Néhány napja kapta a szerkesztőség az alábbi felhívást. Tulajdonképpen a tartalma egyszerűen butaságot állít, amit túlzás nélkül nevezhetnék akár hülyeségnek is.
„Cégünk a Kosher Energy Drink Zrt. már hetekkel ezelőtt jelezte a sajtónak, hogy közzéteszi és felhívja a zsidóság figyelmét arra, hogy termékünk bojkott alatt áll, az 1930-as német ,,ne vásárolj zsidótól,, mintájára.
Antiszemita cégek szégyen és ellen bojkott listája: Müller , MOL , dm , LUKOIL , ÖMV , ROSSMANN , Auchan , TESCO , SPAR , Del Fabro , Sauber F1 Team , FORBES , index.hu , 444.hu , Portfolio.hu…”
Történt ugyanis, hogy a cég energia italát nem fogadta be egyetlen nagyobb kereskedelmi lánc sem, de amennyire én a kisebb üzletek polcain kutakodni szoktam kijelenthető a kisebb láncok, üzletek sem.
Fogalmam sincsen milyen lehet a szóban forgó ital, oltja e szomjam, vagy legalább néhány pillanatra doppingol e, az viszont biztos
irtózatosan rossz szakembernek kellett lennie annak a marketingesnek, aki a világ lakosságának „Kosher” energy drink néven forgalomba enged egy üdítőt.
Nem a márkanév jelentésével van baj, hanem, hogy marketinges szempontból kifejezetten hátrányos a kereskedelemben a vásárlók egy viszonylag szűk rétege számára esetlegesen vonzó névválasztással piacra engedni terméküket. Ellenkezőleg a márkanév (brand) akkor jó ha minél szélesebb körben tud vonzóvá válni.
Ha viszont csak a ortodox zsidósághoz akarták eljuttatni e feltehetően emberi fogyasztásra alkalmas nedűt, akkor nem lenne szabad a márkanévvel (Kosher) és a terméknévvel (Moses) megcsúfolni sokak hitét.
Megjegyezném, hogy nem tudom mit szólnak a vallásukat gyakorlók, vagy éppenséggel csupán kellő empátiával rendelkező emberek ahhoz, hogy Mózes nevével terméket reklámoznak?
Még akkor is megrökönyödést válthat ki, ha igaz, hogy az eladások utáni bevétel tíz százalékát a zsidó közösség javára fordítják!
Ez idáig szokásos morgolódásaim egyike lehetne csupán, sőt mondhatom, a fentiek miatt az egész szót sem érdemelne és még az is lehet, hogy nincsen igazam! Csakhogy van még néhány mondat:
„Antiszemita cégek szégyenlistája! A meg nem jelentetés is gyűlöletkeltő! Ezért meghirdetjük az ellen bojkottunkat, ami felhívás a zsidóság és a toleráns társadalom(!!!) számára, hogy ,,antiszemita cégektől ne vásárolj „Aki elítéli az antiszemitizmust az a közzétett cégektől, NEM vásárol, NEM vesz szolgáltatást, és NEM olvassa őket”.”
Rögtön bevillant néhány jelenet kisgyerek koromból. Berta nagynénikémtől hallottam mindig, hogy a gójok így meg úgy, amit ugyan nem tudtam mit jelent de, mindig pejoratív volt a hangsúly amit viszont érzékeltem. Mivel nénikém hol gójoknak, hol náciknak hívta a vele egy házban lakó családokat, így bennem összemosódott a két szó, lassanként azonos fogalmat alkotott.
Az emlékkép második jelenete az volt amikor megtudtam, hogy én zsidó vagyok, jelentsen ez bármit is. Ezt
Kovács Andris mondta nekem, aki a szüleitől tudta, hogy pár év és a „maradékot” is kiírtják.
Andris sajnálkozva nézett rám, mert hát én mindig lepasszoltam neki a labdát, s ő rúgta a gólokat, nem úgy mint „Zűrzavar” – akinek kimondhatatlan neve talán ehhez a nem éppen felemelő szóhoz esett legközelebb -, ő persze egyedül vitte a Bazilika oldalában a makadámon felállított kiskapuig.
Hazaérve kérdésekkel bombáztam Nagyit. A Berta is ott ült kissé félrehúzódva, közelebb a jó meleg szeneskályhához. Mi az a zsidó, ki az a zsidó, mikor írtanak ki minket, ja és miért? Kikerekedett szemmel hallgattam, hogy az isten minket zsidónak teremtett, és habár sokszor írtottak minket, legutóbb például a nácik, de most nem fognak, s hogy nyomatékot adjon a dolognak hozzátette: „jó órában legyen mondva”. Persze Berta rögvest replikázott, „honnan tudod ezt Tercsi (nagyanyám) a szomszédban az a „náci gój” minden pillantásával elküldene a többiek után.” Na, innen kezdve végképpen nem értettem semmit a világból. Ki az az isten, kik a zsidók, a gójokról és nácikról már volt némi fogalmam, ők azok akik a Nagymező 14-ben Bertát meg akarják gyilkolni és nemsokára biztosan a 26-hoz érnek ahol mi lakunk és akkor én is sorra kerülök. Már olvasni tudó emberkeként leemeltem anyám könyvespolcáról a Révait és keresni kezdtem a gój szót. Buta ember lehetett ez a Révai, mert ilyen címszó nem volt. A magyarázatot a gaj címszó alatt találtam meg: A “gaj” (írásváltozatai: goj, gój) jiddis jövevényszó, melynek jelentése: nem zsidó.
Aha, értem – gondoltam – aki nem zsidó az gój és elvetemült gazember, gyilkos briganti, mert hát hogy képtelen volt zsidónak születni.
Ez jutott nekem eszembe amikor a közlemény „A meg nem jelentetés is gyűlöletkeltő!” mondatát olvastam.
Tudom, hogy szerte a világban nagy élelmiszerboltokban külön polcokon árulnak kizárólag kosher termékeket, ha jól emlékszem nálunk is van ilyen élelmiszerlánc. Ez a tény aztán – kedves Kosher Energy Drink Zrt. – nagyon is valószínűsíti, hogy
nem az üdítő eredetével, hanem kóserságával
lehet baj!