A kézilabda eredete a középkorig vezethető vissza, de 1906-ban, Dániában alkották meg először a modern kézilabda szabályait. A játék rendkívül népszerű Észak- és Kelet-Európában, de világszerte játsszák. Lássuk, ez pontosan hogyan történik!
A kézilabdát hagyományosan zárt térben játsszák, de léteznek olyan változatok is, mint például a terepkézilabda és a strandkézilabda (utóbbit néha sandballként is emlegetik), amelyeket a szabadban játszottak.
A játék irányító testülete a Nemzetközi Kézilabda Szövetség, amely a világbajnokságot is szervezi. A bet365 sportfogadas oldal adatai szerint ma körülbelül 19 millió kézilabdázó él a világon.
A játék tárgya
A kézilabdában a cél több pontot szerezni, mint az ellenfél. Egy kézilabda meccs 60 percig tart, ami két 30 perces periódusra oszlik, 15 perces időközökkel. Fiatalabb játékosok esetében az időtartam 20 percre csökkenthető.
Játékosok és felszerelések
A bevezetett szabályok szerint mindkét oldalon 7 játékosnak, azaz hat mezőnyjátékosnak és egy kapusnak kell helytállnia. Egy csapatnak 7 cserejátékosa van, akiket folyamatosan lehet cserélni, és erről nem kell értesíteni a játékvezetőt.
Minden kaput egy félkör alakú terület vesz körül, amelyet zónának is neveznek. A kaputól 9 méterre található egy szaggatott félkör vonal is, amely a szabaddobás vonala.
A labdának bőrből vagy szintetikus anyagból kell készülnie, és olyan méretűnek kell lennie, hogy elférjen a játékos kezében. A kézilabdának ezért három szabványos mérete létezik: az első a 8 év felettieknek, ahol a labda kerülete 50-52 cm, a második a 12 és 16 év közötti nők és férfiak számára, ahol a labda kerülete 54-56 cm, valamint a harmadik a 16 év feletti férfiak számára, ennek kerülete kb. 58-60 cm.
A hivatalos játékokon a csapatok egyenruhában lépnek a pályára. A mezőnyjátékosok bármely térd feletti testrészükkel megérinthetik a labdát.
Amint egy játékos megszerezte a labdát, passzolhat, magánál tarthatja vagy kapura lőheti.
Eközben cselezhet vagy legfeljebb három lépést legfeljebb három másodpercig anélkül, hogy hárítana. A labda csak a kapus érintkezhet a kaputér padlójával. A kapusok kiléphetnek ugyan a kapu területéről, de nem tarthatják maguknál a labdát, ha a kaputerületen kívül vannak.
Pontozás
A kézilabdában akkor születik gól, amikor a labdát az ellenfél kapujába dobják. A győzelemhez értelemszerűen több pontot szükséges megszerezni, mint az ellenfél.
Ha a kézilabdameccs döntetlenre zárják, akkor a hosszabbításokat maximum 2-5 perces periódusokban játsszák. Ha a pontszámok továbbra is egyenlőek, célbadobás alapján határozzák meg a játék eredményét.