Azokban a szavazókörökben, ahol az átjelentkezettek szavazhatnak Budapesten, hatalmas sorok vannak.
A 7. kerületi Kertész utcában reggel óta óriási, több száz méteres a sor.
A 11. kerületben a Bocskai Általános Iskolában szavazhatnak azok, akik nem a lakcímük szerinti szavazókörben voksolnak. Itt is több utcányi a sor. Egyik olvasónk szerint másfél-két órát kell várni.
Több mint 86 ezren szavaznának a fővárosban átjelentkezéssel.
A berni magyar nagykövetség környékén a vasárnap hoz képest nagy az élet: az autók folyamatosan jönnek mennek, mindenki parkolóhelyet keres magának az egyébként csendes kertvárosi környéken.
Az utcákon mindenki magyar;
a szavazatukat már leadottak az épület előtt beszélgetnek-fotózkodnak, a kapun túl kisebb sor várja, hogy bejusson a szavazóhelyiségekbe.
A Nagykövetség épületében, illetve az épület mellett felállított sátorban lehet a megyék szerint szavazni, külön helyiségben lehet soron kívül leadni a levélszavazatokat egy lezárt urnába. Egyelőre semmilyen fennakadás nem történt.
A részvételi arány eddig 29,93 százalék. A fideszes körzetekben magas, a balosokban inkább alacsonyabb, mint az országos átlag. Volt ennél magasabb részvételi arány 2002-ben a 2. fordulóban, és 1994-ben az 1. fordulóban.
Ebben az összehasonlító táblázatban látható, hogy ma reggel 9-ig országos szinten majdnem négy százalékkal többen szavaztak, mint négy évvel ezelőtt. Egyes választási körzetekben a különbség a hat százalékot is elérheti!
13,17%, amióta mérik, nem szavaztak még ennyien reggel 9-ig.
A választásra jogosultak 13,17 százaléka, 1 036 849 ember járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
A napközbeni részvétel „szokásos” alakulása az országgyűlési választásokon: 1998–2014 közötti átlagos részvétel (%)
A részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 15,34 százalék, ami 43 240 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 11,74 százalék, ebben a megyében 61 450-en voksoltak. A fővárosban a szavazók 11,1 százaléka, 151 197 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
Összehasonlításként: a 2004-es népszavazáson 11 órakor szavaztak ennyien.
A napközbeni részvétel alakulása az országgyűlési választásokon, 2002–2014
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 10,23 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 9,50 százalék szavazott 9 óráig.
A választásra jogosultak 2,24 százaléka, 176 087 ember szavazott reggel 7 óráig a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
A napközbeni részvétel „szokásos” alakulása az országgyűlési választásokon: 1998–2014 közötti átlagos részvétel (%)
Ez rekordnak számít,
ilyen sokan még egyszer sem szavaztak reggel 7-ig.
A részvételi arány 7 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 2,59 százalék, ami 7300 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Győr-Moson-Sopron megyében volt, 1,98 százalék, ebben a megyében 7124-en voksoltak. A fővárosban a szavazók 1,92 százaléka, 26 200 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
A napközbeni részvétel alakulása az országgyűlési választásokon, 2002–2014
Néhány érdekesebb egyéni választókerület adatait táblázatunkban is összefoglaltuk (a linkekre kattintva a 2014-es eredményeket nézheti meg). Egyelőre a stabil fideszes körzetekben a legmagasabb a részvétel.
Elkezdődtek az országgyűlési választások Magyarországon. Összesen 8 312 264 fő adhatja le a voksát a 10 285 szavazókör egyikében, s választhatja meg a következő Országgyűlés 199 képviselőjét. A Független Hírügynökség különszáma 12 órától indul!
Reggel hatkor kinyitottak a szavazókörök (amelyek este hétig tartanak majd nyitva), s elkezdődött a voksolás. Reggel hétre az országos részvétel 2,24 százalékos, ezen belül Budapesten a 1,92 százalékos volt, vidéken korábban keltek az emberek – az egyes megyék átlagosan 2 százalék feletti részvételt produkáltak (Baranya 2,5-öt is meghaladta).
Habár hetek-hónapok óta a mai napról, annak tétjéről szól a közélet, érdemes összeszedni a választással kapcsolatos legfontosabb információkat.
Ami a statisztikákat illeti: összesen 7 875 505 magyarországi lakcímmel rendelkező ember voksolhat a mai napon – közülük nagyon nagy – a korábbinál sokkal nagyobb arányban – 200 041 ember – a szavaz átjelentkezéssel (ennek okát és főként a hatását elemzők bizonyára majd górcső alá veszik). Külképviseleten (118 szavazókörben) 58 310 ikszelnek – ez már tegnap az amerikai kontinensen már tegnap megkezdődött. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező levélben szavazók száma pedig 378 449 – ami kiugróan magas, s 1-3 mandátum sorsáról dönt majd – ezek a mandátumok borítékolhatóan a Fidesz pakkját gyarapítják majd.
Országos listán megszerezhető mandátumok száma: 93, a maradék 106-ot egyéniben szerezhetik meg a pártok.
Régen volt olyan választás, vagy talán még soha sem, amikor ennyire bizonytalannak tűnt a végkimenetel, amelyről még a közvélemény-kutatók is nagy szórással „jósolnak”. Van olyan, amely kétharmadot mond a jelenlegi kormányzópártnak, más a Fidesz abszolút győzelmét is megkérdőjelezi. Egyben nagy az egyetértés: minél többen szavaznak, annál nagyobb az esélye a „meglepetésnek” (lásd még Hódmezővásárhely). A lehetséges részvételre is nagy szórással adnak becsléseket a szakértők: 62 és 73 százalékokat lehetett hallani.
A választókat nem kicsit összezavarták az ellenzék pártja, amelyek közül (a számottevőket nézve) egyedül a Jobbik volt az, amely tényleg kitartott amellett, hogy semmiféle ellenzéki koordinációban nem vesz részt.
A többiek vissza-visszaléptetgettek egymás javára jelölteket, de még így is kevés körzetben áll csak egy demokratikus ellenzéki jelölt szemben a Fideszessel, illetve a Jobbikossal.
Az összezavarodást fokozza, hogy még a tegnapi 11 órakor a visszalépésekre szabott határidő utolsó pillanata előtt is történtek visszalépések. Ezeket egyébként már nem csak a szavazókörökben, a szavazóbiztosok tollal tudják követni – azaz kihúzni a nevet a lapról – ezért érdemes a tudatos szavazónak érdemes tájékozódnia a voksolás előtt.
Egyébként a tegnapi utolsó pillanatos 8 visszalépés után az induló képviselőjelöltek száma az NVI adatai szerint 1547.
Érdemes arról is tájékozódni a szavazás előtt – s ez a taktikusan a kormányváltást óhajtó voksolók számára fontos információ –, hogy egyes körzetekben kire érdemes úgy leadni a szavazatot hogy lehetőleg valamely ellenzéki jelölt nyerjen. Ehhez egy gyorsmankót itt kínálunk.
De persze lehet böngészni a szavazás előtt az erre „szakosodott” szervezetek honlapjait is.
A borítékokat este hétkor, a szavazókörök lezárását követően kezdik el kibontani, majd a szavazatokat megszámolni –
nyolc felé már kezdenek jönni az eredmények, amelyeket éjjel 11-12 órára ígér az Országos Választási Iroda.
A végleges eredmény azonban csak jövő szombatra várható, ugyanis addig meg kell érkeznie a külképviseleteken leadott szavazatoknak is, legkésőbb szerdáig. Az innen beérkezett, borítékokba zárt szavazatokat pedig majd szombat délelőtt keverik be –az átjelentkezéses szavazatokkal együtt – az adott választókerületekben az erre kijelölt, addig fel nem nyitott urnákba. Ez azt jelenti, hogy szombat késő délután, vagy este teszik közzé a végleges eredményeket. Ahol szoros a verseny, ott az NVI már vasárnap jelezni fogja a honlapján, hogy megfordíthatják az eredményt a máshol átjelentkezéssel leadott, valamint a külképviseleteken leadott szavazatok – ígérik.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
