Kutatások igazolják, hogy az összeesküvés-elméletek vonzzák egymást, vagyis, ahol egyféle megjelenik, ott hamarosan előkerül a többi is. A kormánypropaganda a Soros György által irányított világ-összeesküvéstől már el is jutott az UFO-kig.
Visszatérő olvasóink bizonyára tudják, hogy munkánkhoz hozzátartozik a kormány holdudvarába tartozó különböző propagandatermékek szemlézése is. Ennek során érdekes jelenségre figyeltünk fel: kezdenek elszaporodni az UFO-k az alternatív valóságban.
Némileg talán meglepő módon,
a legtöbb, UFO-kkal foglalkozó írás az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Délmagyar oldalán található.
Ott például írnak arról, hogy „háromszög alakú ufót filmeztek munkába menet” – itt még óvatosak, mert azt írják: „hogy földönkívüli eredetű-e, az kérdéses, mindenesetre azonosítatlan és furcsa.”
Egy másik cikkben arról írnak, hogy „Ufót filmeztek egy helikopterről”, de van olyan is, amelyik szerint „Óriási ufót láttak a Fülöp-szigeteknél”. A legmesszebb talán abban az írásban mennek, amelynek már a címe is sokatmondó: „Álcázott ufót buktattak le egy utasszállító repülőgépről”. Itt
teljes komolysággal fejtegetik, hogy nem biztos, hogy korong alakú a földönkívüliek gépe.
A mű forrása egyébként nem más, mint egy bizonyos Napiufó című weboldal.
Az már talán kevésbé meglepő, hogy a kormányközeli bulvárlapokban is bőven találni UFO-kat. A Borsnál például az „Igaz lenne? Lopakodó UFO-t fotózott egy férfi” című írásban arról van szó, egy amerikai férfi feltett egy fényképet a Facebookra, amely szerinte űrhajót ábrázol, méghozzá a Bors szerint olyat, amely „hasonló lehet az idegenek TR-3B-nak elnevezett, háromszög alakú lopakodó űrhajójához, mellyel a föld lakói után kémkednek” (igen, ez szó szerint így szerepel az írásban).
Sőt, a Bors egy másik írása azt az összeesküvés-elméletet fejtegeti, miszerint „A nagyhatalmak régóta tudnak a földönkívüliek létezéséről”. Ilyen,
komolyan gondolt mondatok szerepelnek a műben:
„ki gondolná, hogy a fekete csuhás, csuklyás, vagy épp álarcos alakok már évszázadokkal ezelőtt is felbukkantak a paranormális események helyszínein, hogy a szemtanúkkal elfeledtessék mindazt, amit láttak?”
Vagy épp ilyenek: „A sokat emlegetett film számos oroszországi és amerikai ufó- esetet tárgyal. Feltárja a roswelli ufóbalesetet, számos földönkívüli emberrablást, és az ufók által leállított nukleáris fegyverek témáját is. A dokumentumfilm megvizsgálja a Földön létrehozott idegen bázisokat, amelyek katonailag ellenőrzött területeken létesültek a Pentagon tudtával. Taglalja Eisenhower elnök földönkívüliekkel való találkozását, ahol megállapodás született földi erőforrások fejében az Egyesült Államoknak átadott fejlett technológiáról.”
Nem sokkal marad el ettől a Ripost sem.
Ott a „Támadnak az ufók: félelmetes, villódzó fényeket videóztak az égen” című írásban még próbálnak normális magyarázatot találni bizonyos fényekre: „Többen angyali lények csatájára, esetleg ufók összecsapására tippeltek. De alighanem egyik sem. A stroboszkópszerűen villogó fények inkább valamiféle energiakisülésnek tűnnek.”
A „Titokzatos észlelések: visszatartja a kormány az ufóaktákat” címet viselő mű viszont már közel annyira elborult, mint a Bors fenti írása. Eszerint ugyanis „Hadititokként őrzi a brit védelmi minisztérium az elmúlt évek három legfontosabb ufóészlelését, és nem lehet tudni, mi ennek az oka”. Igaz, még itt is megemlítik, hogy „a legtöbb ufómegfigyelés egyszerű tévedés”, de néhánnyal kapcsolatban már azt írják: „arra nincs bizonyíték, hogy földönkívüliekről van szó, de az ellenkezője sem zárható ki”.
A Riposttal egybenőtt Faktoron is bőven találni hasonló írásokat: „Mi folyik itt? Anomáliák, UFO-k és idegen építmények a Holdon”, „UFO ütközött egy repülővel Szibéria felett… eltűnt a gép orra!” Ez utóbbiban olyan mondatok is megjelenhettek, hogy „Egy UFO-szakértő szerint ezeknek az eseteknek nemzetbiztonsági kérdéssé kell válniuk. Csak idő kérdése, hogy súlyos katasztrófa történjen…”
Ha valaki azt gondolná, a magukat komolynak tartó portálokon nem találni ilyen írásokat, téved. Például
az Origón sem csak rasszista uszítást vagy politikai álhíreket lehet találni.
A „Titkolják, miért szálltak meg az FBI emberei egy csillagvizsgálót” című írásban például fontosnak tartották megemlíteni, hogy az „mindössze 200 kilométerre fekszik az 1947-es legendás roswelli ufószerencsétlenség helyszínétől”.
A „Tudósok is látták az ufókat, de ők se tudták megfejteni a rejtélyt” műnek már a címe is sokatmondó. Itt is megjelenik, hogy „az ufóészlelések legnagyobb része természetes jelenségekre vezethetők vissza, akad azonban néhány eset, amire nincs elfogadható magyarázat”, vagy hogy „ahogy arról több száz texasi lakos meg van győződve: valamit bizony láttak azon a furcsa nyáron, amit valószínűleg soha nem fognak elfelejteni”.
Vagyis nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar kormánypropagandában már nem csak a különböző politikai, elsősorban Soros Györggyel kapcsolatos összeesküvés-elméletek jelennek meg. Ennek is megvan persze a szociálpszichológiai oka. Ahogy nemrég Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, az ELTE PPK adjunktusa a Független Hírügynökségnek fogalmazott: „egy rendkívül veszélyes eleme ennek az álhírekre és összeesküvés-elméletekre épülő birodalomnak, hogy kutatások is bizonyítják: a különböző összeesküvés-elméletek összefüggenek. Ezeken az oldalakon
az ezoterikus, tudományellenes, nem politikai tartalmú hülyeség is megjelenik.”
Krekó Péter ugyan a leghírhedtebb álhíroldalról, a nemrég minden közösségi platformról kitiltott InfoWarsról beszélt, amikor ezt mondta, de ez általánosságban is igaz. Ahogy fogalmazott: „Az összeesküvés-elméleti világnézet ugyanis összefügg: a politikai összeesküvés-elmélet az oltásellenességgel például.”
Erre egyébként jó példa a magyarhoz hasonló módon álhíreket terjesztő olasz kormány esete: ott már megszavazták, hogy ne legyen kötelező a gyerekek tíz betegség elleni kötelező védőoltása. De azt is fel lehet idézni, hogy tavaly nyáron a Ripost és a Tények képes volt azt harsogni, hogy valójában a naptej okoz bőrrákot.
Krekó Péter egyébként az idézett interjúban azt mondta:
„Egy idő után ennek nem lehet megálljt parancsolni. Jönnek az ufók, a belénk ültetett mikrochipek, a chemtrail.”
Az UFO-kig a magyar kormánymédia már el is jutott.
Elismerte az iráni külügyminiszter, hogy együttműködnek Soros Györggyel, ezt írta két izraeli lap, és rájuk hivatkozva a magyar kormánypropaganda. Csakhogy az iráni külügyminiszter ilyet egyáltalán nem mondott.
„A zsidóság legádázabb ellenségeit pénzeli” Soros György, írja a Habony Árpád-féle 888. Szerintük Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter elismerte, hogy a kormánya nevében együttműködött Soros György alapítványaival. Azt írják: egy parlamenti kérdésre válaszolta ezt.
A forrás egy szélsőjobboldali izraeli lap,
az Áruc Seva volt, amely szerint ezzel bebizonyosodott, hogy Soros azt az Iránt támogatja, amely Izrael elpusztítását tűzte ki célul.
A 888 ennél tovább megy, „szakértőkre” hivatkozva azt írják: ezzel az is „igazolást nyert”, hogy „az Obama-Clinton-Soros érdekcsoport” tett meg mindent azért, hogy eltöröljék az Irán elleni szankciókat – az atomalkura gondolnak, amelynek keretében Irán lemondott arról, hogy atomfegyvert állítson elő, ezért oldották fel a szankciókat.
A Soros György és Irán közti kapcsolatokról szóló cikk először egyébként az Iszrael Hajom című lapban jelent meg. Ennek tulajdonosa nem más, mint az amerikai milliárdos, Sheldon Adelson, Donald Trump egyik legnagyobb támogatója (róla szóló portrénkat itt olvashatja).
A lap cikkét még az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu Facebook-oldala is megosztotta.
Csakhogy az elég hihetetlen kijelentés, miszerint Soros György az iráni kormányt támogatja, többeknek gyanús lett. A szintén izraeli Channel 10 vezető külpolitikai újságírója, Nadav Ejál pedig utána is járt annak, mi hangzott el valójában az iráni parlamentben, és azt találta:
az egész csak egy újabb Soros Györggyel kapcsolatos összeesküvés-elmélet
Az iráni külügyminiszter valóban válaszolt kérdésekre a parlamentben: ennek jegyzőkönyve el is érhető az interneten. Mint ebből kiderül, az egyik keményvonalas iráni képviselő, a Forradalmi Gárda egyik korábbi tagja vette elő az egyébként már közel tízéves összeesküvés-elméletet (még 2009-ben, az iráni rendszerellenes tüntetések idején kezdett terjedni, hogy Soros György akarja megdönteni a rezsimet).
Mohamad Dzsavad Zarif Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
A külügyminiszter viszont pusztán annyit mondott: még ENSZ-nagykövetként volt kapcsolata több amerikai alapítvánnyal, így a Soros György vezette Nyílt Társadalom Alapítvánnyal is. Ez ugyanis a munkája része volt, és, ahogy fogalmazott, így tudta figyelemmel kísérni és korlátozni ténykedésüket.
Vagyis még egyszer:
az iráni külügyminiszter egyetlen szót sem mondott arról, hogy a kormány együttműködik Sorossal.
Az izraeli újságíró egyébként megvizsgált több, az álhírrel kapcsolatban közölt képet is. Az egyik egy iráni, összeesküvés-elméleteket terjesztő oldalról származik, és előszeretettel terjesztik angol nyelvű antiszemita oldalak is, a másikat pedig egy filmből vették.
Mellesleg a Nyílt Társadalom Alapítvány nem is működhet Iránban, hiszen amerikai bázisú szervezetként már rég kitiltották. Soros György pedig interjúi alapján ugyanazt gondolja Iránról, mint Benjamin Netanjahu.
Így aztán, hiába derült ki hamar, hogy egy álhírről van szó, Netanjahu azóta se törölte a posztot, és a két izraeli szélsőjobboldali lap sem közölt helyreigazítást. És az is csak egy apró lépés volt, hogy a valóságot gyakran elég szabadon kezelő magyar kormánypropagandába is bekerüljön a „hír”.
Tízezer szülő nem adatott be egy ingyenes védőoltást a gyerekének, zajlik a magyar oltásellenes mozgalom vezéralakjának pere kisfia halála miatt – többször is előkerült az oltásellenesség az elmúlt napokban. Az oltásokat megtagadók sokszor egy olyan tanulmányra hivatkoznak, amelyről kiderült, hogy csaláson alapult. Minél többen utasítják el a védőoltásokat, annál nagyobb az esélye annak, hogy újra terjedni kezdenek veszélyes fertőző betegségek.
Több tucatnyian haltak már meg idén Romániában kanyarójárványban – vagyis egy olyan betegségben, amely ellen van védőoltás. Szintén van már védőoltás a HPV, a humánpapilloma-vírus ellen is, amely méhnyakrákot okozhat – ez a rákfajta pedig vezető halálok Magyarországon, évente mintegy 400-an halnak meg miatta. A legfrissebb brit adatok szerint ott 2010 és 2016 között 86%-kal csökkent a HPV-fertőzések száma a 16 és 21 év közötti lányok körében – vagyis azok között, akik jogosultak voltak az oltásra.
A HPV elleni oltás ingyenes, ennek ellenére a Világgazdaság néhány napja azt írta: a minisztérium adatai szerint 10 ezer szülő nem adatta be lányának. Az oltást a 2014/15-ös tanév kezdete óta lehet kérni, és bár a különbség csak néhány százalék, de soha nem igényelték még ilyen kevesen (74,7%-nyian).
A HPV elleni oltás önkéntes, de ingyenes. MTI Fotó: Mészáros János
Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora erről azt mondta a Független Hírügynökségnek:
ennek az ismerethiány és a téveszmék uralma az oka.
Nem csak a HPV-oltás miatt került elő mostanában (ismét) az oltásellenesség. Most zajlik ugyanis a magyar oltásellenes mozgalom egyik vezéralakjának, az úgynevezett Oltáskritikus Életvédők Szövetsége elnökének és feleségének a pere. A kisfiuk 2012 novemberében született. Ekkor, ahogy minden újszülöttnek, K-vitamint kellett volna kapnia, ami főleg a vérzékenység megakadályozása miatt fontos – ha elmarad, az agyvérzést okozhat.
A szülők azonban a vádirat szerint nem engedték, hogy az újszülött megkapja a vitamint. Szilveszter éjszakáján azonban a baba rosszul lett, orvost kellett hozzá hívni. Ő a bíróságon az Index tudósítása szerint azt mondta:
„Én egy nagyon rossz állapotban lévő kisbabát láttam, mikor kiérkeztem.”
Ennek ellenére az apa nem akarta engedni, hogy ellássa, és amikor a gyerek súlyos állapota miatt mentőt hívott, az orvos szerint „azt mondta, gyilkosok vagyunk, és a szervei miatt visszük be a babát a kórházba. Vehemensen hangoztatta, hogy mi Pesten megöljük a csecsemőket.”
A baba pár nappal később meghalt a kórházban, agyvérzés miatt.
A férfi évek óta terjeszti oltásellenes nézeteit, egy Facebook-csoportjának több ezer követője van. Itt rendszeresen osztott meg áltudományos cikkeket a védőoltások állítólagos káros hatásairól. Volt, hogy egyenesen méregnek nevezte őket.
Nem kevesen vannak, akik az ő nézeteit osztják Magyarországon. A Závecz Research másfél évvel ezelőtti, az Index megrendelésére készül kutatása szerint
27 százalék azok aránya, akik szerint védőoltás több bajt okoz, mint amennyi haszna van.
Ez több mint kétmillió embert jelent.
Pedig a védőoltások megtagadása ma Magyarországon törvénytelen. A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény kimondja: a „fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztása” akár 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal is járhat.
Honnan jött az őrület?
Az oltásellenesek egyik fő hivatkozási alapja egy 1998 februárjában, a legrangosabb orvosi magazinban, a Lancetben megjelent cikk. Ennek szerzője, Andrew Wakefield azt állította, hogy összefüggés mutatható ki az MMR-oltás (ez a kombinált mumpsz, kanyaró és rubeola elleni vakcina) és az autizmus kialakulása között, mondván, a védőoltással a szervezetbe juttatott legyengített kórokozók gyulladást okoznak a bélrendszerben, onnan pedig olyan fehérjék jutnak az agyba, amelyek károsítják azt és autizmust okoznak.
Andrew Wakefield, az oltásellenes hisztéria egyik elindítója. Forrás: YouTube
Wakefield mindössze 12 gyerek bevonásával végezte vizsgálatát, ráadásul kontrollcsoport sem volt, vagyis
a kísérlet tulajdonképp a legelemibb szabályoknak sem felelt meg.
A Lancet ennek ellenére közölte a tanulmányt (amelyet hamarosan meg is bántak, de erről kicsit később).
Wakefield egyébként (ekkor még) nem arra biztatta a szülőket, hogy egyáltalán ne oltassák be a gyerekeiket, hanem arra, hogy ne a kombinált vakcinát adassák be, hanem külön-külön egyet-egyet.
A tanulmány megjelenését követő médiakampánynak komoly hatása volt. Nagy-Britanniában harmadával esett azok aránya, akik megbízhatónak ítélték az MMR-oltást, Amerikában pedig sorra alakultak a különböző oltásellenes csoportok, amelyek már minden vakcinát elutasítottak. Így aztán egyre kevesebb gyereket oltottak be. Pedig
hamar kiderült, hogy Wakefield tanulmánya csaláson alapult.
Már 2004-ben kiderítette egy Brian Deer nevű oknyomozó újságíró, hogy a tanulmány megjelenése előtt Wakefieldet felbérelte egy ügyvéd, aki gyógyszergyárak ellen akart kártérítési pereket indítani. Az ügyvéd egy olyan (addig kevésbé ismert) csoporttal volt kapcsolatban, amely tagjai azt gondolták, hogy az MMR-oltás felelős gyerekük autisztikus tüneteiért.
Az is kiderült, hogy a „kísérlet” előtt Wakefield maga is benyújtott egy szabadalmi kérelmet egy kanyaróellenes oltásra.
A Wakefield-féle csalás leleplezője, Brian Deer. Forrás: Wikimedia Commons
Ráadásul hiába végezték csak 12 gyerekkel a kísérleteket, még így sem azokat az eredményeket kapták, amelyekre számítottak. Így aztán Wakefieldék
egyszerűen meghamisították az eredményeket.
Deer összehasonlította a gyerekek kórházi papírjait a tanulmányban szereplő adatokkal, és azt találta, hogy többnél nem az oltás beadása után jelentek meg az autisztikus tünetek, hanem már előtte.
Így aztán a Lancet még abban az évben bocsánatot kért és visszavonták a csaláson alapuló tanulmányt. Amelynek eredményeit addig és azóta is több más vizsgálat egyértelműen cáfolta, köztük volt olyan, amelybe 14 700 000 gyereket vontak be. Egyik sem mutatott ki összefüggést az autizmus és az MMR-oltás között.
Wakefield orvosi engedélyét bevonták, ő viszont Amerikába költözött, és elkezdte úgy beállítani magát, mint aki egy nagy összeesküvés áldozata. Az oltásellenes mozgalom pedig egyre jobban terjedt, olyan celebek csatlakoztak hozzá, mint az egyik vezéralaknak számító Jenny McCarthy modell-színésznő, Charlie Sheen, Alicia Silverstone, Jim Carrey, Kirstie Alley, Juliette Lewis és Rob Schneider színészek – és Donald Trump több megnyilvánulásából is úgy tűnik, hogy nem állnak tőle messze az ilyen gondolatok. (Az összeesküvés-elméletekkel teli világnézetét tekintve ez nem is olyan meglepő.) Korábban tweetelt is erről:
If I were President I would push for proper vaccinations but would not allow one time massive shots that a small child cannot take – AUTISM.
A meghamisított vizsgálatra rárakódtak bizarrabbnál bizarrabb összeesküvés-elméletek is: hogy az oltásokkal mikrochipet juttatnak a szervezetünkbe, hogy a védőoltások valójában terjesztik a fertőző betegségeket, vagy hogy valójában csak a gyógyszercégek profitéhsége miatt vezették be őket. (Ez utóbbinak többek között az is ellentmond, hogy a gyógyszercégek profitjának 2-3%-a származik oltásokból, ráadásul a betegségek kezelése mindig drágább, mint a megelőzésük.)
Boldogkői Zsolt szerint
az ilyen összeesküvés-elméletek terjedésének több oka is van:
a világ nagyon bonyolult, de mindenki próbálja megérteni, magyarázatot akar találni, az interneten viszont könnyű belefutni különböző „félnótások, kóklerek” eszmefuttatásaiba. Ezen szerinte a megfelelő tudás megszerzésével, a problémacentrikus látásmód terjedésével lehetne változtatni, de, ahogy fogalmazott, a mostani post-truth világ nem ennek kedvez.
Mindezek eredményeként a Research!America felmérése szerint az elmúlt 10 évben tíz százalékkal csökkent az Egyesült Államokban azok száma, akik szerint a védőoltások nagyon fontosak – mindössze 71% gondolja azt, hogy nagyon fontos beoltani a gyerekeket a betegségek ellen. Vagyis, több millió ember szerint nincs erre szükség.
A védőoltások legnagyobb eredménye az volt, hogy több halálos betegséget a világ nagy részében már szinte teljesen sikerült visszaszorítani. Csakhogy,
ahogy ezek a betegségek eltűntek, úgy tűnt el a tőlük való félelem is.
Így aztán az összeesküvés-elméletek terjedésével sokan nem oltatják be gyereküket – ami azzal a következménnyel jár, hogy ezek a betegségek újra megjelennek.
A már idézett kanyaró az egyik legjobb példa erre.
Amerikából ugyanis a kétezres évekre teljesen eltűnt, három évvel ezelőtt mégis újra százak fertőződtek meg egy kanyarójárványban, amely Disneylandből indult ki. Boldogkői Zsolt pedig azt mondta a Független Hírügynökségnek: Európában is egyértelműen ezért jelent meg újra a kanyaró.
Kanyaró elleni védőoltásra váró kislány és édesanyja Ukrajnában. MTI Fotó: Nemes János
Romániában például 2014 óta tagadták meg sokan az oltás beadását, miután bizonyos körökben kampány indult ezért. Így viszont a lakosság úgynevezett átoltottsági szintje, vagyis annak aránya, hogy hány embert oltottak be, 80 százalékra csökkent.
Az, hogy az átoltottsági szint mekkora, nagyon fontos, az úgynevezett nyájimmunitás miatt. Ez azt jelenti, hogy
ha a népesség túlnyomó többségét beoltják, akkor ez a többiek számára is védelmet jelent
– egyszerűen nincs kitől elkapni a betegséget. Ezt Boldogkői Zsolt úgy magyarázta el, hogy van egy százalékos érték minden betegségnél: ha az oltottsági arány ez alá csökken, akkor megnő a járvány esélye.
Ez jellemzően kisebb közösségekben kezdődik, ahol sokan utasítják el az oltást, de a járvány nem csak rájuk veszélyes. Vannak ugyanis olyanok, akik nem azért nincsenek beoltva, mert hisznek az összeesküvés-elméletekben, hanem azért, mert még csecsemők vagy olyan kezeléseket kapnak, amelyek mellett nem lehetséges az oltás.
Pedig Boldogkői Zsolt szerint csak azt kellene megnézni, mekkora a kockázat. Mint mindennek, az oltásoknak is vannak ugyan mellékhatásaik, de ezek rendszerint enyhék, komoly mellékhatások extrémen ritkán fordulnak elő. Az egyén és a társadalom nyeresége viszont óriási, hiszen védetté válnak súlyos fertőzésekkel szemben. A WHO adatai szerint
2000 és 2016 között az oltások több mint 20 millió halálos betegséget előztek meg.
Az oltásellenesség kérdésével már az Európai Parlament is foglalkozott. Idén tavasszal állásfoglalást fogadtak el, amelyben kimondták: a védőoltások számának csökkenése közegészségügyi veszélyt jelent, veszélyezteti az egyébként megelőzhető betegségek elleni védekezést.
Az elmúlt évek segítettek neki megérteni, hogyan következhetett be a holokauszt idején a gettósítás, a deportálás – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Laczó Ferenc történész, a Maastrichti Egyetem adjunktusa. Ő egyike volt annak a több tucat tudósnak, írónak, akik aláírták a múlt heti, Angela Merkelnek szóló nyílt levelet, amely az Orbán-rendszer demokrácia elleni támadásait részletezte. Laczó Ferenc szerint a magyarok mellett a németeket és az EU-t is felelősség terheli az Orbán-rezsim megszilárdulásáért, a Soros György elleni kampány pedig egy az egyben reprodukálta a holokauszt előtt és alatt bejáratott antiszemita összeesküvés-elméleteket.
Laczó Ferenc
Fotó: Maastrichti Egyetem
Miért döntöttél úgy, hogy te is aláírod a nyílt levelet?
Alapvetően két tényező késztetett erre. Egyrészt a közelmúltban csaknem öt éven át a Német Oktatási és Kutatási Minisztérium által létrehozott kutatói állásban voltam a Jénai Egyetemen. A minisztérium általam is képviselt nagyprojektjének célja a német bölcsészettudomány nemzetköziesítése volt, én ezen belül a kelet-európai huszadik századi történelem kutatásával és annak németországi megjelenítésével foglalkozhattam.
Németországi éveim alatt megbizonyosodtam arról, hogy a jelenkori német társadalom jelentős többségét a demokrácia iránti mély elkötelezettség jellemzi. Az etnikai homogenitás orbáni víziója e társadalomban, melynek tagjai nagyon is tisztában vannak e vízió közelmúltbeli – és mondhatni elkerülhetetlenül – véres következményeivel, kifejezetten rémisztőnek hat. Számukra
ez a szélsőjobboldali eszmék magyarországi uralmát jelzi,
mégpedig jogosan.
Eközben az elmúlt években egyes német üzleti érdekek, továbbá az Európai Parlament-beli erőviszonyok következtében Németország a magyar demokrácia lebontásához asszisztált – számos más európai állammal egyetemben, de kiemelt módon. Úgy vélem, hogy
az Orbán-rezsim megszilárdulásáért a magyar felelősség egyértelmű elsőbbsége mellett az Uniót és németeket is jelentős felelősség terheli.
Ez részben utóbbiak ignoranciájából következett, részben tehetetlenségük hamis tudatában történt. Merkel és Orbán továbbra is fennálló pragmatikus szövetségét, Orbán hallgatólagos támogatását tehát számos német botrányosnak tartja, ahogy azt a nyílt levél írója, Yascha Mounk is megfogalmazta.
Másik személyes okom első hallásra mondhatni némileg banális, de valójában nagyon is súlyos. A CEU egykori doktoranduszaként elfogadhatatlannak tartom, hogy a kormány önkényesen megváltoztatott törvényekkel vegzálja az ország nemzetközileg legelismertebb és alighanem legnívósabb egyetemét.
Nem zsidóként, aki kutatóként mélyen ismeri a magyar antiszemitizmus történetét, felháborítónak tartom a Soros György elleni gyűlöletkampányt. Hivatásos történész vagyok. Nem vagyok politikai aktivista, a politikai fejleményeket pedig próbálom összetetten és kimérten szemlélni. Ezzel együtt is úgy éreztem, hogy
az ország demokráciájának felszámolása ellen, a közszellem drasztikus megrontása ellen morális kötelességem felszólalni.
Ez volt az első nyílt levél, amit az elmúlt nyolc évben aláírtam. Márpedig azért ezt írtam alá, mert az EU-nak, ami a liberális demokráciák klubja és Németországnak, e legbefolyásosabb és szilárdan demokratikus tagállamnak, megvannak a lehetőségeik, hogy az antidemokratikus fordulattal szembeszálljanak és a magyar demokráciát megerősítsék. Csakhogy szemlátomást felelősségükkel és lehetőségeikkel sincsenek még igazán tisztában.
Hogyan szereztél tudomást arról, hogy készül egy ilyen levél, hogy találtak meg az írói?
Régebb óta figyelemmel kísérem Yascha Mounknak, a Harvard Egyetem oktatójának, a nyílt levél kezdeményezőjének munkásságát. Mounk épp az idén adott ki The People vs. Democracy címen könyvet a kortárs politikai válságokról, melynek lapjain Magyarországot is kiemelten tárgyalja. A neten is követem írásait, és így akadtam rá a magyar választások jelentőségét tárgyaló Hungary’s Election was a Milestone in the Decline of Democracy című, a Slate-ben megjelent élesszemű írására.
Mounk ezek után írta meg nyílt levelét, amiről én személy szerint a Twitteren keresztül értesültem. Úgy vélem, hogy lényegre törő, jellemzően pontos és igen hatásos írás. Én egyes helyeken talán némileg máshogy fogalmaztam volna, ami alighanem szakmai ártalom, de a levél legfőbb állításai megállják a helyüket, célja pedig – a magyar demokrácia kiüresítésének további tudatosítása és Merkel felelősségérzetének felkeltése – nagyon is támogatandó.
Miért pont Angela Merkel a levél címzettje?
Bár ez természetesen nem az én választásom volt, úgy vélem, hogy Merkel a legjelentősebb európai politikus, jelenleg pedig – Trump megválasztása óta – a liberális demokratikus Nyugat intézményeinek, a nyílt társadalom eszméjének legszilárdabb védelmezője. 2015 óta egyúttal nemzetközileg elismert morális autoritás is. Úgy gondolom, hogy
a levelet többeknek is lehetett volna még címezni,
éppenséggel Juncker vagy akár Macron neve is ott szerepelhetett volna az elején. Ugyanakkor Merkel megszólítását – azon túl, hogy Mounk épp Németországban született – az imént említett érvek, továbbá a demokratikus alapértékek iránti elkötelezettsége, de helyenként túlzott pragmatizmusa igazolhatják. A levél épp Merkel pragmatizmusának alapértékek általi korlátozását követeli. Úgy vélem, ez rá különös meggyőzőerővel hathat.
Ehhez jön még a német társadalom demokratikus többségének antiszemitizmussal szembeni szilárd elkötelezettsége. A magyar antiszemitizmusra való határozott utalással Merkelre morálisan lehet hatni, hiszen az antiszemitizmus pártolása – vagy annak akár csak látszata is – a holokauszt rémtetteivel érdemben szembenéző Németországban morális öngyilkossággal ér fel.
A levél, ahogy említed is, többek között antiszemitizmus terjesztésével vádolja a kormányt, elsősorban a Soros György elleni hadjárat és Orbán március 15-ei beszéde miatt. Történészként a holokauszt időszakát kutatod, ilyen szemmel mennyire látod antiszemitának a Soros-ellenes kampányt?
Úgy gondolom, hogy
a Soros elleni állami kampány teljesen egyértelműen antiszemita ihletésű volt.
Sőt, legfőbb toposzai az antiszemitizmus radikális hagyományához tartoznak. A kormánypárt híveinek felkínált narratíva nem más, mint hogy a dúsgazdag és liberális spekuláns illegitim eszközökkel próbálja aláásni a magyar kormányt és nemzetet. Nagy nemzetközi terve van és ennek megvalósításáért leleplezendő hálózatot épít és titkon lobbizik, ráadásul csal is – utóbbi az antiszemiták szokásos hamis moralizálása.
A modern európai antiszemitizmus radikális hagyományát valamennyire is ismerők e – reményeim szerint pontos és adekvát – összefoglalóból könnyűszerrel kikövetkeztetik, hogy
a hivatalosan sulykolt történet egy az egyben reprodukálja a holokauszt előtt és alatt bejáratott antiszemita összeesküvés-elméleteket.
A kampány nem antiszemita jellegének vélelmét tudtommal eddig két fő érvvel támogatták meg. Egyrészt azt szokás felhozni, hogy ha nyíltan nem említik, hogy Soros zsidó, akkor a kampányt nem lehet a nyílt antiszemitizmus példájául hozni, illetve, ha Izrael nem ítéli el, akkor hogyan is lehetne az.
Az első érv komolytalan, hiszen a Fidesz által alkalmazott narratívában Soros szimbolikus figura, a zsidó összeesküvő szimbóluma, ráadásul a holokauszt utáni antiszemitizmus egyik gyakori jellemzője épp a kódolt beszéd, mondhatni a nyílt színi antiszemiták nélküli antiszemitizmus. Ez a magyar jobboldal jelentős részére tökéletesen áll, amit már csak az is mutat, hogy számos jobboldali az antiszemitizmus kritikáját hamarabb és erősebben ítéli el, mint az antiszemitizmus jelenségét.
Attól tartok, hogy a morális perverzió iskolapéldája lehetne, ahogy a holokauszt utáni burkoltnak vélt antiszemitizmus itt radikális állami kampányban ölt testet és közvetlenül a holokauszt egyik túlélője ellen fordul.
Az izraeli nagykövet ugyanerről azt mondta: ő óvatosan használná az antiszemitizmus kifejezést, mert szerinte lehet egyes embereket bírálni, amíg ezt nem kísérik antiszemita hangok. Mit gondolsz erről?
Úgy gondolom, hogy Izrael is útban van az illiberális állam kiépítése felé. A liberális demokrácia szempontjából a helyzet bizonyos tekintetben jobb Izraelben, mint Magyarországon, mivel alapvetően jóval plurálisabb az ottani politikai közeg – az izraeli eleve sokkal összetettebb társadalom. Más tekintetben viszont alighanem rosszabb az ottani helyzet, ami elsősorban a mindennapi erőszak romboló hatásával függ össze. Soros Izrael jobboldalán is ellenségnek lett kikiáltva, mert az egyetemes emberi jogok érdekében lép fel és ily módon támogatja a megszállt és elnyomott palesztinok sérelmeinek orvoslását is – e súlyos sérelmekért pedig köztudomásúlag nagy részben épp Izrael állama a felelős.
Izrael és Magyarország viszonyában manapság azt látjuk, hogy az antiliberalizmus felülírja az antiszemitizmus kérdését.
A Likud és a Fidesz közös antiliberalizmusa magyarázza, hogy Orbán politikája egyidejűleg lehet muszlim- és arabellenes és mozgósíthat zsidóellenes érzelmeket, miközben el tud mélyíteni egy – első pillantásra mindkét oldal számára elvtelen – szövetséget Izrael államával. Ahogy Izraelben a baloldaliak fogalmaznak, két nemzetközileg egyre inkább elszigetelődő antiliberális etnokrácia egymás karjaiba omlik. Nem éppen ízléses látvány, de van benne politikai ráció.
A bevándorlók elleni kampány hangvételéről mit gondolsz?
Messziről kezdem: antropológiai tény, egyúttal vallásos civilizációnk alapgondolata, hogy az ember jóra és rosszra egyaránt képes, cselekedeteit pedig gyakran az önzés és az altruizmus sajátos keveréke motiválja. A magyar állam és kormány által az elmúlt években űzött domináns diskurzusban tudtommal fel sem merült, hogy a segítségnyújtás is lehetne prioritás. Nemigen lehetett olyat hallani, hogy a szerencsétlenebb embertársainknak nyújtott segítségnyújtás önmagában helyes cselekedet.
A bevándorlók elleni kampány egyértelműen az emberi természet árnyoldalaira épít,
az emberek gondolattalanságára és érzéketlenségére, sőt egyenesen az ellenségeskedésre. Ezek hátterében pedig a félelem mesterségesen felkeltett és évek óta folyamatosan táplált érzése munkál. Nagyon úgy tűnik, hogy a kampánynak eközben a szíriai polgárháború okozta kolosszális tragédia iránti empátia kifejlődését is sikerült elfojtania.
A kampány számomra az állami propagandagépezet erejét bizonyította, továbbá azt, hogy e gépezetnek már nincs is szüksége tényekre. A társadalomtudósok körében közhelynek számít, hogy a bevándorlás intenzív tematizálása nincs összefüggésben az ország migrációs trendjeivel, attraktivitásával, demográfiai kilátásaival – az ország lakossága csökken, sok képzett fiatal kivándorol, miközben kevesen szeretnének Magyarországra költözni. A kormány e tények nyílt tárgyalása és kezelési kísérlete helyett évek óta
egy öncélú fikciót erőltet, cinikus nézőpontból meglehetősen sikeresen.
E propaganda társadalmi hatása szemlátomást a morális elérzéketlenedés, ami a morális összeomlás közeljövőbeli veszélyével fenyeget.
Többek szerint a hangnem sokszor a 30-as évek antiszemita kampányait idézte fel. Egyetértesz?
Valóban igaz, hogy mindkét esetben mások tömeges dehumanizációját eszközül használó, önkényes és öncélú állami propagandahadjáratról van szó. Bár a következmények jelenlegi tudásunk szerint napjainkban azért – hála Istennek – kevésbé végzetesek. Ez alighanem a két kampány közti legalapvetőbb különbségnek köszönhető. Az antiszemita kampányok és politikák magyar állampolgárok százezrei ellen irányultak, jelenleg viszont a területcsökkenés, valamint népirtások és etnikai tisztogatások – azaz mérhetetlen emberi szenvedés – által létrehozott, etnikailag nagyrészt homogén társadalom őrzése zajlik, mégpedig a magyar állampolgársággal nem rendelkezőkkel, mondhatni az ismeretlen idegenekkel szemben.
Eközben úgy gondolom, hogy szoros összefüggések vannak a két kampány között és e tény mostanáig nem kellően tudatosított. A holokauszt kutatójaként – bár én konkrétabban elsősorban az áldozati perspektívákkal foglalkoztam – azt vagyok kénytelen mondani, hogy
a 2015 óta látott társadalmi reakciók segítettek felfognom, hogy miként következhetett be az 1944-es mélypont, miként lehetett végrehajtani a gettósításokat és a deportálásokat.
A zsidók üldöztetésében való széleskörű állami és társadalmi részvétel, továbbá a tömeges semlegesség és érzéketlenség fiatalkoromban – szerencsés korban nőttem fel – távolinak és rejtélyesnek tűnt. A 2015 óta látott reakciók azonban elborzasztó bepillantást engedtek a propaganda erejébe és az emberi szolidaritáshiány mély bugyraiba. Roppant tanulságos volt, bár természetesen szívesebben spóroltam volna meg az élményt.
Érdemes talán hozzátennem, hogy az antiszemitizmusnak sajátos logikája van. Az antiszemiták ugyanis az elismertségnek örvendő és sokak által tehetségesnek és szorgalmasnak gondolt zsidókat a zsidó uralmi törekvések képviselőiként festik le. Azaz a zsidók sikereit hamis moralizálás által negatív fényben tüntetik fel – a zsidó eszerint nem is szorgalmas, hanem csak törtető, nem is igazán tehetséges, csak utánzásra képes stb. Ezek az antiszemiták morális közhelyei, az antiszemitizmusban tehát a kisebbrendűségi komplexus keveredik a morális felsőbbrendűség sulykolásával. Úgy gondolom, hogy az antiszemitizmust épp e kettősség teszi robbanásveszélyessé.
A bevándorlás elleni kampány kétségkívül a bevándorlók közeljövőbeli hatalomátvételével riogatott. Erre azonban az elesett és megvetett bevándorlók önmagukban nem lehetnek képesek. E ponton került ismét csak elő – mondhatni kiszámítható módon – az antiszemita paranoia és mobilizáció: a hatalmat nem is a szerencsétlen bevándorlók, hanem a hatalmas, elismert és megvetendő Soros György akarja átvenni.
Lesz szerinted bármilyen következménye a Merkelnek címzett levélnek?
Liberális demokrataként azt gondolom, hogy meg kell változtatnunk a jelenlegi rendszert, melyben az Unió vezető politikai tényezői az Orbán-rezsim antidemokratikus lépéssorozatát és radikalizálódását ellenzik, de érdemben nem akadályozzák, sőt helyenként – ignoranciájukból vagy puszta nemtörődömségükből adódóan – egyenesen elősegítik azt. E szomorú tényállásra kell az európai döntéshozók figyelmét felhívni. Én levelünket ezirányba tett kis lépésként értékelem. Nem számítok rövidtávú hatásra. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy
a magyar demokrácia ügye, illetve az ország uniós jogai és kötelezettségei a következő években kiemelkedően fontos európai témává növik majd ki magukat.
A liberális demokrácia magyarországi alapvető működését újfent lehetővé kell tenni, ami korántsem lesz egyszerű vagy rövidtávú folyamat. Ebben személy szerint számítani szeretnék az Unió támogatására, elvégre részben azért lettünk tagok, hogy a demokrácia leépítésére tett kísérleteket jobban ki tudjuk majd védeni. Meglepő és szomorú, hogy az Unió e téren mostanáig kevéssé igazolta vissza a hozzá fűzött reményeket.
A magyar liberális demokrácia híveként a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságúnak gondolom, hogy az Unió a demokrácia leépülését megfelelő eszközökkel szankcionálja és a magyar demokrácia erősítését érdemben elősegítse. Először is
létfontosságú, hogy Magyarország az Unió tagja maradjon.
Ez egyszerre kell jelentsen uniós anyagi támogatásokat a szolidaritás nevében – Magyarország elvégre a legszegényebb tagállamok közé tartozik – ugyanakkor a pénzek felhasználásának európai szintű ellenőrzését is.
A hollandiai tudományos életben egyébként mennyire téma a magyarországi helyzet?
Egyre inkább. A holland-magyar gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbra is kifejezetten élénkek. A holland társadalom számos tagjának széles nemzetközi a látóköre és ők jellemzően aggodalommal és bevallottan nem kevés értetlenséggel figyelik a magyarországi fejleményeket. A választások idején az egyik holland csatornán színvonalas dokumentumfilmet vetítettek, mely elsősorban a CEU meghurcoltatásáról szólt – Kovács Zoltán és Michael Ignatieff egyaránt hangot adhatott ugyancsak eltérő véleményének. A választások óta Cas Mudde, a populizmus egyik legelismertebb, holland származású kutatója Yascha Mounkéhoz hasonló tartalmú nyílt levelet írt a CDA-nak, a holland kereszténydemokratáknak: a Fidesztől való egyértelmű elhatárolódást sürgette. Luuk van Middelaar, az EU-s ügyek egyik legelismertebb holland kommentátora – akinek Európával kapcsolatos fő műve magyarul is megjelent –az NRC napilapban múlt héten vezércikkben foglalkozott Magyarország tekintélyelvű fordulatával.
Az európai politika tárgyalásakor Magyarország és Lengyelország ellentmondásos fejlődése legkésőbb tavaly óta immár Hollandiában is a legfontosabb ügyek közé tartozik. Bár az Európai Unióval kapcsolatban egyre többen kritikus hangokat ütnek meg, a liberális demokrácia iránti elkötelezettség egyértelműen mérvadó az országban. Az Orbán-rezsim megítélését is ebből érdemes levezetnünk.
Ezt állapította meg megjelenés előtt álló könyvében Ilja Jablokov, a Leedsi Egyetem kutatója, aki feldolgozta, hogyan használja az összeesküvés-elméleteket Vlagyimir Putyin arra, hogy hatalmon maradjon.
Jablokov Budapesten, a Political Capital által szervezett eseményen beszélt kutatásának eredményeiről, amelyek a júniusban megjelenő Fortress Russia (Oroszország-erőd) című könyvében olvashatóak majd. Többek között azt mondta:
az összeesküvés-elméletek kiválóan alkalmasak arra, hogy megosszák a társadalmat.
Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy csak marginalizált csoportok használnák őket. Ahogy fogalmazott, „az összeesküvés-elmélet politikai eszköz lett”, a használói ezekkel különböztetik meg magukat a „veszélyes másoktól”.
Arra is jók, hogy választások idején mobilizálják az embereket,
és aláássák az ellenfelek reputációját.
A konteók történelméről Jablokov azt mondta: a 18. század végén kezdtek igazán terjedni, akkor még főleg a szabadkőművesekről szóltak, Oroszországban pedig a 19. század közepén, a krími háború jelent meg az a vonulat, aminek a hatása máig érezhető: hogy a Nyugat veszélyes és Oroszország romlására tör. Ehhez hozzájárult, hogy az országban akkor zajlott a nemzetépítés is, így a gondolat, hogy a Nyugat az ellenség, az identitás része lett. A 20. században aztán az Egyesült Államok kezdte el a Nyugat szerepét betölteni.
A legfontosabb dátum azonban 1991, a Szovjetunió összeomlása.
Ezután ugyanis extrém vagyoni egyenlőtlenség alakult ki, vagyis tömegek elszegényedtek, néhányan pedig nagyon meggazdagodtak. Az is traumát okozott, hogy maga a Szovjetunió gyakorlatilag néhány nap alatt összeomlott.
Moszkva az 1991. augusztusi puccs idején Fotó: Wikimedia Commons / David Broad
Az ezzel kapcsolatos konteók sokáig csak a szélsőségesek körében terjedtek, de 1998-99-ben megjelentek a parlamentben is. Borisz Jelcint többek között azzal vádolták, hogy összeesküdött Mihail Gorbacsovval, hogy leépített az ország katonai erejét, és hogy népirtást hajtott végre az oroszok ellen – persze mindezt a Nyugat érdekében.
Ahogy Ilja Jablokov fogalmazott, az összeesküvés-elméletek ezzel a politika fősodrába kerültek, a 2000-es években pedig már intézményesültek is.
Az orosz kormány is elkezdett Nyugat-ellenes konteókat terjeszteni,
főleg azért, hogy ellenzéki vezetők reputációját rombolja. Az egyik első áldozat az olajmágnás, Mihail Hodorkovszkij lett, akiről az a pletyka terjedt, hogy nyugati támogatással puccsot készít elő.
A fő lökést azonban a volt szovjet tagállamok forradalmai adták: megjelent az összeesküvés-elmélet, miszerint
a színes forradalmak valójában a Nyugat eszközei, hogy romlásba döntsék és feldarabolják Oroszországot,
amit párhuzamba állítottak 1991-gyel is. Vlagyimir Putyin pedig egyre inkább rájátszott ezekre a teóriákra, például amikor a Krím megszállása után arról beszélt, hogy a Szovjetunió összeomlása után sok orosz maradt a határokon túl, és őket meg kell védeni.
A konteókat a 2012-es választás előtt is széles körben használták:
a Putyin-ellenes tüntetőket a Nyugat ügynökeinek bélyegezték,
akik újabb színes forradalmat akarnak, az ellenzéki vezetőket nyugatpárti összeesküvőként ábrázolták, akik káoszt akarnak teremteni.
Az ukrajnai háború kapcsán pedig Ilja Jablokov szerint már áradtak a különböző összeesküvés-elméletek, főleg az állami médiában.
Ilja Jablokov a végén Magyarországgal is tett egy kis összehasonlítást: azt látja, hogy a kormány itt is támogatja az összeesküvés-elméletek terjedését, sőt, szerinte sokkal „agresszívebb, paranoidabb” módon. Ahogy fogalmazott: Putyin ennél sokkal elegánsabb, ő csak felvet témákat, amiket aztán mások fejtenek ki.
A világ vezető politikusait dróton rángató, ördögi tervvel rendelkező milliárdos tőzsdespekuláns – Soros Györgyről az utóbbi időben nem csak a magyar kormány sulykolja ezt a képet. A magyar származású befektető, aki alapítványai keresztül régóta támogatja a szabadságjogokért küzdő szervezeteket, az „illiberális” rezsimek kedvenc ellensége lett, az ellene folytatott kampány antiszemita felhangoktól sem mentes.
Forrás: Flickr / Heinrich Böll Stiftung
A kormányzati propagandamédiát olvasva és az óriásplakátokat látva az embernek könnyen az az érzése támad, hogy Soros György maga az Ernst Blofeldbe oltott Palpatine szenátor, a Lex Luthorral és Moriartyval kevert Szauron, aki gonosz tervével Magyarország romlására tör. Aradszki András államtitkár pedig egyenesen Sátánnak nevezte, aki ellen rózsafüzérrel kell küzdeni (később módosított, hogy valójában „csak” a tervét gondolja sátáninak).
Soros György sokak számára egyszerűen csak egy gazdag ember, aki olyan ügyeket támogat, amelyek elsősorban a liberálisoknak fontosak.
A szélsőjobboldaliaknak viszont egy, már-már természetfeletti képességekkel rendelkező veszélyes figura,
aki dróton rángatja a fél világot.
A Financial Times gyűjtése szerint csak 2017-ben kitalált egy hamis vegyifegyver-támadást Szíriában, Trump-ellenes tüntetőknek fizetett Washingtonban, megpróbálja végrehajtani a Soros-tervet Magyarországon, kormányváltást kényszerített ki Macedóniában, aláásta az izraeli miniszterelnök tekintélyét, és kirúgatott több Fehér Ház-i tanácsadót.
Van, aki szerint egymaga kreálta az európai menekültválságot, az alt-right kedvenc propagandaoldala, a Breitbart szerint pedig azért támogatta a Black Lives Matter nevű, a feketéket ért rendőri erőszak ellen küzdő mozgalmat, hogy befolyásolja az amerikai elnökválasztást. Alex Jones álhíreket terjesztő, Donald Trump által kedvelt oldala, az Infowars szerint Soros György áll amögött is, hogy „a muszlimok egyre inkább átveszik az uralmat Nyugaton”.
De persze olyan elmélet is van, hogy összeesküvést szőtt a világelittel (bármit is jelentsen ez), hogy tönkre tegye a nemzeti valutákat. Mások szerint meg nem kevesebbet akar, mint világuralmat, hogy aztán liberálisabbá tegye a világot.
Soros György az új generációs nacionalisták számára a tökéletes ellenség:
internacionalista, támogatja az egyéni szabadságjogokat, a szabad sajtót, a korrupcióellenes kezdeményezéseket, ő a világ 29. leggazdagabb embere a Forbes szerint, és zsidó származású. Azért ő az egyes számú közellenség az új jobboldaliak körében, mert ők egyszer és mindenkorra le akarnak számolni azzal a gondolattal, hogy a liberális értékek, vagyis az emberi jogok és a demokrácia jó dolog.
Ahogy a Guardian írja: Soros György annyira tökéletes ellenség, hogy
ha nem lenne, akkor ki kellene találni
– de mivel az a Soros György, aki a propagandában él, a valóságban tényleg nem létezik, ezért ki is találták.
De hogy lett a 87 éves, magyar-amerikai üzletember a világ első számú főgonosza, a mumus, akivel nem csak Magyarországon rémisztgetik a gyerekeket, hanem Lengyelországtól Románián és Macedónián át az Egyesült Államokig és Izraelig számos országban?
A korai évek
Soros György 1930-ban született Budapesten, Schvartz György néven, a család hat évvel később változtatta a nevét Sorosra. Hamis papírokkal élte túl a Holocaustot, majd a háború után a kommunizmus elől Londonba ment.
A London School of Economicsban tanult, többek között Karl Poppertől, a nyílt társadalom filozófusától, aki azt vallotta: a társadalmak akkor virágoznak, ha demokratikus a kormányzás, szólásszabadság van és tiszteletben tartják az emberi jogokat.
Soros György 1956-ban költözött Amerikába, ahol pénzügyi területen kezdett dolgozni, befektetésekkel szerzett vagyont. Jótékonysági tevékenységét Dél-Afrikában kezdte 1979-ben: feketéknek adott ösztöndíjat, hogy egyetemre mehessenek.
1984-ben hozta létre a Nyílt Társadalom Alapítványt Magyarországon,
saját bevallása szerint azzal a céllal, hogy „alternatívát mutasson a hamis állami dogmával”, vagyis a kommunizmussal szemben. Többek között fénymásoló berendezéseket adott kulturális és tudományos intézeteknek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a párt egyre kevésbé tudja kontrollálni az információáramlást.
Soros György az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett ünnepségen Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Egyre több országban hozta létre a helyi Nyílt Társadalom Alapítványt, amellyel két célja volt: elterjeszteni a szabadságjogok eszméjét a diktatúrákban, és az, hogy a fiatal értelmiségiek ne érezzék úgy, hogy el kell hagyniuk az országukat. De Paul Stubbs Horvátországban élő brit kutató szerint Soros Györgyöt hamar megvádolták, hogy politikai szerepre tör, és ezért ad pénzt.
A rendszerváltás idején és az utána következő években még népszerű volt Magyarországon: civil szervezeteket támogatott, ösztöndíjakat osztott.
Nagyon sokan, például Orbán Viktor is, az ő ösztöndíjának segítségével jutottak ki külföldre,
hogy olyan dolgokról tanulhassanak, amelyekről korábban soha nem hallottak.
De közben olyan pénzügyi ügyletei is voltak, amelyek miatt joggal érte kritika. Az 1990-es évek elején a font ellen kötött üzleteket, amellyel több mint egymilliárd dollárt keresett, az angol pénzügyi rendszer viszont összeomlott. Néhány évvel később ugyanezt játszotta el az ázsiai pénzügyi válság idején. Az érintett országokban természetesen nem pozitív szereplőként jelent meg.
A CNN szerint a Soros-ellenesség a ’90-es évek végén érkezett meg Amerikába, Lyndon LaRouche, a Munkáspárt meglehetősen furcsa nézeteket valló elnöke által, aki saját „újságjában” olyanokkal vádolta meg, hogy ki akarja robbantani a harmadik világháborút, és ő vezeti II. Erzsébet királynő drogkartelljét.
2004-ben aztán Soros György azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy olyan csoportokat támogatott, amelyek Bush újraválasztását akarták megakadályozni, ráadásul felszólalt az iraki háború ellen. Michael Vachon, a Soros Fund Management szóvivője szerint ekkor került a „konzervatív propagandagépezet kereszttüzébe”.
Befolyásos konzervatív magazinok is
elkezdték átvenni az összeesküvés-elméleteket.
Bill O’Reilly, a Fox News egyik műsorvezetője (Donald Trump régi barátja) arról beszélt, hogy Soros veszélyes, szélsőséges, aki nyitott határokat akar, legalizálni akarja a drogokat és az eutanáziát, sőt, meg akarja szüntetni a karácsonyt.
Glenn Beck konzervatív tévés kommentátor pedig a „Soros-terv” egyik korai verzióját vázolta fel: eszerint humanitárius segély álcájával árnyékkormányt kell létrehozni, át kell venni a hatalmat a médiában, kormányellenes érzelmek keltésével kell destabilizálni az államot és felforgatni az amerikai választási rendszert, aztán jöhet a világuralom.
Glenn Becket egyébként nem sokkal a „Soros-terv” felvázolása előtt választották meg a második legnépszerűbb tévés személyiségnek Oprah Winfrey mögött.
Forrás: Wikimedia Commons
Aztán jött a 2008-as gazdasági válság: az érintett országok közül több-ben is elkezdték megkérdőjelezni, hogy jó-e az EU tagjának lenni,
a pénzügyi válság több helyen elkezdte aláásni a demokratikus intézményrendszert,
ráadásul arra is jó volt, hogy ellenszenvessé váljon mindenki, akinek pénze van.
Soros György ekkor egyébként 100 millió dollárt költött arra, hogy enyhítse a válság tüneteit Közép- és Kelet-Európában. A Financial Times-nak ennek okáról azt mondta: „nagyon komoly a politikai veszély, és a soviniszta, idegengyűlölő szélsőjobboldal felemelkedése zavaró fejlemény”.
2012-ben aztán az Open Society Foundations úgy döntött, hogy nem finanszírozza tovább közvetlenül az alapítványait Közép- és Kelet-Európában, mert megítélése szerint elérték a célt: EU-tagok lettek az országok.
De ez már egy másik világ volt.
Egyre több országban törtek előre a populista pártok: 2010-ben Magyarországon Orbán Viktor, 2012-ben Szlovákiában Robert Fico került újra hatalomra, majd 2015-ben Romániában a Liviu Dragnea vezette szociáldemokraták alakíthattak kormányt, és Lengyelországban is megnyerte a választást Jaroslav Kaczynski pártja. Tavaly pedig jött Donald Trump.
Jan Orlovsky, a szlovákiai Nyílt Társadalom Alapítvány vezetője szerint ezeket a pártokat a válság segítette abban, hogy hatalomra kerüljenek. Szerinte sokan azt kezdték gondolni, hogy az EU nem arról szól, amit korábban ígértek, néhányan egyenesen fenyegetésnek kezdték érezni az Uniót. A „liberális demokrácia” pedig szitokszóvá vált.
Chris Stone, az Open Society Foundations elnöke a Politicónak márciusban azt mondta, hogy
„a ma illiberálisnak nevezett autoriter vezetők régóta küzdenek Soros György és a nyílt társadalom eszméje ellen, és Trump győzelme felbátorította őket, hogy még messzebb menjenek el”.
És mivel Soros rendszeresen felszólal az autokratikus rezsimek és a korrupció ellen, egyre több országban kezdték ellenségnek kezelni.
A mumus
Soros szóvivője, Laura Silber a Foreign Policynek azt mondta: Magyarországon Orbán Viktor személyes kampányt indított Soros ellen – előkerültek az összeesküvés-elméletekbe átcsapó vádak arról, hogy le akarja bontani a kerítést, egymillió bevándorlót akar betelepíteni, ráadásul egész hálózatot épített, és még a „brüsszeli bürokraták” is a zsebében vannak.
Forrás: Wikimedia Commons
Romániában Dragnea és pártja okolja minden bajért Sorost. Télen, amikor tömegek tüntettek a korrupció ellen, egy, a kormányhoz közel álló tévében azzal vádolták meg a demonstrálókat, hogy Soros fizette őket: a felnőtteknek 100, a gyerekeknek 50 lejt adott, de még a kutyák is kaptak 30-at (egy lej kb. 67 forint).
Emlékezhetünk rá,
hasonlóan bizarr vádak a magyar kormánymédiában is előkerültek,
amikor arról írtak, hogy Soros György repülővel hozott embereket a Lex CEU elleni tüntetésre. Ahogy Magyarországon, úgy Romániában is viccel válaszoltak: volt, aki pénzt dugott a kutyája ruhájába, más meg olyan transzparenst kötözött rá, amelyen azt kérdezte: „Ki tud 30 lejt euróra váltani?”
A különbség az volt, hogy a nyilvánvaló hazugságért Romániában megbüntették a tévét.
Korrupcióellenes tüntetés Romániában Fotó: MTI/EPA/Dan Balanescu
Egyes csoportok ezen kívül még Sorost vádolják azzal is, hogy miatta tanulnak a melegek jogairól Romániában a középiskolások.
Gabriel Petrescu, a Serendinno Alapítvány vezetője szerint Dragneáék számára is egyértelmű, hogy Soros György nem jelent fenyegetést, de az ellenzék gyengén szerepelt a választáson, és nem akarják őket erősebbé tenni azzal, hogy őket támadják és őket kezelik ellenségként. Ezért vették elő Sorost, de
valójában nem a 87 éves milliárdos a célpont, inkább egy mítoszt építettek köré.
Ez a mítosz sok országban terjed. Az összeesküvés-elméletek szerint Soros György manipulálta a szlovákiai korrupcióellenes tüntetőket, Bulgáriában egy lap liberális terroristának nevezte, Szerbiában a szélsőjobboldali és a oroszbarát médiumokban a Rotschildokhoz kötik, és azt is hangsúlyozzák, hogy zsidó származású, Lengyelországban pedig a kormányzó PiS egyik képviselője a „világ legveszélyesebb emberének” nevezte az ultrakonzervatív Maryja rádióban. Kaczynski pedig egyenesen arról beszélt, hogy a Soros által támogatott szervezetek „identitás nélküli társadalmakat” akarnak.
A „sorosozás” Magyarország mellett Macedóniában a legerősebb.
Itt Nikola Gruevszki bukott miniszterelnök szerint egyenesen „Soros-talanítani” kellene a társadalmat.
Az Oroszország által erősen támogatott Gruevszki azért bukott meg, mert felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyekből kiderült, hogy kormányhivatalnokok visszaéltek hatalmukkal. Az is kiderült, hogy illegálisan újságírókat és ellenzéki politikusokat hallgattak le, ő maga pedig arra biztatta a választási bizottság tagjait, hogy csaljanak a választáson.
Ezek után az orosz propaganda kezdte el azt terjeszteni, hogy Soros beavatkozott a macedón választásokba – ezt pedig átvette az amerikai szélsőjobboldal, majd persze többek között a magyar kormánymédia is. Még egy szervezetet is létrehoztak Macedóniában, „Stop Operation Soros” néven, természetesen orosz támogatással.
Soros Györgyöt ugyanis Putyinék sem szeretik.
Többek között azért támadják, mert terjeszti a szabadságjogok eszméjét a volt szovjet tagállamokban. Ez egyébként nagyjából egybeesik a republikánusok külpolitikai elképzeléseivel, márciusban hat amerikai szenátor mégis a külügyminisztériumhoz fordult, hogy nézzék meg, a szövetségi kormány milyen Soroshoz köthető szervezeteket támogat.
Fotó: MTI/EPA/Andreas Gebert
És sorra jönnek Amerikában is a furcsa elméletek. Szélsőjobboldali médiumok, mint például Trump egyik kedvence, a Breitbart, azt állítják, hogy Soros fizette a Nők Menetén vagy a Séta a Tudományért felvonuláson résztvevőket. Sőt, a Foreign Policy szerint még az is felmerült, hogy Sorosnak köze van Colin Kaepernick NFL-játékoshoz – ő volt az, aki a feketék elleni rendőri erőszak miatti tiltakozásként letérdelt a himnusz alatt, amellyel tüntetéshullámot indított el.
Soros György még Izraelben is ellenségnek számít bizonyos körökben. Egyrészt azért, mert támogatja az Izraelt rendszeresen kritizáló Human Rights Watchot, valamint palesztin és izraeli, a békéért küzdő szervezeteket is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök viszont, a többi autoriter vezetőhöz hasonlóan, nem szereti a civil szervezeteket.
De egy másik oka is van annak, hogy Netanjahu Sorosnak támadt, méghozzá egy másik amerikai milliárdos, Sheldon Adelson.
Ő Soros György egyik nagy ellenfele Amerikában,
rengeteg pénzzel támogatja a republikánusokat.
És erősen támogatja Netanjahut is, az utóbbi időben viszont voltak jelei annak, hogy elfordul a miniszterelnöktől és a még tőle is jobbra álló Naftali Bennett mellé áll. Netanjahu a Háárec szerint azért is támadhatott Sorosnak, hogy jó pontokat szerezzen Adelsonnál. (Fia pedig egészen szórakoztató módon nyilvánult meg a témában.)
Akár Soros Györgyről is beszélgethettek MTI Fotó: Mohai Balázs
Tehát Soros György abban, hogy pénzét politikai célokra is költi és politikai csoportokat is támogat,
nem különbözik más milliárdosoktól:
Adelson mellett meg lehet említeni a jobboldali Koch-testvéreket, vagy épp Robert Mercert, aki milliókkal támogatta Trump kampányát.
A Soros elleni támadások azonban különböznek az őket érő esetleges bírálatoktól. Mark Fenster, a Floridai Egyetem professzora szerint a Soros-ellenes összeesküvés-elméletek hasonlóak azokhoz, amelyekkel korábban a Rotschildokat vádolták, és amely elméletek mögé az antiszemitizmust próbálták elrejteni. A Breitbart például a nácik által is használt retorikával támadta: világot átszövő polipnak nevezték, ugyanúgy, ahogy a nácik a zsidókat a 30-as, 40-es években.
Közép- és Kelet-Európában még hangsúlyosabb ez a párhuzam. Jacek Kucharczyk lengyel szociológus szerint
Soros György ellen modern boszorkányüldözés folyik,
ráadásul olyan országokban, ahol az antiszemitizmusnak komoly hagyományai vannak. Rafal Pankowski, a Never Again antirasszista szervezet vezetője pedig a Háárecnek azt mondta: az, hogy Sorost egy összeesküvéseket irányító központi figurának ábrázolják, beleillik abba a tendenciába, hogy nő az idegengyűlölet, és egyre több a gyűlöletbeszéd. A már idézett Paul Stubbs is egyetért ezzel, a Soros elleni kampányok őt is az antiszemita összeesküvés-elméletekre emlékeztetik.
A magyarországi Soros-ellenes kampánnyal kapcsolatban az izraeli nagykövet is tiltakozó közleményt adott ki, mondván, az
„nemcsak szomorú emlékeket idéz fel, de gyűlöletet és félelmet szít”.
Netanjahu kormánya azonban visszavonatta a bírálatot.
Soros György egyébként saját bevallása szerint a náci uralom alatt átéltek miatt küzd az átláthatóságért, a szólás- és sajtószabadságért, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. Az pedig, hogy az alapítványai mire költenek pénzt, itt böngészhető.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
