Fontos

Izrael tárgyal, de felkészül a háborúra

Miközben Izrael Irán támadására készül – vadászgépek üzemanyaggal való ellátásával, légvédelmi ütegek elhelyezésével és Washingtonnal való koordinációval az amerikai katonai eszközök elhelyezésében – egyre nagyobb az aggodalom az egyik legkritikusabb védelmi vonalával kapcsolatban: az amerikaiak vezette arab koalícióval, amely segített meghiúsítani az utolsó iráni támadást.

Az egykor titkos szövetség, amely magában foglalta Jordániát, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, április 13-án éjjel robbant be a nyilvánosság elé, amikor segített Izraelnek az Iránból indított több mint 300 drón és rakéta 99 százalékának elfogásában – ez volt az első ilyen jellegű közvetlen csapás Teherán részéről a zsidó állammal folytatott több évtizedes árnyékháború után.

Izrael katonai vezetője akkor dicsérte az együttműködést, mint amely kikövezi az utat „az együttműködés új lehetőségeihez a Közel-Keleten”.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint ez „erős üzenetet küld arról, hogy Izrael hol van a régióban, szemben azzal, hogy Irán hol van a régióban”.

Négy hónappal később, amikor Irán megfogadta, hogy erőteljesen válaszol a Hamász vezetője, Ismail Haniyeh meggyilkolására a saját háza táján, Izrael regionálisan elszigeteltebb, ami katonai elemzők szerint sebezhetőbbé teheti az országot.

Attól is tartanak, hogy Izrael légvédelmi rendszerei még amerikai támogatással sem lesznek képesek teljes mértékben elhárítani egy hatalmas, összehangolt támadást.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök Washington nyomása és saját katonai vezetőinek felhívásai ellenére sem volt hajlandó beleegyezni a tűzszünetbe és a túszok szabadon bocsátásába Gázában. Haniyeh – a Hamász főtárgyalójának – meggyilkolása feldühítette az amerikai tisztviselőket és az arab vezetőket, akik úgy vélték, hogy a tárgyalások kritikus szakaszban vannak. Bár Izrael sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta szerepét a merényletben, közvetlenül utána közölte az amerikai tisztviselőkkel, hogy ő a felelős.

Az arab országok még áprilisban is elbagatellizálták szerepüket az iráni támadás elhárításában, félve a teheráni megtorlástól, és nem akarták, hogy Izrael támogatójának tűnjenek a gázai háború emberáldozatai miatti széles körű közfelháborodás idején. Ezek az aggodalmak most még hangsúlyosabbak, és

az arab államok igyekeztek nyilvánosan elhatárolódni az erőszak következő fordulójában való részvételtől.

Jordánia és Szaúd-Arábia kijelentették, hogy nem akarják, hogy légterüket harci övezetté alakítsák át. Egyiptom kijelentette, hogy „nem vesz részt egy olyan katonai tengelyben, amely részt venne egy iráni támadás visszaverésében”.

Az ilyen nyilvános nyilatkozatok „nagyon zavaróak” egy magas rangú izraeli politikus szerint, aki segített a regionális koalíció felépítésében, névtelenséget kérve beszélt az érzékeny biztonsági kérdésekről. Míg a rakétahatótávolságú arab államok azt akarják, hogy Iránt megfékezzék, a kötelékek, amelyek összekötik őket Izraellel, kényesek, és eddig csak egyszer tesztelték őket nagy léptékben.

A totális háború lehetőségével szembesülve „Izrael teljesen egyedül működik,”

– ismerte el.

„Nagyon, nagyon keményen dolgozunk, intenzív diplomáciával, hogy megpróbáljuk elkerülni az eszkalációt,” – mondta Kirby szerdán újságíróknak, hozzátéve, hogy Joe Biden elnök „további katonai erőforrásokat rendelt el a régióba annak biztosítása érdekében, hogy Izrael támadása esetén az Egyesült Államok képes legyen a védelmére kelni”.

Irán áprilisi támadása, amelyet egy damaszkuszi diplomáciai létesítmény közelében végrehajtott izraeli csapás után indítottak, jól megkoreografált volt, értékes időt adva Izraelnek és szövetségeseinek a felkészülésre.

A tisztviselők úgy vélik, hogy a támadás ezúttal hirtelenebb, nagyobb léptékű és hosszabb lehet – valószínűleg több napig tarthat több óra helyett. Ez egy koordinált akadály is lehet több irányból, amelyben iráni megbízottak vesznek részt Irakban, Jemenben, Szíriában és Libanonban.

Az elmúlt 10 hónapban a libanoni Hezbollah militánsok alacsonyan repülő, nagy sebességű robbanó drónokat használtak, hogy katonai létesítményeket és magánházakat találjanak el Izraelben – elkerülve az ország magasztalt légvédelmi rendszereit, amelyeket arra terveztek, hogy azonosítsák és elfogják a hagyományosabb rakétákat, amelyek nagyobb magasságban és lineáris repülési útvonalak mentén repülnek. Az ilyen drónok jelentős veszélyt jelenthetnek, ha nagy számban szabadulnak el, fegyverszakértők szerint.

„A válaszunk jön, és erős, hatásos és hatékony lesz,”

– mondta Hasan Nasrallah, a Hezbollah vezetője egy szerdai beszédében.

A csoport nagyobb hatótávolságú lőszereket is használhat, amelyekről azt állítja, hogy a birtokukban vannak, de soha nem mutatták be nyilvánosan. Egy ilyen támadás visszaverése valószínűleg nagy áldozatokat követelne Izraeltől: a Vaskupola elfogások körülbelül 30 000 dollárba kerülnek elfogásonként;

a ballisztikus rakéták lelövésére tervezett Arrow 3 becslések szerint elfogásonként 3 millió dollárba kerül.

Izrael úgy értékeli, hogy a Hezbollah indítja a támadást, potenciálisan Tel-Aviv felé lőve és irányított rakétákat használva, mondta Yoel Guzansky, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács korábbi tisztviselője, aki jelenleg a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető kutatója.

A legrosszabb forgatókönyv szerinte egy többfrontos támadás lenne más iráni megbízottak részéről, amelynek célja, hogy „megkérdőjelezze Izrael védelmi rendszereinek határait, amelyeket túlterhelhetnek… és amelyek, amint áprilisban láthattuk, a stratégiai mélység érdekében a regionális koalícióra támaszkodnak.”

Guzansky elmondta, hogy

Izrael közölte a Hezbollahhal és Iránnal, hogy a polgári lakosság központjainak eltalálása vörös vonal lenne, és erőteljes választ váltana ki.

„Ha a Hezbollah folytatja agresszióját, Izrael harcolni fog ellene, minden erejével,” figyelmeztetett Yoav Gallant védelmi miniszter arab nyelvű üzenetében, amelyet csütörtökön tettek közzé az X-en.

„Aki a tűzzel játszik, pusztulásra számíthat.”

Izrael fontolóra vehet egy megelőző támadást Irán ellen, ha arra a következtetésre jut, hogy a támadás küszöbön áll, jelentette az izraeli média hétfőn, miután Netanjahu találkozott védelmi vezetőivel. „Ez olyasvalami, amit még nem értünk el, de a jövő még hátravan,” – mondta a magas rangú izraeli politikus.

Michael E. Kurilla tábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának vezetője ezen a héten másodszor járt Izraelben, hogy megvitassa a katonai koordinációt. Az újonnan telepített amerikai eszközök közé tartozik egy F-22 Raptorokból álló század, haditengerészeti cirkálók és rombolók, valamint a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó és kísérő hajói, amelyek a Közel-Kelet felé tartanak, hogy helyettesítsenek egy másik hordozó csapásmérő csoportot, amely elhagyja a régiót.

„Az Egyesült Államok sokkal elfoglaltabb, mint áprilisban volt, de azzal is tisztában van, hogy egy regionális háború hatással lesz a gazdaságra, és érdekük, hogy megállítsák az eszkalációt,”

– mondta Israel Ziv, nyugalmazott vezérőrnagy, aki az Izraeli Védelmi Erők Műveleti Osztályának vezetőjeként szolgált.

Sürgette az izraeli vezetőket, hogy ne vegyék magától értetődőnek az amerikai támogatást: „Úgy gondolom, hogy Izrael hibát követhet el, amikor regionális háborúba kezd azzal a feltételezéssel, hogy eszközei mindig és minden mennyiségben rendelkezésre állnak.”

Azt is megjósolta, hogy Izrael nehézségekbe fog ütközni a regionális koalíció egyben tartása során, „mivel nem mindenki áll készen a Netanjahuval való együttműködésre”.

Abdullah Al-Junaid bahreini politikai elemző azt mondta, hogy a Perzsa-öböl államai továbbra is befektetnek az Izraellel való partnerségbe Irán megfékezése érdekében, de bármilyen hosszú távú szövetséghez előrelépésre van szükség az Izrael és a palesztinok közötti megoldás felé – amit Netanjahu és szélsőjobboldali szövetségesei nem voltak hajlandók figyelembe venni. Hajthatatlanságuk megakasztotta az Egyesült Államok által támogatott erőfeszítéseket, hogy kiterjesszék az Izrael és arab szomszédai, köztük Szaúd-Arábia közötti normalizálási megállapodásokat.

„Most mélyebbre kell ásnunk, és meg kell találnunk a Közel-Kelet 2.0-t” – mondta.

„A mostani alternatíva nem fenntartható.”

Tovább tart a korrupcióellenes tisztogatás az orosz hadügyben

0

Egy ezredest vettek őrizetbe, aki korábban a hadügyminisztérium beszerzési osztályát vezette Moszkvában. Vlagyimir Gyemcsik ezredest azzal vádolják, hogy 4 millió rubelt kapott egy üzletembertől, aki azután előnyben részesült a közbeszerzéseknél. Ez a 4 millió rubel mintegy 17 millió forintnak felel meg.

A nagy korrupcióellenes tisztogatás idén áprilisban kezdődött meg amikor letartóztatták a hadügyminisztérium államtitkárát, Timur Ivanov tábornokot. Vlagyimir Sesztyerov vezérőrnagyot csalás gyanújával vették őrizetbe. Tisztogatás volt a vezérkarban is, melynek főnöke, Viktor Geraszimov tábornok jelenleg közvetlenül irányítja az ukrajnai “különleges hadműveletet.”

Korábban a Wagner hadsereg azért lázadt fel az ukrajnai fronton, mert nem kapott elég fegyvert és lőszert a harchoz, és a katonák ellátása is pocsék volt. Prigozsin, a Wagner hadsereg főnöke időközben villámgyorsan a túlvilágra távozott, mert repülőgépét felrobbantotta az orosz titkosszolgálat. Sojgu hadügyminisztert Putyin leváltotta, de felfelé bukott, mert az igazi döntéshozó testület, a Honvédelmi Bizottság  titkára lett.

Miről tárgyalt Sojgu hadseregtábornok Teheránban?

Putyin akkor küldte bizalmas hívét az iráni fővárosba amikor küszöbön állt a válaszcsapás Izraelre, amely Iránban akkor gyilkolta meg a Hamász politikai vezetőjét amikor az részt vett Irán új elnökének beiktatásán. Oroszország – Iránhoz hasonlóan – kiváló kapcsolatot ápol a Hamász-szal, amely brutális terrorakciót hajtott végre Izraellel szemben a múlt év októberében. Ez robbantotta ki a háborút a gázai övezetben, amely azzal fenyeget, hogy átterjed az egész Közel Keletre. Izrael minden háborúja villámháború volt eddig hiszen az ország kicsi és az erőforrásai szűkösek. Hadserege viszont erős, és mindig számíthatott az USA támogatására.

Most viszont Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nyíltan megmondta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy

“ennek a háborúnak mielőbb véget kell érnie!”

Nem így látja ezt Benjamin Netanjahu, aki minél tovább akarja folytatni a háborút nehogy elővegyék korrupciós ügyeit, melyekért akár börtönbe is kerülhetne. Netanjahu a háború folytatásával kockára teszi Izrael biztonságát, és a zsidó állam nyugati támogatását.

Irán, ahol a vallási vezető, Khamenei ajatollah támogatásával mérsékelt elnököt választottak, békülni szeretne a Nyugattal, ezért nem akar közvetlen háborút Izraellel hanem a Hamász és a Hezbollah segítségével próbálja meg folyamatosan gyengíteni a zsidó államot.

Oroszország Irán, a Hamász és a Hezbollah oldalán áll ebben a háborúban, az orosz hadsereg iráni drónokat is használ az ukrajnai háborúban.

Moszkva számára két okból is jól jön a közel-keleti konfliktus éleződése: egyrészt, mert elvonja Washington figyelmét az ukrajnai háborútól, másrészt pedig felértékeli az orosz kőolajat és földgázt hiszen a Közel Kelet ezeknek a legnagyobb exportőre, és bármifajta leállás Moszkva malmára hajtaná a vizet.

Washington viszont úgy szeretné kizárni Moszkvát a kőolaj és földgáz piacról, hogy összefog Szaúd Arábiával és a többi közel-keleti exportőrrel Oroszországgal szemben. Ennek viszont az az akadálya, hogy Izrael kormánya hallani sem akar önálló palesztin államról. Emiatt viszont Szaúd Arábia és a közel-keleti olaj és földgáz exportőrök nem hajlandók együttműködni az USA-val hanem inkább Putyint választják: Szaúd Arábia és az Egyesült Emírségek beléptek a BRICS-be – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika formális szövetsége – amely megkérdőjelezi az USA világhatalmát.

A kínai hadiipar lefőzte az USA-t?

Egy modern kínai romboló meghátrálásra késztette az amerikai flottát, mert informatikai eszközei hatékonyabbnak bizonyultak – közölte a kínai haditengerészet tudományos lapja egy olyan incidensről, mely a két világhatalom flottája között még tavaly decemberben történt.

A US Electronic Attack Squadron 136 parancsnokát felmentették tisztségéből, sőt a haditengerészettől is elbocsátották. A rövid indoklás:

“az admiralitás elveszítette a bizalmát William Coulter parancsnoki képességeiben.”

Ezzel szinte egyidőben kitüntették a Nancsang romboló parancsnokait, mert

“eredményes akciót hajtottak végre az amerikai repülőgéphordozó flotta ellen.”

Pekingben a legfelső politikai-katonai vezetés, melynek élén Hszi Csin-ping elnök áll, modell értékűnek nevezte a Nancsang romboló helytállását, és példaképnek állította az egész hadsereg és flotta elé. Hszi Csin-ping elnök korábban 2025-re akarta beérni az USA-t az informatikai fejlesztések terén, de a Nancsang rombolónak ezt már előbb, 2023 decemberében sikerült bizonyítania.

A vadonatúj rombolón olyan informatikai rendszer működött, amely a mesterséges intelligencia segítségével meg tudta bénítani az amerikai haditengerészet rendszerét. Ez a kill web kényszerítette meghátrálásra az amerikai flottát, amely ugyancsak meglepődött ezen.

A Boeing EA 18 G rendszere eddig ugyanis eredményesen bénította meg az ellenséges informatikai hálózatokat. A kínaiak ezt maguk tapasztalták amikor Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház akkori elnöke Tajvanra repült kiváltva ezzel Peking dühét 2019- ben. Az USA el akart kerülni minden problémát, ezért a Boeing védelmi rendszerét felhasználva megbénította a kínai hírszerző hálózatot vagyis a kínaiak még hogyha akarták volna is, nem tudták volna kilőni Nancy Pelosi gépét, mert nem voltak képesek meghatározni, hogy hol jár éppen. Peking persze nem akarta lelőni az USA képviselőházának elnökét, de valószínűleg szívesen megzavarta volna a tajvani utazást, ha tudta volna. 2019-ben Hszi Csin-ping elnök kiadta a parancsot: nekünk is legyen olyan informatikai rendszerünk mint a Boeing EA 18 G vagy, hogyha lehet, akkor még hatékonyabb. És a kínai hadmérnökök ilyen rövid idő alatt kifejlesztettek egy olyan informatikai rendszert, amely megbénította azt az amerikait, melyet pontosan erre a célra fejlesztettek ki!

A mesterséges intelligencia a kínaiak aduja

Szakértők szerint ennek köszönhetik a kínaiak, hogy ezen a téren lefőzték az Egyesült Államokat. Mi következik ebből? A kínai flotta stratégiája eddig óvatos és védekező volt, mert Pekingben pontosan felmérték az amerikai flotta erejét, de az új technológiával felszerelve a kínaiak aktívabbak lehetnek. Különösen, mert a Nancsang az első ebből a hajó osztályból, hamarosan két újabbat kap a kínai haditengerészet. A Nancsang egyedül állította meg az amerikai hajórajt, amely közelről akart megszemlélni egy kínai hadgyakorlatot. Azért tudta ezt megtenni, mert az egész flotta hírszerző rendszerének információit megkapta élőben – hála a mesterséges intelligenciának – miközben a killer web megbénította az amerikaiak informatikai rendszerét. Hogy válaszolt az amerikai flotta a kínaiak akciójára?

A repülőgép hordozó hajóról vadászgépek emelkedtek fel, hogy a levegőből bénítsák meg a Nancsang informatikai rendszerét, de nem jártak sikerrel. A kínai romboló továbbra is megkapott minden szükséges információt míg az amerikaiak “megvakultak és megsüketültek.”

Az amerikai hajóraj parancsnoka levonta a tanulságot, és kiadta a visszavonulási parancsot. A US Navy vezérkarának főhet a feje: hogyan szerezzék vissza az informatikai fölényt ezen a kulcsfontosságú területen?

Orosz-ukrán háború Afrikában is: Mali után Niger is megszakította kapcsolatait Ukrajnával

A Wagner csoport – Putyin zsoldos hadserege, amely immár nem kap pénzt csak parancsokat az orosz elnöktől – Afrikában nyomul előre, ahol helyi eliteket védelmezi az ukrán titkosszolgálat által támogatott lázadókkal szemben.

Mi történt? Amint az Ukrainszkaja Pravda beszámolt róla a tuareg lázadók, akiket az ukrán különleges alakulatok támogattak, győzelmet arattak a Wagner csapatok és a helyi erők fölött Mali és Niger határán. A győztesek büszkén fényképezkedtek, és ukrán zászló is lobogott fölöttük. Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője elismerte, hogy támogatják a tuareg lázadókat. Ukrajna szenegáli nagykövete is megerősítette: a lázadók oldalán állnak.

Mali emiatt megszakította a diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával, és most Niger is követte ebben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kétszer is járt Afrikában az orosz – ukrán háború kitörése óta – 2022 február -, Moszkva nem is titkolja, hogy át akarja venni az egykori gyarmatosító nagyhatalom, Franciaország helyét a Szahel övezetben.

Mit keres Orbán Gáspár őrnagy Csádban?

A miniszterelnök egy szem fia, aki államköltségen végezte el a méregdrága brit katonai akadémiát, ahol korábban a királyfiakat képezték, sok más megbízatása mellett, összekötő tiszt a csádi kormányzattal, amely engedélyezte magyar misszió működését a térség olyan országában, ahol még jelen van a Nyugat is, de már nyomulnak előre az oroszok, akik globális kategóriákban gondolkodnak továbbra is noha ehhez nincsen meg a gazdasági hátterük.

Miért tudják ezt megtenni? Mert Kína ott áll mögöttük: ma már Afrika legfontosabb gazdasági partnere nem a Nyugat hanem a Kelet feltörekvő nagyhatalma, amely mindenekelőtt az ásványi kincsek iránt érdeklődik: Szudánban már aranybányái vannak, melyeket a Wagner zsoldosok védelmeznek miközben az ellenérdekelt helyi milíciát az ukrán különleges erők támogatják. Nigerben sok az urán, melyet eddig Franciaország vett meg igen kedvező áron. Miután Niger szakított Franciaországgal, az uránt – kicsit magasabb, de távolról sem világpiaci áron Kínának adják el.

Mit csinál a magyar misszió Csádban, ahol semmiféle magyar érdek sincsen? Megfigyel. Kinek tesz ezzel szívességet? Orbán Viktor tárgyalt erről Macron elnökkel, ezért lehet, hogy a franciák is profitálnak ebből. Az oroszok mindenképp. Az USA emiatt is bírálja Orbán Viktor kormányát.

Amerikai alelnökjelölt: Trump olyan diktátorokkal paktál mint Putyin és Orbán!

Walz minnesotai kormányzó beszélt így a magyar miniszterelnökről. Walz az Egyesült Államok alelnöke lehet, ha novemberben Kamala Harrist választják meg. Orbán Viktor Trump sikeréért imádkozik, de azért kiküldte Magyar Levente külügyi államtitkárt Washingtonba, hogy tájékozódjon. Magyar Levente államtitkár Biden nemzetbiztonsági főtanácsadójának európai ügyekben illetékes helyettesével tárgyalt elsősorban Ukrajnáról.

“Míg az Egyesült Államok Ukrajna katonai támogatásában, a háború finanszírozásában  látja a megoldást, addig Magyarország szeretné határaitól minél messzebb tartani a frontvonalat”

– nyilatkozta a külügyi államtitkár a tárgyalások után az MTI-nek.

Orbán Viktor nem is titkolja, hogy ebben az ügyben is Trumpra vár, aki azt ígéri: villámgyorsan megoldaná az ukrajnai válságot, hogy utána Kínára koncentrálhasson.

De mi van akkor, ha nem Trump nyer? Walz alelnökjelölt kijelentése, amely egyenlőségjelet tesz Putyin és Orbán közé, egyértelmű üzenet a magyar miniszterelnöknek: ha mi jövünk, akkor te mész! Biden elnök korábban úgy nyilatkozott az ukrajnai háborúról, hogy annak igazi célja Putyin megbuktatása. Az USA elnöke visszavonta ezt a kijelentését, de valószínűleg komolyan gondolta hiszen már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Kína a keményebb dió, ezért kezdték Oroszországgal. Orbán Viktornak nem a diktátor szerepet róják fel az Egyesült Államok mai vezetői hanem az együttműködést Moszkvával és Pekinggel. Putyint nem könnyű levenni a sakktábláról, de Orbán Viktort nem boszorkányság hanem egyszerű döntés kérdése. Azzal, hogy diktátornak nevezte Orbán Viktort, a demokrata adminisztráció egyértelmű üzenetet küldött a magyar miniszterelnöknek, akinek most már végképp minden oka megvan arra, hogy Trump győzelméért imádkozzon.

Az októberi terrortámadás felelősét választotta főnökévé a Hamász

0

Izrael Teheránban tette el láb alól a Hamász főnökét, aki viszonylag mérsékelt vezető hírében állt. Iszmail Hanije nem értett egyet azzal, hogy tavaly októberben zsidó civileket öljenek meg és raboljanak el a Hamász fegyveresei, ő csak katonai célpontok elleni támadást akart.

Jahja Szinvar, aki a Hamász gázai főnöke volt eddig, másképp döntött: brutálisan legyilkoltak zsidó civileket is, és túszként másokat magukkal vittek a földalatti barlangrendszerbe. A túszejtésnek az volt a célja, hogy Izrael ne tudja vízzel elárasztani a földalatti barlangrendszert, melyet a Hamász szorgos munkával évtizedeken keresztül épített ki. Iszmail Hanije tárgyalt a túszokról Katarban és másutt a Moszaddal és a CIA főnökével. Benjamin Netanjahu miniszterelnök megölette a viszonylag mérsékelt Hamász vezért , akinek helyére a fanatikus, de igen ravasz Jahja Szinvar került. Méghozzá egységes döntéssel – jelentették a hírügynökségek. Vagyis a Hamász mindhalálig folytatni akarja a háborút Izrael ellen, és ezzel Benjamin Netanjahu kezére játszik. Izrael kormányfője két célt tűzött ki: a Hamász megsemmisítését és a túszok kiszabadítását. Egyik célt sem sikerült elérnie noha a háború múlt október óta folyik, és senki sem látja a végét. Az izraeli hadsereg vezetői egyre kevésbé értik: miért is harcolnak valójában? Izrael eddig mindig villámháborút folytatott, és azokat meg is nyerte. Utána pedig elveszítette a békét.

A szélsőségek egymást erősítik

“A fő terrorista, Jahja Szinvar kinevezése a Hamász élére egy újabb nyomós ok arra, hogy gyorsan likvidáljuk őt, és eltöröljük ezt az aljas szervezetet a föld színéről”

– írta ezzel kapcsolatban Katz izraeli külügyminiszter az X-en. Katz mintha megfeledkezne arról, hogy Izrael már múlt október óta próbálja ezt elérni, és mindeddig sikertelenül. Közben viszont kockára teszi Izrael biztonságát: szerdán Dzsiddában gyülekeznek a muzulmán államok képviselői, hogy valamiféle egységes álláspontra jussanak a gázai konfliktust illetően. Az ő céljuk az, hogy elkerüljék az általános közel-keleti háborút, és ebben támogatja őket az Egyesült Államok is, amely kirendelte flottájának egy részét is a térségbe, hogy nyugalomra intsen mindenkit. Blinken amerikai külügyminiszter folyamatosan tárgyal az érintettekkel mindeddig eredménytelenül.

Miért nem jut eredményre az USA külügyminisztere?

A palesztin állam ügye az, ami fenntartja a háborús feszültséget. A különben igen megosztott muzulmán államok egységesek abban, hogy a palesztinoknak valamiféle államot kell előbb vagy utóbb kapniuk hiszen több mint ötmillió emberről van szó. Az izraeli baloldal ezt meg is ígérte, de Rabin miniszterelnök az életével fizetett ezért: egy fanatikus szélsőjobboldali zsidó meggyilkolta.

A jobboldal és a szélsőjobboldal semmiféle palesztin államot sem akar elfogadni. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szisztematikusan támogatta a Hamászt a Palesztin Felszabadítási Szervezettel szemben nehogy mérsékelt alternatíva alakuljon ki a palesztinok között, akik immár többségben vannak Nagy Izraelben vagyis az 1967-ben elfoglalt területekkel együtt, melyeket a jobboldal és a szélsőjobboldal máris Izrael részének tekint. A Knesszet – Benjamin Netanjahu kérésének megfelelően – kétszer is megszavazta az elmúlt napokban:

Izrael nem tűr el palesztin államot! Izrael jelenleg nemcsak a gázai övezetben, de Ciszjordániában is háborút folytat névleg a Hamász ellen, de valójában azért, hogy menekülésre késztesse a palesztin többséget.

Benjamin Netanjahu törekvését Washingtonban irreálisnak tekintik: Kamala Harris alelnök, aki egyben elnökjelölt is kerek perec megmondta Netanjahunak:

“ennek a háborúnak véget kell érnie!”

Csakhogy Netanjahu találkozott Trumppal is, akivel már korábban szoros kapcsolatot épített ki. Netanjahu is Trumpra vár éppúgy mint Putyin, Kim Dzsong Unun vagy Orbán Viktor. Csakhogy Trump most a békeangyal szerepet játssza Ukrajnában és a Közel Keleten, mert Kínára kíván koncentrálni. Netanjahu viszont a háborúzás folytatásában érdekelt, mert békeidőben újra megindulhatnak ellene a korrupciós perek, amelyek börtönbe is juttathatják a 75 éves izraeli miniszterelnököt. Azonkívül azt is megkérdezhetik tőle Jeruzsálemben: miért volt olyan botrányosan felkészületlen Izrael a Hamász terrortámadásával szemben tavaly októberben?

Árvíz Észak Koreában – Putyin a lőszerért cserébe segítene

“Mindig számíthat ránk” – írta az orosz elnök a duci diktátornak, Kim Dzsong Unnak, akinél nemrég látogatást tett. Az óriási árvíz próbára teszi Észak Korea kezdetleges katasztrófavédelmét. Dél Korea is segítséget ajánlott, de azt a nemzeti kommunista rendszer visszautasította.

1500-an haltak meg illetve tűntek el az árvíz során Észak Koreában, de ennek ellenére a diktátor azt közölte Putyinnal, hogy “kézben tartják a helyzetet, és csak akkor kérnek segítséget, ha arra valóban szükség lesz” – jelentette a hivatalos KCNA hírügynökség Phenjanból. Kim Dzsong Un, aki állítólag személyesen irányítja a katasztrófavédelmet, a hétvégén azzal vádolta Dél Koreát, hogy eltúlozza az árvíz következményeit, és “rágalmakat terjeszt ezzel kapcsolatban.”

Mi lenne ez a rágalom? “1000-1500 ember eltűnését illetve halálát  tartják valószínűnek az árvíz miatt, de ez nem igaz” – hangsúlyozta Észak Korea vezére anélkül, hogy számokkal szolgált volna. Észak Koreában csak ritkán közölnek számokat, és azok megbízhatóságát senki sem tudja ellenőrizni. Szöulban minisztérium működik, amely figyelemmel kíséri Észak Korea eseményeit. Koreát 1945 ben vágták ketté: az északi rész szovjet, a déli amerikai ellenőrzés alá került.

Észak Korea ma is sztálinista diktatúra, a világ egyik legszegényebb és legkorruptabb állama míg Dél Korea felküzdötte  magát a fejlett országok közé, és legkevesebb egy tucat világmárkával rendelkezik: Samsung, Hyundai, LG, Kia stb.

Orosz – észak koreai katonai egyezmény

Június 19-én Putyin és Kim Dzsong Un katonai együttműködési egyezményt írt alá, mely szerint

“mindkét fél kötelezi magát, hogy háború esetén a másik segítségére siet.”

Június 23-án Dél Korea, Japán és az USA közös közleményben ítélte el “az egyre mélyülő katonai együttműködést Oroszország és Észak Korea között.

Kim Dzsong Un Putyin látogatása kapcsán elmondta, hogy

“támogatjuk Oroszország különleges hadműveletét Ukrajnában.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Észak Korea több millió tüzérségi lőszert küld az Ukrajnában harcoló orosz csapatoknak.

Dél Korea azonnal jelezte, hogy a maga részéről fontolóra veszi Ukrajna támogatását.

Kim Dzsong Un – Putyinhoz és Orbánhoz hasonlóan Trumpra vár

Erről beszélt a BBC-ben egy volt észak-koreai diplomata, aki többször is négyszemközt találkozott a duci diktátorral, aki vaskézzel irányítja a nemzeti kommunista rendszert. Ri Il Kyu Kubában volt diplomata amikor múlt novemberben lelépett. Most a BBC-ben arról beszélt, hogy remegett a félelemtől amikor a diktátor hívatta, de szerencséjére “Kim Dzsong Un jó hangulatban volt.”

Milyen ember a diktátor?

“Ha a hatalmát veszély fenyegeti, akkor habozás nélkül feláldozná Észak Korea 25 millió lakóját. Ő jó apa, de azzal, hogy istent csináltak belőle , szörnyeteggé változott”

– mondta az egykori diplomata, aki arra célzott: Kim Dzsong Un bevetné az atomfegyvert is, ha úgy érezné, hogy a hatalma megőrzésének érdekében ez elkerülhetetlen. Észak Korea orosz tudósok segítségével nukleáris ipart és ballisztikus rakétákat fejlesztett ki. Putyin júniusban az űrfegyverkezésben ígért támogatást Észak Koreának.

Donald Trump elnöksége idején (2016-2020) többször is találkozott Kim Dzsong Unnal, sőt első amerikai elnökként egy rövid időre még Észak Korea földjére is lépett. A koreai háború, melyben az USA állt szemben Kínával, 1953-ban véget ért, de békeszerződés azóta sincs, mindössze fegyverszünet biztosítja a nyugalmat a koreai félszigeten.

“Ezer évben egyszer adódó lehetőség lenne Kim Dzsong Un számára, hogyha Donald Trump visszatérne a Fehér házba”

– mondta az észak-koreai diplomata a BBC-ben. Trump sikernek tartja találkozóit az észak-koreai diktátorral noha eredményt nem értek el.

“Azt hiszem, hogy Kim Dzsong Unnak hiányzom” – mondta mosolyogva egy kampány gyűlésen nemrég Donald Trump, aki szeretne visszatérni a Fehér házba Washingtonban.

A korrupció ellenes harc vezetője lett Vietnam új kommunista vezére

“Felgyorsítom a küzdelmet a korrupció kiirtására!” – hangsúlyozta a Vietnamot kormányzó kommunista párt hétvégén megválasztott főtitkára. A keménykezű egykori belügyminiszter, To Lam sok magasrangú vezetőt kényszerített lemondásra korrupció miatt, néhányan közülük börtönbe is kerültek.

“Emiatt elnyertük a nép támogatását és külföldi barátaink bizalmát” – mondta az új főtitkár  aki ezzel mindenekelőtt Hszi Csin-ping kínai elnökre célzott, aki maga is a korrupcióellenes harccal erősítette meg politikai hatalmát. A kínai elnök idén is járt Vietnamban éppúgy mint Biden amerikai elnök, legutóbb pedig Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Vietnam bambusz diplomáciát folytat vagyis mindenkivel igyekszik jó kapcsolatot teremteni nehogy az egyik nagyhatalom túlságosan is nagy befolyásra tegyen szert a délkelet-ázsiai országban. A 67 éves To Lam a kínai elnököt utánozza: minden fontos pozíciót megszerzett magának: a párt főtitkári tisztséget, amely a legfontosabb, ezenkívül ő az államfő, a miniszterelnök és a nemzetgyűlés elnöke. Ez nyilván átmeneti állapot. Elődje is halmozta a tisztségeket, de ennyire nem. To Lam két elnököt is eltett az útból leleplezve korrupt politikájukat, rajtuk kívül sok miniszter és gazdasági vezető vált a kampány áldozatává éppúgy mint Kínában.

Jó-e egy rendőr az ország élén?

Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki a Szovjetunió nagykövete volt Budapesten 1956-ban a forradalom leverése idején, a KGB élén állt 1967 és 1982 között. 1982-ben az agyhalott Brezsnyev után lett a mindenható kommunista párt főtitkára, és kidolgozta a hibrid rendőr állam modelljét, melyet hűséges tanítványa, Putyin valósít meg a gyakorlatban. Andrej Babis, Csehország ex miniszterelnöke éppúgy a tanítványok körébe sorolható mint Bojko Boriszov, Bulgária sokszoros kormányfője, sőt Orbán Viktor is.

A rendszer lényege az, hogy a titkosszolgálat veszi át az irányítást átszervezve a gazdaságot, amely hibrid piacgazdaság, ahol a köz és a magánszféra nem válik el egymástól.

A rendszerben a vezér dönt, a többiek együttműködnek vagy úgy járnak mint Hodorkovszkij, aki Oroszország leggazdagabb emberéből számozott rab lett Szibériában.

To Lam a rendőrtiszti főiskolát végezte el a kommunista Észak Vietnamban, majd a rendőrségnél illetve a belügyminisztériumban csinált karriert. A titkosszolgálat Vietnamban éppúgy kulcsszerepet tölt be mint a KGB a Szovjetunióban. To Lam mindent tudott a kommunista vezetésről míg a többiek alig ismerték őt. Egyetlen botránya volt csak: miután megkoszorúzta Karl Marx sírját egy méregdrága londoni étteremben a legdrágább steaket fogyasztotta el. A rövid videót gúnyos felirattal közzétette egy vietnami kereskedő, akinek emiatt ötéves börtönbüntetést sóztak a nyakába.

Vietnam – Kínához hasonlóan – gyorsan fejlődött az elmúlt évtizedekben, de ezt óriási korrupció kísérte. To Lam főtitkárnak úgy kell ez ellen küzdenie, hogy ne állítsa le a gazdasági növekedést. Vietnam nemzetközi helyzete jelen pillanatban kedvez a növekedésnek hiszen Kínát számos szankció sújtja az Egyesült Államokban, ezt pedig Vietnamon keresztül próbálja meg kikerülni sok kínai vállalat. A diplomáciában járatlan To Lamnak ügyelnie kell arra, hogy Vietnam ne váljon függővé nagy északi szomszédjától, Kínától. Ezért fogadták lelkesen Hanoiban Biden amerikai elnököt.

Vietnam gazdasági növekedése gyorsabb mint Kínáé: 6,5 illetve 5% évente.

A 100 milliós Vietnam GDP-je mindössze 465 milliárd dollár vagyis a lakosság döntő többsége még borzasztó nagy szegénységben él. Az egykori rendőrminiszternek kezelni kell tudnia a növekvő egyenlőtlenséget, amely szinte automatikusan kiváltja a korrupciót. Miután a csúcsra ért, To Lam számára már nem annyira a korrupció elleni harc lesz fontos hanem annak ellenőrzése: azok gazdagodhassanak, akik a vezér  sziklaszilárd támogatói. Éppúgy mint Oroszországban vagy Magyarországon…

A párás hőség hamarosan lakhatatlanná teszi a Föld egy részét

“A rendkívüli hőség abnormális”- hívta fel a figyelmet az ENSZ főtitkára. Ha minden így megy tovább, akkor hamarosan egyes térségek élhetetlenné válhatnak a hőség és a pára miatt – írta a NASA jelentése.

2,4 milliárd ember – a világ dolgozóinak 70%-a olyan régióban él, ahol nagyon magas a hőség kockázat – közölte az ILO. Az ENSZ munkaügyi szervezete szerint Afrikában ez a munkaerő 93%-ára vonatkozik, az arab államokban pedig 84%-ra. A hőség évente 23 millió balesetet okoz a globális gazdaságban évente és legkevesebb 19 ezer ember emiatt hal meg minden évben.

“Tegyük hőségállóvá minden ország gazdaságát!”

– kérte az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres.

Tavaly június óta minden hónap hőségrekordot döntött – jelezte az Európai Unió Kopernikusz klímaváltozási központja, amely arra is rámutatott, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak a hőhullámok szinte mindenütt a világon.

2050-re a hőség és a pára miatt a Föld egy része lakhatatlanná válik

Erről közölt tanulmányt a NASA, amely műholdak segítségével elemezte a klímaváltozást. A hőség olyan pára buborékokat hozhat létre a közeli jövőben, amelyek élhetetlenné tehetnek egyes régiókat – hívja fel a figyelmet az amerikai űrhajózási intézet tanulmánya, mely rámutat arra, hogy amennyiben hat óránál tovább 35 fokos hőmérséklet idején pára buborék alakul ki, akkor az emberi szervezet felmondhatja a szolgálatot.

Az elmúlt 15 év során néhány szubtrópusi területen ez már be is következett!

Hol fenyeget a legnagyobb veszély a NASA modellje szerint? Mindenekelőtt délkelet Ázsiában, ott is elsősorban Pakisztánban, azután az Arab/Perzsa öböl térségében. Ezeken a területeken 2050-re válhat élhetetlenné a világ a hőség és a tartósan magas páratartalom miatt. Ha minden így megy tovább, akkor már Brazília egyes régiói és Kína fejlett keleti tartományai is veszélybe kerülhetnek 2070 táján. Sőt, az Egyesült Államok egyes régióit is sújthatja a tartós hőség – írja a NASA jelentése, amely hozzáfűzi, hogy ott a forróság  többnyire alacsony páratartalommal párosul, ez viszont aszályt és tűzvészt okozhat.

Kaliforniában most is óriási erdőtűz pusztít – jelentette a Reuters.

Miért és miről hajlandó tárgyalni Ukrajna? – Interjú Andreas Umlanddal

Andreas Umland a Svéd Nemzetközi Ügyek Intézete (UI) Kelet-európai Tanulmányok Stockholmi Központjának (SCEEUS) elemzőjével készített interjú sok mindenre magyarázatul szolgál, hogy megértsük hol is tart az orosz-ukrán háború.

A héten az ukrán elnök francia újságíróknak adott interjújában jelezte, hogy Kijev készen áll a tárgyalásokra Moszkvával. Mennyire lehet komolyan venni Zelenszkij újabb beszédét?

Az ukrán tárgyalási hajlandóság közelmúltbeli demonstratív kinyilvánítása Oroszországgal többek között kísérlet Kijev önreprezentációjának módosítására a külföldi partnerekkel szemben. Ez nem utolsósorban a nyugati országoknak szól, hiszen nemcsak a globális délről, hanem nyugatról is érkeztek olyan vádak, hogy Ukrajna ellenzi a háború tárgyalásos befejezését. Most már egyértelműbben kijelentették, hogy Kijev kész tárgyalni. Mindazonáltal az ukrán álláspont érdemben nem sokat változik.

Kijev kész lenne tárgyalni Moszkvával az Ukrajnából való teljes orosz kivonulás körülményeiről és szakaszairól. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni egy régi, már 2014 óta tárgyalt elképzelést: Az ENSZ békefenntartóit egy átmeneti időszakra Kelet- és Dél-Ukrajna jelenleg Oroszország által megszállt területein lehetne állomásoztatni. Kijev a NATO-csatlakozási törekvéseit is felfüggeszthetné, amennyiben Ukrajna egyébként sem valószínű, hogy hamarosan csatlakozik a szövetséghez. Valami hasonló volt napirenden a 2022 tavaszán az isztambuli tárgyalásokon. Akkor Kijev alternatív biztonsági garanciákat keresett a Nyugattól Ukrajna számára, azaz a NATO-tagság átmeneti alternatíváját. Az, hogy a Nyugat nem volt hajlandó ilyen szilárd garanciákat nyújtani, volt az egyik oka annak, hogy a tárgyalások akkor kudarcba fulladtak.

Zelenszkij nemrég azt mondta: „Nem kell (katonai eszközökkel) minden területet visszafoglalnunk. Úgy gondolom, hogy ez (a reintegráció) a diplomácia segítségével is megvalósítható. Ez mit jelent?

Még ha most már több ukrán hajlandó is feladni területeket, a lakosság többsége még mindig ellenzi ezt. Zelenszkij kijelentése tehát valószínűleg azt jelenti, hogy a diplomácia eszközeivel akarja visszaszerezni a megszállt területeket, és nem feltétlenül katonai eszközökkel akarja felszabadítani azokat. A múltban Kijev néha túlságosan is szigorúan kizárta a Moszkvával való tárgyalásokat. Ez (alaptalan) nyugati vádakhoz vezetett, miszerint Ukrajna konstruktívan harcias. Ami most történik, az Kijev hangnemének változása Ukrajna Oroszországgal szembeni hivatalos álláspontjának nyilvános megfogalmazásában – de nem érdemi változás.

A Trump esetleges győzelmével kapcsolatos ukrán aggodalmak talán befolyásolják Ukrajna kommunikációs stílusát és tárgyalási hajlandóságát?

Az ukrán vezetés retorikájában bekövetkezett változásnak köze lehet az amerikai politika esetleges jövőbeli, egy második Trump-kormányzat alatti átrendeződéséhez. Lehet, hogy ez egy kísérlet a republikánus tábor megközelítésére. Zelenszkij és a 45. amerikai elnök kapcsolatában már korábban is voltak feszültségek – nem utolsósorban a Trump elleni vádemelési eljárás miatt, amelyet egy közte és Zelenszkij közötti telefonbeszélgetés váltott ki. „Ha egy leendő Trump elnök tárgyalások útján akarja megoldani az Oroszországgal való konfliktust, mi készen állunk rá” – valószínűleg ezt akarja Kijev kommunikálni a GOP-nak. Persze az ukrán elvi tárgyalási hajlandóság mindig is megvolt, csak ezt nem hangsúlyozták annyira a nyilvánosság előtt.

Miért volt eddig ilyen patthelyzet az ukrán és az orosz elnök között?

A tárgyalások jelenleg mindkét fél számára abszurdak. A Krím és az Oroszország által részben megszállt négy délkelet-ukrajnai szárazföldi régió már az orosz alkotmányban is az (ál)föderáció új területeiként van rögzítve. Ukrajna alkotmánya szerint természetesen a 2014 előtti határok maradnak érvényben. Az elcsatolt területek jogilag és törvényesen ukrán állami területnek minősülnek. Ennek fényében sem Zelenszkij, sem Putyin nem folytathat érdemi tárgyalásokat. Egyikük sem köthet kompromisszumot olyasmiben, ami ellentétes az államuk alkotmányával. Ellenkező esetben otthon sokan nemzetükhöz hűtlennek tartanák őket.

Félretéve minden erkölcsi értékelést, mindkét elnök az alaptörvények foglya. Ők országukban az „alkotmány kezesei”. Ha nem tesznek eleget ennek a szerepüknek, és nem védik meg államuk hivatalos területét, belpolitikai zűrzavarral kell szembenézniük. Fennáll annak a veszélye, hogy hazaárulással vádolják őket, és saját maguk ellen fordítják a lakosságuk hazafias részét. Ezért a két elnök vagy a külügyminiszterek közötti hipotetikus megbeszélésekből egyelőre kevés sülne ki.

Az ukrán elnök kinyilvánított tárgyalási hajlandósága egyben belpolitikai jelzés is?

Zelenszkij valószínűleg az egyszerű ukránok körében változó hangulatra is reagál. Az emberek fáradtak, sőt egyesek annyira kimerültek, hogy készek visszatérni a 2022 februári – a teljes körű invázió kezdete előtti – helyzethez. Akkor egyesek már megbékéltek a keleti Donbász és a Krím de facto elvesztésével. Ezt aligha üdvözölte bárki is, az biztos. De akkor már majdnem nyolc éve létezett az a tény, hogy Oroszország ellopta ezeket a területeket. Most úgy tűnik, hogy egyesek vissza akarnak térni a 2021-es status quóhoz. De még mindig vannak a lakosság nagy részei, akik nem akarnak semmilyen engedményt.

Az ukránok különböző csoportjai – sólymok és galambok – közötti feszültségkeltés Oroszország stratégiájának része. Moszkva 2014 óta akar – de soha nem sikerült – valódi polgárháborút szítani Ukrajnában. Célja, hogy az ukrán területi engedményekről szóló tárgyalásokon, például a minszki és az isztambuli tárgyalásokon, az ukrán sólymokat és galambokat egymás ellen fordítsa. Ha Moszkva képes lenne valódi polgárháborút szítani az ukránok között (és nem álpolgárháborút, mint 2014-2021 között az ukránok és a különböző orosz ügynökök között), akkor Oroszország gyorsan átvehetné az uralmat egész Ukrajna felett.

Zelenszkij bejelentése a tárgyalási hajlandóságról fordulópontot jelent?

Kijev Nyugattal való kommunikációja szempontjából valóban jó lehet, ha legalább a nyilvánosság előtt enyhül a korábbi kemény álláspont Moszkvával szemben. Ez például a német pacifisták vitorlájából venné ki a szelet. Az ilyen, az orosz imperializmust kevéssé értő jótevők szívesen hivatkoznak olyan idézetekre, amelyekben ukrán politikusok kizárnak mindenféle tárgyalást Putyinnal.

Az egyszerű ukránok tárgyalási hajlandóságának növekedése a fáradtságot fejezi ki. Bizonyos értelemben Ukrajna visszatért a 2014/2015-ös évekhez. A minszki tárgyalásokon Ukrajna hivatalosan nem ismerte el az önjelölt Luganszki és Donyecki Népköztársaságokat, de – az Oroszországtól való félelemből – elfogadta őket tárgyalópartnernek. Ugyanakkor Kijev csendben elfogadta, hogy a Krím teljesen kimaradt a megállapodásokból.

Hamarosan felmerülhet a kérdés, mint akkoriban: Hogyan viselkedjen a Nyugat egy ilyen helyzetben? Vitatható, hogy a Nyugatnak még egy Oroszország számára részben előnyös békét sem szabadna elfogadnia. Ha a Nyugat ma támogatja az ukrán engedményeket Oroszország felé, az ismét a nemzetközi jog tompa megsértésének ratifikációját jelentené – ahogy akkor is, amikor a Nyugat támogatta a minszki megállapodásokat és tárgyalásokat. A 2014-es és 2015-ös megállapodások – amelyeket akkor Kijev fegyverrel fenyegetve írt alá – önmagukban is botrányos torzításai voltak a nemzetközi jognak.

Ha Ukrajna most ismét kétes megállapodásokba megy bele a háború nyomása alatt, ahogyan 2014-ben és 2015-ben tette, az bizonyos szempontból érthető lenne – például a Kreml nukleáris fenyegetéseinek fényében. Ahogy 2014-ben és 2015-ben, ma is sokan gondolhatják Nyugaton, hogy ez jó dolog lenne – hiszen egyelőre tűzszünet jöhet létre.

Egy ilyen kényszerű tűzszünet azonban ismét a nemzetközi jog leértékelésének és Oroszország terjeszkedési törekvéseinek jutalmazásának árán valósulna meg. Nem lenne bölcs dolog egy újabb diktált békét támogatni mind regionális stratégiai, mind geostratégiai szempontból. Az igazságtalan béke nyugati támogatása nem jelentene jót a kelet-európai stabilitás szempontjából, mivel arra ösztönözné Moszkvát, hogy később megismételje ugyanazt a trükköt. Ráadásul a világ más revizionista hatalmainak is azt sugallná, hogy saját szomszédságukban is kövessék Oroszország stratégiáját. A Nyugatot a népirtó orosz megszálló rezsim és annak mészárlásai, emberrablásai, kínzása, kisajátításai, gyermekdeportálásai stb. támogatójává tenné.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire lenne stabil egy ilyen új győztes béke. A 2014. szeptemberi első minszki megállapodás és a Krím és a Donbassz ideiglenes ukrán feladása után Oroszországot nem tántorította el attól, hogy hagyja tovább pattogni a konfliktust. 2015 elején újabb nagy eszkalációt rendezett, majd néhány évvel később még mélyebben megszállta Ukrajnát. Egy újabb orosz győztes béke valószínűleg nem jelentené Moszkva ukránellenes hadjáratának végét, csupán interregnumot a következő, és – a 2015-ös és 2022-es évhez hasonlóan – még nagyobb támadásig. A béke egy ilyen forgatókönyv szerint nem a háború utáni, hanem a háború előtti idő.

Veszélyben az USA és Európa szövetsége?

Trump elnöksége idején azért bírálta az európai szövetségeseket hogy előkészítse az USA kilépését a NATO-ból – emlékeztet John Bolton, aki nemzetbiztonsági tanácsadója volt Trumpnak abban az időben.

Manapság amikor Trump visszatérésre készül a Fehér Házba, feltették a kérdést az USA polgárainak: kilépjen-e a világ vezető gazdasági és katonai hatalma a NATO-ból, melyet 75 éve hoztak létre? Mindössze az amerikai polgárok 12%-a válaszolt igennel vagyis a döntő többség tisztában van azzal: az USA világhatalmi státuszának egyik legfontosabb alapja épp a szövetség Európával. Ezzel minden bizonnyal Donald Trump is tisztában van, de azt is tudja: az USA világhatalmi pozícióját nem Európában fenyegetik hanem Kelet Ázsiában. Kína az igazi ellenfél. Ezt már a Biden adminisztráció is kimondta 2021-ben amikor elsőszámú stratégiai ellenfélnek Kínát nevezte meg.

Nincs oly nagy különbség a demokraták és a republikánusok világpolitikai elképzelései között

Trump békét akar Európában és a Közel Keleten, hogy az USA minden erejét Kelet Ázsiára koncentrálhassa: Kína ugyanis nem agyaglábú óriás mint a Szovjetunió volt, amely képtelennek bizonyult hatékony gazdaság megteremtésére. Trump épp azt rója fel a Biden adminisztrációnak, hogy Európára és a Közel Keletre koncentrál az ukrajnai háború és a gázai konfliktus miatt miközben Kína a markába nevet, és a háttérben tovább erősödik.

Kína GDP-je 18 ezer milliárd dollár, az Egyesült Államoké 26 ezer milliárd.

Kína gazdasági növekedése jelentős mértékben lelassult, de még mindig a duplája az amerikainak. Oroszország ebben a versenyben leszerepelt: GDP-je kisebb mint Texas államé! – írta Pompeo ex külügyminiszter a Wall Street Journalben. Trump egykori külügyminisztere azt javasolja, hogy az USA kényszerítse ki a békét Európában és a Közel Keleten, hogy teljes mértékben Kínára koncentrálhasson. Hogy akarják a sarokba szorítani Putyint? Meg akarják ismételni Kissinger diplomáciai bravúrját, mellyel a Jom Kippur háború után az arany fedezetet elveszítő dollárt az olajjal támogatta meg. Ehhez persze kellett Szaúd Arábia szövetsége, melyet most is nélkülözhetetlennek tart Pompeo ex külügyminiszter, aki arra akarja rávenni az olajnagyhatalmat, hogy szakítson Putyinnal, és az USA-val együtt kormányozza a világ olajpiacát, melyet Trump az USA-ban “felszabadítana a környezetvédelmi korlátozások alól” vagyis újra kilépne a párizsi klíma egyezményből.

Mit tehet Európa?

Berend T. Iván, a Los Angelesben élő jeles magyar történész közös európai hadsereget javasol blogjában – ebben egy húron pendül Orbán Viktor miniszterelnökkel és Macron francia államfővel. “Európa lakossága Oroszország és Fehéroroszország nélkül 700 millió ember, az Európai Unió GDP-je 26,3 ezer milliárd dollár” – írja Berend T. Iván arra utalva, hogy egy közös európai hadseregnek megvannak az alapjai.

Politikai konszenzus van-e? Nincs!

A NATO tagállamok többsége nem akar európai hadsereget hanem erősíteni kívánja a kapcsolatot az Egyesült Államokkal: ide tartozik mindenekelőtt Nagy Britannia és Lengyelország, de Németországban is ez a többségi álláspont. Egységes európai hadsereg létrehozása évtizedekig tartana, az orosz fenyegetéssel azonban most kell szembeállítani valamit, és ebben a tekintetben a NATO pótolhatatlan.

Van-e igazi orosz fenyegetés?

A NATO tagállamok többsége úgy véli, hogy igen. Egy markáns kisebbség: Macron francia elnök, Meloni olasz kormányfő, Erdogan török elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy véli, hogy Oroszország túlságosan is gyenge ahhoz, hogy Európát fenyegesse. Ugyanígy látja Donald Trump is, aki nem tekinti világpolitikai tényezőnek Oroszországot. Már Obama elnök figyelmeztette Putyint:

“Oroszország immár nem szuperhatalom!”

Trump tanácsadói szerint Putyin nagyon is tisztában van korlátaival, és csak az egykori Szovjetunió területén próbál megszerezni területeket, de esze ágában sincs megtámadni a NATO-t hiszen tisztában van az erőviszonyokkal. Finnország és Svédország épp ezért sietett belépni a NATO-ba, hogy Putyinnak eszébe se jusson Sztálin finn háborúja amikor a Szovjetunió legyűrte a hősies ellenállást, és megszerezte Karéliát, amely mindmáig Oroszország része noha ott született a finnek nemzeti eposza, a Kalevala.

Sem Sztálinnak sem Brezsnyevnek nem jutott eszébe megtámadni a NATO-t pedig a hadseregük sokkal erősebb volt mint Putyiné, és az orosz tankok sokkal közelebb voltak az Atlanti-óceánhoz mint manapság hiszen Németország keleti felében állomásoztak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK