Kezdőlap Címkék Reexport

Címke: reexport

Első uniós szankció az orosz földgáz ellen

Hosszas viták után – amerikai-lengyel nyomásra – megszülettek a döntések az orosz cseppfolyósított földgáz elleni szankcióról. Magyarország és Németország az utolsóig ellenállt saját érdekeire hivatkozva, de azután megszületett a kompromisszum.

Az Európában turnézó Biden elnöknek megígérték az uniós vezetők, hogy szankcionálni fogják az orosz földgázt. Bidennek erre szüksége van az otthoni választási kampányban.

Mit jelent ez Magyarország esetében? Azt, hogy Brüsszel nem bolygatja Paks 2 ügyét, és továbbra sincs semmiféle szankció a vezetékes földgázra, amely lényegesen nagyobb részét teszi ki az uniós importnak mint a cseppfolyósított. Jelenleg az Európai Unió földgáz felhasználásának mintegy 5%-át teszi ki az orosz cseppfolyósított földgáz, melyet az uniós szankciók megcéloznak.

Ennek az 5%-nak is csak a negyedét érinti a tilalom, mert közvetlenül továbbra is szabad lesz orosz cseppfolyósított földgázt importálni, de reexportra ezentúl nem lesz lehetőség.

Moszkvának tavaly 8 milliárd eurós bevétele volt a cseppfolyósított földgáz uniós exportjából, ezt akarja csökkenteni ez a döntés. Bár szankciók eddig nem voltak, de az Európai Unió tagállamai Putyin Ukrajna elleni agressziója után kétharmaddal csökkentették földgáz importjukat Oroszországból, amely így elveszítette a gázfegyvert. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kitart az orosz földgáz mellett. Miért?

Az Orbán kormány a nemzeti érdekre hivatkozik, de valójában arról van szó, hogy Putyin ily módon finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét.

Miért nőtt 50%-kal Mészáros Lőrinc vagyona 2023-ban?

Szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala Magyarországon a magas infláció miatt hiszen ebben rekorderek voltunk az Európai Unióban, de Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc 660 milliárd forintról 990 milliárdra emelte vagyonának értékét.

Ilyet Jockie Ewing sem produkált soha egyetlen év alatt, de mögötte nem állt ott Orbán Viktor miniszterelnök.

Aki a megemelt rendszerhasználati díjat a lakossággal fizetteti meg, de a bevétel Mészáros Lőrincet gazdagítja.

Mondhatnánk persze azt is, hogy Putyin így fizet hiszen a földgáz szerződés a két állam között szigorúan titkos. Azt viszont a CIA is tudja, hogy Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozza “barátait” Európában és másutt. Ennek leleplezése miatt esett ki Moszkvában egy kórház hatodik emeleti ablakából a Lukoil igazgató tanácsának elnöke , aki át is adott egy listát a brit hírszerzésnek. Azóta a CIA Putyin ügynökének tekinti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ez békeidőben is meglehetősen problematikus, de háború idején amikor a NATO, amelynek Magyarország is tagja teljes mértékben támogatja Ukrajna önvédelmi harcát Oroszország ellen, több mint kínos. Ahogy erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár célzott is amikor a Karmelita kolostorban tárgyalt Orbán Viktorral. Aki arról sem tudott semmit sem mondani: miért nincsen egyetlen hadra fogható dandárja sem a magyar honvédségnek holott ez előírás a NATO-ban?

Óriási orosz- indiai olaj üzlet a szankciók megkerülésére

India a tengeren szállított orosz kőolaj legnagyobb vásárlójává vált azt követően, hogy a Nyugat az orosz olajra is szankciókat fogadott el Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. A Rosznyeft havonta legkevesebb három millió hordó kőolajat ad el az indiai Reliance Industriesnak, amely ezért rubelben fizet. Korábban az indiai olajfinomítók rúpiában fizettek, és ezt nehéz volt kihozni Indiából.

A szerződő felek az árat nem közölték, de a Reuters úgy tudja, hogy kedvezményes áron érkezik a kőolaj Oroszországból Indiába, ahol viszont rubelben fizetnek az orosz fél kérésére. Az orosz olajat azután India exportálja szerte a világon hiszen a szankciók rá nem vonatkoznak. India a világ leggyorsabban fejlődő nagyhatalma, tavaly a GDP több mint 7%-kal nőtt az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol nemrég újraválasztották Narendra Modi miniszterelnököt, aki stratégiai együttműködési egyezményt kötött az Egyesült Államokkal. India ugyanakkor továbbra is tagja a BRICS szövetségnek – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika – amelynek célja az amerikai világuralom mérséklése és megváltoztatása.

Putyin: a külkereskedelem 40%-a már rubelben zajlik

Az orosz elnök elmondta Szentpéterváron, hogy tudatosan mérsékelik a fizetéseket a “nem baráti államok valutáiban”. Ez persze kényszerhelyzet, mert az Ukrajna elleni agresszió után Oroszországot kizárták a dollár övezetből, a nemzeti bank Nyugaton tartott sok milliárd dollár értékű vagyonát lefoglalták, és Oroszországban megszűnt a Swift rendszer, amelyen a fizetéseket bonyolítják a globális gazdaságban. Az orosz elnök hangsúlyozta:

”a jövőben növelni fogjuk a BRICS államok valutáiban folyó fizetéseket hiszen ezek az államok már a világkereskedelem háromnegyedét adják.”

Putyin itt is megszépíti a valóságot: a kínai jüan az, amely mind nagyobb szerepet játszik Oroszország pénzügyi életében. A nagy kínai bankok ugyan távol maradnak az orosz piactól, mert Yellen amerikai pénzügyminiszter megfenyegette őket, de a kisebb és közepes bankok kihasználják a lehetőséget, melyek a nyugati szankciók által szorongatott orosz piacon számukra kínálkoznak.

Oroszország legfőbb export terméke változatlanul az energia, a legfontosabb felvevő piacok azonban változtak: míg korábban Európa is jelentős vásárló volt, most Kína, India és Törökország veszi meg a legtöbb orosz földgázt és kőolajat. Mind a három állam reexporttal is foglalkozik vagyis eladja a szankció által sújtott orosz kőolajat és földgázt a nyugati piacokon, és lefölözi ebből a hasznot.

Putyin selyemútja: Közép Ázsián és a Kaukázuson keresztül játssza ki a szankciókat Oroszország

Az egykori szovjet tagállamok szép nyereséget vágnak zsebre azzal, hogy felárral adják tovább a szankciós árukat Oroszországnak, amely mindjobban megérzi a modern technológia hiányát.

Az 5,8 milliárd dolláros csúcsról 0,6 milliárdra csökkent az orosz áru import az Egyesült Államokból 2023-ban, ez a szankciók sikerét bizonyítja. Japán exportja 60%-kal, Németországé 70%-kal esett vissza Oroszországban.

Csakhogy ugyanebben az időszakban: a 2019-es csúcs és a tavalyi év között az orosz áru import 20%-kal növekedett!

Ez egyrészt abból adódik, hogy Oroszország külkereskedelme alapvetően megváltozott: Kína átvette a Nyugat szerepét. 2019-ben, az utolsó Covid előtti évben Kína exportja Oroszországba 50 milliárd dollárt tett ki, tavaly viszont már 110 milliárd dollárt. Ez 125%- os növekedést jelent.

A másik ok az, hogy Oroszország eredményesen kerüli ki a szankciókat azzal, hogy harmadik országokon keresztül kereskedik a nyugati világgal. A legnevezetesebb példa Oroszország olajexportja Indiába, ahol az árengedménnyel vásárolt orosz nyersanyagot finomítják, majd eladják a globális piacon – sokszor Európában vagy Amerikában.

Putyin selyemútja Közép Ázsiában és a Kaukázusban

Az USA exportja ezekbe az országokba 2,6 milliárd dollárról 4,1 milliárdra nőtt tavaly. Ez 60%- os emelkedést jelent. Japán ugyanebben az időszakban – 2019-2023 – 67%-kal növelte exportját ebbe a régióba, Németország pedig 72%-kal.

Az Európai Unió exportja 1,5 milliárd dollárról 2,5 milliárd dollárra növekedett.

Kik vesznek részt ebben a szankció megkerülő játszmában? Nyugatról elsősorban az Európai Unió, benne is főként Németország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és a három balti állam – írja a Project Syndicate. Közép Ázsiában és a Kaukázusban a reexport Oroszországba elsősorban Örményországra, Georgiára és Kirgizisztánra jellemző. Kazahsztán is nagy játékos volt ezen a téren, de azután külföldről szólhattak a vezetőknek, és az Oroszországba irányuló export visszaesett az ukrajnai háború előtti színvonalra.

Ha tehát a Nyugat érzékelteti a helyi vezetőkkel, hogy nem helyesli a szankciók kijátszását, akkor azok reagálnak. Mindenképp le kell zárni Putyin Selyemútját Közép Ázsiában és a Kaukázusban – hangsúlyozza a Project Syndicate oldalon Robin Brooks, az Institute of International Finanace egykori vezető közgazdásza, a Goldman Sachs stratégiai elemzője  és Simon Johnson, az IMF egykori vezető közgazdásza, a MIT professzora.

Miért kaphatóak Oroszországban a legújabb IPhone  okosteiefonok?

Az Egyesült Államok szankciós listára helyezett minden 300 dollárnál drágább okostelefont, az orosz piac mégiscsak tele van IPhone-okkal. Miért? Ennek nézett utána az orosz Verszka portál, mely árgus szemekkel figyeli Putyin birodalmát amióta az orosz elnök megindította csapatait Ukrajna ellen, a nyugati világ pedig erre szankciókkal válaszolt.

Másutt, ahol nem sújtják szankciók Oroszországot, fütyülnek az amerikai tilalomra. Már a háború előtt is tömegesen importáltak IPhone-okat az Egyesült Arab Emírségeken keresztül, mert ott alacsony a vám. A reexportot nem ellenőrzi senki. Így előfordulhat, hogy az IPhone olcsóbb Moszkvában mint Washingtonban!

Az Egyesült Államok elsősorban a chip export tilalmával akar csapást mérni Oroszországra hiszen a hadiipar fejlesztése is jelentős részben ettől függ.

Mennyire sikeres ez a tilalom? Semennyire sem! Oroszország ma több chipet importál Nyugatról, mindenekelőtt az Egyesült Államokból mint a háború előtt. Moszkva a háború kezdete óta nem közöl statisztikákat, és ezek korábban is sokkal inkább a hatalom érdekeit tükrözték mint a valóságot. A szakértők szerint Oroszország tavaly 2,5 milliárd dollár értékben  importált chipeket. A háborút megelőző évben ez csak 1,8 milliárd dollár volt.

Hogy importálnak chipeket az oroszok? Közvetítőkön keresztül. Itt elsősorban az egykori szovjet köztársaságok jönnek szóba és Törökország, amely nyakig benne van a szankciós bizniszben hiszen a közvetítők markát csinos összeg üti a semmiért.

Örményország chip importja az Egyesült Államokból egyetlen év alatt 515%-al nőtt! A CIA szerint ennek a 97%-a tovább ment Oroszországba.

Az USA továbbra is vesz uránt Oroszországtól

Az Egyesült Államok rekord mennyiségű uránt vásárolt Oroszországtól az első félév során. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint 416 tonna uránról van szó, ez 2,2-szerese az előző év hasonló időszakának. Ez csaknem az amerikai urán import egyharmada. Emiatt az USA nem is tette szankciós listára a Roszatomot noha bírálja, hogy Magyarország ezzel az orosz céggel akarja felépíttetni Paks 2-őt.

A nagy amerikai vásárlások oda vezettek, hogy megnőtt az urán ára a világpiacon. Ebből az oroszok is jócskán profitáltak: az első félévben 695 millió dollárt kaptak az USA-tól az uránért.

A magas energiaár közös amerikai-orosz érdek

Oroszország legfőbb export cikke a kőolaj és a földgáz. Az ukrajnai háború és a gázai válság magasan tartja az energia hordozók árát márpedig Oroszország elsősorban ebből finanszírozza a háborút Ukrajnában. Az USA el tudja adni a drága palagázt Európában, ahol korábban az olcsóbb orosz földgázt használták. Az energia importőr államok a nagy vesztesek: mindenekelőtt Európa és Kína és Japán. Németország Európa beteg emberévé vált, mert ipara az olcsó orosz energiára alapult. Most a magas rezsiköltség miatt egyre több cég dönt úgy, hogy áttelepül az Egyesült Államokba. Nemcsak, hogy olcsóbb az energia hanem a Biden kormányzat nagyszabású támogatási programmal ösztönzi is a külföldi cégeket arra, hogy válasszák az Egyesült Államokat.

A szankciók tehát elsősorban nem Oroszországot destabilizálták hanem az Európai Uniót, melynek gazdasága elveszítette a dinamikáját. Az USA viszont megerősíthette vezető szerepét a nyugati világban.

Az egy főre jutó GDP az USA-ban az idén várhatóan 80 ezer dollár lesz míg Németországban csak 51 ezer, a szintén energia importőr Japánban pedig 35 ezer dollár.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK