eunews: „Cordon sanitaire against Orbán, Patriots to get no posts in the European Parliament.
The newly established far-right group should have had the chairmanship of the Transport and Culture committees, but „they will be redistributed among the majority groups.” Popular Party leader Weber: „Those who are against the European project cannot represent Parliament”
Orbán karanténba küldése az Európai Parlamentben, a többiek nem akarnak pozíciókat adni a Patrióták frakciónak.
Ennek az újonnan alakult szélsőjobboldali csoportnak kellett volna megkapnia a Közlekedési valamint a Kulturális Bizottság elnöki székét, de ehelyett „a két pozíciót újraosztják a többségi csoportok között”. Weber, a Néppárt vezetője:
„Akik az európai projekt ellen vannak, nem képviselhetik a Parlamentet”
Kellemetlen helyzet. Egy kis ország harcos miniszterelnöke fáradságos munkával összehozza az új frakció alapításához szükséges ország és képviselőszámot, ezzel immár minden rendelkezésre áll, hogy a 84 EU képviselő teljes erővel harcoljon az EU ellen, hát erre a nagyok, illetve az összes többi nem kiszorítják őket? Se közlekedés, se kultúra, elnöki szék egy darab se, pláne nem Ukrajna, vagy valami egyéb fontos terep. Magyarán: nekik coki.
A rendkívül agilis (bár a hazai oktatást vagy az egészségügyet illetően lenne ilyen!) miniszterelnök új frakciója sajnos nem az övé. Ha az övé lenne, akkor sem lenne az övé, mert akkor nagy valószínűséggel össze sem tudta volna hozni. Minden új párt beszervezésekor el kellett a leendő tagnak mondani, hogy ezt a frakciót nem ám ő, vagy az osztrákok vagy valamelyik másik törpe fogja vezetni, hanem a nagy Le Pen, aki mindjárt megnyeri a francia választást! Hát, amilyen pechje van, nem nyerte meg, de azért nagy és erős csapat. Ha a szervező miniszterelnök nem ezt mondta volna, a kiszemelt új tag máris sarkon fordul, mert ő nem Aprajafalván szeretne Okoska lenni (ahogy senki), hanem valami jelentősebb alakulatban.
Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy Orbán Európa meghódítását (neki az a minimum) nem a kicsikkel, hanem Meloni pártjával szövetségben akarta kezdeni, és a visszautasítás után fordult Le Penhez, aki azt mondta, hogy jó, tessék megszervezni, aztán a végén én is beszállok, de csak a választások után, mert ha a normális francia választók megtudják, hogy milyen csapathoz csatlakoztam, úgy otthagynak, mint a sicc. A terv működött, a francia választás után Le Pen is beszállt, és természetesen az ő pártja vezeti a frakciót.
Orbán, mint az egyetlen hivatalban lévő miniszterelnök a társaságban, nyilván azt tervezi, hogy majd Le Pent fokozatosan kiszorítva átveszi a párt vezetését, aztán annektálja Meloniékat, velük legyűri a komplett Brüsszelt, és végül csapatai élén diadalmasan bevonul Párizsba, hogy Császárrá… ja, bocs, nem, az egy másik Napóleon. Na, mindegy, a lényeg annyi, Orbán nagyratörő terveit elsősorban Le Pen, mint belső ellenfél veszélyezteti, aztán kívülről Meloniék, meg gyakorlatilag az összes többi frakció, pláne, hogy már nagyon elegük van Orbánból. Ezeket az ellenséges alakulatokat kell majd a csúcsra vezető útból eltakarítania. Nem irigylem a miniszterelnök urat.
Sajnos akadnak gondok is. Ahogy az ellenzék hallott erről a kiszorítósdiról, rögtön üzembe is lépett, mégpedig személyesen… na ki? Nem hiszem, hogy a válasz probléma lehet.
„Orbán nem veszi észre, hogy nem Európa erős embere, hanem a legkínosabb fickó a földrészen. Az egyetlen miniszterelnök, aki olyan európai pártszövetségbe vitte be a pártját (Patriots for Europe), amely köré a többiek úgynevezett cordon sanitaire-t húztak… Európában pár évtizede ezt használják azokra a politikusokra, pártokra, frakciókra, akiket, amelyeket távol kell tartani az egészséges közélettől, akiktől félteni kell az európai életet, a hétköznapok még létező nyugalmát. Verheti a mellét Orbán, hogy elfoglalta Európát, ma a 720 fős parlamentben ez a csoport összesen 84 főt számlál. És igen, senki nem áll velük szóba. Nem Orbán foglalta el Európát, hanem Európa szigetelte el Orbánt… Orbán kudarca a mi kudarcunk. Szégyene akkor is a mi szégyenünk, ha nekünk, úgy konkrétan semmi közünk hozzá.”
A NER sajtó persze nem hagyta annyiban, és mivel a mondottakat cáfolni nem tudta, zavarosabbnál zavarosabb magyarázatokkal állt elő. Ezekben azt próbálták bizonygatni, hogy nem Orbán a szégyenember, hanem Gyurcsány, és bár az objektív megfigyelők szerint szegény, fegyvertelen firkászok küzdelme a szikár tényekkel szánalmas küzdelem volt (malac-jég effektus), az Orbán hívők hatalmas serege valószínűleg elhitte, amit írtak. Hiszen azt akarta hinni, teljes szívéből azt akarta!
A fentiekből következően von der Leyen újabb lépése sem fogja zavarba hozni, sőt egyáltalán megérinteni őket, pedig a brüsszeli Jégkirálynő nagyon kemény döntést hozott: a magyar EU-elnökség budapesti informális csúcsain a Bizottság uniós biztosai nem vesznek részt. A Bizottság szűk vezetése/Kollégiuma szintén nem jön Budapestre, hogy a magyar kormánnyal együttes tanácskozást tartson, holott ez megszokott esemény az elnökséget adó tagállamok kormányaival. Ezekből úgy tűnik a jámbor szemlélőnek, nemhogy egy levegőt szívni, de még csak egy városban tartózkodni sem akarnak a magyar miniszterelnökkel.
Na de kit érdekel az? Az Orbán hívők biztosak benne, hogy az ő Hősük az Úr által kijelölt helyes irányt tartva menetel a csúcs felé, legyőzve az Antikrisztus seregeit, „…amelyek a 20. század eleje óta a nyugati társadalmak szándékos és gyökeres átalakítását tűzték ki célul. A folyamat egyre nyíltabban vállalt célja: Jézus Krisztus kiszorítása a társadalmakból és az emberek elméjéből. Ez a folyamat bibliai nyelvezettel nem más, mint az Antikrisztus világának kiépítése, ami a következő évben is nagy erővel halad majd előre. A történelem alakulásának keresztény szemszögből való vizsgálata és a próféciák tanulmányozása során újra és újra feltűnik egy rejtélybe és sötétségbe burkolódzó alak: a bűn és törvénytelenség embere; a Jelenésekben megjelenő, tengerből feljövő fenevad. Egyre nyilvánvalóbb, hogy már nemcsak szemlélői, hanem aktív részesei vagyunk a kozmikus méretű narratívának: a Biblia által előre jelzett utolsó napokban élünk.”
Szörnyű kilátások. Már csak Trumpban és Putyinban bízhatunk, akiket egyedül Orbán tud összehozni. Ha ők összefognak, a Pokol kapui sem vesznek rajtuk diadalmat. Igaz, hogy addig rossz lesz nekünk, sőt pocsék, és nem csak nekünk, hanem mindenkinek (persze nekünk a legpocsékabb, ahogy látjuk a tendenciát), na de utána! Mikor már mindhárom hőst nyugdíjba küldtük! Az maga lesz a Kánaán.
Azt a kis időt meg guggolva is kibírjuk. Nem igaz?
