Kezdőlap Címkék Olajipar

Címke: olajipar

Egymilliárd dollárt kér Trump az olajipartól, mit ígért cserébe a  támogatásért?

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki szeretne visszamenni a Fehér Házba, meghívta floridai birtokára az amerikai olajóriások vezetőit, hogy elmondja nekik: mire számíthatnak, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívják majd.

110 milliárd dolláros adókedvezményt ígért Trump cserében azért az egymilliárd dollárért, melyet a kampányához kért. A demokraták azonnali vizsgálatot követelnek, és nem zárják ki azt sem, hogy bíróság elé viszik az ügyet. A londoni Guardian megszerzett egy dokumentumot, amelyikből kiderül, hogy Trump célkeresztjében a Biden adminisztráció elképzelései állnak arról, hogy meg kell szüntetni az adókedvezményeket, amelyeket az olajkutatás címén már régóta élveznek a nagy cégek, melyek vezetőit vendégül látta Trump Mar-a-Lago-i birtokán. Biden adó tervezete 35 milliárd dolláros hazai és 75 milliárd dolláros külföldi bevételtől fosztaná meg az olaj társaságokat.

A Friends of the Earth környezetvédelmi szervezet munkatársa szerint Trump ajánlata az olaj óriásoknak nem más mint biztosítási kötvény: egymilliárd dolláros kiadással megspórolhatnak 110 milliárd dolláros veszteséget.

Ezek az adókedvezmények már évtizedek óta fennállnak, és a Biden kormányzat a zöld átmenetre való hivatkozással szeretné azokat megszüntetni. Trump viszont kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, és 2017-ben jelentős adókedvezményt adott az olaj óriásoknak, melyek őt támogatták a 2016-os választáson.

Az Exxon, a Chevron, a ConocoPhillips és az iparágat képviselő American Petroleum Institute idén is igen intenzíven lobbiznak Washingtonban Biden tervezett lépései ellen annál is inkább, mert lejár néhány régebbi adókedvezmény határideje, és ezért jövőre bárki lesz is az elnök, döntési helyzetbe kerülhet. Biden nagy valószínűséggel nem hosszabbítaná meg az adókedvezményeket, Trump viszont fogadkozik, hogy ő igen.

Fúrják Biden minimális társasági adó tervét is

Yellen pénzügyminiszter meg akarja akadályozni, hogy a nagy cégek adóparadicsomokba mentsék profitjukat, ezért hosszas tárgyalások után elfogadtatta a globális társasági minimum adót, melyet az olaj óriások nem szeretnének megfizetni. Ezért az Exxon azért lobbizik Washingtonban, hogy a bonuszokat 100%-ig le lehessen írni az adóból, és ily módon meg lehetne kerülni a globális minimum adót.

A Chevron és a ConocoPhillips azért küzd, hogy az olajfúrás költségeit továbbra is le lehessen írni az adóból. Ez régi kedvezmény, de az iparágnak 10 milliárd dolláros hasznot hajt.

Biden már beiktatása után megmondta 2021-ben:

“én az előző kormányzatokkal ellentétben nem akarok kedvezményeket adni az olajiparnak.”

Csakhogy az adótörvényekben a washingtoni Kongresszusnak is nagy szava van: a republikánusok döntő többsége az olajipar oldalán áll, de vannak lobbisták a demokraták között is.

Az olajipar vezetői tisztában vannak azzal, hogy váltani kell.

Az óriások a műanyag gyártásban vélik felfedezni a kiutat, de a kisebb cégeknek ez nem jelent megoldást.

Mi lesz a földgázzal? Az energiaválság egyik nagy nyertese az amerikai cseppfolyósított földgáz, melynek legfontosabb exportőre a Venture Global, amely Katarral együtt meghatározó szerepet játszik a világpiacon. A Venture Global főnöke is jelen volt Trump floridai birtokán, de őt nemcsak az adókedvezmények érdekelték hanem az is, hogy Trump a környezetvédőkkel folytatott vitákban a termelők oldalán áll. Ez létfontosságú a cseppfolyósított földgázt előállító óriás számára, mert az energiaválság idején komoly konfliktusba keveredett Louisiana államban, ahol egy LNG terminál építése miatt óriási vízhiány alakult ki a környéken.

