Néhány nappal az izraeli légitámadások előtt, június 4-én újra megjelent fővárosunkban Mahmud Ahmadinezsád, Irán egykori elnöke, az atomprogram atyja.
A részben zsidó származású iráni veterán politikus a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást, már nem először. Tavaly májusban ugyanígy volt Budapest vendége Mahmud Ahmadinezsád. Izrael budapesti nagykövetsége természetesen mindkét látogatásra felfigyelt, de arra még inkább, hogy Orbán Viktor a Karmelita kolostorban fogadta a kínai hírszerzés vezetőjét. Kína Irán legfontosabb gazdasági partnere, a hosszútávú kínai olajellátás biztosítója. Bár a fegyverkezés ügyében Oroszország hagyományosan nagyobb szerepet játszik, de Teheránban is feltűnt: a digitális technológiában az orosz hadiipar messze lemaradt nemcsak az amerikai vagy az izraeli, de a kínai haditechnika mögött is.
Az izraeli légicsapások bebizonyították, hogy az orosz rakétavédelmi rendszerek hatástalanok: Teherán légtere teljesen szabaddá vált Izrael légiereje számára.
Fordo és Natanz földalatti nukleáris központokat Ahmadinezsád elnök idejében kezdték kiépíteni. Ezek azok a központok, melyeket az amerikai légierő vasárnap hajnalban lebombázott. Ahmadinezsád maga is mérnök vagyis Iránban nem véletlenül bízták rá a nukleáris programot.
Orbán: ”Szívesen beszállnánk az iráni nukleáris programba”
Ezt a magyar miniszterelnök azt követően jelentette ki, hogy Irán hat nagyhatalommal egyezményt kötött arról lemond az atombombáról! Ezt az egyezményt Donald Trump azután felrúgta – Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő unszolására – Irán pedig újrakezdte katonai nukleáris programját. Miről szól a 2017-es magyar-iráni nukleáris egyezmény? Miért támogatjuk 26 milliárd forinttal az iráni nukleáris ambíciókat? – tette fel a teljesen jogos kérdést a HVG 2017-ben annak kapcsán, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes aláírta Teheránban az egyezményt a nukleáris együttműködésről. A magyar állam 85 millió eurós hitelt ajánlott fel Irán nukleáris programjának! Mégis miért? 100 iráni diák jöhetett tanulni a budapesti egyetemekre, és a két ország mini atomreaktorokat tervezett együtt gyártani és eladni Afrikában és Ázsiában. Az MTI nem közölte, de az iráni sajtó igen, hogy a katonai célokra is felhasználható busheri nukleáris erőmű fejlesztésében is részt vállalt Magyarország.
Érdemes megemlíteni, hogy Irán több szerződést is kötött a Roszatommal, mely Paks 2-őt is építi. Szijjártó Péter nemrég Szentpéterváron erősítse meg: a Roszatom folytatja Paks 2 építését. Azt nem tette hozzá a magyar külügyminiszter, hogy Paks 2 építése igazából még meg sem kezdődött.
Budapest a híd Peking és Teherán között? Kína atomhatalom, és Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő szerint Magyarországon keresztül szállított berendezéseket Irán atomprogramjához.
Varga Mihály pénzügyminiszter is járt Iránban – Széles Gábor társaságában. A Videoton tulajdonosa, a magyar katonai hírszerzés régi embere, aki már a nyolcvanas években is adott el fegyvereket Iránba, amely az 1979-es iszlamista forradalom óta folyamatosan embargó alatt állt.
Miről tájékoztathatta Orbán Netanjahut Budapesten?
Az izraeli miniszterelnök hosszasan tárgyalt a magyar kormányfővel idén áprilisban Budapesten, aki épp miatta lépett ki a hágai nemzetközi bíróságból. Közös sajtóértekezletükön Benjamin Netanjahu hangsúlyozta, hogy
“az iszlamista terrorizmus az egész nyugati világot fenyegeti, a Közel Keleten ennek központja Irán!”
Netanjahu miniszterelnök azután Trumppal tárgyalt a Fehér Házban, ahol meggyőzhette őt az iráni légicsapás szükségességéről.
Vasárnap hajnalban azután Trump bejelentette: “Irán urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak az amerikai légicsapás következtében. Trump béketárgyalást javasolt Iránnak, és kilátásba helyezte:
”A következő amerikai légitámadás még nagyobb lesz!”
