Harminckilenc ország közel 300 versenyzője nevezett a világbajnokságra, amely Lisa Schott, a FINA sportági technikai bizottságának elnöke szerint minden idők legjobb versenye lehet. A vb ma kezdődik és vasárnapig tart.
Lisa Schott a verseny előtti sajtótájékoztatón azt mondta: szereti Budapestet, második otthonának tekinti, és a magyarok vendégszeretetét ismerve
biztos abban, hogy óriási siker lesz a vb.
Mint mondta, a Duna Arénában a jövő olimpiai bajnokait láthatják majd a nézők.
Balogh Sándor, a szervezőbizottság elnöke megjegyezte, Budapestet a világban a vizes sportok fővárosaként emlegetik, és bízik abban, hogy újabb sikeres rendezvénnyel tudják öregbíteni a főváros hírnevét. Egy évvel ezelőtt már zajlott az eddigi legnagyobb magyarországi sportesemény, a vizes világbajnokság. Májusban pedig szinkronúszó világkupát rendeztek ugyanitt, és annak volt olyan győztese, aki juniorkorú, így most itt lesz a mezőnyben.
Szántó Éva, a szervezést végző cég, a Bp2017 Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a tavalyi világbajnokságnak köszönhetően
megfelelő tapasztalattal és tudással rendelkeznek
a junior vb sikeres megrendezéséhez, csak az időszak és a volumen más.
Iker Bernadett, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnökségi tagja arról beszélt, hogy Natalja Taraszova három évvel ezelőtti szövetségi kapitányi kinevezése óta az orosz iskolát követik, a kemény munkának már lassan megvan a gyümölcse, és a bírók is egyre magasabbra értékelik a magyar versenyzők teljesítményét.
Taraszova szerint három éve közepes szinten volt a magyar szinkronúszás, és azóta több szempontból is rengeteget sikerült fejlődnie.
„Bízom abban, hogy a lányok meg tudják mutatni, hogy a közvetlen élmezőny közelében vannak”
– mondta a szövetségi kapitány.
Iker Bernadett az MTI-nek azt is elmondta, hogy a magyar versenyzők eddig a 20. hely körül végeztek a világversenyeken, most a 12-17. helyezés megszerzése a reális számukra. Reméli, hogy a kilenc versenyszámból egy-kettőben be tudnak jutni a döntőbe, vagyis a legjobb 12 közé. Erre leginkább a kombinációs kűrben vagy valamelyik egyéni számban lát esélyt.
Franciaország 4:2-re legyőzte Horvátországot az oroszországi futball világbajnokság moszkvai döntőjében. A gólkülönbség nem tükrözi azt, hogy kiegyenlített volt a játék, olyannyira, hogy az első félidőben a horvátok még jobban is játszottak, dacára annak, hogy 2:1-es francia vezetéssel fordultak rá a második félidőre. A horvátok minden dicséretet megérdemelnek.
Minden volt ezen a világbajnoki döntőn: öngóllal szerzett vezetést a francia válogatott; majd a horvát egyenlítés után videóbírónak köszönhetően odaítélt tizenegyessel lőtte a következő vezető gólt; a második félidőben a Pussy Riots orosz punkzenekar tagjai megzavarták a játékot, amikor berohantak a pályára (a meccset néző Vlagyimir Putyin boldog lehetett.)
De menjünk sorjában!
Az első félidőben a horvátok többet támadtak, egységesebb és karakteresebb játékot mutattak, mégis a franciák szerezték meg a vezetést a 17. percben, mégpedig Mandzukic öngóljával – ami egyébként első volt a vb-döntők történetében. Tíz perc kellett a horvátoknak az egyenlítéshez: Perisic lőtt a kapuba a 16-oson belüli kavarodás végén. Nem sokkal később ő volt az, aki egy tisztázás közben kezezett, s a videobírói döntés eredményeként tizenegyest ítéltek a horvátok ellen. Griezmann lőtte a bűntetőt, s ezzel 2:1-es vezetést szereztek a franciák.
A horvát lendület kitartott a második félidőben is, de a franciák egy-egy kitámadása veszélyt okozott a horvát kapu előtt, az 59. percben azonban Mbappé elfutása góllal végződött. 3:1 a franciák javára. Hét perc múlva Mbappé 20-22 méterről középről, szintén takarásból a kapu jobb oldalába lőtt. A horvátok javára szól, hogy ezután sem adták fel, s a 69. percben sikerült is szépíteniük, Mandzukic szemfüles góljának köszönhetően.
De a horvátok is vittek el trófeát: a vb legjobb játékosa Luks Modric lett.
Az oroszországi vb bronzérmét az angolokat szombaton 2-0-ra legyőző belgák szerezték meg, történetük során először végezve az első három között.
A foci vb kapcsán is sokat lehetett a színészkedésről beszélni. Több kutatás is vizsgálta már, miért szimulálnak olyan sokszor a focisták, és érdekes eredményekre jutottak. Tudta például, hogy minél közelebb van a bíró egy színészkedő focistához, annál valószínűbb, hogy hisz neki? És hogy az állatvilágban is találni példákat hasonló megtévesztésre?
A brazil Neymar volt a foci vb egyik legnagyobb sztárja, még akkor is, ha csapata kiesett a negyeddöntőben. Vele kapcsolatban mégsem elsősorban a góljairól vagy a látványos cseleiről beszélnek sokat, hanem arról, hogy mennyit színészkedett és fetrengett. Ki is számolták:
öt meccsen összesen körülbelül negyedórát töltött a földön.
Tény persze, hogy ellene szabálytalankodtak a legtöbbet, a FIFA statisztikái szerint meccsenként átlagban több mint ötször, de sokszor alaposan rájátszott ezekre az esetekre. Olyannyira, hogy mém is lett belőle:
Persze nem ő volt az egyetlen, aki a vb-n látványosan színészkedett. A brutális szabálytalanságairól hírhedt portugál Pepe sem először mutatta meg ezt az oldalát, amikor némi vállveregetéstől összeesett:
A portugál Cristiano Ronaldo pedig rengeteg tapasztalatot szerzett korábban is a színészkedésben, a vb-n azonban új szintre lépett: miután látványosan feldobta magát, még azt is kérte, hogy a bíró nézze meg videón, mi történt:
Na de miért színészkednek ennyit a focisták? Erre a kérdésre több kutató, viselkedéspszichológus is keresett már választ. A Vox összeállítása szerint közülük többen egy olyan taktikának írják le a színészkedést a focipályán, amellyel
kritikus helyzetben előnyt tudnak szerezni.
Más, több gólt, pontot hozó sportágakhoz képest ugyanis a fociban kiemelt jelentősége van egy-egy gólnak, így például egy színészkedéssel szerzett büntető, vagy akár kiállítás is nagyobb előnyhöz juttathat egy csapatot, mint például kosárlabdában.
A színészkedés komoly indulatokat is kiválthat. Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon
A kutatók szerint egyébként a színészkedő focisták olyan mintákat követnek, amelyekre az állatvilágban is vannak példák. A vándorrákok mondjuk pont az ellenkezőjét szokták színlelni egy-egy sérülésnél, mint a focisták, vagyis azt, hogy nem komoly a baj, különben célponttá válnának, de a cél itt is az, hogy a színészkedéssel előnyhöz jussanak.
Vagyis
a megtévesztés arra jó, hogy tulajdonképp minimális erőfeszítéssel jelentős előnyhöz jusson valaki.
Azt is vizsgálták már, hogy a fetrengés mikor milyen eredménnyel jár. Egy ausztrál kutatócsoport azt találta, hogy, kicsit talán furcsa módon, minél közelebb van a bíró egy színészkedő focistához, annál valószínűbb, hogy hisz neki. Ugyanakkor viszont annak a valószínűsége is megnő, hogy sárga lapot ad a megtévesztésért. Önmegerősítő hatást is találtak: minél többször hitt a bíró egy-egy fetrengő focistának, annál többször próbálkoztak azzal, hogy megtévesszék.
Neymarnak mindig nagyon fáj. Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics
Az is kiderült, hogy átlagosan kétszer annyit színészkednek a focisták döntetlen állásnál, és sokkal kevesebb a példa az időhúzó fetrengésre.
a focisták akkor színészkednek igazán, ha a lehetséges előnyök felülmúlják az esetleges kockázatot.
Ezért jó ötletnek tűnt, hogy sárga lappal kell büntetni a színészkedést a focipályán, eredménye mégsem lett, ugyanis a bírók lelkivilágát is figyelembe kell venni: egyik sem akar hibázni, és esetleg elnézni egy sérülést, ezért elég óvatosak és hajlamosak hinni a komoly fájdalmat mutató focistának.
Az egyik sokszoros amerikai válogatott focista, Alexi Lalas az AP-nek úgy fogalmazott, hogy a színészkedés egyfajta képesség,
van, aki jól csinálja, van, aki rosszul.
