“Azok, akik az európai világhatalom nosztalgiájában élnek vagy azok, akik a nemzeti szuperhatalom álmát dédelgetik, beleragadtak a múltba” – hangsúlyozta Németország kancellárja, aki az Európai Parlament előtt beszélt.
Scholz kancellár az Európai Parlamentben tartott beszédében kijelentette, hogy az ukrajnai háború megmutatta: milyen fontos az együttműködés az Egyesült Államokkal.
“Támogatjuk Ukrajnát mindaddig amíg az szükséges”
– ismételte meg az amerikai álláspontot a német kancellár.
“Ukrajna újjáépítése komoly politikai és pénzügyi támogatást igényel” – tette hozzá Scholz finoman célozva arra, hogy hosszú távon nehéz lesz meggyőzni az európai polgárokat arról: az Európai Uniónak jelentős összegeket kell költenie Ukrajnára már a háború idején, utána pedig még többet hiszen az IMF – Világbank közös számításai szerint legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne a helyreállítás Ukrajnában.
Ki fogja ezt kifizetni?
Ha az Európai Unió magára vállalja az oroszlánrészt, akkor ez csak hitelből megy vagyis Brüsszelnek újra közös kölcsönt kellene felvállalnia, és ettől nagyon is ódzkodnak Berlinben. Ha viszont mégiscsak megtörténik, akkor
újabb lépés lenne előre az Európai Egyesült Államok felé.
Kínáról Scholz kancellár annyit mondott, hogy egyetért Ursula von der Leyen asszonnyal, aki Pekingben kijelentette, hogy az Európai Unió nem válni akar Kínától mint az USA – decoupling – hanem újra akarja értékelni a kapcsolatban rejlő kockázatokat – derisking.
A németek közös kormányülést terveznek a kínaiakkal Berlinben, mert a gazdasági együttműködést mindennél fontosabbnak tartják. Kína nemcsak Németországnak, de az egész Európai Uniónak a legfontosabb gazdasági partnere. Ezért beszélt a német kancellár multipoláris világról miközben az Egyesült Államok szerint továbbra is csak egyetlenegy világhatalom van.
Döntéshozatal Brüsszelben
A multipoláris világban gyors döntésekre van szükség, ezért
Scholz kancellár azt javasolja, hogy szüntessék meg a 100%-os konszenzus követelményét, és térjenek át a többségi határozathozatalra.
Az utóbbi időben különösen Orbán Viktor vétózott gyakran vagy legalábbis ezzel fenyegetett, és ily módon hátráltatta a gyors döntéseket. Nemcsak Scholz kancellár véli úgy, hogy ennek véget kell vetni, ha a tagállamok azt akarják, hogy az Európai Unió szavát komolyan vegyék a világban. Pekingben ugyanis az történt például, hogy az Európai Unió véleményét tolmácsolta Ursula von der Leyen, miközben a vele egy időben ott tárgyaló Emmanuel Macron francia elnök elé leterítették a vörös szőnyeget. A francia elnök épp pekingi látogatását használta ki arra, hogy tudassa a világgal: Európa nem az USA vazallusa!
Macron önálló európai pólusról álmodik, de a tagállamok többsége nem támogatja ezt. A kelet-európai tagállamok élükön Lengyelországgal szívesen vállalják a vazallus szerepet az USA-val szemben hiszen tudják: az orosz fenyegetéssel szemben csakis az Egyesült Államok képes megvédeni őket. Macron viszont nem hisz sem az orosz sem pedig a kínai fenyegetésben: továbbra is rendszeresen beszél telefonon Putyinnal, a kínai kapcsolatokat pedig javítani akarja – az USA kifejezett óhaja ellenére.
A kínai kapcsolatokat illetően Scholz kancellár véleménye hasonló, de ő ezt nem képviselheti olyan nyíltan mint Macron, mert koalíciós partnere a zöldeknek, akik az amerikai álláspontot képviselik Kínával kapcsolatban.
Olaf Scholz beszéde az Európai Parlamentben azt tükrözte, hogy a szociáldemokrata kancellár hiába van tisztában azzal, hogy a világ immár multipoláris lett, ha koalíciós szövetségesei nem értenek egyet ezzel.
Németország támogatása híján Macron sem tudja megvalósítani elképzeléseit, ezért az önálló európai pólusból aligha lesz valami. Így viszont a hidegháborús amerikai diplomáciának nincs ellensúlya Európában hacsak a realitásokat nem tekintjük annak hiszen a nyugati világ mindent egy lapra tesz fel Ukrajnában: az ukránok győzelmére és az oroszok vereségére.
Komoly katonai szakértők közül ennek realitásában senki sem hisz, de Washington kitart emellett hiszen ezen alapul vezető szerepe a nyugati világban.