Trump új olajstratégiája kiborította a környezetvédőket

0

Az Egyesült Államok elnöke újra engedélyezte a partmenti olajfúrásokat, melyeket elődje, Barack Obama betiltott.

Az Egyesült Államok partvidékének 90 százalékán 2019-től újra lehet olaj és földgáz után kutatni a nagy környezeti kockázat ellenére. Obama elnök betiltotta ezeket a fúrásokat egy nyolc évvel ezelőtti környezeti katasztrófát követően. Most Ryan Zinke energiaügyi miniszter közölte: 47 fúrási engedélyt adnak ki az USA partvidékén öt évre.

A környezetvédők természetesen tiltakoznak, de az elnök többször kijelentette, hogy nemigen hisz a környezetvédők érveinek. Trump szerint a saját olajkészletek kiaknázása elősegíti Amerika szuverenitásának erősödését, hiszen kevésbé függ a külső olajszállításoktól.

Ráadásul vállalta azt, hogy külföldön is árusítja az amerikai olajat és földgázt. Amikor Varsóban járt, akkor biztonságot ígért a NATO keretei között az egykori szocialista államoknak az orosz fenyegetés ellen. Másrészt pedig felhívta a figyelmet az amerikai cseppfolyósított földgázra, mellyel ezek az államok csökkenthetik a függőségüket az orosz földgáztól. Az olaj és a földgáz még mindig stratégiai árucikk, mellyel Trump megpróbálja befolyásolni a világpolitikát is.

Súlyos vádak merültek fel az olajipari óriás ellen

0

Bűnügyi nyomozást követel az Amnesty International a Shell ellen arra hivatkozva, hogy az olajvállalat tettestárs volt az emberi jogok megsértésében Nigériában az 1990-es években.

A brit-holland gyökerekkel rendelkező nemzetközi cégtől származó több száz dokumentum alapján a Shell partner volt abban, hogy erőszakkal hallgattassák el az olajkitermelés ellen tiltakozókat – írja a Guardian. Az Amnesty International szerint

kínzásokban, gyilkosságokban és nemi erőszakokban volt tettestársa a hadseregnek az olajvállalat,

amely azonban tagadja a vádakat.

A dokumentumok egy részét a Shell egy polgári per kapcsán volt kénytelen nyilvánosságra hozni, és olyan bizonyítékok is vannak benne, amelyek korábban ismeretlenek voltak.

A Guardian olyan szemtanúkról számol be, akik azt állítják, hogy a Shell egy saját, inkognitóban dolgozó rendőrökből álló egységet irányított, amelyet a nigériai biztonsági erők képeztek ki. Ez az után történt, hogy Ken Saro-Wiwa vezetésével (akit 1995-ben kivégeztek) az olajkitermelés ellen, és a helyiek jogaiért küzdő aktivisták elérték, hogy a Shell visszavonuljon az ogonik lakta régióból 1993-ban.

Ennek ellenére a vállalat mégis új vezeték lefektetésébe kezdett a területen, és az ezt követő tiltakozások ellen az állam brutálisan lépett fel: több mint ezer embert megöltek, és több tízezren váltak hajléktalanná, miután

egész falvakat pusztítottak el.

Az Amnesty szerint a Shell bátorította a hadsereget a tüntetők elleni minél határozottabb fellépésre, annak ellenére is, hogy tudták, ez gyilkosságokkal, kínzásokkal és nemi erőszakkal jár együtt. Szerintük vitán felül áll, hogy a jogsértések elkövetésében a nagyvállalat kulcsszerepet játszott, és elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy bűnügyi nyomozást lehessen folytatni a cég ellen.

Ezért arra kérték az érintett országokat, Nagy-Britanniát, Hollandiát és Nigériát, hogy fontolják meg egy esetleges büntetőper indítását a cég ellen (polgári perek már többször indultak a Shell ellen, és ezek meg is állapították a cég felelősségét).

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK