Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Trump az idén ott lesz Davosban

0

Az idén a nem kis részt az antiglobalista szólamoknak köszönhetően elnöki posztra jutó Donald Trump is ott lesz a Davosi Világgazdasági Fórumon. Tavaly még a távollétével tüntetett. Találkozik majd a többi között Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdásszal, aki korábban szintén antiglobalista volt.

 

Stiglitz komoly gazdasági kockázatot látna abban, ha a republikánusok és a demokraták nem jutnának egyezségre a költségvetésről január 19-ig . Ha az USA-nak nem lesz új költségvetése, akkor ez lenne a legnagyobb politikai kihívás a globális gazdaság számára. Erről is beszélget majd Donald Trumppal a január 23-án kezdődő hagyományos Davosi Világgazdasági Fórumon.

Amelyen – sokak számára kissé talán meglepő módon – az Egyesült Államok elnöke is részt vesz. Tavaly még a távollétével tüntetett. Igaz, akkor még Trump főtanácsadója az a Steve Bannon volt, aki antiglobalista nézeteivel szavazók millióit állította a republikánus elnökjelölt mögé. Steve Bannont időközben kitették a Fehér Házból. Válaszul egy könyvben kitálalt Trump belső ügyeiről. Ezzel véglegessé vált a szakítás.

Kiderült az, amit sokan sejtettek korábban is, hogy Donald Trump egyáltalán nem antiglobalista, csak a választások idején öltötte fel ezt a pózt, mert ez hozta a legtöbb szavazatot.

Pénzügyminiszterét már szokás szerint a New Yorki Goldman-Sachs tőzsdei óriástól választotta. Márpedig ez a cég a globalizáció egyik legfőbb haszonélvezője.

Joseph Stiglitz korábban maga is a globalizáció ellenfelei közé tartozott, de álláspontja lassacskán változik.

Ma már Davosban a világgazdasági fórum egyik meghívott szónoka. Tavaly Hszi Csinping kínai elnök képviselte a liberális gazdasági vonalat a svájci városban, míg az Egyesült Államok antiglobalista húrokat pengetett. Ma már minden egy kicsit másképp fest hiszen kiderült: az antiglobalista húrokat pengető Donald Trump idején mind az amerikai mind pedig a globális gazdaság fellendült.

Csak épp az amerikai költségvetés válsága nem oldódott meg. Az államadósság a csúcson, és ha nem lesz új költségvetés Washingtonban, akkor abba az egész globális gazdaság beleremeghet.  Ez ugyanis negatív üzenet lenne mindenki számára –figyelmeztetett a Nobel díjas Joseph Stiglitz professzor, aki a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozott.

 

Trump: nem vagyok rasszista!

0

Nagy vihart aratott Donald Trump amerikai elnök „odamondása”, nevezetesen, hogy pöcegödörnek nevezte azokat az országokat, ahonnan a menekültek érkeznek. Napokkal később végül már Trump is kénytelen volt megszólalni az ügyben, mégpedig egyik kedvenc időtöltése, golfozás közben. A kérdésre, hogy rasszista-e, azt válaszolta, hogy nem.

 

A floridai West Palm Beachen lévő golfklubjában fogadta vacsorán Kevin McCarthyt, a republikánusok képviselőházi csoportjának vezetőjét, s előtte beszélgetett röviden újságírókkal, vasárnap este. Mint  Euronews jelentette: Donald Trump úgy fogalmazott, hogy

„a legkevésbé rasszista ember, akivel a kérdező valaha interjút készített”.

Mint a FüHü is megírta, az amerikai elnök csütörtökön, egy, az ovális irodában tartott találkozón – a Washington Post beszámolója szerint – nevezett pöcegödörnek bizonyos államokat. A találkozón mindkét párt képviselői jelen voltak, mivel egy migrációval kapcsolatos megállapodásról volt szó. Az elnök megjegyzése az afrikai országokból, illetve Haitiről és El Salvadororból érkező bevándorlókra vonatkozott.

A Fehér Ház nem tagadta, hogy valóban elhangzott az elnök becsmérlő mondata,

ehelyett egy közleményt adtak ki, amellyel igyekeztek elvenni a megjegyzés élét.

Napokon belül ez már a második, az elnökkel és a bevándorlókkal kapcsolatos, nagy felháborodást kiváltó fejlemény. Az illegális bevándorlók már ott született gyerekei azért tüntettek pár napja, mert Donald Trump kiutasított az országból 200 ezer salvadori bevándorlót, akik már majdnem húsz éve ott élnek. Másfél évet kaptak, 2019 szeptemberéig maradhatnak.

Nem szolgálok tovább Trump alatt!

Esküt tettem, hogy az Egyesült Államok elnökét akkor is szolgálom, ha nem értek egyet mindenben a politikájával. Ezt az esküt immár képtelen vagyok betartani. Ezért lemondok nagyköveti tisztemről – közölte John Feely, aki Panamában képviselte az Egyesült Államokat. A Panama csatorna miatt ez stratégiai posztnak számít az amerikai diplomáciában.

John Feely az egyik legtapasztaltabb Latin Amerikával foglalkozó diplomata volt: korábban  Washingtonban ő volt a latin-amerikai főosztály helyettes vezetője. Még diplomata pályafutását megelőzően a hadseregben szolgált: helikopter pilóta volt a tengerészgyalogságnál.

A kiválóan minősített diplomata távozása nagy presztízs veszteség a Trump kormányzatnak. Az amerikai elnök nemrég azt mondta egy washingtoni tanácskozáson : szar országokból nem akarok bevándorlókat látni! Trump Afrikára és Latin Amerikára gondolhatott.

Később ugyan cáfolták ezt a kijelentést, de nem túl meggyőzően. Az amerikai elnök falat kíván építeni az USA és Latin Amerika közé, a mexikói határ teljes hosszában. Ez rendkívül módon népszerűtlenné teszi az Egyesült Államokat Latin Amerikában, ahol hagyományosan is sokan elnyomónak tekintik Washingtont. A külügy most azt közölte, hogy a panamai nagykövet már régebben jelezte távozási szándékát vagyis az nem függ össze azzal, hogy Trump szar országnak nevezett több latin-amerikai és afrikai államot.

Mindenesetre tény, hogy egy tekintélyes karrier diplomata távozik azért, mert nem ért egyet Trump politikai stílusával. Korábban a külügyminiszter távozásáról is felreppentek hírek, de Rex Tillerson egyelőre marad. Trump pedig vígan áthágja a diplomáciai normákat, mert azzal számol, hogy a választók jelentős része ezt a stílust szereti. A latin-amerikai vagy afrikai államok sértettsége kevéssé érdekli Donald Trumpot, ha cserébe növelheti a népszerűségét otthon, hiszen nyolc évig szeretne a Fehér Házban maradni…

Trump egyelőre nem mondja fel az iráni atomalkut

0

Egyelőre nem állítja vissza a szankciókat, de fel akar állítani egy határidőt az egyezmény „megjavítására”.

A Reuters értesülései szerint, ha semmi változás nem lesz, akkor Donald Trump újra az egyezmény felrúgásával fenyegetőzhet majd. Irán azonban közölte: nem fogad el újabb feltételeket.

A héten

az Európai Unió is felszólította Trumpot, hogy tartsa tiszteletben az atomalkut.

Az egyezményt hat ország írta alá Iránnal 2015-ben: az USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország.

Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter Brüsszelben is tárgyalt erről Federica Mogherinivel, az EU külügyi főképviselőjével, aki szerint az egyezmény bevált, működik, lehetővé teszi az iráni nukleáris program külföldi ellenőrzését.

Ugyanakkor Irán nagy ellenfelei, Izrael és Szaúd-Arábia örömmel fogadná az atomalku felmondását, és azt, ha újra szankciókat vezetnének be Iránnal szemben.

Bevándorlókra tett kegyetlen megjegyzése miatt támadják Trumpot

0

Donald Trump azon csattant fel, hogy miért jön olyan sok ember az általa „pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.

Az amerikai elnök csütörtökön, egy, az ovális irodában tartott találkozón beszélt erről a Washington Post beszámolója szerint. Ezen mindkét párt képviselői jelen voltak, hiszen egy migrációval kapcsolatos megállapodásról volt szó. Az elnök megjegyzése az afrikai országokból, illetve Haitiről és El Salvadorból érkező bevándorlókra vonatkozott.

A Fehér Ház nem tagadta, hogy valóban elhangzott az elnök becsmérlő mondata,

ehelyett egy közleményt adtak ki, amellyel igyekeztek elvenni a megjegyzés élét.

A Raj Shah szóvivőtől származó szövegben az áll, hogy az Trump elnök soha nem a külföldiek, hanem az amerikaik érdekeit tartotta szem előtt, és olyan, tartós megoldást hozó bevándorlási politikáért harcol, amely azokat az embereket fogadja be, akik hozzájárulnak az Egyesült Államok gyarapodásához.

A csütörtöki megbeszélésen az úgynevezett átmeneti védelmi státusz visszaállításáról volt szó, amely például a természeti katasztrófák által sújtott országok polgáraira vonatkozna. A héten a Trump-adminisztráció bejelentette, hogy visszavonják ezt az engedélyt több mint 200 ezer El Salvador-i bevándorlótól, akik még az 1991-es földrengés miatt érkeztek az országba. Korábban például a haiti bevándorlók engedélyét is visszavonták, így több százezer embert fenyeget a deportálás veszélye.

Obama miatt mondta le londoni útját Trump

0

Mégsem nyitja meg az új amerikai nagykövetséget Donald Trump februárban, Londonban. Az amerikai elnök mindezt azzal indokolta, hogy elődje, Barack Obama rossz üzletet csinált.

Trump szerint Obama áron alul adta el a nagykövetség nagyszerű helyen lévő előző ingatlanát, és drágán építtette fel az újat. A Guardian viszont emlékeztetett, hogy a nagykövetség áthelyezésének ötlete még George Bush idején, 2008-ban született meg. Trumpot Theresa May brit miniszterelnök hívta meg állami látogatásra, amikor megválasztották az USA elnökének.

Végül a látogatás terve által okozott felháborodás közepette az a döntés született, hogy inkább egy rövidebb, kevésbé formális találkozóra látják vendégül az elnököt. Az is felmerült, hogy Trump a királynőnél is látogatást tesz, de nem adnak a tiszteletére formális, nagyszabású bankettet. De most ezek, az állami látogatásnál jóval szerényebb tervek is jó időre veszni látszanak. Trump helyett ugyanis Rex Tillerson külügyminiszter fogja megnyitni a nagykövetséget.

Trump vejének pénzügyeit feszegetik

0

Jared Kushner májusban Izraelben és Szaúd-Arábiában járt apósa, Donald Trump társaságában. Épp ekkor fektetett be a családi ingatlancégébe 30 millió dollárt egy izraeli vállalat.

Kushner a Fehér Ház egyik legbefolyásosabb emberének számít, közel-keleti ügyekben állítólag ő hozza meg a legfontosabb döntéseket. Ő javasolta például, hogy az USA és Izrael aktívan támogassa Szaúd-Arábia Irán-ellenes erőfeszítéseit.

A New York Times most arról ír, hogy amikor Kushner Trumppal épp a Közel-Keleten járt,

a családi cége 30 millió dolláros befektetést kapott egy izraeli biztosítótól.

Kushner törvényt valószínűleg nem sértett, a saját részvényeit ugyanis eladta, miután apósa elnök lett, ő pedig állást kapott a Fehér Házban, arra pedig nincs bizonyíték, hogy személyesen járt közben a befektetés ügyében. Az üzlet ugyanakkor

tovább gyengítheti az amerikai kormány törekvését, hogy elfogulatlan közvetítőnek tekintsék a régióban

– amit már eleve nehéz elfogadtatni, miután Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.

Kushnernek egyébként nem csak a pénzügyeit firtatják egyre többen, hanem az orosz kapcsolatait is – többek között az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás után nyomozó bizottság. Ráadásul sokat ír róla a legújabb, Trump elnökségéről szóló amerikai botránykönyv is.

Trump Észak-Koreáról és Iránról tárgyalt Macronnal

0

Donald Trump amerikai elnök telefonon megvitatta az észak-koreai és az iráni helyzetet Emmanuel Macron francia államfővel.

A beszélgetést Donald Trump kezdeményezte, és még szombaton került rá sor, de a Fehér Ház csak vasárnap este adott ki róla közleményt.

A Fehér Ház szerint a beszélgetés célja az volt, hogy aláhúzza az Egyesült Államok, Dél-Korea és a nemzetközi közösség elkötelezettségét Észak-Korea atomfegyver-mentességének megteremtésében.

„A két államfő egyetértett abban is, hogy a széleskörű tüntetések Iránban a rezsim kudarcát jelzik, amely népe szükségleteinek kielégítése helyett a nemzet gazdagságát a terrorizmus és harciasság finanszírozására fordítja külföldön” – olvasható a közleményben.

Trump új olajstratégiája kiborította a környezetvédőket

0

Az Egyesült Államok elnöke újra engedélyezte a partmenti olajfúrásokat, melyeket elődje, Barack Obama betiltott.

Az Egyesült Államok partvidékének 90 százalékán 2019-től újra lehet olaj és földgáz után kutatni a nagy környezeti kockázat ellenére. Obama elnök betiltotta ezeket a fúrásokat egy nyolc évvel ezelőtti környezeti katasztrófát követően. Most Ryan Zinke energiaügyi miniszter közölte: 47 fúrási engedélyt adnak ki az USA partvidékén öt évre.

A környezetvédők természetesen tiltakoznak, de az elnök többször kijelentette, hogy nemigen hisz a környezetvédők érveinek. Trump szerint a saját olajkészletek kiaknázása elősegíti Amerika szuverenitásának erősödését, hiszen kevésbé függ a külső olajszállításoktól.

Ráadásul vállalta azt, hogy külföldön is árusítja az amerikai olajat és földgázt. Amikor Varsóban járt, akkor biztonságot ígért a NATO keretei között az egykori szocialista államoknak az orosz fenyegetés ellen. Másrészt pedig felhívta a figyelmet az amerikai cseppfolyósított földgázra, mellyel ezek az államok csökkenthetik a függőségüket az orosz földgáztól. Az olaj és a földgáz még mindig stratégiai árucikk, mellyel Trump megpróbálja befolyásolni a világpolitikát is.

Lesz közös Trump-Orbán fotó?

0

Az a pletyka járja Amerikában, hogy februárban Orbán Viktor Washingtonba látogat és részt vesz a National Prayer Breakfast (közös imával egybekötött reggeli) rendezvényen. Az információt a befolyásos Foreign Policy pénteki cikkében szellőztette meg.

A National Prayer Breakfast-et egyébként 1952 óta minden évben megtartják, és az amerikai elnök mellett a világ tekintélyes politikai és gazdasági vezetői vesznek rajta részt. Eredetileg egy keresztény szervezet kezdeményezte a rendezvényt a szegények megsegítésére. Azóta elsőrangú politikai eseménnyé vált, amelyen a vendégek csakis meghívás alapján vehetnek részt. Idén február 8-án lesz a rendezvény.

A Foreign Policy cikkének címe: Miért nem lehetünk illiberális barátok? A szerző (Emily Tamkin) azt elemzi, hogy miért nem jött eddig össze Donald Trump és Orbán Viktor közelebbi kapcsolata annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök még az amerikai választási kampányban a republikánus jelölt mellett foglalt állást.

Tamkin szerint ez részben azzal magyarázható, hogy az Egyesült Államok kapcsolata valamelyik másik állammal nemcsak attól függ, hogy ki ül a Fehér Házban. Ez a szerző rövid válasza a kérdésre, a hosszabbat pedig több szereplő és esemény összefüggésében látja. Az egyik ilyen személy Gorka Sebestyén, Trump nemrég menesztett tanácsadója, akivel Orbán emberei – a Foreign Policy szerint – sehogyan sem tudtak zöld ágra vergődni. A második ok a CEU elleni támadás, amely az Orbán-kormány baklövése volt, hiszen a Közép-Európai Egyetem mellett számos Nobel-díjas és egyetem állt ki. A harmadik abban keresendő, hogy az amerikai külügyminisztériumban még mindig nem sikerült betölteni a kulcsfontosságú helyeket Trump embereivel. A negyedik, hogy Washingtonban nagyban folyik a vizsgálat a Trump-csapat orosz kapcsolatairól, és ilyen szempontból érzékeny lehet együttműködni egy Putyinhoz közel álló vezetővel.

De Orbán számára nincs minden vesztve, írja Foreign Policy szerzője, és példaként hozza fel a februári közös fotó lehetőségét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK