Címke: V4-ek

Nagy kérdés, hogy miként lehet tovább migránsoznia Orbánnak, amikor nem vagyunk sem belépő ország, sem célország, sőt, még tranzitország sem, az EU elvetette a kötelező kvótát, továbbmenve: még büntetés sem fenyeget a migránsokat elutasító magyar politika miatt – teszi fel a kérdést Balázs Péter. A volt külügyminisztert, magyar EU-biztost arra kértük, értékelje az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének az eredményeit.

Tízórás kemény tanácskozás után péntek hajnalra megállapodtak az Európai Unió állam- illetve kormányfői a menekültválság kezelésének következő lépéseiről. A zárónyilatkozat a többi között kimondja, hogy a jövőben a tagállamok önkéntes felajánlásai – és nem kötelező kvóták – alapján jönnének létre a menekültek kérelmeit feldolgozó menekültközpontok és valósulna meg a menedékre jogosultak befogadása.

Orbán Viktor a csúcs után hajnalban a Facebook oldalán adott gyorsértékelést:

Ebben azt mondta, hogy

„a Visegrádi négyek nagy győzelmet arattak”.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy országa többé már nem egyedül küzd a menekültválság okozta nyomással, Angela Merkel német kancellár gyorsértékelésében azt hangsúlyozta, hogy sikerült pozitív eredményeket elérni, de még mindig megosztottak a tagállamok egy sor kérdésben, Emmanuel Macron francia elnök pedig elsősorban Európa sikeréről beszélt. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt mondta: túl korai még sikerről beszélni, a munka nehezebb része még hátra van.

Accord trouvé sur les migrations : une approche européenne confirmée, un agenda complet acté (action extérieure, protection des frontières, responsabilité et solidarité européennes), les propositions françaises adoptées. #EUCO pic.twitter.com/M5AxpChJJS

— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) June 29, 2018

„Az első nyilatkozatok azt mutatják – s ez mindig így van egy-egy ilyen csúcs után –, hogy mindenki a saját győzelmét hirdeti, azt emelve ki, amit ő szeretett volna elérni, és hogy abból mit ért el” – mondja gyorsértékelésében a diplomáciában és uniós ügyekben és persze mindezek kommunikációjában is jártas Balázs Péter. És valóban – teszi hozzá – a zárónyilatkozatban megtalálható Merkel, Macron, Conte és Orbán egy-egy törekvésének az eredménye – teszi hozzá, ám figyelmeztet arra, hogy súlyos hiba zéróösszegű játszmának felfogni mindezt. Tévedés az Orbán-féle beállítása az ügynek, nevezetesen, hogy legyőzte a többieket. „Az EU win-win megoldásokat keres” – szögezte le.

Kérdésünkre, hogy akkor most csitultak az uniós tagállamok nem kis részének az indulatai Orbán és politikája iránt, Balázs Péter úgy vélekedett:

Orbán továbbra is akadály és bajkeverő sokak szemében.

S hiába az a látszat, hogy most az olaszokban sikerült egy Orbánnal egyetértő nagy szövetségesre lelni, a közeledés csak látszólagos. „Az első mondatban ugyan még egyetértett Conte és Orbán (ide ne jöjjön senki), de a másodikban már ütközés volt a két politikus között: Conte ugyanis azt mondta, hogy aki hozzájuk érkezik, azokat a többiek azonnal vegyék át, Orbán pedig ismét deklarálta, hogy nem akar menekültet befogadni”.

A magyar kormányfő az első hírek szerint egyébként még most is hátráltatta a megegyezést.

Ő nem tesz mást, mint hogy próbál a visegrádiak nevében politikai tényezőként fellépni, de ez a migráció ügyében azért nem hiteles, mert a visegrádiak nem tartoznak egyik érintett országcsoportba sem

– fejtette ki Balázs Péter.

