Óriásinak semmiképp se nevezhető menekülttömeggel számol a kormány a nemrégiben megjelent pályázatok alapján, és a már eldöntött kiírásokban is csak tízmilliós tételek segítik az itt maradást, vállalkozást. Önkéntes hazatérők és kitoloncoltak segítése is csak kevesekre terjedne ki.
A „migránskampány” közepette csendben, titokban befogadott 1300 menekült ügyével párhuzamosan a kormány javában írja ki pályázatait a különféle státuszú menekültekkel kapcsolatos feladatokra. A decemberben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) által közzétett 22 pályázatban milliárdos nagyságrendű keretösszeget hirdettek meg, 75 százalékos uniós térítéssel.
A kiírásokban olvasható „célszámok” is azt sugallják, hogy a kormányban is pontosan tudják, nem csak hogy a két évvel ezelőttinek már csak töredéke érkezik menekültként, ők is – ha lehet – azonnal továbbállnak.
A legnagyobb, 400 milliós kasszából a befogadási feltételeket kívánják fejleszteni a tranzitzónákban, különösen sérülékeny emberek körében. Egészségügyi, szociális támogatások, jogi és egyéb szolgáltatást kaphatnak menedékkérelmet benyújtottak.
Összesen azonban mindössze 600 emberrel számol
a Belügyminisztérium szervezete (ebből száz a különleges bánásmódot igénylő ellátott).
Még ennél is kevesebb, három programban 300 ember lakhatásban részesítése a célja a 291 milliós kiírásnak, és csak menekültként, oltalmazottként, menedékesként az EU területén már elismert személyek számára.
Nem szánnak sok pénzt, alig százmilliót a kísérő nélküli gyerekek és fiatal felnőttek elhelyezésére gyerekvédelmi intézményben, iskolában.
Külön csoportot képeznek azok a menekültek, akik hajlandók visszatérni hazájukba, illetve akiknek kitoloncolását uniós szabály alapján elhalasztották.
A hazaindulást megelőző visszailleszkedési asszisztencia, pszichológiai és jogi tanácsadás, tájékoztatás keretében 205 millióért még 1650 fővel kalkulálnak pszichoszociális segítségnyújtásban részesülőként, 4500-zal, aki közösségi foglakozásokon vesz részt, és 450, aki jogi segítséget kap. Egy másik bukszából 130 millió van félretéve, de itt már csak 435 hazautazó a cél, 150-en visszailleszkedési tanácsadásban, 50-en támogatásban is részesülhetnek. A kitoloncolások szervezésének segítésére, szükség esetén „nemzeti (?) charterjáratok” indítására mindösszesen 44 millió áll rendelkezésre;
itt már csupán 85 kitoloncolt a célszám.
Egyébként a visszatelepítési politika, eljárások fejlesztését megalapozó kutatások még csak most készül(het)nek, erre 11 milliót fordítana a BM. És hogy a kitoloncolás is inkább csak a távolabbi jövőben képzelhető el, az kikövetkeztethető abból is, hogy 19 millióból ezután lehetne 20 ilyen eljárást tanulmányozni, valamint tanulmányutakat és tapasztalatcserét szervezni más uniós tagállamokkal.
Az MMIA 2014-2016. évi programja keretében kiírt és már elbírált pályázatok is inkább arra engednek következtetni, hogy
az állam nem szán túlzottan sok pénzt
(és nem is számol jelentősebb itt maradó menekülttel) arra, hogy a beilleszkedést segítsék.
Forrás: MMIA
A legutóbbi kettőben családegyesítésre kevesebb, mint 40 milliót, vállalkozáshoz nyújtandó segítségre 35 milliót ítéltek oda. S a lakhatásra megajánlott pénz 66 milliós összegéből is levonható következtetés.
A messze legnagyobb tétel (368 millió) ugyanazt a célt szolgálja, mint az imént ismertetett egyik kiírás: a tranzitzónában nyújtott szolgáltatások fejlesztése, amelyben – az összeg hasonló mértéke alapján – ugyancsak alig pár száz menedékkérő helyzetén tudnak javítani.
Vannak talányos című programok is. Például a bevándorlási hivatal által elnyert 54 millió az Egy jobb élet reményében, vagy a Mindannyian mások vagyunk 77 millióból.
