Az előzetes menetrendnek megfelelően pénteken megvizsgálta a hosszúlejáratú magyar deviza államadósságot a Moody’s, ám nem jelentett be módosítást sem magára az osztályzatra, sem pedig annak a kilátásra. Tavaly novemberben került a magyar besorolás a befektetői kategóriát jelentő Baa3-ba, stabil kilátása. Azaz úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, van tehát kockázat, de még ajánlott a befektetés.
Mint a FüHü korábban megírta: a hosszú lejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard&Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván.
A három nagy közül egyedül a Standard&Poor’s –nál van pozitív kilátással ellátva a besorolás – ami annyit jelent, hogy felminősítésre látó jeleket érzékel a hitelminősítő. A másik kettőnél stabil a kilátás.
Bankokat is minősítettek
Több bankok is megvizsgált a Moody’s, s több esetben lépett is – pozitív irányban.
Az OTP Bank hosszú és rövid lekötésű forintbetét-állományának osztályzatát az addigi „Baa3/Prime-3”-ról egy fokozattal „Baa2/Prime-2”-re emelte, egyidejűleg a bank alapszintű adósminőség-értékelésének (baseline credit assessment, BCA) mutatóját „ba2”-ről szintén egy fokozattal „ba1”-re javította – írja az MTI.
A K&H Bank hosszú és rövidtávú, forintban és devizában elhelyezett betétállományának osztályzatait javította az eddigi „Ba1/Not Prime”-ról egy fokozattal „Baa3/Prime-3”-ra, egyidejűleg a bank BCA-mutatóját „b1”-ről „ba3”-ra, a kiigazított BCA-minősítést ba2-ről ba1-re emelte, a K and H hosszú távú forintbetét-besorolásának kilátását pedig stabilról pozitívra javította.
A hitelminősítő tavaly júniusban pozitívra javította a magyar bankrendszer egészére adott kilátását is. E pozitív kilátást a múlt hónap végén megerősítette, és ehhez fűzött elemzésében kiemelte, hogy várakozása szerint a szektorszintű nem teljesítő kinnlevőség-ráta a teljes hitelportfolió 9 százaléka körüli szintre csökken 2018 végéig a tavalyi év végén mért 14,7 százalékról – emlékeztet az MTI londoni tudósítója.
