Kezdőlap Címkék WSJ

Címke: WSJ

Az oroszok Evan Gershkovichot (WSJ) titkos tárgyaláson állítják bíróság elé

Egy orosz bíróság közölte, hogy Evan Gershkovich, a Wall Street Journal Oroszországban több mint egy éve fogva tartott riportere ügyében az eljárást titokban fogják lefolytatni, az első tárgyalás június 26-án kezdődik a regionális bíróságon – jelentette az ország állami médiája.

A 32 éves, oroszországi munkára akkreditált amerikai állampolgárságú újságírót a múlt héten az ügyészség által jóváhagyott vádiratban hamisan vádolták kémkedéssel. Gershkovichot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat vette őrizetbe, miközben a WSJ számára készített riportot még tavaly márciusban.

Az amerikai tisztviselők Gershkovichot jogtalanul fogva tartottnak minősítették, és mindent megtesznek szabadon bocsátása érdekében.

A Wall Street Journal hétfőn azt közölte, hogy „a legújabb fejlemények azt jelentik, hogy küszöbön áll a színlelt per”.

Gershkovichot a moszkvai Lefortovo börtönben tartják fogva, Oroszország és az Egyesült Államok pedig egy lehetséges fogolycseréről tárgyalt, amely szabadon bocsátását eredményezheti.

A múlt héten az orosz hatóságok hamisan azt állították, hogy Gershkovich a Központi Hírszerző Ügynökség megbízásából gyűjtött információkat.

Az orosz hatóságok nem mutattak be nyilvánosan bizonyítékokat a riporter elleni vádak alátámasztására.

Gershkovichot várhatóan Moszkvából Jekatyerinburgba szállítják át a június 26-i bírósági tárgyalásra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban jelezte, hogy hajlandó lesz fogolycserére Gerskovics ellen, ha Moszkva és Washington megállapodásra jut. Nem részletezte, kit követel Moszkva Gershkovics fejében. De egyértelműen utalt Vadim Kraszikovra, aki jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti Németországban, mert 2019-ben lelőtt egy csecsen emigránst egy berlini parkban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta újságíróknak, hogy Oroszország kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal Gerskovics ügyében, de részleteket nem szándékozik nyilvánosságra hozni. A kapcsolatfelvétel „folynak, és továbbra is teljes információs csendben kell folyni” – idézte Peszkovot a TASZSZ állami hírügynökség. „Nem lehet bejelentést tenni” – mondta.

A Gershkovich-per zárt ajtók mögötti lefolytatásáról a bíróság döntött – tette hozzá Peskov.

A nyugati állampolgárok oroszországi őrizetbe vétele aggodalomra ad okot amiatt, hogy Moszkva olyan foglyok begyűjtésére irányuló kampányt folytat, akiket alkualapként használhat fel a Nyugaton fogva tartott orosz elítéltek hazatérésének meggyorsítására.

Orosz tisztviselők cáfolták, hogy Moszkva külföldieket használna fel arra, hogy politikai előnyöket vagy engedményeket szerezzen a Nyugattól. Több külföldi állampolgár mellett Oroszország tartja fogva a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió újságíróját, Alsu Kurmasevát (47), egy orosz-amerikai kettős állampolgárt, akit tavaly vettek őrizetbe Kazany városában, amikor meglátogatta beteg édesanyját. Kezdetben azzal vádolták, hogy nem regisztrált külföldi ügynökként. Ezt a megnevezést az orosz hatóságok több száz szervezetre és magánszemélyre terjesztették ki, gyakran azzal a céllal, hogy lejáratják őket, és kiemeljék külföldi kapcsolataikat. Ezt követően azzal vádolták meg, hogy hamis információkat terjesztett az orosz hadseregről egy olyan könyv kapcsán, amelynek szerkesztésében segített, és kritizálja az ukrajnai inváziót.

Kurmasheva férje, Pavel Butorin és jogi csapata révén tagadta az ellene felhozott vádakat.

A hónap elején Oroszország őrizetbe vett egy francia állampolgárt, akit a TASZSZ orosz hírügynökség Laurent Vinatier-ként azonosított, aki egy humanitárius béketeremtő szervezetnek dolgozik, azzal a váddal, hogy információkat gyűjt a fegyveres erőiről. A TASS szerint Vinatier ügyvédei fellebbezést nyújtottak be fogva tartása ellen. A fellebbezést a Moszkvai Városi Bíróság várhatóan egy későbbi időpontban tárgyalja – közölte a hírügynökség.

Paul Whelant, egy másik amerikai állampolgár és egykori tengerészgyalogost 2018 óta tartják fogva Oroszországban. Egy titokban lefolytatott tárgyalás után 2020-ban 16 év börtönbüntetésre ítélték őt, családjával és az Egyesült Államokkal szembeni kémkedés miatt. a kormány szerint hamis vádakon alapul. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Whelant, Gershkovichhoz hasonlóan, jogtalanul vették őrizetbe, és elkötelezi magát, hogy dolgozzon a szabadon bocsátásán. Családja is a szabadságáért kampányolt.

Miért vesz Magyarország kínai vakcinát?

Kína befolyásának növelésére használja fel a vakcina exportot. Orbán Viktor miniszterelnök egyik munkatársa elmondta a Wall Street Journal tudósítójának, hogy a magyar kormány kényszerhelyzetben döntött a kínai vakcina megvásárlása mellett, mert az Európai Unióból nem érkezik elegendő oltóanyag.

A kínaiak vakcinái már Szerbiában bizonyítottak. A Magyarországhoz hasonló méretű országban már több mint 900 ezer embert beoltottak jórészt orosz és kínai vakcinával. Magyarországon ez a szám 300 ezer.

Peking eddig elsősorban Ázsiában és Afrikában próbálkozott a Covid-19 elleni vakcina exportjával. Pakisztánban maga a miniszterelnök üdvözölte az első szállítmányt a repülőtéren.

Mi a baj a kínai vakcinával?

Kínában nem oltják a 60 év fölöttieket saját oltóanyaggal. Egyrészt azért, mert úgy ítélik meg, hogy a munkaképes lakosság prioritást élvez. Másrészt az orvosi indoklás az, hogy az idősebb generációk immun válasza kiszámíthatlan az oltással szemben.

Ezért Kína nagymennyiségű Pfizer oltóanyagot vásárolt, melyet valószínűleg a káderek kapnak meg, akiknek a döntő többsége 60 fölött van. Maga Hszi Csinping elnök 67 éves.

Wall Street Journal: A Balkánon lehet a következő európai válság

0

A török befolyásra a Balkánon, tekintettel arra, hogy Törökország egyre közelebb kerül Oroszországhoz még akkor is, ha papíron a NATO tagja.

Nagyon valószínű, hogy a következő európai krízis a Balkánon következik be, Oroszország és Törökország befolyása miatt, közölte az amerikai Wall Street Journal (WSJ) lap.

Az újság szerint ha ez valóban bekövetkezik, az alapjaiban rengetheti meg az Európai Uniót.

A Wall Street Journal tovább fejtegetve ezt az elméletet azt írja:

valószínű, hogy Oroszország és Törökország arra bátorítaná a szövetségeseit, Szerbiát és Albániát, hogy segítsenek nekik a régió határvonalainak átrendezésében.

A lap szerint Oroszország és Törökország kulcsfontosságú szereplő Európának ezen részén, és ők lehetnek a fő kiváltó okai egy lehetséges krízisnek.

A WSJ nem hivatkozik egyetlen szakértőre vagy forrásra sem, de azt írja, hogy a szerb kormány, oroszországi támogatással magához csatolná Bosznia szerbek lakta részeit, Törökország pedig Albániának segítene elfoglalni Koszovót, mint ahogy azt Szerbia tenné a boszniai területekkel.

A lap viszont elismeri, hogy nagyon kevés a valószínűsége annak, hogy mindez meg is történik, mivel a két ország nem tudna megállapodni az új határvonalak kirajzolásában.

A Wall Street Journal arra figyelmeztet, hogy a Nyugatnak oda kellene figyelnie a török befolyásra a Balkánon, tekintettel arra, hogy Törökország egyre közelebb kerül Oroszországhoz még akkor is, ha papíron a NATO tagja.

Az amerikai lap ugyanakkor megállapítja, hogy a balkáni országok szívesebben csatlakoznának az EU-hoz, mint az orosz-török szövetséghez.

WSJ/B92/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK