Featured

Orbán hívására Trump “beugrik” Budapestre?

45 európai állam vezetői tartanak csúcstalálkozót Budapesten, és a New York-i Bloomberg szerint Orbán Viktor mint házigazda arra készül, hogy amennyiben Trump nyeri az elnökválasztást kedden, akkor online kapcsolja őt, hogy elmondhassa: valójában mihez is akar kezdeni az Európai Unióval, az ukrajnai háborúval, az USA – Európa kapcsolattal. Nagy kérdés persze, hogy mikor derül ki: Kamala Harris vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke?

Orbán Viktor azonban Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén is megerősítette: pezsgőt bont, ha Trump győz. Politikai szempontból a lelkesedés érthető: a demokraták Washingtonban a pokolba kívánják a magyar miniszterelnököt éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli központjában. Ha Kamala Harris jön, akkor Orbán Viktor megy…

Ezért nincsen B terve a magyar miniszterelnöknek, akinek viszont az a baja, hogy gazdaságilag Trump megválasztása sem húzná ki a vízből a nemzeti együttműködés rendszerét.

Léket kapott a hajó, ahol Orbán kapitány kíván maradni

A magyar miniszterelnök mesterterve a nagy kontinentális együttműködésen nyugodott: Európa – Oroszország – Kína egymásba fonódó gazdaságán. Az USA ezt megvétózta amikor stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin pedig végképp betette a kaput az Ukrajna elleni agresszióval 2022 februárjában. Az Északi Áramlat tengeralatti földgázvezetéket felrobbantották, hogy szimbolikusan is jelezzék: egy korszak véget ért. “Köszönjük USA“ – írta ebből az alkalomból Sikorski jelenlegi lengyel külügyminiszter, aki akkor még ellenzékben volt.

Macron francia elnök még próbálta magát tartani amikor Kínából visszafelé jövet kijelentette: ”nem leszünk az USA vazallusa!”, de belpolitikai gondok miatt meggyengült, és szépen beállt az atlanti sorba, elfogadva az Egyesült Államok vezető szerepét.

Orbán magára maradt a nagy kontinentális együttműködés álmával, és egy furcsa szövetségessel, Donald Trumppal, aki stratégiai ellenfélnek tekinti nemcsak Kínát és Oroszországot, de az Európai Uniót is.

“Európának nem kellenek a mi autóink, nem kellenek nekik a mi mezőgazdasági termékeink. Közben pedig az európaiak autók millióit adják el nálunk! Ezt nem fogadhatjuk el: nem, nem és nem! Európa nagy árat fizet ezért a magatartásért, ha a Fehér Házban leszek majd”

– így Donald Trump a választási kampányban.

Közben viszont Orbán Viktor a magyar gazdaság jövőjét az autóiparhoz kötötte, az eredmény: recesszió már az egymást követő második negyedévben! Dögrováson az európai autós piac, különösen az elektromos autóké, ahol állami támogatás nélkül nem megy az eladás. Ezért a magyar kormány 4500 eurós uniós támogatást javasol minden olyan európai vásárlónak, aki új elektromos járművet vesz. Mindezt miből? Csakis az Európai Unió közös hitelfelvételéből, melyet Orbán nem támogat, mert jól látja: ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Ugyanakkor a javaslat gazdája: Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori vezetője, a tervek szerint díszvendég lesz a budapesti csúcson. Egyáltalán nem mellesleg: Mario Draghi tanácsadója Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek – Orbán politikai szövetségesének.

A magyar miniszterelnök politikai és gazdasági céljai enyhén szólva keresztezik egymást, de nincs ezzel egyedül: Donald Trump is kereskedelmi háborút hirdet a világ ellen miközben az amerikai Teslák és IPhone-ok többségét külföldön állítják elő. Nem véletlenül: az amerikai bérszínvonal túlságosan magas a vetélytársakhoz képest.

Az Európai Unió bérszínvonala még magasabb, ha beszámítjuk a szociális juttatásokat is.

Az Európai Unió a Föld lakosságának alig több mint 5%-át jelenti miközben itt fizetik ki a világ szociális támogatásának 50%-át!

Ezért versenyképtelen Európa, de ezt senki sem meri bevallani, mert a választók sohasem fogadnák el a szociális kiadások jelentős mérséklését.

Az ISIS rabszolgája voltam

Egy Gázából kimentett jazidi nő – egykori rabszolga – meséli el a dzsihádi fogságban szerzett szörnyű élményeit. Két hete annak, hogy az izraeli hadsereg kimentette a jazidi túszt, Fawzia Amin Sidót a gázai fogságból, egy közös akcióban, amelyben az Egyesült Államok nagykövetsége is részt vett.

A jazidok egy kurd ajkú csoport, akik Észak-Irakból származnak. Az Iszlám Állam terroristái több mint 6000 jazidot fogtak el 2014-ben szülőföldjükről, iraki Szindzsár régiójukból, sok nőt és lányt szexuális rabszolgaságba adtak el, fiúkat pedig a dzsihádista ideológiába oktatott, gyerekkatonának képeztek ki és vittek át a határokon, többek között Törökországba és Szíriába.

Az izraeli védelmi erők egy későbbi nyilatkozatában azt mondták, hogy Sidot az IDF COGAT és az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége által koordinált összetett hadművelet során mentették meg, „a nemzetközi közösség többi tagjával együtt”.

Az IDF közölte, hogy a „terroristát, aki fogva tartotta” a közelmúltban ölték meg, egy izraeli légicsapás során, így a lányt egy gázai rejtekhelyre menekülhetett.

„A fiatal lányt az elmúlt napokban a Kerem Shalom átkelőn keresztül egy titkos hadművelettel hozták ki a Gázai övezetből. Miután Izraelbe menekítették Jordániába vitték, majd onnan családjához Irakban” – közölte az IDF.

Fawzia visszakerült családjához az észak-iraki Sinjar térségbe.

Az évek során az iraki hatóságok szerint több mint 3500 embert sikerült kimenteni vagy kiszabadítani, és mintegy 2600-an még mindig eltűntek. A jazidi aktivisták szerint több százan még életben vannak. 

A hadsereg szerint az incidens további bizonyítékot szolgáltat a „Hamász terrorcsoport és az Iszlám Állam közötti kapcsolatra, és további bizonyítékot szolgáltat a gyilkos terrorcsoport által Gázában elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekre”.

Története rendkívül informatív mind Fawzia személyes helyzetét illetően, mind általánosabban az Iszlám Állam által 2014-ben rabszolgává tett jazidi gyerekek tapasztalatait illetően.

A gonosszal való találkozás részleteit meséli el, amely természet szinte meghaladja az emberi elme feldolgozási képességét. 

A kilenc éves FAWZIA SIDO-t két testvérével együtt az Iszlám Állam fogta el 2014 nyarán. Elfogásukat követően őt és egyik bátyját, Fawazt arra késztették, hogy részt vegyenek a Sinjarból Tal Afarba tartó erőszakos menetben, ami akkoriban az Iszlám Állam irányítása alatt állt. Az út három-négy napig tartott, ezalatt a jazidik nem kaptak élelmet fogvatartóiktól.

Fawzia szerint Tal Afarba érkezéskor azt mondták, hogy enni fognak nekünk adni. Rizst készítettek, és húst adtak hozzá. A húsnak fura íze volt, és néhányunknak megfájdult a hasa utána.

Amikor végeztünk, azt mondták nekünk, hogy ez a jazidi babák húsa.

„Megmutattak nekünk képeket lefejezett babákról, és azt mondták, hogy „ezek azok a gyerekek, akiket most megettél”. A babák anyja is ott volt. Egy anya a kezei alapján ismerte fel saját babáját.”

„Nagyon nehéz feldolgozni, de nem a mi hibánk volt. Ettől még nem könnyebb feldolgozni, hogy ez megtörtént. De a választás nem a mi kezünkben volt.”

Korábban is felmerült az a vád, hogy az Iszlám Állam emberhússal etette a jazidi foglyokat, bár ez soha nem vált az ISIS történetének egyik széles körben ismert elemévé Nyugaton.

Lehet, hogy az emberi elme egyszerűen és ösztönösen visszariad az ilyen romlottságtól, és ennek eredményeként nem rögzítik.

Vian Dakhil, az iraki parlament jazidi képviselője volt az első, aki 2017-ben felfedte az ISIS, Iszlám Állam gyakorlatának részleteit. Dakhil olyan tanúvallomást mesélt el, amelyet a Fawzia Sido által elmondottakhoz gyűjtött.

Tal Afar után Fawzia története illeszkedik az ISIS kezében lévő jazidi lánygyermekek tapasztalatainak ismert részleteihez. Kilenc hónapig egy földalatti „börtönben” tartották körülbelül 200 másik jazidi nővel és gyerekkel együtt. Az ott tartott gyerekek egy része szennyezett víz ivása miatt halt meg. Ezalatt az idő alatt nem érintkezett dzsihádista foglyul ejtőivel, kivéve, hogy emlékszik arra, hogy időről időre elvittek idősebb lányokat, akiket nyilvánvalóan vonzónak találtak.

Kilenc hónap elteltével egy olyan épületbe vitték, amelyről úgy emlékszik, hogy iskolára hasonlított.

Innentől őt és négy másik jazidi lányt egy Abu Mohammed al-Idnani nevű férfi vásárolta meg.

A lányokat ezután erőszakkal áttérítették az iszlámra. Mindenkit megvertek, aki nem volt hajlandó engedelmeskedni.

Fawziát ez a férfi kapta, aki először 11 éves korában erőszakolta meg. Emlékszik, hogy ezután még ötször adták el, „egy szíriainak, egy szaúdinak, egy másik szíriainak”, majd végül a gázai dzsihádista harcosnak, aki „feleségül vette”. Abu Amar al-Makdisi néven ismerte őt. A „Makdisi” az általánosan kedvelt kifejezés a dzsihádisták körében egy palesztin arab muszlimra. Ez természetesen a jeruzsálemi iszlám „Bayt al-Makdis” kifejezésre vonatkozik. Fawzia „férje” azonban nem jeruzsálemi, hanem gázai volt.

Fawzia úgy tűnik, 15 vagy 16 éves volt, amikor feleségül vette a gázai dzsihádista. A többszöri nemi erőszak következtében két gyermeket szült neki, egy fiút és egy lányt. Abu Amar al-Makdisit a koalíciós erők elfogták, és bebörtönözték.

Fawziát és gyermekeit az SDF által ellenőrzött al-Hawl-i ISIS családok fogolytáborába vitték. Innen a dzsihádisták menekülésképpen az iszlamisták által ellenőrzött – és a törökök által támogatott – Idlíb tartományba szállították őket. Őt és gyermekeit ezután egy alagúton keresztül vitték Idlibből Törökországba. Ott az Iszlám Állam hálózat hamis jordániai útlevelet állított ki neki, és „férje” családja vitte őt és a gyerekeket Kairóba, majd a Hamász által ellenőrzött Gázába.

Gázában Fawziát egyfajta házi rabszolgaként tartotta „férje” családja.

Úgy tűnik, hogy egy bizonyos ponton ismét „megházasodott”  férje egyik testvérével, aki később meghalt az Izrael és a Hamász közötti harcokban.

Vallomása szerint egy ideig más fiatal nőkkel együtt a Shuhada al-Aksa Kórházban lakott Deir el-Balahban, Gáza középső részén, egy olyan létesítményben, amelyet a Hamász fegyveres emberei irányítanak. Végül, mint ma már köztudott egy kanadai zsidó emberbarát és izraeli támogatói az IDF erőfeszítéseinek köszönhetően október elején megmentették, és visszatért családjához Irakba.

Gyermekei Makdisi családjánál maradnak Gázában, ahol arab muszlimként nevelkednek.

Fawzia egyszerűen és világosan fejezi be vallomását: „Amíg vissza nem értem Irakba, mindig „sabaya” voltam Gázában.” A „Sabaya” arab kifejezés egy fogságban tartott és szexuálisan kizsákmányolt fiatal nőre utal.

Chaim Nachman Bialik, aki az 1903-as kisinyovi pogromról írta, hogy

„a gyermekek véréért való bosszút maga a Sátán még nem találta fel”.

Kim Dzsong Un is támogatja Orbán Viktort – (megnyugodtunk)

Észak Korea külügyminisztériuma – kis késéssel – így reagált Orbán Viktor október 23-i beszédére: ”Magyarország miniszterelnöke egy megemlékezésen világossá tette országa álláspontját a szuverenitás megvédésére az Európai Unióval egyre növekvő nyomásával szemben.

A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy az Európai Bizottság és az Európai Néppárt közös akciót terveznek a magyar kormány és a független magyar külpolitika megdöntésére.  A magyar miniszterelnök közölte: nincsen szüksége Brüsszel jóváhagyására, hiszen olyan kérdésekben diktál a tagállamoknak, melyek nemzeti hatáskörbe tartoznak. Helyénvaló lenne, ha Brüsszel tisztelné a tagállamok önállóságát. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország nem ijed meg az imperialista fenyegetéstől, és elszántan harcol az ellen, hogy Brüsszel bábállamot csináljon belőle. Végül a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett ebben a szabadságharcban” – foglalta össze Orbán Viktor október 23-i beszédét Észak Korea külügyminisztériuma. Putyin orosz elnök júniusban stratégiai együttműködési egyezményt kötött Kim Dzsong Un-nal. Ennek keretében Észak Korea lőszert szállít Oroszországnak, és 12-15 ezer katonát küld az oroszok támogatására.

Orbán Putyin és Trump közös gauleitere?

A magyar miniszterelnök megerősítette: Trump győzelmére számít, és ennek megfelelően irányítja a magyar külpolitikát. Amelynek iránya továbbra is az eurázsiai együttműködés – erősítette meg Minszkben egy nemzetközi tanácskozáson Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter mellett Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője volt a másik díszvendég Minszkben.

Miben állapodhat meg Trump és Putyin? Az ex elnök azt állítja: 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában! Fegyverszünet jöhetne létre a jelenlegi front vonalakon, és az USA garantálná: Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de egyúttal Washington vigyázna a fegyverszüneti vonalra éppúgy mint Koreában. Ahol 1953 óta csak fegyverszünet áll fenn, béke nincs.

Ebben a helyzetben jöhetne el Orbán gauleiter kora: a magyar miniszterelnök egyesítené Trump és Putyin európai barátait. Ezt a célt szolgálja a Patrióták frakció az Európai Parlamentben, és a magyar-szerb – szlovák hármas szövetség. Orbán Viktor miniszterelnök szívesen bevonná ebbe a hármas szövetségbe Csehországot is, persze csak akkor, ha ott újra Andrej Babisnak hívnák a miniszterelnököt. Aki egykor a KGB összekötő tisztje volt a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között.

Csúcstalálkozó Budapesten

Uniós csúcs lesz, melyen sok más állam vezetői is részt vesznek. Várhatóan megérkezik Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki korábban az Európai Központi Bank vezetője volt. A brüsszeli bizottság kérésére jelentésben összegezte az Európai Unió gazdasági helyzetét, és egyre romló versenyképességét a globális piacon.
A magyar diplomácia ezért is választotta a versenyképességet a soros elnökség jelszavának.
Mario Draghi közös hitelfelvételt sürget, és előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Orbán Viktor ezt ellenzi. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – Orbán politikai szövetségese – viszont helyesli Mario Draghi elképzeléseit. Ha Trump nyer a választáson, akkor az Európai unió lépéskényszerbe kerül. Orbán ebben a zavaros helyzetben akar gauleiter lenni a senki földjén: a magyar miniszterelnök abban bízik: megmenthető az Európa – Oroszország – Kína együttműködés annak ellenére, hogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfelévé nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán bízik Trump támogatásában és abban, hogy a régi – új elnök le se szarja Európát. Hamarosan kiderül: jól számolt-e Orbán, aki sejti, hogyha Kamala Harris jön Washingtonban, akkor neki kampec Magyarországon.

Az Egyesült Államok figyelmeztet

Az Egyesült Államok állítólag az elmúlt napokban óva intette Iránt attól, hogy újabb támadást indítson Izrael ellen, hozzátéve, hogy Washington nem fogja tudni megfékezni Izraelt, ha ismét támad – jelentette szombaton az Axios híroldal egy meg nem nevezett amerikai és volt izraeli tisztségviselőre hivatkozva.

„Megmondtuk az irániaknak: nem fogjuk tudni visszatartani Izraelt, és nem leszünk képesek megbizonyosodni arról, hogy a következő támadást az előzőhöz hasonlóan kalibrálják és ne célozzanak meg a mostaninál kényesebb célpontokat” – idézték az amerikai tisztviselőt.

Az üzenetet közvetlenül az irániaknak juttatták el, bár az izraeli forrás szerint az üzenetet svájci közvetítőkön keresztül adták tudomására Teheránnak.

Iráni tisztviselők azzal fenyegetőznek, hogy újabb csapást indítanak Izrael ellen, válaszként az Iszlám Köztársaság elleni október 26-i támadásra, amely katonai bázisok és létesítmények ellen irányult, és amely Irán szerint legalább öt embert megölt.

Izrael megtorló csapásai az iráni katonai létesítményekre hetekkel az Iszlám Köztársaság október 1-jei támadása után történtek, amelynek során Irán mintegy 200 ballisztikus rakétát lőtt ki Izrael ellen.

Viszonylag kisebb károkat okozott katonai bázisokon és néhány lakónegyedben, de megölt egy palesztin férfit Ciszjordániában.

Bármelyik oldal bármely további támadása a keddi amerikai elnökválasztás előtt szélesebb körű regionális konfliktusba burkolhatja a tágabb értelemben vett Közel-Keletet, amely már a Gázai övezetben zajló Izrael-Hamász háború és Izrael libanoni szárazföldi hadművelete körül lavíroz.

Irán mérlegeli, hogyan reagáljon, még nincsenek egyértelmű jelek arra vonatkozóan, hogy ez mikor és hogyan fog megtörténni.

Valószínűbb, hogy Irán a közvetlen válasz helyett az iraki és jemeni síita milíciákon keresztül lép fog válaszcsapást adni, hogy csökkentse Irán területén az újabb izraeli támadás kockázatát.

Eközben arab sajtóorgánumok szombaton felvételeket tettek közzé, amelyek arról tanúskodnak, hogy az izraeli haditengerészet egyik rakétahajója átkelt a Szuezi-csatornán, és a Vörös-tengeren van, és egy fejlett hordozórakétát szállít, amely képes kilőni az által kifejlesztett, 400-as LORA rakétát.

Facebook

Természetesen ez újabb visszatartó erő lehet a régióban található amerikai haderőn felül. Az Egyesült Államok hadserege az egész Közel-Keleten működik. Az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó valószínűleg az Arab-tengeren tartózkodik, míg a Pentagon sajtótitkára, Pat Ryder vezérőrnagy pénteken közölte, hogy további rombolók, vadászrepülő századok, tankerek és B-52-es nagy hatótávolságú bombázók érkeznek a térségbe Irán és terrorista szövetségesei elrettentésére.

Korábban szombaton Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei „pusztító válasszal” fenyegette Izraelt és az Egyesült Államokat az Irán és szövetségesei elleni támadások miatt. A 85 éves Khamenei korábbi kijelentéseiben óvatosabb megközelítést alkalmazott, és azt mondta, hogy a tisztviselők mérlegelni fogják Irán válaszát, és hogy Izrael támadását „nem szabad sem eltúlozni,  sem lekicsinyelni”.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága vasárnap hajnalban közölte, hogy a B-52-es bombázó megérkezett a térségbe.

A Teherán által „Ellenállási Tengelynek” nevezett iráni terrorszervezetek szintén súlyosan megsebesültek a folyamatos izraeli támadások miatt, különösen a libanoni Hezbollah és a Hamász a Gázai övezetben.

Izrael háborút indított a Hamasz ellen Gázában a 2023. október 7-i mészárlás után, amelyben mintegy 1200 ember halt meg, és 251 embert túszként raboltak el. A Hezbollah a Hamász támadása után rakétákat indítottak Izraelre. Izrael megfogadta, hogy eltávolítja a Hezbollahot az izraeli határtól, és lehetővé teszi, hogy több tízezer evakuált visszatérhessen otthonaikba.

Irán, amely áprilisban először támadta közvetlenül Izraelt rakétákkal és drónokkal, saját otthoni problémáival küzd, mivel gazdasága a nemzetközi szankciók súlya alatt roskadozik.

Irán régóta pusztítással fenyegeti Izraelt, és felszólított a zsidó állam kiirtására.

Irán vasárnap ünnepli a perzsa naptár szerint az amerikai nagykövetség túszejtésének 45. évfordulóját. 1979. november 4-én, amikor iszlamista diákok megrohamozták a nagykövetséget, 444 napos válsághoz vezetett, amely megerősítette a Teherán és Washington közötti évtizedek óta tartó, máig tartó ellenségeskedést.

Orosz-iráni stratégiai szerződés Izrael ellen?

“Oroszország átfogó stratégiai szerződést ír alá Iránnal a közeli jövőben” – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kiemelte a katonai együttműködés fontosságát. Mindezt akkor amikor Irán nyílt konfliktusban áll Izraellel.

“Még az idén aláírhatják a stratégiai szerződést amikor Maszud Pezeskian elnök Moszkvába látogat”

– mondta az orosz diplomácia vezetője.

“Az orosz-iráni kapcsolatok elmélyülése fenyegetés Izraelre nézve, amely már több mint egy éve háborút vív az Irán által támogatott terrorszervezetekkel, a Hamász-szal és a Hezbollahhal” – írja a Times of Israel, mely emlékeztet arra, hogy az orosz miniszterelnök szeptember végén Teheránban járt. Az USA azzal vádolja az iráni iszlamista rendszert, hogy rövidtávú ballisztikus rakétákat szállít Oroszországba, mely felhasználja azt Ukrajna ellen. Teherán tagadja, hogy drónokat és rakétákat szállítana Oroszországnak, de az amerikai hírszerzés információi egyértelműen ezt igazolják.

Észak-koreai recept?

A Times of Israel arra utal, hogy Putyin elnök nyáron Phenjanban aláírt egy stratégiai együttműködési szerződést, és ennek nyomán óriási lőszer szállítások indultak meg Oroszország irányában, és a legutóbbi időkben már feltűntek észak-koreai katonák is Kurszk környékén. Ebben az orosz tartományban az ukrán különleges alakulatok csapást mértek az oroszokra, akik most megpróbálják kiszorítani onnan őket. A Moszkva és Phenjan közötti szerződés a kölcsönös védelemről szól, ezért orosz területen vetik be az észak-koreai katonákat. Kérdés, hogy később harcolnak-e majd olyan ukrán területeken, melyeket Oroszország elfoglalt, és a saját területének nyilvánított, de ezt jóformán senki sem ismeri el. Az amerikai hírszerzés szerint mintegy 12 ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, ahol a Távol Keleten képezik ki őket mielőtt bevetésre kerülne sor az ukrán hadsereg ellen. Az észak-koreai katonák a CIA értesülései szerint 2000 dolláros havi zsoldot kapnak, de ezt a pénzt Észak Korea vágja zsebre, amely óriási devizahiánnyal küzd a szankciók miatt.

Mi lesz, ha jön Trump?

Az USA ex elnöke azt állítja, hogy 48 óra alatt békét teremtene Ukrajnában, mert megállapodna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Trumpnak, ha megválasztanák újra, azért lenne fontos az ukrajnai háború lezárása, mert a figyelmét a Közel Keletre illetve a Távol Keletre mindenekelőtt Kínára akarja koncentrálni. Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – erősödött Kína és Oroszország együttműködése. Hasonlóképp Moszkva fokozta kapcsolatainak intenzitását Iránnal és Észak Koreával. Peking ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a problémákat nem fegyverrel hanem tárgyalásokkal kell megoldani.

A kínaiak együttműködést és nem szembenállást akarnak az Egyesült Államokkal.

Washingtonban sokan egységes blokknak tekintik Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak Koreát, de Peking kézzel – lábbal tiltakozik ez ellen. A kínaiak ugyanakkor kihasználják a háborús helyzeteket saját befolyásuk növelésére: az orosz piacon ők pótolják a kivonuló nyugati cégeket, Moszkva egykori vazallusait: Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán csúcstalálkozón fogadta Hszi Csin-ping elnök Hszianban, a régi kínai fővárosban, ahol régebben a császárok vették át a határon túli törzsek hódolatát és adóját. A Közel Keleten Peking béke egyezményt hozott össze Irán és Szaúd Arábia között. Korábban Trump és Biden Izrael és Szaúd Arábia együttműködését szorgalmazta, a Hamász azért is indította meg terrorakcióját tavaly októberben, hogy ezt megakadályozza.

Nincs erős korreláció demokrácia és jólét között

Három olyan közgazdász kapta idén a Nobel díjat, akik mind azt állítják: “a jól működő demokratikus intézmények jelentik a gazdasági jólét alapját.” Miért? “Mert ezek a rendszerek nem kizsákmányolják az embereket hanem bevonják őket a döntéshozatalba.” 

Extractive contra inclusive

A tények nem igazolják a három jeles közgazdász állításait – írja Bo Rothstein professzor, aki Svédországban a göteborgi egyetemen tanít. A Social Europe című baloldali lapban összehasonlítja Jamaikát és Szingapúrt.

“Mindkét kis ország a brit birodalom része volt, és szegényen indultak neki a függetlenségnek több mint hatvan évvel ezelőtt.”

A szakértők többsége 1960 körül úgy vélte: Jamaikának jobbak az esélyei. Miért? Mert vannak megművelhető földjei, ásványi kincsei, közel van a világ legnagyobb piacához, az Egyesült Államokhoz. Ráadásul Kuba épp szembefordult Washingtonnal, ezért a turizmusnak nőttek az esélyei. A szigeten nem voltak etnikai ellentétek, a politikai rendszer pedig demokratikus formában indult és meg is maradt annak.

Ezzel szemben Szingapúr nem rendelkezett megművelhető földekkel, nincsenek ásványi kincsei, távol van a fontos piacoktól (1960-ban Kína épp a Nagy Ugrással kísérletezett, amely katasztrófába torkollt, és több millió ember halálát okozta.) Szingapúrban komoly etnikai különbségek álltak fenn, a rendszer pedig autokratikus volt.

Mi a helyzet 60 évvel később?

Szingapúr egy főre jutó GDP-je magasabb mint Svédországé, és tizenkétszer akkora mint Jamaikáé!”

Bo Rothstein professzor rámutat:

“ezalatt a hatvan év alatt Jamaika demokrácia volt, Szingapúr pedig autokrácia – ha nem is túlságosan brutális.”

Miért sikeresebb Szingapúr mint Jamaica?

“Szingapúrnak sikerült hatékony kormányzati rendszert kialakítani, jórészt megszüntetni a korrupciót, és az igazságszolgáltatás jól működik. Ez sajnos Jamaikának nem sikerült. A demokrácia egyáltalán nem garantálja a hatékony államigazgatást és öli meg a korrupciót, épp ellenkezőleg: az új demokráciában gyakran gyenge az államigazgatás és nagy a korrupció” – hangsúlyozza a svéd professzor, aki visszautal Amartya Sen Nobel díjas indiai közgazdászra, aki tényekkel bizonyította: a kommunista diktatúra Kínában hatékonyabban működött a jólét növelésében mint a demokrácia Indiában!

A globalizáció felismerése a fejlődés kulcsa

Szingapúr az elsők között ismerte fel, hogy a világgazdasághoz való alkalmazkodás lehet a számára a kitörési pont. Ez a felismerés az ötvenes évek második felében újdonságnak számított, de Li Kuan Ju miniszterelnök bebizonyította: ez a siker titka! Erre figyelt fel Teng Hsziao-ping Pekingben, aki épp Li Kuan Ju szingapúri miniszterelnök tapasztalataira támaszkodva indította el Kína sikeres reform programját. Mindkét politikus hakka vagyis ahhoz a kínai kisebbséghez tartozik, melyet gyakran hasonlítanak a zsidókhoz, mert szorosan kötődnek egymáshoz és rendkívül nyitottak a világra. Kereskedők és világjárók akadnak közöttük szép számmal. Li Kuan Ju tanulmányait Angliában végezte, Teng Hsziao ping éveket töltött Franciaországban és Oroszországban. Ellentétben a szovjet vezetőkkel, akik nem láttak ki Sztálin csizmájából.

A globalizáció fontosságát Európa is csak későn ismerte fel, Oroszországnak ez mindmáig nem sikerült. A hatalmas erőforrásokkal rendelkező ország így szánalmasan leszerepel a globális gazdasági versenyben. Pedig Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője az Egyesült Államokban járva még ezt jósolta az ötvenes évek végén:

We will bury you! – eltemetjük önöket!

Milyen békét kötne Ukrajnáról Trump Putyinnal?

0

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, azt állítja a választási kampányban, hogy 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy közvetlenül tárgyalna Putyin orosz elnökkel.

Mit ajánlana fel Trump Putyinnak? Lényegében a megszállt területek megtartását, és azt, hogy Ukrajna nem kap NATO tagságot. Ezt a béketervet Vance alelnökjelölt szivárogtatta ki. Zelenszkij ukrán elnök szerint ez hasonlítana a jaltai megállapodásra hiszen ott a Nyugat vezetői – Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök – átadták Sztálinnak Közép és Kelet Európa jórészét, mert nem akartak óriási véráldozattal győzni a náci Németország ellen. Az érintett országokat Közép és Kelet Európában senki sem kérdezte meg a második világháború végén mint ahogy 1989-990-ben is a fejük fölött ment végbe a rendszerváltás.

Kamala Harris minden bizonnyal Biden elnök politikáját folytatná vagyis Ukrajna nélkül nem bocsátkozna tárgyalásokba Putyinnal.

Ukrajna viszont nem hajlandó tárgyalni addig amíg az orosz hadsereg megszállva tart jelentős ukrán területeket. Ráadásul Biden elnök sem kívánja beengedni Ukrajnát a NATO-ba.

Mi lehet Orbán szerepe Trump győzelme esetén?

Amikor Európa készült először USA elnökként, akkor Donald Trump arra kérte külügyminiszterét: olyan országba menjünk, ahol népszerű leszek! Minthogy Nyugat Európában a mainstream sajtó a pokolba kívánta Trumpot, ezért Varsóba szállt le az elnöki repülőgép először Európában. A konzervatív lengyel kormányzatot akkor Trump arról győzködte: megvédjük Lengyelországot az esetleges orosz agresszióval szemben! Legalább ennyire lényeges volt az, amit Trump az Északi Áramlat gázvezetékről mondott: éppúgy elítélte azt mint a konzervatív lengyel kormány. Az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezeték vörös posztó volt Lengyelország és az USA szemében. Nem véletlenül írta azt Sikorski régi-új lengyel külügyminiszter Twitteren a gázvezeték felrobbantásakor, hogy “köszönjük Amerika!” Aztán gyorsan törölte is bejegyzését Sikorski hiszen az USA sohasem vállalta fel nyíltan a német – orosz együttműködést szimbolizáló földgáz vezeték felrobbantását.

Ha Trump nyer, és Európába látogat, akkor nem kizárt, hogy látogatását Magyarországon kezdi hiszen a választási kampány során többször is pozitívan említette Orbán Viktort, aki nemrég újra beszélt vele telefonon. Milyen játéktere lehet a magyar diplomáciának, ha jön Trump? Szijjártó Péter Minszkben nyíltan megmondta: a magyar kormány az európai – orosz- kínai együttműködés folytatását akarja. Az USA viszont stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot már 2021-ben, és ezen aligha változtat Donald Trump. Aki viszont szabadulni akar az európai problémáktól, mert figyelmét a Közel Keletre és Kínára kívánja koncentrálni. Ebben a kaotikus  helyzetben Orbán Viktor halászhat a zavarosban.

Csakhogy közben a magyar gazdaság mínuszban van, a fellendülés vágyálom csupán. Trump gyenge Európát akar, és ehhez felhasználhatja szövetségesként Orbán Viktort, aki azt az európai hajót fúrhatja meg, amelyen maga is utazik. Ha az Európai Unió szerencsés, akkor Trump brutális önzése elindítja az Európai Egyesült Államok felé – a közös hitelfelvétellel, ahogy azt Mario Draghi javasolja. Ezért is fúrja a közös hitelfelvételt Orbán Viktor, aki az európai káoszban érdekelt hatalom technikailag. A baj csak az, hogyha süllyed az európai hajó, akkor a harmadik osztályon, a hajófenékben utazó magyar utasok kezdenek el először fuldokolni. Ezért reménykedik Orbán Viktor a kínai kártyában, mert jól tudja: a gazdasági mélyrepülés számára politikai csődöt jelenthet. Felrémlik előtte Ceausescu végzete: arról is Washingtonban és Moszkvában döntöttek.

Orbán: “Kijev számára a háború elveszett”

“Készülünk Donald Trump elnökségére“ – mondta Orbán Viktor Bécsben, ahol részt vett a svájci Weltwoche geopolitikai fórumán, és találkozott a Szabadságpárt vezetőivel, akik először értek el első helyet a választáson Ausztriában.

A Szabadságpárt – Orbán Viktorhoz hasonlóan – igen jó kapcsolatot ápol Putyinnal. A Weltwoche geopolitikai fórumán kiderült az is, hogy a német szociáldemokrata Gerhard Schröder, aki Angela Merkel előtt volt kancellár, szintén Trumpot várja a Fehér Házba, mert tőle várja az ukrajnai háború lezárását. A nagy kérdés az, hogy mi lesz azután?

Újrakezdhető-e a nagy német álom az eurázsiai együttműködésről?

Ez eredetileg Bismarck, a vaskancellár álma volt Németország és Oroszország szövetsége az angolszász világgal szemben. Szépen csendben ezt az álmot elevenítette föl Kohl kancellár a német egyesítés után a huszadik század végén. Ezt folytatta a szociáldemokrata Gerhard Schröder és Angela Merkel, aki Orbán Viktor egyik be nem vallott mentora volt. A magyar miniszterelnök keleti nyitása ebbe illik bele, csakhogy Németország Putyin Ukrajna elleni agressziója után, kihátrált az európai – orosz – kínai együttműködésből. Orbán mint utolsó mohikán, kitart emellett az elképzelés mellett. Szijjártó Péter külügyminiszter így beszélt erről Minszkben az eurázsiai konferencián, melyen felszólalt Lavrov orosz külügyminiszter is:

”a nemzetközi közösségnek a hidak felégetése helyett a hidak építésére kellene váltania. Vissza kellene térni az eurázsiai együttműködéshez, melyből minden fél sokat profitálhat”

– hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője Minszkben.

Szijjártó Péter hozzátette: “ha nem következik be hamarosan változás a globális politikában, akkor a világ ismét blokkokra fog szakadni, ami ellentétes Magyarország érdekeivel. Ezért a magyar kormány a konnektivitás erősítésére törekszik. A párbeszéd hiánya miatt az Európai Unió kevésbé biztonságos és kevésbé versenyképes hely lett mint ezer nappal korábban.”

Ez célzás Putyin Ukrajna elleni agressziójára, mely 2022 február 24-én kezdődött meg.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot. Az amerikai stratégiai szakértők számára nem elfogadható egy európai – orosz – kínai együttműködés, mert egy kétmilliárdos blokk túlságosan erős kihívás lenne az USA számára. Washington olyan szövetségi rendszert akar, melyben az USA irányítása mellett Észak Amerika, Európa, Japán, Dél Korea, Ausztrália és Új Zéland  venne részt. Ez megfelelő ellensúly lehet a kínai kihívással szemben. Európa népei erre az amerikai koncepcióra szavaznak, és ezt képviseli Donald Trump is.
Hol van itt játéktere a magyar diplomáciának?

Erkölcsi szint

Mint azt mindenki tudja, Putyin egy gátlástalan, pszichopata tömeggyilkos, és ez nem vélemény, hanem tény. Saját egyéni dicsvágya érdekében, agresszorként robbantotta ki az Ukrajna elleni háborút, amely rajta kívül senkinek az égadta világon nem jó (neki is rossz lesz, ha veszít, de már nem hátrálhat), halottak sokszázezrei (saját hazájának lakói is), egy életre nyomorékok hada (honfitársak dettó), romok garmadája, hadigazdálkodás (előbb a tank, csak aztán a többi, ha még jut rá egyáltalán. Pányimájes Másenyka?).

Az életszínvonal csökkenés (saját hazájában is), egy, illetve két szegény, tönkrement ország, és mindez egy ember beteges nárcizmusa miatt. Breivik a norvég tömeggyilkos nyomába sem ér az emberiség ezen legaljának, és még ő beszél ukrán nácikról, miközben Kijevet löveti.

Putyin pénzügyileg ugyanolyan helyzetben van, mint kies hazánkban Orbán Viktor. Minden évben az ország teljes GDP-je 100 százalékban rendelkezésére áll. Azt csinál vele, amit akar, annyit vesz el belőle és attól, akitől csak akarja, valamint annak ad belőle és annyit, amennyit csak akar, mégpedig anélkül, hogy ettől a pozíciója megrendülne. Demokratikus országokban nagyon kell vigyázni a regnálóknak, mert ha pénzügyekben rosszat lépnek, hamar leváltják őket a következő választásokon. Nem úgy a virtigli nemzetállamokban, ahol csak azt kell elhíresztelni, hogy a királynak/cárnak a Nemzet a legfontosabb, és akkor mindent, de mindent elnéznek neki. Így aztán anyagi gondjai egyiküknek sincsenek, ebből következően őket már nem a pénz, hanem az egyéni dicsőség motiválja, ha pedig ehhez még hazai korláttalanság (2/3 Budapesten, 4/5 Moszkvában) meg a szokványos saját gátlástalanság is tartozik, a világ megnézheti magát! Akkora kárt tudnak csinálni, hogy az elképesztő, mégpedig nem csak a harcoló feleknél, hanem világszerte.

A putyini népirtásba, sőt (a sajátját is belevonva) több nép irtásába torkolló cáros dicsőséghajhászás indoklásához persze rengeteg hazugság szükséges. Az egyik ordasabb, mint másik). Az ukránok, aztán az USA, végül már maga a NATO fenyegeti szegény oroszokat, akik kénytelenek lettek öt darab, a nagyhatalmak által is aláírt nemzetközi egyezményt felrúgva, puszta elővigyázatosságból legyilkolni és porrá rombolni Ukrajnát, hogy a rájuk állandóan csúnyán néző NATO-hoz „ne legyenek olyan közel”. Elfoglalás után persze sokkal közelebb lesznek, mint most, de a hazudozásban az a jó, hogy szabadon szárnyalhat akármerre, nem köti gúzsba az a sok tény, meg a szemét logika.

A normál européer úgy gondolná, ha már nem tudják a többi embertől azonnal és életfogytig börtönráccsal elválasztani ezt a mocskos bűnözőt (mert a nemzetállama – ahogy a nemzetállam szokta a tömeggyilkosokkal és egyéb gazfickókkal – megvédi), legalább messzire elkerüli mindenki, és még véletlenül sem tartanak kapcsolatot vele, nemhogy segítenék a céljai elérésében. Jóízlésű ember hányingert kap még csak a közelében is. Gondolná az européer.

De nem. A világ ettől az erkölcsi szinttől igencsak távol áll. Ahogy elkezdődtek a szankciók, megjelentek a színen a „helyzet kihasználói”, magyarán a csatatéri fosztogatók, akik ahelyett, hogy maguk is szankciókat vezettek volna be a tömeggyilkos ellen, lelkesen jelentkeznek Moszkvában, hogy ők majd megveszik a fölöslegessé vált gázt meg az olajat. Úgy mindketten jól járnak, lesz pénz Putyinnak a háborúra, a vevőknek meg lesz olcsó olaj plusz olcsó gáz dögivel. „Mert ugye piaci árat sajnos nem tudunk fizetni. Reméljük, megérti Vlagyimir Vlagyimirovics.” Cserébe mehetnek a szankciós áruk Oroszhonba, mégpedig főleg Kínából, azaz Kína a háború legnagyobb gazdasági nyertese. Sőt, politikai nyertes is, mert Kínának nagyon fáj a foga Tajvanra, és ha Ukrajna simán bekebelezhető, akkor Tajvan miért ne? Ott is volt Hszi Csin-ping a kazanyi BRICS csúcstalálkozón, méghozzá személyesen!

Merthogy rendeztek olyat. Persze nem csak a BRICS országok képviseltették magukat a legmagasabb szinten (Brazíliát kivéve, amely szegény fejsérült elnökének nem tanácsolták az orvosok a Kazanyba repülést), hanem ott volt Erdogan, sőt Guterres ENSZ főtitkár is, látványosan bemutatva, hogy az emberiség nagy része szerint a világ országait tőlük akár tömeggyilkosok is vezethetik. Putyinnak sikerült látványosan bizonyítani, hogy ő azért az emberiség megbecsült tagja, és ehhez az összes jelen lévő asszisztált. Nagyon szomorú, hogy az ENSZ főtitkár szintén. Nem vet jó fényt a világszervezetre.

Na de, próbálja magát fölvidítani az européer, az én kontinensem meg az én civilizációm legsikerültebb gyermeke az Egyesült Államok, mi teljesen mások vagyunk. Mi szankcionáljuk az agresszort, és segítünk a megtámadottnak, ahogy egy keresztény hagyományokkal bíró közösség teszi, amelyik tiszteli a tízparancsolatot, főleg a „Ne gyilkolj!”, „Ne lopj!”, „Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” és „Felebarátod házát ne kívánd!” passzusokat. Az érthető, hogy a kommunista Kína meg a néptömegekbe fulladt India, melyek esetében keresztény hagyományokról sem beszélhetünk, negligálja az efféle passzusokat, na de hogy a szuperkeresztény Oroszország? Ráadásul ő az agresszor is, az européer már csak csodálkozni tud, hogy az Úr nem bocsát rá kénköves esőt.

Viszont Európa úgy viselkedik, ahogy kell! Igaz, 2014-ben a Krím annektálásakor nem viselkedett úgy, az akkori viselkedést ugyanis a derék Merkel asszony vezetésével annyira elbarmolta az EU, mint Szijjártó a lélegeztetőgépek beszerzését, nem csoda, hogy Putyin ügynök vérszemet kapott. Jelenleg viszont már van EU segítség a megtámadottnak, vannak EU szankciók az agresszor ellen, van harci eszköz szállítás, van pénzküldés és minden, ami kell ahhoz, hogy a megtámadott hatékonyan védekezni tudjon. Védekezik is rendesen, a villámháborúra számító cár súlyos csapdába került, amelyből csak akkor van menekvés, ha sokan segítenek neki.

Neki? A tömeggyilkosnak? Az lehetetlen, hinné az européer, mivel olyan alacsony erkölcsi szint nem létezik!

De létezik. Sajnos még Európában is. A komplett BRICS paláver demonstrálta, hogy Putyin az emberiség többségét tekintve bizony szalonképes, de hogy ez még megdöbbentőbb legyen, az EU-ban is van két támogatója. Az ötmilliós Szlovákia, meg a tízmilliós Magyarország. Jó, jó, az egyik miniszterelnökét több lövéssel súlyosan megsebesítették, megértem, hogy személy szerint dühös, de a másik kis ország miniszterelnökének viselkedése nem egészen érthető.

A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a mondott ország miniszterelnöke egyszer azt találta mondani: „Az ukránok sohasem tudják legyőzni az oroszokat!”, és mivel ő mindig nyer, valamint sohasem téved, evidens, hogy meg is tesz mindent a győzelemért. Természetesen nem az ukránok, hanem a saját győzelméért, amely győzelem ezúttal az oroszokéval lenne azonos. Ebből sokaknak úgy tűnhet, Putyinékkal van, pedig az csak egy mellékszál, ő ugyanis mindig csak önmagával szövetkezik, és az ő érdekében jár annyit Moszkvába Szijjártó (árulkodni az EU tervekről?), ezért gáncsolja Orbán az EU segélyeket, ezért hablatyol állandóan a békéről, az ugyanis az ő győzelmét jelentené. Putyinét is, de az nem annyira érdekes. A béke egyben hatalmas saját dicsőség lenne, mellékelve hozzá Putyin jóindulata, amely olcsó gáz szállításokban mutatkozna meg. Az most nagyon kell, mert Paks II. még sehol, az ország kénytelen gáztüzelésű blokkokat építeni.

Saját sikeréért küzd a derék miniszterelnök, és – amilyen mázlista – még Trump is győzhet az amerikai választásokon (azok is érzelmi lények, ugyebár). Akkor az Egyesült Államok elkezd önzőzni, az EU egyedül marad az ukrán támogatást illetően, Putyin nagy győzelmet arat, és itthon máris faraghatják a nyolcméteres fehérmárvány Orbán szobrot, vállán turul, csőrében olajággal, nyakában tábla, rajta PAX felirat, a szobor talapzatán pedig kereszt. Feltétlenül kereszt. Az olyan, mint a Vörös Csillag, mindenhova kell.

Hétvégén odajárnak majd imádkozni az általános iskolások. A rózsafüzéreket hozzá a belügy biztosítja.

Kevesebb amerikai drónt kap Ukrajna a Kína ellenes szankciók miatt

Az Egyesült Államok már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát, melyet egyre több szankcióval sújt. Párhuzamosan növeli a fegyverszállításokat Tajvanra, amelyet pedig elismert Kína tartományának már 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingben járt.

Nemrég kétmilliárd dollár értékben írtak alá fegyverszállítási szerződést Tajvannal. Válaszul Pekingben most megtiltották a kínai cégeknek, hogy olyan olcsó alkatrészeket szállítsanak az USA-ba, melyeket fegyvergyártásra is fel lehet használni. A Skydio, a legnagyobb drón gyártó cég az Egyesült Államokban, jelezte, hogy a közeli jövőben csak kevesebb drónt tud gyártani, mert alkatrészhiánya van. A legtöbb drónt az ukrajnai frontra ez a cég gyártja az USA-ban, ahol jelezték: nem tudják teljes mértékben teljesíteni ígéreteiket Ukrajna ellátására, mert az amerikai fegyverkészletek is leapadtak, a gyárak pedig kapacitás hiánnyal küszködnek annál is inkább, mert a Közel Keletre is egyre több fegyvert szállítanak.

Mi lesz Ukrajnával, ha Trump jön?

Ukrajna új külügyminisztere Montrealban utasította el Donald Trump ötletét, hogy közvetlenül tárgyaljon Putyin orosz elnökkel.

Ehelyett Ukrajna olyan nemzetközi békekonferenciát javasol, melyen immár Oroszország is részt vehetne. A korábbi ilyen találkozóra Oroszországot meg se hívták, így az teljes mértékben eredménytelen maradt.

Zelenszkij elnök elmondta, hogy megtartják az Ukrajna támogatásáról szóló Rammstein konferenciát Németországban  az amerikai elnökválasztás után is. Erre elvben Biden elnök európai látogatása során került volna sor, de a floridai hurrikán miatt ezt elhalasztották. Biden csak egy mini csúcson vett részt Berlinben, ahol német, brit és francia vezetőkkel tárgyalt.

Zelenszkij azt szeretné, ha Ukrajnát meghívnák a NATO-ba, de ezt az Egyesült Államok nem helyesli. Legkevesebb hat másik NATO tagállamnak ugyanez a véleménye – köztük Magyarországnak.

Az észak-koreai katonák megjelenése a fronton ugyanakkor azt eredményezte, hogy az USA immár nem ellenzi: támadó fegyvereinek felhasználását távoli orosz célpontokra is.

Ez lehetővé tenné Moszkva, Szentpétervár és más stratégiai célpontok támadását. Putyin orosz elnök szerint ez a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus veszélyét idézi fel.

Putyin most azt közölte, hogy Bident támogatta az amerikai választáson, és ezért most Kamala Harrisre szavazna, de ezt azzal indokolta, hogy “olyan szimpatikus a nevetése”.

Trump és az orosz titkosszolgálat viszonya éppúgy tisztázatlan mint Orbán Viktoré.

Egy jól tájékozott brit újságíró könyvében arról írt, hogy a KGB már a nyolcvanas években felfigyelt Donald Trumpra, aki a Gorbacsov korszakban Trump tornyot akart építeni a Vörös tér közelében Moszkvában. A tervből nem lett semmi, de Trumpról állítólag videó készült amikor a szovjet titkosszolgálat által küldött örömlányokkal nem ortodox szexuális tevékenységet folytatott egy moszkvai szállodában, ahol régebben Lenin is megszállt. A brit újságíró szerint a KGB Trump zűrzavaros pénzügyeibe  is beavatkozott – olykor kisegítve a csőd szélére sodródott nagyvállalkozót.

Maga Trump természetesen mindent tagad, de első nemzetbiztonsági tanácsadója el sem foglalhatta helyét a Fehér Házban, mert kiderült róla, hogy túlságosan is jó kapcsolatok fűzik Moszkvához. Trump azt nem tagadja, hogy kiváló a személyes kapcsolata Putyinhoz.

Az ex elnök, ha hatalomra kerülne, akkor azért szeretné gyorsan lezárni az ukrajnai konfliktust, mert szabad kezet kíván kapni a Közel Keleten, ahol Izraellel együtt megrendszabályozná Iránt.

Az elnökválasztást jövő kedden rendezik meg az USA-ban, és egyelőre senki sem tudja megjósolni, hogy Trump visszatérhet-e a Fehér Házban vagy sem?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK