A sajtószabadság világnapján elismeréssel adózunk az újságírásnak, amely alapvető szerepet tölt be a demokratikus társadalmakban az online és offline véleménynyilvánítás szabadságának biztosításában, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdításában.
A Covid 19 válság egyértelművé tette a sajtó által végzett munka jelentőségét. Az indokolatlan beavatkozástól és befolyástól mentes, tényeken alapuló, megbízható információkhoz való hozzáférés bizonytalan időkben minden eddiginél fontosabb, és hozzájárul a társadalom ellenálló képességének növeléséhez.
Aggodalomra ad okot, hogy egyes országokban a Covid 19 világjárványt ürügyként használják a sajtószabadság indokolatlan korlátozására.
A Covid 19 világjárvány jelentette új kockázatok és kihívások ellenére az újságírók és médiamunkások világszerte folytatják nélkülözhetetlen munkájukat, olykor nehéz körülmények között. Megszólaltatják a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket, hogy e történetek nyilvánosságra kerüljenek. Tudósítanak nehezen megközelíthető területekről, ideértve a konfliktusövezeteket is. Fontos tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a pandémia világszerte milyen – gyakran igen súlyos – következményekkel jár, ugyanakkor beszámolnak szolidaritásról és bátorságról tanúskodó, felemelő történetekről is.
Az újságírók döntő szerepet játszanak az arról szóló eszmecsere előmozdításában, hogy a társadalmak miként készülhetnek fel jobban az előttünk álló kihívásokra, és végső soron hogyan válhatnak biztonságosabbá, virágzóbbá és fenntarthatóbbá.
Biztosítani kell, hogy az újságírók szabadon végezhessék munkájukat. A sajtószabadság – napjainkban talán még inkább, mint valaha – a demokratikus társadalmak egyik sarkalatos pontja. E társadalmak pedig csak akkor lehetnek sikeresek, ha a polgárok megbízható információkhoz férnek hozzá, és megalapozott döntéseket tudnak hozni. Az újságírás hozzájárul a dezinformáció feltárásához és az ellene való küzdelemhez.
Most is sok olyan ország van, ahol az újságírók munkáját korlátozó jogszabályok nehezítik (melyek fenntartását olykor a Covid 19 nyomán kialakult szükséghelyzettel indokolják), ami csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot. Egyre gyakoribbá válik az internet leállítása és weboldalak bezárása. A riporterek – különösen a nők – gyakran válnak lejárató kampányok, pénzügyi nyomás, illetve a kormány vagy pártoskodó médiaorgánumok által indított támadások célpontjává, mindez pedig sok esetben öncenzúrára kényszeríti őket. Az sem ritka, hogy zaklatást, önkényes letartóztatást és bebörtönzést kell elszenvedniük. Sajnos nem kevesen az életükkel fizettek azért, mert munkájukat végezték.
Az Európai Unió itthon és külföldön egyaránt azon dolgozik, hogy fellépjen a világjárvány egészségügyi, emberi jogi és társadalmi-gazdasági következményeivel szemben, beleértve a hírügynökségeket érő hatásokat is. Az uniós válaszintézkedések – a véleménynyilvánítás szabadságának rendíthetetlen biztosítása mellett – a Covid 19 világjárvánnyal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelemre is kiterjednek. Idetartozik a megbízható források népszerűsítése, a hamis vagy félrevezető tartalmak korlátozása, valamint a jogellenes tartalmak eltávolítása. Ezek az intézkedések csakis akkor lehetnek sikeresek, ha építhetnek azon elkötelezett és bátor újságírók lelkiismeretes munkájára, akiknek mindennapi erőfeszítései igazságosabbá, demokratikusabbá és biztonságosabbá teszik a társadalmakat.
Az EU a mai napon határozottan megerősíti, hogy továbbra is támogatja azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a független és megbízható média világszerte betölt.
A sajtószabadság olyan jog, amely nem csupán a médiaszakembereké, hanem mindannyiunké.
Josep Borrell főképviselő
Európai Unió, 2020. május 3.
