikánus jelöltekre és különböző, a jobboldaliak által fontosnak tartott ügyekre.
2012 februárjában a Forbes-nak el is mondta, hogy miért: azt állította, ellenzi, hogy gazdag emberek megpróbálják befolyásolni a választásokat, de ameddig képes rá, ő is megteszi, mert szerinte Soros György is ezt csinálja.
Ugyanebben az interjúban Adelson egyébként azt is állította, hogy ellenzi a negatív kampányt, és az ő pénzét nem lehet ilyenre használni – ugyanakkor több példát is lehet sorolni, amikor mégis ez történt.
A pénznek is köszönhetően
Sheldon Adelson befolyása óriási a republikánus pártra,
az utóbbi időben még nagyobb is, mint a nála is gazdagabb Koch-fivéreké.
Több forrás szerint Adelson a tavalyi elnökjelöltek között például valóságos külön castingot tartott a Venetianben, ezután döntötte el, hogy kit támogat. Ő volt a legnagyobb adományozó a 2012-es és 2016-os kampányban is – nemcsak saját pártjában,
egyik pártnak sem adott senki annyi pénzt, mint ő a republikánusoknak.
Tavaly Donald Trump mögé állt, 25 millió dollárt adott a kampányára, majd a választási győzelem után adott ötmilliót Trump beiktatási ünnepségére is – soha egyetlen magánszemély nem adott még ennyit. A New York Times szerint
Trump hivatalba lépése óta az elnök és Adelson rendszeresen beszélnek egymással,
vagy telefonon, vagy a Fehér Házban.
Sheldon Adelson feleségével Trump beiktatási ünnepségén Fotó: MTI/EPA/Justin Lane
Nemcsak Amerikában ilyen nagy a befolyása, hanem Izraelben is. Az ő tulajdonában lévő Israel Hayom az ország legolvasottabb napilapja – és az újság hosszú időn keresztül Benjamin Netanjahu kormányfő szócsöveként működött.
Az elmúlt néhány hónapban Adelson és Netanjahu viszonya azonban megromlott, a Times of Israel korábban arról írt, hogy a milliárdost egy rendőrségi ügyben is meghallgatták, és ott azt mondta, „meglepődött, csalódott és dühös”, hogy Netanjahu tárgyalásokat folytatott egy másik lappal, hogy írjanak róla kedvezőbben, cserébe pedig azt ígérte, visszafogja az Israel Hayomot.
Emiatt Adelson egyre inkább a még Netanjahutól is jobbra álló Naftali Bennett felé fordult, a Háárec szerint ezt ellensúlyozandó kezdett Netanjahu aktív Soros-ellenes kampányba, hogy valamelyest visszaszerezze Adelson bizalmát.
Sheldon és Miriam Adelson Forrás: Wikimedia Commons
A milliárdos régóta támogatja, hogy az USA Jeruzsálemet ismerje el Izrael fővárosaként, hírek szerint egyre türelmetlenebb volt, amiért Trump halogatja a döntést – ez a nyomás is közrejátszhatott a közel három héttel ezelőtti bejelentésben.
A téma ugyanis a New York Times információi szerint régóta napirenden volt Trump és Adelson között – állítólag még tavaly Trump azzal győzte meg a milliárdost, hogy őt támogassa a jelöltek közül, hogy megígérte neki Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerését és a nagykövetség költözését. A lap szerint tíz nappal azelőtt, hogy Trump hivatalba lépett volna, kettesben találkozott Adelsonnal, aki utána felhívta egy barátját, és azt mondta neki:
Trump számára a fő prioritások egyike lesz, hogy átköltöztesse a nagykövetséget.
Trump azért is hozhatott ilyen, a világ legtöbb országában elutasított döntést, mert számára Jeruzsálem kérdése amúgy is inkább belpolitikai ügy, és nem diplomáciai. Fő támogatói közül pedig nem csak Adelsonék harcolnak a költözésért, hanem az úgynevezett evangéliumi keresztény közösségek is.
Az biztos, hogy októberben Adelson a Fehér Házban együtt vacsorázott Trumppal – nem sokkal később pedig az elnök bejelentette döntését. Nem véletlenül mondják sokan, hogy Adelson befolyására tett így. Azt pedig a közeljövőben meglátjuk, hogy a konzervatív milliárdos más ügyekben is konkrét intézkedésekre tudja-e váltani befolyását.
Aki ismeri a House of Cards (Kártyavár) című sorozatot, annak Adelson életének több eleméről is eszébe juthat az egyik szereplő: Raymond Tusk, a titokzatos milliárdos. Tusknak is kínai üzletei vannak, kaszinómogulokkal is kapcsolatban áll – és aztán ebből a pénzből támogatják a kampányt. A hasonlóság nem véletlen, Tusk alakját részben Adelsonról mintázták a sorozat készítői, de rajta kívül a Koch-fivérek és Warren Buffett is mintaként szolgált.
Az Amerikai elnök csalódottságát fejezte ki Kínával szemben, amiért az ázsiai hatalom – sajtóelentések szerint – olaj at juttat el Észak-Koreának. Tweetjében Donald Trump azt írta, hogy Kínát tetten érték.
„Soha nem lehet barátságos megoldás az észak-koreai problémára, ha ez folytatódik!’ – csiripelte az amerikai elnök.
Caught RED HANDED – very disappointed that China is allowing oil to go into North Korea. There will never be a friendly solution to the North Korea problem if this continues to happen!
Kína korábban tagadta, hogy megsértette volna az ENSZ által elrendelt embargót. Peking a múlt héten ráadásul támogatta az amerikaiak által megszövegezett határozatot, amely kitér arra, hogy 90 százalékkal csökkenteni kell az észak-koreai üzemanyagimportot.
Az merikai elnök tweetjének az előzménye – írja a BBC – azok a dél-koreai sajtóértesülések, amelyek szerint kínai tankerek titokban olajat juttatnak el észak-koreai hajókhoz.
Hírek szerint az illegális hajómozgásokat amerikai kémműholdak október óta mintegy harminc alkalommal rögzítették.
Négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) csütörtökön – jelentette az AFP francia hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva.
Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből – jelentette az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az MTI által ismertettetek szerint a tiltást az Egyesült Államok kezdeményezte, amely további hat hajó kitiltását is kérte a világ kikötőiből, de Kína csak az említett négy hajóra bólintott rá. Washington továbbá két hongkongi, egy palaui, egy belize-i, egy panamai és egy kínai zászló alatt hajózó teherszállító ellen akart még büntetőintézkedéseket hozni.
A BT ezt megelőzően nem egészen egy hete hozott szankciókat: a legutóbbi észak-koreai rakétateszt miatt. Ezek szerint 90 százalékkal
csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját.
A határozat felszólítja az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 24 hónapon belül küldjék haza valamennyiüket. A cél, hogy megfosszák az észak-koreai rezsimet a vendégmunkások által hazaküldött pénztől. Az eredeti javaslatban 12 hónap szerepelt.
Az észak-koreai külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok retteg Észak-Korea nukleáris erejétől, és
„egyre eszeveszettebbül hozza meg egyre szigorúbb szankcióit az ország ellen, és gyakorol rá nyomást”.
Az ENSZ BT az idén már több szakaszban is megszavazott gazdasági szankciókat Észak-Korea ellen annak nukleáris kísérletei miatt.
Donald Trump bátor és történelmi döntést hozott amikor elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának – hangsúlyozta az izraeli közlekedési miniszter. Yisrael Katz egyúttal bejelentette, hogy az a villamos megálló, mely a Siratófal közelében épül, Donald Trump nevét viseli majd.
Minderről a Yedioth Ahronot hírportál számol be, ismertetve a 2,5 milliárd sékel értékű közlekedésfejlesztési programot. Ez az új villamosvonal részben metró lesz, hiszen két megállót is a föld alá helyeznek el, 52 méteres mélységben. Minderre azért van szükség, mert Jeruzsálemben maximálisan védeni kívánják a történelmi és vallási emlékhelyeket.
Az új villamosvonal kapcsolódik a tervezett Tel Aviv-Jeruzsálem gyorsvasúthoz. Ez 28 perc alatt tenné meg a távot a Ben Gurion repülőtér és Jeruzsálem között. Izraelben abban bíznak, hogy Trump jeruzsálemi döntése megnöveli majd az Izraelbe látogató zsidók, illetve a turisták számát.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Trump döntése után sok más állam is áthelyezi majd a diplomáciai képviseletét Jeruzsálembe. Eddig, második fecskeként csak Guatemala jelentkezett, melynek elnöke Facebookon jelentette be a döntést. Romániában a kormányzó szociáldemokraták vezére jelezte, hogy érdemes lenne fontolóra venni a diplomáciai képviselet áthelyezését Jeruzsálembe, hiszen Izrael minden fontos állami intézményének ott van a központja.
A beutazás korlátozásáról szóló rendeletébe tett így egy amerikai fellebbviteli bíróság szerint. A beutazási tilalom nem vonatkozhat olyan emberekre, akiknek erős kötődésük van az Egyesült Államokhoz.
Az elnöki rendelet Iránból, Szíriából, Jemenből, Líbiából, Szomáliából, Csádból, valamint Észak-Koreából és Venezuelából korlátozta volna a beutazást addig, amíg szigorúbb ellenőrzési rendszert vezetnek be.
Korábban Trump két elnöki rendeletet is hozott erről, de a bíróságon mindkettő elbukott.
A harmadik változatot jóváhagyta a szövetségi legfelsőbb bíróság, de októberben két szövetségi bíró is felfüggesztette az elnök rendeletét. A kormány emiatt a 9. kerületi fellebbviteli bírósághoz fordult, amelynek az illetékességi köre több tagállamra kiterjed.
Ez a fellebbviteli bíróság most úgy döntött: a beutazási tilalom nem vonatkozhat olyanokra, akiknek „igazolhatóan jóhiszemű viszonya van az Egyesült Államokkal”. A döntés szerint az elnöknek joga van szabályozni a bevándorlók belépését az országba, de ez a jog nem korlátlan, és Trump
„ezúttal ismét túllépte a ráruházott hatalmi jogkört”.
A bíróság döntése addig nem lép érvénybe, amíg a valószínűsíthető fellebbezésről nem dönt a Legfelsőbb Bíróság.
Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban helyi idő szerint pénteken délelőtt aláírta a törvényhozás által a héten elfogadott adótörvényt, amely Trump legnagyobb törvényhozási győzelme elnöksége első évében.
Az elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában, újságírók jelenlétében szignálta a másfélezer milliárd dolláros adócsökkentést előirányzó törvényt.
„Nagyon, nagyon büszke vagyok rá” – mondta az újságíróknak, és hozzátette, hogy a törvényben „fantasztikus dolgok” vannak a vállalkozások, a dolgozó emberek, a középosztály és mindazok számára, akik munkahelyeket teremtenek. Úgy fogalmazott: a vállalatok „megőrülnek majd” ezért a törvényért.
Trump ezzel egyidejűleg aláírta azt a kongresszus által csütörtök este elfogadott törvényt, amely biztosítja a szövetségi kormányzat finanszírozását január közepéig, majd floridai birtokára indult, ahol a karácsonyi ünnepeket tölti.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
