A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.
A munkáltatók tiltakoztak a Versenyszféra és Kormány Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsák december 24-ikét – mondta el a fuhu.hu-nak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc közölte, hogy az unió tagállamai közül mindössze hatban nem dolgoznak Karácsony első napján.
Tiltakoznak az ötletszerűen előhúzott újabb munkaszünetek bevezetése ellen, mert hol lesz a határ: később
bemondja valaki vízkeresztet, hamvazó szerdát, Nagyboldogasszony napját?
– kérdezte a VOSZ-főtitkár. Ha bevezetnék 24-ikét, jó eséllyel állna össze négy egybefüggő nap, akkor meg 23-át akarná valaki pihenőnappá tenni – mondta el.
Hatvan-nyolcvan milliárd forint termeléskiesésről van szó naponta – szögezte le Dávid Ferenc. A kormány nem foglalt állást a már népszavazáson lévő kezdeményezésről.
A munkáltatók azt kérték a VKF-en, hogy a foglalkoztatókat terhelő járulék gyorsabban, lehetőleg három év alatt csökkenjen – mondta el Dávid Ferenc. Erre akkor van lehetőség, ha bírja a költségvetés, márpedig minden egy százalékpont 90 milliárd forintot „ér” – mondta el. Erről bővebben itt írtunk.
Beszéltek a minimálbér emelésének tapasztalatairól, bár, mint az korábban már tudható volt, részletes és megbízható adatok nincsenek arról, hogy a körülbelül 12 százalékos emelkedés a minimálbér (15 százalék) és szakmunkás bérminimum (25 százalék) átlagában ágazatonként, területenként, vállalati méret szerint.
Így a munkáltatók is csak abból az általános tapasztalatból indulhatnak ki, hogy a hazai tulajdonú, vidéki és kicsi (főként 10 fő alatti) cégek vannak általában is a legnehezebb helyzetben, ezért körükben várható, hogy ezt a pénzt nem tudják kigazdálkodni a jó esetben 3 százalékos bevétel-gyarapodásból. Elsősorban a kereskedelmi és ipari „kicsik”, amelyek külföldi bérmunkáik é s hazai multi-beszállítói áraiban nem tudják elismertetni a béremelés miatti többletköltséget.
Az ideit jövőre újabb, 8, illetve 12 százalékos kötelező emelés következik.
Az elemzők egy része sokezer vállalkozás csődjét vizionálja a tehernövekedés miatt.
A január elseje óta élő minimálisbér-emelés első tapasztalatairól készültek felmérések tavasszal kérdőíves megkereséssel, ezekből azonban még nem lehet messzemenő következtetést levonni. Jelenleg azt sem tudja senki pontosan, mi az oka annak, hogy a belső fogyasztás a keresetek nagy arányú bővülésétől komolyan elmaradva, alig 4-5 százalékkal futott fel eddig.
A felméréseket korábban készítő kutatóintézetek a fuhu.hu-nak egyaránt azt válaszolták, hogy az elmúlt hónapokban nem indult újabb vizsgálat. (Ötezer cégre kiterjedő kérdezés tízmillió forintba is belekerülhet.) A VOSZ pedig azért nem tud többet, mert tagjaik nem válaszolnak az ilyen kényesnek tartott tudakozódásra.
Az idei alapadatokból, például a mérlegbeszámolókból jövő nyáron fog tudni valamilyen első elemzést készíteni a NAV. Ebből azonban nem derül ki, hány embert érintenek a változások, a bérekre vonatkozó adatok feldolgozására két évre lesz szükség, a cégbezárások hátterének feldolgozása pedig három évig is eltarthat – mondták el az egyik kutatóintézetben.
A legfrissebb rövid vizsgálatot a Kopint-Tárki készítette nemrégiben. Ebből is mindössze az derül ki, hogy Magyarországon a feldolgozóiparban az összes alágazat kilátása igen jó, bár a termelési prognózisok folyamatosan, trendszerűen rosszabbodnak, de még így is jóval a sok évi átlag felett vannak. A magyar feldolgozóipar legnagyobb problémája jelenleg a polarizáltság. „Statisztikailag jól megfogható, szignifikáns különbség van a kis- és a nagyvállalatok között, ez utóbbiak javára. A 10 fő alatt foglalkoztató vállalatok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mind a szubjektív, mind az objektív mutatók alapján. Az ágazat legkomolyabb akadályozó tényezője a munkaerőhiány, amellyel a kisebb cégek vélhetően nem tudnak megküzdeni.”
Ami bizonyosnak látszik, az a munkáltatói és alkalmazotti adók egy részének mérséklődése 2018-tól. A törvényjavaslatot szerdán nyújtották be az Országgyűlésnek. A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.
A munkaadói terhek mérséklését ne öt, hanem hároméves ciklusban hajtsák végre, – ezt fogja javasolni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók konzultációs fórumának csütörtökre összehívott következő ülésén – a munkaadók képviselője. A minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről tavaly született háromoldalú megállapodásban foglaltakhoz képest kellene gyorsítani, mert borzasztóan kifeszített a munkaadók számára a minimálbér és a garantált bérminimum emelése – közölte a Független Hírügynökséggel Dávid Ferenc.