Az viszont biztos, hogy, ha másban nem is, a szimulálásban a magyar NB1-ben játszók is abszolút a világ élvonalában tartoznak. A videotonos Danko Lazovics fetrengését ugyanis kevesen tudnák utánozni:
Belgium megérdemelten nyerte el a bronzérmet az oroszországi foci világbajnokságon. Ez a belga futball eddigi legelőkelőbb eredménye. Az első félidőben egyértelműen jobb játékot produkált, mint Anglia nemzeti tizenegye, amely a második félidőre kiegyenlítettebbé tette a játékot, ám gólt nem sikerült rúgnia. A belgák mindkét félidőben szereztek egy gólt, a végeredmény: 2:0.
Szentpéterváron tartották a foci világbajnokság bronzmeccsét, amely túlságosan nagy izgalmakat nem hozott, már csak azért sem, mert a belgáknak már az első félidő 4. percében sikerült megszerezniük a vezetést. Lukaku indította a bal szélen Chadlit, aki pontosan ívelt középre, Meunier pedig közelről a kapuba kotorta a labdát (1-0). A gyors vezetés rányomta a bélyegét az angolok játékra – az első félidő így belga fölényt, erős belga támadásokat hozott az egyik oldalon, illetve erőtlen ellentámadásokat az angolok részéről.
A szünetben magukra találtak az angolok, akik két cserét is végrehajtottak, s miközben a belgák továbbra is gyors támadásokkal sokszor kerültek az angol kapu elé, az angolok is több, ígéretes támadást vezettek. Benne volt a pakliban egy egyenlítő gól, s a hetvenedik percben ez majdnem össze is jött: Dier jól lépett ki a védők közül és az ötös bal sarkától átemelte a labdát az elvetődő Courtois felett, ám Alderweireld szinte gólvonalról mentette a kaput. Ezután fokozódtak az angol támadások, de a belgák a 82. percben egy hárompasszos támadás után, Hazard góljával eldöntötték a meccset.
Az oroszországi világbajnokságon ezzel a belgák másodszor verték meg az angolokat: a két csapat a vb csoportszakaszának harmadik fordulójában találkozott, akkor 1-0 volt az eredmény.
A belgák 16 góllal a legeredményesebbek az oroszországi vb mezőnyében. A vasárnapi döntőben pályára lépő horvátok 12-nél, a franciák 10-nél tartanak – összegez az MTI.
Belgium története legjobb eredményét érte el, eddig egy VB negyedik helyezésük volt 1986-ban. Az angolok is másodszor játszottak harmadik helyért, 1990-ben is alulmaradtak
Horvátország döntőt játszik az oroszországi labdarúgó világbajnokságon, s bárhogyan is végezzenek a franciák ellen, az már biztos, hogy eddig soha nem látott sikert könyvelhetnek el.
Lélekszámban kevesebben vannak, mint mi, feltehetőleg stadionjuk sincs annyi, mint nekünk, és a futballba sem öntenek annyi közpénzt, mint Magyarországon. Mi utoljára 1986-ban jutottunk ki világbajnokságra – nem volt benne sok köszönet, de legalább ott lehettünk -, azóta legföljebb ígéretek és vágyálmok vannak.
A belgák is nagyon jól szerepeltek, s bár már legföljebb harmadikok lehetnek, mert az elődöntőben egyetlen góllal kikaptak a világbajnokság talán legjobb csapatától, Franciaországtól, ők is nagyon büszkék lehetnek a csapatukra. Róluk amúgy néhány hónappal ezelőtt, – akkor még magyar válogatott szövetségi kapitányaként -, azt mondta a belgiumi illetőségű Georges Leekens, hogy Belgiumban húsz éve nem történik semmi, bezzeg nálunk, Magyarországon, sok új stadion épült, látszik, hogy olyan miniszterelnöke van az országnak, aki szereti a futballt, és ért is hozzá.
Ezt mondta Leekens, és már ebből sejteni lehetett, hogy a bőrét kívánja menteni a miniszterelnök és a magyarországi viszonyok dicséretével. De, mint kiderült, ez is kevés volt, az üdvösséghez, s négy – három vesztes és egy döntetlennel zárult – mérkőzés után távoznia kellett a posztjáról.
Georges Leekenes azóta kijózanodhatott – látta a világbajnokság mérkőzéseit, köztük hazája válogatottjának nagyszerű teljesítményét– mert most ezt nyilatkozta az M4 televízió műsorában: „A magyarok mentalitása kicsit hasonló a belgákéhoz. Belgium 2010 és 2018 között rengeteget lépett előre, de ehhez 7-8 évre volt szükségük, és el kellett követniük a tanulóhibákat, és a vesztesekből győztesek lettek. Ezen dolgozni kell, de remélem, önök is sikerrel járnak majd”.
Vagyis, már szó sincs a belgák leszólásáról, és a magyarok feldicséréséről, még Orbán Viktor miniszterelnökről sem történt említés.
Ja, a horvátokkal kezdtük. Hogy mitől ennyire jók. Lehet, hogy meg kellene őket kérdezni, vagy legalább tanulmányozni a sikereik titkát.
Története során először bejutott a világbajnokság fináléjába a horvát labdarúgó-válogatott, amely az oroszországi torna szerdai elődöntőjében hosszabbítás után 2-1-re legyőzte az angol csapatot.
Az első félidő elején Trippier szabadrúgásból még az angoloknak szerzett vezetést, de a másodikban Perisic a védőjét megelőzve egyenlített a 68. percben. A horvátok ugyan harmadszor kényszerültek ráadásra a vb-n, ám ezúttal nem bízták a 11-esre a továbbjutást, mint az előző két alkalommal, ugyanis Mandzukic a 109. percben eldöntötte a párharcot.
Horvátország ezzel biztosan felülmúlja eddigi legjobb, 1998-ban elért harmadik helyét, míg Anglia 1966 óta tovább várhat újabb diadalára.
A szombati, szentpétervári bronzmeccsen belga-angol, míg a vasárnapi, moszkvai döntőben francia-horvát mérkőzést rendeznek.
Horvátország-Anglia 2-1 (0-1, 1-1, 1-1), hosszabbítás után
Rögtön az elején ellőjük a poént: a franciák megállították Brüsszelt.
Órákkal a mérkőzés előtt amúgy az keltett némi derültséget, hogy a magyar köztévé műsorvezetője úgy vezette fel a mai elődöntőt, hogy a Ferencváros játszik Belgiummal. A műsorblokk végére persze helyesbítette a hibát, ám ez a tévesztés bearanyozta a mémeket gyártó és kedvelő internetes közönség keddi napját.
Ami a meccset illeti, vélhetően a világbajnokság két legjobb csapata játszott egymással. A belgák mellett a csapategység szólt, valamint az, hogy nagyon jó játékosaik vannak, a franciák mellett pedig az, hogy nagyon jó játékosaik vannak és csapatként is kiválók. Az ember már előre sajnálta, hogy e két nagyszerű egység közül az egyiknek búcsúznia kell.
Az első félidő igen jó játékot hozott, ami kicsit meglepő, mert a mérkőzéssorozatnak ebben a szakaszában már nem szoktak jó első félidőt játszani a csapatok. Kivéve persze, ha valamelyikük gólt szerez – ekkor ugyanis a másik lépéskényszerben van, feladja a biztonsági játékot, támadni kell, egyenlíteni, győzni.
A francia-belga meccs első félideje annak ellenére parádésra sikeredett, hogy a mérkőzésnek ebben a szakaszában nem esett gól. Küzdelem volt, színvonal szintúgy, a csapatok tényleg odatették magukat.
A második félidő belga támadásokkal és francia góllal indult: az 51 percben Umtiti fejese landolt a vörös mezesek kapujában. Ezt követően a belgák mindent egy lapra téve rohamoztak, de nagyobb helyzeteik inkább az ekkor főként kontrákra berendezkedő franciáknak voltak.
A vége: Franciaország – Belgium: 1-0.
Szerdán a horvátok és az angolok játszanak a döntőbe jutásért.
A szombati két mérkőzés közül a délutáni találkozón úgy látszott, hogy mindkét csapat arra törekszik, hogy a futballnak minél rosszabb hírverést csináljon. Ebben a svédek voltak a jobbak, játékban viszont az angolok így ők jutottak a legjobb négy közé.
Az esti meccsen a házigazda oroszok a horvátokkal játszottak. Az első félidőben küzdelem volt, játék alig. Aztán az addig meglehetősen kényelnesen játszó horvátok váratlanul, de nem érdemtelenül gólt kaptak, vagyis az oroszok megszerezték a vezetést. (Gyenisz Cserisev )
MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko
Ekkor kezdtek el a horvátok is játszani, aminek viszonylag hamar meg is lett az eredménye, mert egy szép támadás végén sikerült kiegyenlíteni. (Andrej Kramaric fejelt hat méterről a hálóba.)
A hosszabbításban a horvát csapat volt aktívabb, meg is szerezték a vezetést, ám a hazai közönség előtt játszó oroszoknak sikerült egyenlíteniük.
A tizenegyespárbajt a horvátok nyerték, így ők játszhatnak szerdán Angliával a döntőbe jutásért.
Horvátország-Oroszország a rendes játékidőben 1-1, hosszabbításban 2-2, tizenegyesekkel a horvátok jutottak tovább.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