Van ugyanis a belépési probléma – ez most az olaszokra nehezedik elsősorban, s másodsorban a görögökre (a nemzetközi jog szerint a vízből ki kell menteni az embereket). Van egy jellegzetes tranzitprobléma – az osztrákok az elsődleges érintettek, főleg rajtuk keresztül vonulnak délről északra a bevándorlók. S van a célországok problémája – ebben a németek vezetnek toronymagasan, bár a dánok és a Benelux-államok is aggódnak.

Magyarország azonban több más tagállammal együtt nem érintett, hiszen már a kötelező kvótát is eltörölték („aminek személy szerint örülök, mert az első pillanattól kezdve elleneztem”) és valamifajta büntetés veszélye sem fenyeget. De azért az érintettek elvárnak ezektől az országoktól valamifajta szolidaritást, legalább gesztus-szinten.

S hogy akkor kié a győzelem? Egyáltalán van-e győzelem? Balázs Péter szerint leginkább úgy lehetne fogalmazni, hogy

az európai megoldás győzött, a megoldás egyértelműen a közös európai kezelés irányába, egyfajta összefogás irányába mozdult el, hogy együtt oldjuk meg a migránsproblémát, ellenkező esetben mindenki ráfizet, igaz, nem egyforma mértékben.

Az – tette hozzá a szakértő –, hogy kinek az érintettsége a legerőteljesebb, azaz ki fizethet rá a leginkább, látszik abból is, hogy ki vett részt a múlt vasárnapi, önkéntes alapú úgynevezett mini csúcson: nos, Magyarországgal az élén a V4-ek nem voltak ott, nem véletlenül. Hiszen ők nem szenvedő alanyai a problémának, nem hozzájuk érkeznek a menekültek, nem rajtuk keresztül vezetnek a tranzit útvonalak, és nem is letelepedési célországok, azaz

csak a lelátóról kiabálnak.

A magyarok kivételével a V4-ek jószerint még migránst sem láttak, mi is utoljára 2015-ben” – tette hozzá.

A volt uniós biztos, külügyminiszter elismeri, hogy az EU rendkívül nehéz problémával került szembe, már csak azért is, mert nem a klasszikus belső integrációval összefüggő kérdést kell kezelni, hanem egy külső sokkot, annak hatásait, utórezgéseit. Nehéz azért is, mert nagyon eltérő a tagállamok érintettsége, amely a maximális terheltségtől a nulla terheltségig terjed, ám a döntésnek konszenzusosnak kell lennie – emlékeztet, hozzáfűzve: ehhez képest a csúcs értékelhető eredménnyel zárult, annak ellenére is, hogy nem indult túlságosan jól, hiszen az újonc olasz kormányfő megpróbált keménykedni, de „szembesült a többi tagállam érdekével és egyben segítőkészségével: azzal, hogy

nem hagyták egyedül a problémával, ám ennek feltétele, hogy működjék együtt a többiekkel. Conte ezt megértette, így születhetett meg a megállapodás”.

Kérdésünkre, hogy jónak tartja-e a migránskérdés uniós kezelésének új irányát, Balázs Péter kifejtette: „Alapvetően jó, mert minél távolabb kezdjük el a kezelést, annál jobb az eredmény: a forrásországoknál, majd a belépő pontokon, azaz a frontországokban.

Hiszen a Duna áradását sem a Fekete-tenger deltájában kell megfogni, hanem a Fekete-Erdőben, a forrásnál”.

A megoldás racionális irányban mozdult el, de az is kell, hogy a tagállamok fogjanak össze és támogassák a jövőben is a közös megoldásokat, mert azok hiányában az egyes tagállamokban csapódnak le a következmények.

S hogy most mi következik? „Izgalmas időszaknak nézünk elébe” – mondja Balázs Péter. Több igen fontos döntés előtt áll az Unió, s ezek kezelése összefügg az egyéb fejleményekkel is. A többi között dönteni kell az új, 2021-től érvényes költségvetésről, s le kell osztani a jövőre megújuló európai intézményekben a posztokat, továbbá jövő tavaszra a Brexit is eljut már egy pontra, s persze a tavaszi EP-választások után a parlament erőviszonyok is változhatnak majd.”