Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Ki a nagyobb: Trump, vagy Juncker?

0

Az Egyesült Államok az Európai Unió legfontosabb partnere, akármit is írogat Donald Trump a Twitteren. Az USA nagyobb, mint a Fehér Ház – közölte Heiko Maas német külügyminiszter, aki ugyancsak Twitteren fejezte ki a véleményét az Egyesült Államok elnökéről.

Szerdán tárgyal Washingtonban Jean-Claude Juncker, hogy elhárítsa a kereskedelmi háború veszélyét. Donald Trump a maga szokásos stílusában „brutális gyilkosnak” nevezte az Európai Unió elnökét. A maga keresetlen módján arra utalt, hogy a vámok ügyében az USA-nak Brüsszellel kell tárgyalnia, nem pedig a tagállamokkal.

Brüsszel pedig egy 500 milliós gazdasági közösséget képvisel szemben a 325 milliós Amerikával.

Trump szívesebben tárgyalna az unió tagállamaival egyenként,

mert akkor az erőviszonyok mindenképp Washingtonnak kedveznének.

Az Egyesült Államok elnöke most arra készül, hogy külön vámokkal terhelje meg az európai autók exportját. A Le Monde tudósítója szerint már eldöntötték Washingtonban, hogy bevezetik a vámokat az európai autók ellen. A döntésnek nem sok köze van a világkereskedelemhez, de annál több az amerikai belpolitikához. Novemberben választások lesznek az Egyesült Államokban és Trumpot az a veszély fenyegeti, hogy pártja elveszítheti a többségét a kongresszusban. Ezért meg akarja mutatni, hogy keményen fellép a külföldi konkurencia ellen.

Az America First program érvényesülését a partnerek sem nézik tétlenül .

Kína például vámmal sújtja az amerikai mezőgazdasági termékeket. A kínaiak szójaimportjának jórésze az Egyesült Államokból származott. Eddig. Peking most máshonnan vásárol szóját – például Brazíliából. Az amerikai farmerek pedig a pokolba kívánják emiatt Trumpot, aki most nagy sietve 12 milliárd dolláros csomagot javasol a kereskedelmi háborúban áldozatul esett farmereknek.

Kérdés, hogy miből. Az USA költségvetésének deficitje már így is hatalmas. Trump azonban szakított republikánus elődeinek józan és mérsékelt költségvetési politikájával.

Joschka Fischer, Németország egykori külügyminisztere úgy véli, hogy Trump Kína kezére játszik. Szerinte az USA önző politikája Kelet felé fordítja Európát. A hatalmas. 1,4 milliárd lakosú Kína már ma is igen vonzó piac, de a jövőben még inkább az lehet.

A Trump-paradoxon

0

„Trump nimbuszának, működésének leghatékonyabb kritikusa mégiscsak az a média, mely trumpi módszerekkel teszi most következetesen tönkre mindazt, amire az igénytelen és alacsony iskolázottságú amerikai alsó középosztály olyannyira vágyott.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Trump múlt heti európai körútját követően – NATO-csúcs Brüsszelben, amerikai-orosz csúcs Helsinkiben – eddig nem tapasztalt hevességgel lángolt fel az amerikai elnökkel szembeni düh világszerte, illetve – ami ennél sokkal fontosabb – az Egyesült Államokban is. Az interjúkat, megszólalásokat, tévékommentárokat nézve és a lapokat olvasva gyakorlatilag egyetlen valamirevaló republikánus politikus sem volt, aki ne adott volna hangot vádjainak azt követően, hogy Trump Helsinkiben kijelentette: inkább hisz Putyinnak, mint az amerikai titkosszolgálatoknak, illetve a Robert Mueller vezette különleges ügyészségnek. Mint ismeretes, ez utóbbi egyszerre vizsgálja az orosz behatolást a 2016-os elnökválasztási kampányban, illetve azokat a gazdasági üzelmeket, melyeket az elnök, korábbi ügyvédje, a már börtönben ülő Michael Cohen oldalán párban elkövetett.

Innen már nyilvánvalóan csak egyetlen – bár nem rövid – lépés, hogy megindítsák azt az eljárást az elnök ellen, mely impeachmenthez vezethet

– vagyis Trump megvádolásához és eltávolításához. Érik a szándék, mely a Képviselőházban és Szenátusban lehetővé tenné a beadvány benyújtását, s a kétharmadot is, mely szükséges az elnökkel szembeni vádhoz. Mindenesetre, ha Trump ilyen „következetességgel” kezdi ki az amerikai intézmények – beleértve az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok – legitimitását, s helyezi azok fölé az orosz érdekeket, a honatyáknak aligha lesz más választásuk.

Az impeachment nem gyakori eljárás, de azért meglepően sokszor éltek vele az elmúlt két évszázad során. Még Bill Clinton ellen is indult egy ilyen – igaz, eredmény nélkül. Ám a Richard Nixonnal szembeni vádakra alighanem mindenki emlékszik, s arra is, hogy Nixon az eljárást azzal előzte meg, hogy lemondott és visszavonult. Cserében utódja, Gerald Ford mentesítette őt minden következménytől.

Most, hogy aktualitása van e kérdésnek, s hogy jobban megértsem az impeachmenthez köthető folyamatok amerikai társadalmi lélektanát, a napokban ismét – ki tudja hányadszorra – megnéztem Az elnök emberei című 1976-os filmet. (A film eredeti címe All the President’s Men, vagyis nem azonos a szintén Az elnök emberei címen futó későbbi, méltán nagysikerű tévésorozathoz, melynek eredeti címe The West Wing volt. Bár – egyes vélemények szerint – ez utóbbinak is megvannak a maga tanulságai egy Trump dominálta korszakban.)

Nos, az akkori események és a maiak között semmiféle hasonlóságot nem fedeztem fel, leszámítva azt, hogy milyen erőteljesek az amerikai intézmények, s hogy milyen erős a polgári elkötelezettség ezek mellett. Ám a filmben – még ha utalásszerűen is, de – egy olyan elnök tűnik fel (Nixon), aki morálisan totálisan inkonzisztens, de politikailag, míg teheti, következetesnek bizonyul. Ugyanez mondható el adminisztrációja működéséről is.

Trump esetében azokban a morális és politikai következetlenség kéz a kézben jár,

s jól látható, hogy az elnök bosszúsan csapong és rögtönöz, amikor munkatársainak egyike-másika korrigálni próbálja azt, aminek a szánalmasságát és káros voltát ő maga értelmezni sem képes.

A másik tanulsága Az elnök emberei című filmnek a sajtó működése. A ’70-es években, s még utána is évtizedekig az amerikai sajtó egészen más belső szabály- és indíttatás-rendszerrel rendelkezett, mint az európai. Benne szigorúan elvált a vélemény a tényvilágtól; a kettőt nem lehetett keverni büntetlenül.

Ez mára megváltozott, túlnyomórészt annak köszönhetően, hogy a Trump mögé felsorakozó média az iskolázatlanabb rétegek elvárásait hallván, elkezdte relativizálni, majd meghamisítani a tényeket, illetve számos elfogult véleményt tényként feltüntetni, miközben valótlan és szenzációhajhász hírekkel (fake news) „támasztotta” azokat alá. Trump a Breitbart hazugsággyára által elindított hullámon érkezett a Fehér Házba, melyhez csatlakozott – még ha nem is teljesen azonos nívón – a Fox News. Az elnökhöz kötődő politikusok pedig gyorsan eltanulták a mocskolódást és a zabolátlanságot.

Nem állítható azonban, hogy a jelenség ne érintette volna meg a komolyan vehető, nagy médiumokat a CNN-től a The Washington Poston át a The New York Timesig és a The Wall Street Journalig. Igaz, ezek az orgánumok szigorúan őrzik még ma is eredeti etikai és zsurnalisztikai krédójuk lényegét,

de ha Trumpról van szó, már nem kíméletesek, nem visszafogottak,

s egyáltalán nem hajlandók a bizonyított tényeknek alávetni az elnökkel szembeni megvetést, gúnyt és kritikát. Míg az 1976-os Az elnök embereiben a The Washington Post akkori munkatársai nem voltak hajlandóak semmit leírni – vagy elfogadni –, amit legalább két forrás nem támasztott alá, addig a mai The Washington Post munkatársainak már elég, ha felmerül Trumppal szemben a gyanú, hogy következtetéseiket megfogalmazzák. És eddig e következtetéseiket minden esetben vissza is igazolták a későbbi tények.

Trump és a mögötte álló – Steve Bannon mozgatta – hazugsággyár nélkül nem következett volna be e pálfordulás. Vagy lehetne úgy is fogalmazni:

a populizmus iránt megélénkült kereslet nélkül nem lett volna Trump

s nem következett volna be az amerikai médiában tapasztalt változás sem. Ugyanakkor Trump nimbuszának, működésének leghatékonyabb kritikusa mégiscsak az a média, mely trumpi módszerekkel teszi most következetesen tönkre mindazt, amire az igénytelen és alacsony iskolázottságú amerikai alsó középosztály olyannyira vágyott.

150 ezer dollárt fizetett Trump egy Playboy-modellnek, hogy hallgasson

0

Donald Trump ügyvédje, Michael Cohen felvette a beszélgetést, amikor arról tárgyaltak, hogy a nőnek, akinek hónapokig viszonya volt Trumppal, hogyan fizessenek.

Michael Cohen sokáig Trump személyes ügyvédje volt, így ő az, aki mindent tud az elnök ügyeiről. Azt viszont valószínűleg Trump sem sejtette, hogy néhány beszélgetésüket Cohen rögzíti. A New York Times információi szerint így tett akkor is, amikor telefonon

arról egyeztettek, mennyit fizessenek Karen McDougal volt Playboy-modellnek.

Az információt megerősítette Trump egyik mostani ügyvédje, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester is.

Karen McDougal azt állította, hogy 2006-ban tíz hónapig tartó viszonya volt Donald Trumppal, aki azonban ezt mindig tagadta – a felvétel viszont azt bizonyítja, hogy a nő igazat mond.

Karen McDougal
Fotó: Wikimedia Commons

A beszélgetés 2016 nyarán, két hónappal az elnökválasztás előtt zajlott le, Donald Trump azt mondta Michael Cohennek, hogy csekket írjon Karen McDougal nevére, hogy legyen dokumentum a kifizetésről.

A felvételt már lefoglalta az FBI,

ugyanis az ügyvéd üzleti ügyeinek vizsgálata során még áprilisban házkutatást tartottak Michael Cohen irodájában és lakásában. A vizsgálat arra irányul, hogy vajon Donald Trump fizetett-e nőknek pénzt a hallgatásukért cserébe, és ha igen, akkor ezt a törvényt megsértve a kampányfinanszírozásra rendelkezésre álló összegekből fedezte-e.

Végül Karen McDougal nem Trumptól kapott pénzt: a National Enquirer bulvárlap vette meg 150 ezer dollárért a sztorit, nem sokkal az elnökválasztás előtt, de aztán soha nem jelentette meg – a lap ugyanis Trump elkötelezett támogatójának számít.

Egy másik nőnek, akinek Trumppal szintén viszonya volt, maga az ügyvéd, Michael Cohen fizetett: Stormy Daniels pornószínésznő 130 ezer dollárt kapott, hogy hallgasson.

Michael Cohen ügyeit egyébként a Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság is vizsgálja: ők elsősorban arra kíváncsiak, hogy Trump akadályozta-e a nyomozást, amely az elnökválasztásba való orosz beavatkozás miatt folyik.

Izrael Orbánnak lobbizik Trumpéknál

0

A magyar miniszterelnök ma délután kezdődő látogatásával egyidejűleg az izraeli média arról ír, hogy Netanjahu kormányfő utasítására a zsidó állam diplomatái arra szeretnék rávenni az amerikai kormányzatot, hogy nyisson Orbán Viktor felé.

A Times of Israel szerint Washington elsősorban két okból tart távolságot a magyar kormánytól: ultranacionalista állásfoglalásai miatt és azért, mert a magyar miniszterelnök ragaszkodik az illiberális demokráciához.

A Channel 10 nevű televíziócsatorna értesülése szerint Ron Dermer, Izrael washingtoni nagykövete

több alkalommal is találkozott a Trump-kormányzat tagjaival

és arra bátorította őket, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsenek Orbán Magyarországával. Egy névtelenül nyilatkozó izraeli tisztségviselő pedig azt nyilatkozta ezekről a találkozókról, hogy „azt az üzenetet tolmácsoltuk, hogy kapcsolatunk Magyarországgal nagyon fontos és Izrael azt szeretné, ha az amerikai-magyar kapcsolatok is szorosabbak lennének”.

Trump Putyin lábaihoz omlott

0

Vezető amerikai napilapok megdöbbentőnek nevezik az amerikai elnök mondatait, amelyek Helsinkiben hangzottak el az orosz elnökkel tartott közös sajtóértekezleten. „Putyin a tenyerét dörzsölheti, mert Amerika helyette osztja meg az EU-t és az Észak-Atlanti Szövetséget.”

A New York Times vezércikke pédául úgy értékeli, hogy az amerikai elnök Helsinkiben Putyin lábaihoz omlott, nem az Egyesült Államok érdekeit képviseli az elkövetkező időben, ám ebből még súlyos gondok adódnak. A sajtótájékoztatón megdöbbentő módon kijelentette, hogy mind a két állam felelős, amiért az oroszok beleavatkoztak két éve az amerikai választásba. A helyzetet nehéz ésszel felérni:

mindössze pár centire az autokrata gengsztertől, aki területet rabol, meggyilkoltatja az ellenfeleit, az amerikai elnök meghazudtolja saját titkosszolgálatának és igazságszolgáltatásának egyértelmű következtetéseit.

Úgy hogy ezek után még vezető republikánusok is szükségét érezték, hogy megszólaljanak. Paul Ryan, a párt képviselőházi csoportjának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nem az USA szövetségese. A két állam erkölcsileg nem egyenrangú, Moszkva továbbra is ellenséges a legtöbb amerikai alapértékkel és eszménnyel szemben. McCain szenátor úgy fogalmazott hogy idáig egyetlen elnök sem alázkodott meg ilyen gusztustalan módon egy zsarnok előtt.

A transzatlanti kapcsolatok egyik neves szakértőjét szólította meg a Washington Post. Judy Dempsey, a Carnegie Europe elemző intézet munkatársa úgy véli, hogy Trump aggasztó módon teljesen szakítani akar a háború utáni rend alaptéziseivel. Ma már egyáltalán nem emlegeti a multilateralizmust, a közös értékeket, a szolidaritást, a történelmi elkötelezettséget. Európát meg akarja osztani, nem pedig egyesíteni. Nekiment Merkelnek és Maynek, viszont csak dicséri a populista magyar és lengyel vezetőket, minthogy azok gyengítik az unió szolidaritását, ugyanakkor igazodnak az elnök migránsellenes nézeteihez. Neki útjában vannak az emberi jogok, a nemzetközi szervezetek. Csak győztesekben és vesztesekben tud gondolkodni, Putyint ellenben vetélytársnak minősítette.

Viszont Merkel és Macron nagyon is beszél értékekről, demokráciáról, szolidaritásról, a nemzetközi rend szabályairól. Ám azok csak akadályt képeznek az elnök szemszögéből. Ezért olyan könnyű Trump számára találkozni nem demokratikus vezetőkkel. Olyankor nem kell ügyelni az értékekre és a múltra. Jelentős terep nyílt a normák nélküli versengésre. Európának válaszul gyorsan kereskedelmi egyezményeket kell kötnie a világ hasonlóan gondolkodó szereplőivel, mert ily módon erősíti a szabályokra épülő rendszert. Másodszor nem lehetnek illúziói az ügyben, hogy az USA mostani vezetője pártolja-e a NATO-t. Ám a kontinentális biztonság és védelmi politikához hiányzik az egységes akarat. Putyin viszont a tenyerét dörzsölheti, mert Amerika helyette osztja meg az EU-t és az Észak-Atlanti Szövetséget.

Trump: Én vagyok a legnépszerűbb republikánus elnök

0

Donald Trump megerősítette : indulni akar 2020-ban az elnökválasztáson. Az amerikai elnök a hétvégén ősei szülőföldjén Skóciában golfozott, miután a NATO csúcsértekezleten összeveszett szövetségeseivel, vérig sértette vendéglátóját, Theresa May brit miniszterelnököt, s készült a hétfői helsinki találkozójára Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump az elnöki gép fedélzetén nyilatkozott Piers Morgannak, a Daily Mail on Sunday sztár újságírójának.

Szerinte nincs senki a liberális demokrata táborban, aki eséllyel vehetné fel a harcot ellene 2020-ban. A demokrata jelölt 2016-ban Hillary Clinton volt, s ő hiába szerzett több szavazatot Trumpnál, a republikánus jelölt több államban győzött, és ezzel több elektorhoz jutott.

„Én vagyok a legnépszerűbb republikánus elnök” –állította szemrebbenés nélkül Trump.

A londoni bulvárlapban Abraham Lincolnhoz hasonlította magát, és azzal büszkélkedett, hogy sokkal népszerűbb nála. Megjegyzendő egyébként, hogy Lincoln az egyik legkevésbé népszerű republikánus elnök volt az Egyesült Államokban, mert polgárháborút viselt a déli államok ellen, egy déli színész lelőtte, de halála után a nemzeti egység szimbólumává vált. A sors iróniája, hogy Trump elsősorban azokban a déli államokban népszerű, amelyek a polgárháború idején Abraham Lincoln ellenségeinek számítottak.

A 72 éves Trump jelezte az újságírónak, hogy az egészségével lehetnek problémák, de politikai támogatottsága miatt egyáltalán nem aggódik.

Pedig volna miért: Mueller különleges ügyész 12 orosz kémet vádolt meg azzal, hogy beavatkoztak a választási kampányba 2016-ban Donald Trump érdekében. Az orosz informatikus kémek feltörték a Demokrata Párt adatbázisát, és ezzel hozzájárultak Trump választási győzelméhez.

Hillary Clinton a vereség után nyíltan megvádolta Oroszországot azzal, hogy őt gyengítve győzelemhez segítette Trumpot, akit Putyin valamilyen módon a markában tart.

Trump hétfőn találkozik Putyinnal Helsinkiben. Nagylelkű ajánlata van: ha Putyin ráveszi Iránt arra, hogy kivonja csapatait az Izraellel határos Szíriából, akkor Washington feloldja a szankciókat Oroszországgal szemben. Trump a javaslattal az amerikai zsidó közösség szimpátiáját igyekszik elnyerni. Novemberben ugyanis választásokat tartanak az Egyesült Államokban. A republikánusoknak minden egyes szavazatra szükségük lesz, hogy el ne veszítsék a többségüket a szenátusban és a képviselőházban. Ha ez megtörténne, akkor Trumpnak kínos kérdésekre kellene válaszolnia a múltját illetően. T

rump azonban a jövőbe tekint: 2024-ig akar a Fehér Házban lakni. Utána pedig szíve szerint a stafétabotot lányának Ivanka Trumpnak adná át, aki így az USA első elnökasszonya lehetne.

 

Trump az említett interjúban nem csak politikai terveiről beszélt, érintette a menekültkérdést is, s ennek kapcsán szóba hozta Magyarországot. Kifejtette, hogy szerinte a tömeges bevándorlás rossz hatással lesz Európára, majd hozzátette, hogy „Egyes országok nem vesznek át (bevándorlókat). Őket tényleg megrója emiatt az Európai Unió. Vessen pillantást példának okáért Magyarországra. Ők nem akarják azt tenni, amit a többi ország közül egyesek tettek. Most ez egy nagyon komoly dolog, humanitárius alapon kéne tenni valamit, de azért ez megváltoztatja Európát. Ez komoly mértékben megváltoztatja Európát” – mondta Trump

 

Irán bojkottjára akarja rávenni Európát Trump

0

Eszkalálódni fognak a kapcsolataink Iránnal – ezt mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Trump.

A színfalak mögött tovább is ment: arról győzködte NATO-partnereit, hogy Irán a nemzetközi terrorizmus legfőbb támogatója, ezért szerinte minden tagállamnak a minimálisra kell csökkentenie az együttműködését Iránnal. Trump érve ebben az ügyben az a merényletkísérlet, amelyet a CIA segítségével hiúsítottak meg Belgiumban.

Június végén letartóztattak két iránit, aki

egy Iránnal foglalkozó nemzetközi tanácskozáson akartak robbantani.

A találkozón iráni ellenzékiek mellett részt vett Rudy Giuliani, New York korábbi polgármestere, Trump szövetségese, és Newt Gingrich az amerikai képviselőház egykori republikánus elnöke is. A CIA információi alapján a németek elfogtak egy iráni diplomatát, aki állítólag a terrorakció szervezője volt. A diplomata állítólag a titkosszolgálat ügynöke Bécsben.

Richard Grenell, az USA berlini nagykövete azt kérte a németektől, hogy tagadják meg a berepülési engedélyt az iráni Mahan Airtől. Ez a légitársaság a Forradalmi Gárda irányítása alatt áll, a szervezetet pedig terrorizmust támogató intézménynek tekintik az Egyesült Államokban.

Az USA megpróbálja elszigetelni Iránt,

Trump nemrég kilépett az atomalkuból is. Annak keretében Irán azért mondott le az atomfegyverről, mert cserébe a nagyhatalmak, az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország a szankciók megszüntetését ígérték. Amerikán kívül a többi ország nem akar kilépni az alkuból.

Trump most arra akarja rávenni Európát, hogy alkalmazzon újra szankciókat Iránnal szemben. Sok európai cég felfüggesztette iráni beruházásait, mert attól tart, hogy emiatt hátrányba kerülhet az Egyesült Államokban.

Trump nemcsak az Európai Uniót, de

Oroszországot is szeretné rávenni arra, hogy csökkentse együttműködését Iránnal.

A hírek szerint Helsinkiben azt javasolja majd Putyinnak, hogy ha Oroszország ráveszi Iránt arra, hogy elhagyja Szíria területét, akkor cserébe megszüntetik az amerikai szankciókat Oroszországgal szemben.

Trump európai emberei

0

A helyzetet jól érzékeltette, amikor a csúcson Trump néhány szót váltott Erdogannal és Orbán Viktorral, miközben jól nekiment Németországnak…Trump, Putyin és Salvini egyaránt a hangzatos bejelentésekre alapozza politikáját, mert mindnyájan erősnek akarnak látszani a közösségi médiában, és igyekeznek megfelelni az emberek zsigeri érzéseinek.

A Politico amerikai hír- és véleményportál európai kiadása azt írja a most zajló NATO-csúcsról, hogy minden barátságos szó és hátlapogatás ellenére Trumpnak nem sok barátja van Európában, mert az itteni vezetők nem veszik jó néven, hogy elnök mekkora veszélyt jelent munkájukra nézve. Márpedig az a politika világában megbocsáthatatlan bűn. Magas rangú EU-tisztségviselők névtelenül bevallották, hogy a Fehér Ház lakója megtestesít mindent, amit elutasítanak a szövetségesek. Itt alapvetően a populizmussal szemben elfoglalt álláspontról van szó.

Ez azonban jól jöhet Macronnak, aki szintén politikai alfahím és az elitellenes felháborodás hullámán győzött. Ellenben nagy gond Merkel és May számára. A hatalmuk azon múlik, mennyire tudják visszaszorítani saját országukban azokat az erőket, amelyeket Trump a tengerentúlon összefogott, és amelyeket most az öreg kontinensen is bátorítani igyekszik.

A helyzetet jól érzékeltette, amikor a csúcson Trump néhány szót váltott Erdogannal és Orbán Viktorral, miközben jól nekiment Németországnak. A török elnökkel folytatott rövid csevegés után azt hangoztatta, mennyire kedveli a másikat, ám ilyet mondani, az méreg Németország számára. Nagyon keményen kikelt ellenben a német energiapolitika ellen, és bár később visszavett a hangból a kétoldalú egyeztetésen, ideget talált el. Hiszen ebben az ügyben Európa alapvetően megosztott, a megjegyzés ugyanakkor lökést ad Berlin keleti és déli bírálóinak.

A NATO Parlamenti Gyűlésének elnöke úgy fogalmazott: az amerikai populizmus azzal fenyeget, hogy megerősíti a politikai ellenoldalt sok országban. Hozzátette: Trump, Putyin és Salvini egyaránt a hangzatos bejelentésekre alapozza politikáját, mert mindnyájan erősnek akarnak látszani a közösségi médiában, és igyekeznek megfelelni az emberek zsigeri érzéseinek.

Szavazzon! Tárgyal-e Trump Orbán Viktorral?

0

Megkezdődött Brüsszelben a NATO kétnapos csúcstalálkozója, amelyen a tagországok vezetői vesznek részt, így ott lesz Donald Trump és Orbán Viktor is. Vajon teljesül a magyar miniszterelnök régi vágya, és tárgyalhat végre az amerikai elnökkel? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Tárgyal-e külön Trump és Orbán a NATO-csúcson?
×

Amikor Trump belerúgott Merkelbe

0

A Washington Post úgy látja, hogy a történelem ismételi önmagát. Ha ez így van, akkor viszont Trump bajban van. Európát az utóbbi 4 évben az egykori náciból lett liberális-demokratikus Németország vezeti.

Az USA más úton halad, de a kettő most közelít egymáshoz. Merkel a hatalom csúcsán nehezen ugyan, de megbirkózik elismerésre méltó bevándorlási politikájának árával. A másik oldalon az amerikai elnök ahelyett, hogy megtámogatná a kancellárt, lefitymálja, pedig az az egyetlen olyan vezető, akit fenntartás nélkül dicsérni lehet. De ha valaki jó ember, attól még nem bölcs politikus. A nyitott kapuk visszaütöttek, belső határok emelkednek, Schengen levegő után kapkod.

Minden más amerikai elnök felismerné, hogy ha a történelem visszafelé fordul, akkor senki sem tudja megmondani, hol áll meg. A határok nélküli Európa azért jött létre, hogy orvosolja a heveny nacionalizmus betegségét. A legfontosabb állam, Németország keleti szomszédjai, Ausztria, Lengyelország és Magyarország jobbra tolódtak. A lengyeleknél és a magyaroknál lopakodik a tekintélyelvűség, de ebben nincs semmi új. Mindkét országban illiberális rezsimek voltak hatalmon a háború előtt, most úgy tűnik, hogy megint afelé tartanak. Trump pedig örül, hogy a világban sokfelé újjászületik a durva ostobaság. Semmit sem tud a történelemről, így arról, hogy az európaiak az emlékek folytán miért vannak a nyitott határok mellett. És hogy miért tartanak a szélsőjobbtól.

Az elnök belerúgott Merkelbe, amikor az a földön volt, pedig annak egyetlen hibája az volt, hogy túlhajtotta a kontinens alapelvét: az emberséget. Pont ott tartunk, mint amikor Franklin Roosevelt kijelentette, miután a fasiszta Olaszország hadat üzent Franciaországnak – utóbbit akkorra már megtámadta Németország: a tőrt tartó kéz hátba döfte a szomszédot. Lehet, hogy a történelem tényleg ismételi önmagát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK