Érdekes Archives Page 57 of 93 › Független Hírügynökség

Bolond-e Kim Dzsongun?

-

2018-02-12

Donald Trump amerikai elnök gyakran nevezi őrültnek Kim Dzsongun észak-Koreai vezetőt, aki szerinte képes arra, hogy megindítson egy nukleáris háborút az Egyesült Államok ellen. Ám valójában milyen is az ifjú diktátor? Róla jelent meg a közelmúltban egy könyv.

A könyv szerzője a koreai származású Jung Pak, aki egészen a közelmúltig a CIA-nál dolgozott, de állománybeli tagként nem adhatott volna ki könyvet, inkább tehát kilépett, s ma már a Brookings Institute vezető Korea-szakértője.

Őszintén beismeri: nagyon keveset tud Kim Dzsongunról, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer ifjú diktátoráról, aki nem áll szóba külföldiekkel.

2011-ben történt hatalomra jutása óta csak két külföldivel találkozott: a veterán amerikai kosárlabdázó Dennis Rodman-nel és egy japán mesterszakáccsal, aki a szusit készíti neki. Kim Dzsongun ugyan Svájcban tanult, de nem járt külföldön azóta, hogy ott álnéven leérettségizett.

A Kim dinasztia 1945 óta van hatalmon Észak-Koreában, de Dél-Korea területére most először lépett közülük valaki: a diktátor húga, aki a téli olimpiai játékok alkalmából látogatott el a déli országrészbe, ahol meghívást adott át Dél-Korea elnökének.

Kim Dzsongun megölette mentorát, és annak a nejét – aki egyébként egyben a nagynénje is volt – öngyilkosságba hajszolta. A húgában viszont megbízik:

nemrég előléptette őt a Politikai Bizottságba, ahol az ifjú hölgy az agitáció és a propaganda fő felelőse.

A CIA vezetői tévesen mérték fel Kim Dzsongun helyzetét: azt hitték, hogy két-három év alatt ő is Nicolae Ceaușescu sorsára jut. Ehelyett az ifjú Kim már hetedik éve hatalmon van, és jelenleg mosolyoffenzívát folytat Dél-Koreával, miközben továbbra is harcias húrokat penget az Egyesült Államokkal szemben.

„Egy őrült nem ilyen eredményes politikus”

– érvel az ex CIA-szakértő. Aki szerint egyáltalán nem valószínű, hogy Kim Dzsongun nukleáris háborút akarna, hiszen az egyben az ő megsemmisülésével is járna. Inkább Donald Trump és a környezete szeretné őt őrültnek beállítani, hogy igazoljon egy megelőző katonai csapást. Szerencsére a katonák többsége lebeszéli erről az Egyesült Államok elnökét – nyilatkozta a brüsszeli Politico portálnak a CIA ex-szakértője.

A CIA 100 ezer dollárja bánta

FüHü

-

2018-02-11

0

Egymillió dollár kifizetését vállalta az amerikai hírszerzés annak az orosz hekkernek, aki különböző értékes információkat ígért két fontos ügyben. Az egyik az NSA-t, a másik az elnök orosz kapcsolatait érintette (volna).

Az oroszok állítólag sok olyan vírust fejlesztettek ki, amelyeket eredetileg az amerikai informatikai hírszerzés, az NSA talált ki, de Oroszországban továbbfejlesztették őket. Minthogy Edward Snowden, az NSA egykori tisztje Oroszországban él, ezért az amerikaiakat módfelett érdekli: mit tudnak az oroszok az ő informatikai hírszerzésükről.

A másik ügy, amelyben értékes információt ígért az orosz férfi – aki valószínűleg a hírszerzés embere volt –, Donald Trump amerikai elnök orosz kapcsolatait érintette. Az amerikai elnök ellen vizsgálat folyik, mert Washingtonban az ellenzék úgy véli: Trump kapcsolatban állt az orosz hírszerzéssel, amely segítette abban, hogy hatalomra jusson az Egyesült Államokban.

A New York Times értesülései szerint szeptemberben Berlinben egy szállodában adott át a CIA embere 100 ezer dollár előleget az orosz férfinak az információkért cserébe. Ám az információkat elemezve Washingtonban rájöttek, hogy átverésről van szó. Több pénzt nem is adtak, de a CIA-nek így is 100 ezer dollárjába fájt, hogy lépre csalta egy orosz hekker.

A románokat is ostorozza az EP

FüHü

-

2018-02-08

0

A több mint egy órán át tartó vitán Tudorel Toader igazságügyi miniszter is jelen volt. Dan Nica szociáldemokrata párti EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja kérte, hogy a tárcavezető is felszólalhasson. A miniszter nem kapott szót, mert nem szerepelt a meghívottak listáján.

Számos Európai Parlament-i képviselő aggodalmát fejezte ki a tervezett romániai igazságügyi reformmal kapcsolatban az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Az Európai Unió jogérvényesülésért felelős biztosa, Vera Jourova ismét az igazságügyi törvények módosításainak felülvizsgálatára szólította fel a romániai hatóságokat, szélesebb konszenzust sürgetett, illetve hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság osztja a romániai utcai tüntetéseken részt vevők aggodalmát.

„A romániai lakosság azért vonult utcára, hogy kifejezze ellenvetését és aggodalmát az igazságügyi törvények módosításaival szemben, amelyek gyengíthetik a korrupcióellenes harcot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az Európai Bizottság is ugyanezen a véleményen van és osztja ezeket az aggodalmakat”

– fogalmazott Jourova.

Kifejtette továbbá, hogy Klaus Johannis államfő „kulcsszerepet tölt be ebben a folyamatban”, és az EB biztosi kollégiumának múlt heti ülésén elhangzottak alapján tudja, hogy az elnök

„nagyon komolyan kezeli a témát”.

A több mint egy órán át tartó vitán Tudorel Toader igazságügyi miniszter is jelen volt. Dan Nica szociáldemokrata párti EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja kérte, hogy a tárcavezető is felszólalhasson. A miniszter nem kapott szót, mert nem szerepelt a meghívottak listáján.

Tudorel Toader később újságírók előtt annak a meggyőződésének adott hangot, hogy

„nem az igazság kiderítése volt a cél”,

szerinte erre utal az is, hogy bár ő maga is jelen volt a vitán, nem engedték felszólalni. „Bár a mai vitán az igazságügyi törvényeket módosító tervezetről kellett volna, hogy szó legyen, valójában a korrupcióról beszéltek. Márpedig a szabály azt mondja – és ezt a felszólalóknak is tudniuk kellett volna -, hogy ha nem tudod, miről beszélsz, inkább hallgass, mert így nem kockáztatod azt, hogy esetleg tévedsz” – fogalmazott a tárcavezető.

Toader ugyanakkor kifejtette, hogy a felszólalásában az Európai Bizottság álláspontját képviselő Vera Jourova nagyon jól ismeri a romániai igazságszolgáltatási rendszert, de az általa tett kijelentések „vélhetően nem tőle származnak”.

Európai Parlament: ne legyen téli/nyári időszámítás

FüHü

-

2018-02-08

0

Európai Parlament: ne legyen téli/nyári időszámítás

Az EP többségi szavazattal határozatot fogadott el, amelyben javasolja, hogy szüntessék meg a nyár és a téli időszámítást. Vagyis megszűnne a márciusi és októberi óraállítás.

Violeta Bulc, az Európai Bizottság közlekedésért felelős szlovén biztosa a vitában hangsúlyozta, hogy szerinte nem tenne jót az unió egységes piacának, ha a tagállamok saját belátásuk szerint döntenének arról: használják-e a téli és nyári időszámítást. Ezért a határozat ellen foglalt állást.

Polgári kezdeményezések alapján szavaztak ma az európai képviselők, amelyek lényege az volt, hogy a téli/nyári óraállítás nem érte el a célját, sőt káros hatása van az emberek egészségére. Negatívan befolyásolja a bioritmust, növeli a közlekedési szerencsétlenségek számát és a munkatermelékenységet is csökkenti – állítják a javaslattevők. Szerintük az energiatakarékosság sem jött be.

Az Európai Bizottság és Bulc biztos viszont elvetették azt a megállapítást, hogy az óraállítás negatívan hat az egészségre.

A többség a polgári kezdeményezéseknek adott igazat.

A diktátor húga is ott lesz a téli olimpia megnyitóján Dél-Koreában

FüHü

-

2018-02-07

0

A diktátor húga is ott lesz a téli olimpia megnyitóján Dél-Koreában

Hivatalosan az államfő lesz a legmagasabb rangú vendég az olimpián, de Kim Jodzsong sokkal közelebb áll a hatalomhoz. Már politikai tisztsége is van: bekerült a kormányzó Munkapárt politikai bizottságába, ahol a hírek szerint hozzá tartozik az agitáció és a propaganda.

Ez a gyakorlatban a Kim dinasztia végtelen dicsőítését jelenti. Mindez olvadást jelez, hiszen a koreai háború befejezése (1953) óta most először látogat Észak-Korea parlamenti elnöke Délre: Kim Jongnam – más vezetőkhöz hasonlóan – megtekinti a téli olimpiát, melyet február. 9 és 25. között rendeznek meg Dél Koreában. Kim Jongnam élőben látta az előző téli olimpiát is, melyet Szocsiban tartottak (Oroszország) illetve a nyári olimpiát, melyet 2008-ban Pekingben rendeztek meg. Kim Jongnam tagja a legfelső vezetésnek Észak-Koreában, de a döntések meghozatalában valószínűleg nincs nagy szava.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert a Kim dinasztia irányítja vaskézzel azóta, hogy Kim Ir Szen – szovjet századosi egyenruhában – visszaérkezett Koreába 1945-ben.

Hetven éve – 1948-ban – kiáltották ki a népi demokratikus köztársaságot. Jelenleg a Kim dinasztia harmadik tagja, Kim Dzsongun uralkodik a 24 milliós ország fölött.

Észak-Korea nemzeti jövedelmének legnagyobb részét katonai célokra fordítja. Nukleáris és rakétaprogramja miatt számos szankció sújtja a világtól elzárkózó államot, mely Kína és Oroszország segítségével próbálja meg kijátszani a szankciókat.

Az ifjú diktátor mosolyoffenzívát indított Dél-Korea irányában, miközben továbbra is fenyegeti az Egyesült Államokat. Annyit sikerült elérnie, hogy az olimpia miatt elhalasztották a közös amerikai – dél-koreai hadgyakorlatot. Most Dél-Koreában ott lesz Mike Pence amerikai alelnök is, de gyakorlatilag kizártnak tekinthető, hogy találkozzon Kim Jongnammal. A két Korea vezetői között viszont kialakulhat párbeszéd: Kim Jongnam 22 főnyi küldöttség élén érkezik Dél Koreába. Köztük lesz a diktátor húga is.

Az amerikai külügyminiszter megérti a lengyel döntést a haláltáborokról

FüHü

-

2018-02-07

0

Az amerikai külügyminiszter megérti a lengyel döntést a haláltáborokról

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter csalódottságának, ugyanakkor megértésének is hangot adott amiatt, hogy a lengyel államfő aláírta azt a törvénymódosítást, amely szerint büntető eljárást indíthatnak azok ellen, akik Lengyelországot a náci Németország tetteiben való bűnrészességgel vádolják.

A latin-amerikai körúton tartózkodó külügyminiszter rövid kommünikében reagált arra, hogy Andrzej Duda lengyel elnök bejelentette: aláírja a törvénymódosítást.

Közleményében az amerikai diplomácia irányítója leszögezte: az Egyesült Államok csalódott, hogy Lengyelország államfője aláírta a törvényt, amely „büntetni rendeli, ha náci bűnöket tulajdonítanak Lengyelországnak”. Tillerson hozzátette: Washington tisztában van vele, hogy a törvénymódosítást még a lengyel alkotmánybíróság megvizsgálja, de „e törvény végrehajtása kedvezőtlenül érinti a szólás és a tudományos kutatás szabadságát” – mondta.

A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: „az Egyesült Államok újra megerősíti, hogy a ‘lengyel haláltáborok’ kifejezés fájdalmas és félrevezető”. Washington megítélése szerint e történelmi pontatlanságok megviselik Lengyelországot – amelyet a közlemény „erős szövetségesnek nevez” -, és fel kell vennie a harcot ellenük, de oly módon, hogy közben ne sérüljenek az alapvető szabadságjogok. A kommüniké hangsúlyozza, „a megtévesztő nyelvezet legyőzésének legjobb eszköze a nyílt vita, az ösztöndíj és az oktatás”.

Katonai díszszemlével ünnepelnék az amerikai hadsereget

FüHü

-

2018-02-07

0

Katonai díszszemlével ünnepelnék az amerikai hadsereget

A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közleményben erősítette meg a The Washington Post című lap értesülését, miszerint Donald Trump elnök felkérte a Pentagont, vizsgálja meg a lehetőségét egy rendszeres katonai díszszemlének, amellyel az ország kifejezné tiszteletét a katonáknak.

Kedden a The Washington Post arról írt, hogy az elnök és katonai felső vezetők minapi tanácskozásán Donald Trump kifejtette azon óhaját, miszerint a franciaországi Bastille Nap alkalmával rendezett katonai felvonuláshoz hasonló ünnepséget szeretne az Egyesült Államokban is.

Donald Trumpot tavaly meghívta a július 14-i nemzeti ünnepen tartott párizsi katonai díszszemlére Emmanuel Macron francia államfő. Az amerikai elnökre nagy hatást gyakorolt a párizsi díszszemle, és már szeptemberben jelezte, hogy az Egyesült Államokban is szívesen látna hasonló ünneplést.

Mennyit hoz a konyhára egy Michelin-csillag?

FüHü

-

2018-02-06

0

Mennyit hoz a konyhára egy Michelin-csillag?

A nagy éttermek is a piacról élnek, sok esetben számukra is létkérdés a Michelin-csillag.

Franciaország miniszterelnöke, Edouard Philippe is részt vett azon az ünnepségen, ahol a Michelin Guide Étteremkalauz bejelentette, hogy kik, milyen csillagot kapnak az éttermek mesterszakácsai közül. Paul Bocuse, a francia gasztronómia koronázatlan királya nemrég halt meg, így rá is emlékeztek, hiszen ő világmárkává tette a francia éttermi kultúrát.

Egy Michelin-csillag átlagosan 80%-os forgalom növekedést jelent három év alatt – ezt mondta a Le Figarónak Olivier Gergaud professzor, aki könyvet is adott ki az éttermek pénzügyi helyzetéről. Az árakat is lehet diszkréten emelni. hiszen

a vendégek egy Michelin-csillagos étteremben hajlandóak többet fizetni.

De persze komoly áldozatokat is kell hozni ezért. Először is, ott az épület. A Michelin Guide ugyan esküszik rá, hogy csakis az ételek és a kiszolgálás képezik az értékelés alapját, de mindenki tudja: nem mindegy, hogy hol van az az étterem és hogy néz ki, kívülről és belülről egyaránt. Az ingatlanárak viszont elszabadultak az elmúlt években.

A másik probléma a személyzet: a Michelin-csillag komoly elvárást jelent, és ezt csak több és jobban megfizetett emberrel lehet teljesíteni. A harmadik gond a luxus: a Michelinnél előny, ha különleges ételek is szerepelnek az étlapon, egy vidéki étterem számára ez ugyancsak nagy kihívás lehet.

Így fordulhat elő, hogy

néhányan a csillagtulajdonosok közül visszaadják a megtisztelő címet.

A Le Figaro szerint 1996 óta 7-en döntöttek így. Mindenki más okra hivatkozott, de tény, hogy a Michelin-csillag megtartása komoly kihívást jelent. Olivier Gergaud kiszámolta: a Michelin-csillagos éttermek rentabilitása 2,65%, egy hagyományos étteremé 2,18%. Vagyis a különbség nem túl nagy.

Mégsem tanácsolja senkinek sem a professzor, hogy lemondjon a Michelin-csillagról. Számításai szerint ugyanis egy ilyen döntés pénzügyi katasztrófához vezethet:

akár 100%-kal is csökkenhet az étterem jövedelmezősége.

Elsősorban azért, mert megcsappan a közönség bizalma, pletykák kezdenek el terjedni arról, hogy miért is mondta le valaki a Michelin-csillagot. Hiába mondja például azt a mesterszakács, hogy több szabadságot akar, és nem kíván mindenben a Michelin előírásaihoz igazodni, a gyakran rosszindulatú pletykák miatt kezd elmaradozni a vendégkör. Lehet tehát, hogy önmagában a Michelin-csillag nem hoz túlságosan sokat a konyhára, de elvesztése katasztrófa lehet.

Magyarországon most négy Michelin-csillagos étterem van, a Borkonyha, a Costes, a Costes Downtown és az Onyx. Korábban a Tantinak is volt csillaga, de ezt tavaly elvesztette.

Orosz oligarchák nyomában a Scotland Yard

FüHü

-

2018-02-06

0

Orosz oligarchák nyomában a Scotland Yard

Kedves orosz oligarcha, miből él ön ilyen jól Nagy-Britanniában? Ezt a kínos kérdést immár jogosan feltehetik a brit bűnüldöző hatóságok, mert életbe lépett az Unexplained Wealth Orders.

Eszerint az 50 ezer fontot meghaladó vagyontárgyakat akár el is lehet kobozni, ha a tulajdonos nem tudja megfelelőképp indokolni, hogyan jutott hozzá. Ben Wallace közbiztonsági miniszter a The Times-nak elmondta, hogy

a brit rendőrség gyanúja szerint több mint 90 milliárd fontot mosnak tisztára a londoni Cityben.

Ebben az élen járnak az orosz oligarchák. Ezért most elsősorban rájuk akarnak lecsapni. A BBC McMaffia címmel sorozatot készített erről, és ez a közbiztonsági miniszter szerint jól tükrözi az állapotokat ezen a téren.

Csakhogy a londoni City számára a pénzmosás pompás üzlet, az orosz oligarchák pedig a legjobb ügyfelek. És akkor még nem beszéltünk az ingatlan- vagy a műkincspiacról. Amikor rekordáron elárverezték Leonardo da Vinci képét, a Világ megváltóját, akkor keveset írtak arról, hogy a tulaj nem volt más, mint egy orosz oligarcha. De nemcsak ez a probléma: a legnevesebb orosz oligarcha Londonban nem más, mint Roman Abramovics. Ő a többi között London reprezentatív futball csapatának, a Chelsea-nek a tulajdonosa, a VIP-páholyban pedig ott tolong az egész elit.

Putyin, ha Londonba látogat, akkor helikopteren érkezik Abramovics birtokára.

Igaz, hogy most nem épp a legjobbak a brit-orosz kapcsolatok, de azért Roman Abramovicstól érdeklődni a vagyoni helyzete után bizonyosan diplomáciai botrányt váltana ki.

A brit hatóságok célkeresztjében persze aligha a Roman Abramovics szintű nagyágyúk vannak, hanem a kisebb halak: Putyin jelenlegi kedvenc oligarchái, akiket nemrég az Egyesült Államokban is feketelistára tettek. Ezzel meg akarják akadályozni, hogy a Putyin-közeli oligarchák üzleti tevékenységet folytassanak a Cityben. Persze az, hogy ki számít jelenleg kedvencnek a Kremlben, gyorsan változik.

Berezovszkij milliárdos oligarcha egykor királycsinálóként támogatta Putyin felemelkedését.

Aztán valamin összekülönböztek és Berezovszkij Londonba menekült, ahol utóbb titokzatos körülmények között meghalt. Bár a Scotland Yard végül lezárta a nyomozást és nem állapított meg idegenkezűséget, a brit sajtó azt írta: a Putyinnal szembekerült oligarchát olyan méreggel ölték meg, melyet utólag nem lehet kimutatni.

Ez pedig az orosz titkosszolgálat egyik kedvelt módszere arra, hogy a kegyvesztett oligarchákat a túlvilágra exportálja – szükség esetén akár Londonban is.

Hiperszonikus gépet terveznek Amerikában

FüHü

-

2018-02-06

0

Hiperszonikus gépet terveznek Amerikában

1-3 óra alatt körbe repülheti a Földet a Boeing Valkyrie2 gépe, melynek terveit Orlando városában mutatták be Floridában az Air Show keretében. A Valkür kétszer olyan gyors lesz, mint a Concorde – nyilatkozta a Boeing fejlesztési főnöke az Aviation Weekly szaklapnak.

Ezt a hiperszonikus sebességet a hullámlovagló technológia teszi lehetővé. A Valkyrienek van egy amerikai vetélytársa is, az SR 72, melyet a Lockheed tervez. Minthogy a hiperszonikus gépek egyértelműen katonai célokat szolgálnak, ezért a tervezők meglehetősen szűkmarkúan bánnak az információkkal.

Ezeket a gépeket szinte mindenre fel lehet majd használni: légi felderítéstől kezdve célpontok megsemmisítéséig. A gépet a Boeing már a honlapján is bemutatta, pedig 10-20 éves tervről van szó. Ráadásul valószínű, hogy először nem a nagy gépet építik meg, hanem a kisebb, szerényebb változatot, mely közelebb van a hétköznapi igényekhez.

A hírek szerint Kínában és Oroszországban is kísérleteznek hasonló hiperszonikus repülőkkel, melyek kétszer vagy háromszor olyan gyorsak, mint a kilőtt puskagolyó. Ha az Egyesült Államokból Keletre indulunk el, akkor az Atlanti-óceán felett egy óra alatt elérjük a célpontot – dicsekszik a Boeing főkonstruktőre. Ha pedig Nyugatra indulunk az USA-ból, akkor a Csendes-óceán felett maximum két óra a célpont elérése.

Árakról természetesen senki sem beszél, mert mindenki tudja: méregdrága lesz a hiperszonikus gép. A Concorde is azért lett üzleti kudarc, mert túlságosan drága volt. Persze itt a megrendelő a Pentagon.

Érdekes

Donald Trump amerikai elnök gyakran nevezi őrültnek Kim Dzsongun észak-Koreai vezetőt, aki szerinte képes arra, hogy megindítson egy nukleáris háborút az Egyesült Államok ellen. Ám valójában milyen is az ifjú diktátor? Róla jelent meg a közelmúltban egy könyv.

Őszintén beismeri: nagyon keveset tud Kim Dzsongunról, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer ifjú diktátoráról, aki nem áll szóba külföldiekkel.

Kim Dzsongun megölette mentorát, és annak a nejét – aki egyébként egyben a nagynénje is volt – öngyilkosságba hajszolta. A húgában viszont megbízik:

Egymillió dollár kifizetését vállalta az amerikai hírszerzés annak az orosz hekkernek, aki különböző értékes információkat ígért két fontos ügyben. Az egyik az NSA-t, a másik az elnök orosz kapcsolatait érintette (volna).

Az EP többségi szavazattal határozatot fogadott el, amelyben javasolja, hogy szüntessék meg a nyár és a téli időszámítást. Vagyis megszűnne a márciusi és októberi óraállítás.

Hivatalosan az államfő lesz a legmagasabb rangú vendég az olimpián, de Kim Jodzsong sokkal közelebb áll a hatalomhoz. Már politikai tisztsége is van: bekerült a kormányzó Munkapárt politikai bizottságába, ahol a hírek szerint hozzá tartozik az agitáció és a propaganda.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert a Kim dinasztia irányítja vaskézzel azóta, hogy Kim Ir Szen – szovjet századosi egyenruhában – visszaérkezett Koreába 1945-ben.

A nagy éttermek is a piacról élnek, sok esetben számukra is létkérdés a Michelin-csillag.

a vendégek egy Michelin-csillagos étteremben hajlandóak többet fizetni.

néhányan a csillagtulajdonosok közül visszaadják a megtisztelő címet.

akár 100%-kal is csökkenhet az étterem jövedelmezősége.

Kedves orosz oligarcha, miből él ön ilyen jól Nagy-Britanniában? Ezt a kínos kérdést immár jogosan feltehetik a brit bűnüldöző hatóságok, mert életbe lépett az Unexplained Wealth Orders.

Putyin, ha Londonba látogat, akkor helikopteren érkezik Abramovics birtokára.

Berezovszkij milliárdos oligarcha egykor királycsinálóként támogatta Putyin felemelkedését.

1-3 óra alatt körbe repülheti a Földet a Boeing Valkyrie2 gépe, melynek terveit Orlando városában mutatták be Floridában az Air Show keretében. A Valkür kétszer olyan gyors lesz, mint a Concorde – nyilatkozta a Boeing fejlesztési főnöke az Aviation Weekly szaklapnak.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA