Október 14-e van, szombat, Helén napja, nézzük, miről írnak a mai lapok.
Halottakkal is konzultálna a kormány
A Magyar Nemzet arról ír, hogy nem létező nevekre is küldenek nemzeti konzultációs levelet. Egy zuglói például arról panaszkodott nekik, hogy
Kun Bélának címezve is érkezett elsőbbségi levél a Soros-tervről, de kapott egy 1977-ben, nyolcévesen meghalt fiú is.
A kormány nem ismeri el a hibát, Kovács Zoltán kormányszóvivő annyit mondott: nyilvánvaló, hogy még a hetvenes években elkövetett adminisztratív hibát mosott partra a víz.
Az oktatáson múlik az autóipar jövője
Leépülőben a hazai szakoktatás, miközben a világgazdaság gyorsuló iramban halad az automatizálás, az informatikai alkalmazások felé a járműgyártásban is – írja a Népszava. Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület főtitkára azt mondta: a kis- és közepes vállalkozásoknak az automatizálás és az informatika terén még nagyon sok a tennivalójuk. Ehhez pedig magasan képzett, innovatív munkaerőre van szükség.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a lapnak
érthetetlennek nevezte a közismereti tárgyak visszaszorítását a szakképzésben.
Szerinte alulképzett emberekkel nem lehet számítógép vezérelte berendezésekkel dolgozni sem az autóiparban, sem a feldolgozóipar más területein.
Megingott Orbán bizalma
Nevető harmadikként futott be Vashegyi György karmester a két esélyesnek tartott jelölt, Marton Éva operaénekes és Jankovics Marcell rajzfilmrendező előtt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) keddi tisztújító közgyűlésén – írja a hvg.hu. Csak a szavazás előtt derült ki, hogy Jankovics visszalép,
pedig ő tűnt esélyesnek.
A lap szerint Jankovics többször bírálta az MMA működését, de forrásaik szerint megrendült benne Orbán bizalma. Marton Éva pedig csak 36 szavazatot kapott a 226-ból, még az utolsó pillanatban jelölt Rátóti Zoltánra is többen szavaztak.
Vashegyi György a lapnak azt mondta: szerinte az MMA jó úton halad, és a szakmai működésre helyezné a hangsúlyt.
Évi 40 milliárd forintot költenek vitaminokra a magyarok
A Magyar Idők azt írja, hogy a Magyarországi Étrendkiegészítő-gyártók és -forgalmazók Egyesületének elnöke szerint évente tíz százalékkal nő a piac, ami jellemzően nem az árak emelkedésének, hanem a fogyasztás tényleges bővülésének tudható be.
A legtöbben multivitaminokat, C-vitamin-készítményeket, magnézium- és kalciumtartalmú szereket, illetve ízületi porcregeneráló termékeket vásárolnak. A 40 milliárdban nincsenek benne az interneten kapható, sokszor bizonytalan eredetű és hatású szerek, amelyek forgalma elérheti, de akár meg is haladhatja a legális értékesítés összegét.
Szégyellnie kellene magát a magyar kormánynak a menekültek kezelése miatt, nem pedig büszkének lenni – ezt mondta az Amnesty International főtitkára, Salil Shetty. A FüHü-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultációt a választási kampány részének tartja, a civiltörvény nincs összhangban a nemzetközi joggal, a démonizálás politikája miatt pedig az emberi jogok szabadesésbe kezdenek. Salil Shettyt arról is megkérdeztük, hogy valóban Soros-ügynök-e.
Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára
Az Amnesty International is előkerült az úgynevezett nemzeti konzultációban. Mit gondol erről?
Ez az úgynevezett nemzeti konzultáció olyan, mintha a kormány választási kampányának része lenne.
Nem tényeken alapul, hanem fikción.
Az Amnesty Internationalt azért említik benne, mert ez is része a kormány kampányának, hogy ellehetetlenítsen minden független hangot, kritikát, minden ellenőrző mechanizmust.
A konzultációban az Amnesty úgy szerepel, mint akik többször követelték Ahmed H. szabadon bocsátását. A férfit a röszkei zavargás után azzal vádolták, hogy megafonba beszélt és „szilárd tárgyakat” dobott a rendőrök felé. Ezért terrorcselekménnyel vádolták, amit az Amnesty „megalapozatlannak és abszurdnak” tart. A szíriai férfit első fokon 10 évre ítélték, másodfokon viszont megalapozatlannak találták az ítéletet és új eljárást rendeltek el.
Ahmed pere kezdettől fogva nem volt tisztességes, mert már a befejezése előtt a kormány drága kampánnyal akarta bizonyítani, hogy terrorista. Már akkor, amikor még tartott a per. Ez durva megsértése minden nemzetközi szabálynak. És, ahogy tudja, ezt el is utasította a bíróság. A megismételt eljárás október végén kezdődik. Ebben a kontextusban került elő az Amnesty. Nem vesszük ezt komolyan. Hálás vagyok nekik, hogy ekkora publicitást biztosítanak az Amnestynek.
A kormány azt mondja, hogy az Amnesty International a Soros György-féle „álcivil szervezetek” közé tartozik, amelyek a Soros-tervet akarják végrehajtani, a képviselőik pedig az ő ügynökei. Ön Soros-ügynök?
(nevet) Nem vagyok biztos benne, hogy mi az a Soros-terv, vagy mi az, hogy Soros-ügynök. Az Amnestyvel kapcsolatban az a jó, hogy mi olyan hétköznapi emberek globális mozgalma vagyunk, akik mindenhol kiállnak az emberi jogokért. Bevételünk több mint 95 százaléka a tagjainktól jön. Több mint 7 millió tagunk és aktivistánk van a világon, akik kis adományokkal segítenek minket.
Kapunk némi pénzt alapítványoktól is, köztük a Nyílt Társadalom Alapítványtól, de ez csak töredéke a bevételünknek, nincs igazán jelentősége.
Mit gondol általánosságban a civil szervezetek elleni kampányról?
Több lépésből állt a kampány. Orbán miniszterelnök már 2014-től különböző módokon támadja a civileket. 2014-ben ott voltak azok a szervezetek, amelyek a Norvég Alaptól kaptak pénzt. Akkor őket támadták, vizsgálták. Amikor a bíróságra kerültek ezek az ügyek, mindről bebizonyosodott, hogy hamis.
Aztán meghozták a törvényt a civil szervezetekről, amelyet az orosz külföldiügynök-törvényről mintáztak. Persze, hogy nem értünk vele egyet, mert ellentmond a magánélethez való jognak, az egyesülési szabadságnak. Megbélyegez szervezeteket. Megtagadjuk a betartását, 22 másik civil szervezettel együtt panaszt tettünk az Alkotmánybíróságnál.
A törvény nincs összhangban a nemzetközi joggal. Ellentmond minden alapelvnek, amelyért az Amnesty harcol.
Ezért országosan és nemzetközi szinten is küzdünk ellene.
A legutóbbi éves jelentésükben azt írták, hogy a magyarországi helyzet a leginkább csalódást keltők közé tartozik. Miért gondolják így?
Ha az 1990-es éveket nézzük, az első évtizedet a vasfüggöny lebontása után, akár egészen mintegy 10 évvel ezelőttig, nagy volt az optimizmus Magyarországot illetően. A magyar fiatalok kitűntek a világ minden részén, rengeteg volt a sikertörténet.
Amit viszont a legutóbbi Orbán-korszakban látunk, az a támadás az igazságszolgáltatás, a média, a civil társadalom ellen. A legrosszabb megnyilvánulása ennek természetesen a muszlimok és migránsok elleni támadás volt.
Ez nem csak csalódást keltő, hanem szégyenletes is. Egy országnak, amelyik nem tiszteli a világ legsérülékenyebb embereinek a jogait, szégyellnie kellene magát. Pontosabban, nem is az országnak, mert meg kell különböztetnem a magyar embereket a rezsimtől, amelyik ezt a képet közvetíti Magyarországról.
Ahelyett, hogy szégyellnék magukat azért, amit tesznek, azt mondják, milyen büszkék,
hogy távol tartják a menekülteket. A magyar kormánynak minimum bocsánatot kellene kérnie, amiért nem tiszteli a legsebezhetőbb emberek jogait és az irántuk való kötelességet.
A jelentés 2016-ról szólt, azóta már eltelt néhány hónap. Hogy változott a helyzet? Jobb lett vagy rosszabb?
Mindent egybevetve, a civilek elleni támadásokat, azt, ahogy a menekültekkel bánnak, a támadásokat a szólásszabadság és mindenféle kritika ellen, azt mondanám, hogy rosszabb lett.
Ha a menekülteket nézzük, nos, alig jönnek már menekültek. Így aztán nincs ki ellen eljárást indítaniuk… De az emberek azokban a konténertáborokban szenvednek. Elhanyagolható azok száma, akiknek a menedékkérelmét feldolgozták, 2500 emberről beszélünk az első hat hónapban. Nincs kit visszaküldeni, mert nem engednek be senkit. Ez biztosan nem jobb azoknak, akik menedékjogot akarnak kérni.
Említette a szólásszabadságot: mit gondol a sajtószabadság helyzetéről Magyarországon?
Amennyire tudom, az olyan sajtótermékeknek, amelyek próbálnak független hangon szólni, és amelyek kritikusak a kormánnyal, alig van mozgásterük. És a kormány mindent meg is tesz, hogy ne lehessen hallani a kritikus hangokat.
Ez nem különbözik a civilek helyzetétől.
Mindenkit, aki kritikus a kormánnyal, és ellenőrizné a tevékenységét, valahogy elhallgattatják.
A világban terjed a populizmus, miért tartja ezt problémának?
Általánosságban nézve ez abból a szempontból probléma, ahogy a társadalmak fejlődnek, működnek, probléma a demokráciák jövőjére nézve. Az Amnestynek viszont az emberi jogokra gyakorolt következmények miatt probléma.
Persze, beszélhetünk Dutertéről meg Erdoganról, de az tény, hogy Magyarország egy nyugat-európai ország. Európa szívében van. Nem lehet a Fülöp-szigetekhez vagy Oroszországhoz hasonlítani.
Populizmus helyett mi egyébként a démonizálás politikája kifejezést használjuk, amikor valaki emberek egy csoportját, például a menekülteket vagy a romákat bűnbaknak kiáltja ki, támadást indít ellenük, hogy elterelje a figyelmet arról, amit tenni kellene az országban, és szájkosarat tesz mindenkire, aki nem ért egyet vele.
A démonizálás politikájának az a következménye, hogy az emberi jogok szabadesésbe kezdenek.
Beszéljünk akár az egyesülési szabadságról vagy a szólásszabadságról, ezeket mind fenyegetik vagy támadják.
A Fidesz-frakció arra kéri a kormányt, hogy a lehető leggyorsabban indítsa el a betelepítési kvótával és a „Soros-tervvel” összefüggő nemzeti konzultációt – mondta Kósa Lajos kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Eddig a hír, amely mellett nem lehet elmenni szó nélkül.
Nem tűr halasztást az ügy, ezt mindig is sejtettük. Soros mocskos mancsa már mindenhová betette a lábát, nincs időnk teszetoszázni. Ez az ember minden kilométernél ott van. Sőt, elképzelhető, hogy a spájzokban is várható a felbukkanása.
Nem várhat tovább a kormány, ezt vette észre jó érzékkel a Fidesz frakció.
Ha nem így lenne, akkor nem arra kérnék a kormányt, hogy minél hamarabb indítsa el a nemzeti konzultációt!
Ha nem érzékelnék a valós veszélyt, akkor azt kérnék a kormánytól, hogy
hozza rendbe az egészségügyet.
Csökkentse a kórházi fertőzések számát, és tegyen meg mindent, hogy a betegek jobb ellátást kapjanak a kórházakban.
Esetleg azt is kérhetné a Fidesz frakció a kormánytól, hogy
tegyen valamit az oktatás korszerűsítéséért.
Hogy versenyképes legyen a képzés, és a gyerek szívesen járjanak iskolába. És a szüleik is szívesen engedjék el őket oda, mert tudják, hogy ott jó dolgokat tanulnak. Csupa olyat, aminek az életben is hasznát veszik.
Sok minden eszébe juthatott volna a Fidesz-frakciónak, de ők a nemzeti konzultáció megsürgetését tartják a legfontosabbnak. Ami azt illeti, van igazságuk. Soros György már 87 éves, mi lesz, ha ne adj isten, történik vele valami? Mi értelme lesz akkor a nemzeti konzultációnak?
P.s. Soros Györgynek és persze minden más 87 évesnek, jó egészséget és eredményekben gazdag, hosszú életet kívánunk.
A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre
és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.
Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint
Orbán a saját démonaival küzd.
Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”
Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:
„A KORMÁNYZÁSHOZ KOMOLYABB ESZKÖZÖK KELLENEK, MINT SZEMÖLDÖKCSIPESZ”.
Kedd
Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket
Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.
ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.
Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére. Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.
Börtönbe vonult Császy Zsolt
Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.
Szerda
Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek
Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.
MTI/EPA/Mario Guzman
A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.
A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,
ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.
Csütörtök
Októberben jön a konzultáció a „Soros-tervről”
Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy
MAGYARORSZÁG NE LEGYEN BEVÁNDORLÓORSZÁG
– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.
Péntek
A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért
Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.
Orbán a rádióban MTI Fotó: Illyés Tibor
Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.
A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte
MAGYAR NÉZŐPONTBÓL AZ A LEGJOBB, HA ANGELA MERKEL JELENLEGI KANCELLÁR NYERI A KÖZELGŐ NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁST.
Szombat
Aláírás az Agorában
Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.
Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)
A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.
Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy
a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.
Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.
Vasárnap
Merkel vagy Merkel
És a hét legvégén a legfontosabb esemény: a németországi választások. Minden jel arra utal, hogy az urnák bezárása után, 18 órakor kiderül: ismét Angela Merkel kereszténydemokratái nyernek. A kérdés: kivel fognak koalícióra lépni.
Várhatóan hét kérdést tesz fel a kormány a bevándorlásról és a kötelező kvótáról az október elején induló nemzeti konzultáció során. A bevándorlók betelepítése, a határzár és a menekülteknek juttatandó állami támogatás is a témák között szerepel.
Erről Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A kérdőíveket postai úton is el lehet küldeni, de az interneten is ki lehet majd tölteni – hangzott el.
Az MTI foglalkozott az interjúval, amelyből kiemelte, hogy Dömötör egymillió bevándorlóról beszélt, ezt azzal indokolva, hogy
„Soros György üzletember 2015 szeptemberében tette közzé a tervét, amelyben javaslatot tett évi egymillió menekült befogadására,
és 2016-ra már elkészült egy uniós javaslat, amely a menekültek felső határ nélküli elosztásról szól, illetve arról, hogy milyen szankciókkal sújtják azokat az országokat, amelyek nem hajlandóak ebben részt venni”.
Soros azért mást mondott
Forrás: Flickr / Heinrich Böll Stiftung
Mint azonban a FüHü korábban megírta az egyik legelismertebb külpolitikai magazinban, a Foreign Policyban tavaly július 19-én megjelent cikkében (Ez Európa utolsó esélye, hogy rendbehozza menekültpolitikáját), Soros arról írt, hogy az átfogó megoldásnak része kellene, hogy legyen 300 ezer menekült letelepítése a háború sújtotta Közel-Keletről. Ez a szám szerinte elegendő lenne, hogy meggyőzze a menedékkérőket, nem érdemes életük kockáztatásával átkelni a Földközi-tengeren, hogy illegálisan jussanak be Európába. Főleg akkor, ha kimondanák: aki illegálisan érkezik, az nem kaphat menedékjogot.
Soros hétpontos tervet is ismertetett, amiben szintén nem volt szó egymillió menekült befogadásáról, miként kényszerítésről sem, sőt, mint írta:
az EU senkit nem kényszeríthet arra, hogy részt vegyen ebben a programban – se a menekülteket, de a tagországokat sem.
Arról írt még Soros, hogy az EU-nak vissza kell nyernie az ellenőrzést a határain, közös európai határvédelmi mechanizmusokat klóellene létrehozni.
Financial Times: a tét, hogy a Fidesz sorozatban harmadszor is felhatalmazást kapjon az ország kormányzására.
Magyarország jobboldali kormánya „nemzeti konzultációt” indít Soros György állítólagos tervével kapcsolatban, amelynek alapján elárasztanák Európát bevándorlókkal. Ez biztos jele annak, hogy a magyar származású dúsgazdag, filantróp üzletember a Fidesz célpontja lesz a tavaszi választásokon, amelynek tétje, hogy a párt sorozatban harmadszor is felhatalmazást kap-e az ország kormányzására – írja budapesti helyzetjelentésében a Financial Times (FT).
Kormányzati források megerősítették az üzleti lapnak, hogy
megvan a pénz a nyolcmillió választópolgárnak küldendő levélre.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint létezik egy „Soros-terv”, amelynek alapján Magyarországot és a többi európai országot rákényszerítenék arra, hogy bevándorlókat fogadjanak be. Egy akciótervről van szó, amelynek alapján a migrációtól mentes kelet-közép-európai országokat átformálnák bevándorlóországokká.
Az új kampány Soros ellen azt mutatja, hogy Orbán elszántan visszautasítja a kormányát érő külföldi bírálatokat. Nem törődik vele, hogy a bevándorlás, a civilek zaklatása és a jog uralmának csorbítása ügyében erősödik a feszültség Magyarország és Brüsszel között.
Orbán – az egyik Soros-program korábbi ösztöndíjasa – fokozza támadásait Sorossal és az uniós tisztviselőkkel szemben,
akiket egyfajta bűnrészesnek állít be az üzletember tervének végrehajtásában – írja a továbbiakban a Financial Times.
Az elmélet, amelyet a Fidesz vezetőitől hallani, úgy szól, hogy Soros rá akarja venni Európa vezetőit évi egymillió bevándorló befogadására. Ezzel pótolnák a munkaerőpiacon a társadalom elöregedése miatt keletkező hiányt, továbbá megerősítenék a baloldali politikai erők szavazóbázisát.
A magyar kormányfő szerint
az uniós tisztviselők azért hajtják végre ezt a tervet, mert Soros tenyeréből esznek.
A Financial Timesnak visszautasította ezeket a vádakat Goran Buldioski, Soros Open Society Initiative for Europe alapítványának vezetője. Szerinte a migráció jelentette kihívásnak semmi köze az üzletemberhez, illetve az általa alapított vagy támogatott szervezetekhez. A tervezett nemzeti konzultáció csupán arra való, hogy elterelje a figyelmet az Orbán kormányzásának gyengeségeiről.
Az FT emlékeztet arra is, hogy bár a mostani kérdőív még nem készült el, a szakértők a korábbiak kérdéseit tendenciózusnak, irányítottnak tartották, amelyek az információszerzés helyett a közvélemény manipulálását szolgálták. A hivatalos budapesti álláspont szerint a konzultációk legitim, demokratikus eszközök arra, hogy a kormány a segítségükkel a közhangulat szondázása alapján finomhangolja a politikáját.
Elemzők szerint az Orbán-kormány, amelynek nem kell tartania a széttagolt ellenzéktől,
Sorossal elővarázsolt a bűvészkalapból egy erős fantom ellenséget,
amely ellen harcolva felsorakoztathatja maga mögé támogatóit, akik választási részvételére szüksége van a kormányzás folytatásához.
A Fidesz két legyet akar ütni egy csapással
– mondta Zgut Edit, a Political Capital elemzője az Financial Timesnak. Be akarja csatornázni az ultrakonzervatív választók frusztrált ellenszenvét az EU-val szemben, illetve azt akarja sugallni, hogy a Nyugat valójában azért kifogásolja, hogy az Orbán-kormány gyengíti a jog uralmát Magyarországon, mert a bevándorlás ügyében ellenáll az EU-s elvárásoknak.
Budapest azt állítja, hogy a Soros-terv részletei olvashatók a befektető-üzletember tavaly szeptemberben a projectsyndicate.org-on megjelent véleménycikkében. A magyar civil szervezetek és az Európai Bizottság az ebben szereplő célokat követik.
A cikkben Soros amellett érvelt, hogy az EU-nak külső határai megerősítésével vissza kellene szorítania az illegális migrációt, miközben vállalnia kellene, hogy évente befogad 300 ezer bevándorlót. (Ez az ötszázmilliós uniós népesség kevesebb mint egytized százaléka.)
Soros emellett arra biztatta az Európai Unió tagállamait, hogy dolgozzanak ki közös bevándorlási politikát,
ugyanakkor ellenzi az érkezők kötelező kvóták alapján történő szétosztását az uniós országok között, ami a Brüsszel és Budapest közti jogi vita tárgya.
Az EU nem kényszerítheti a tagállamokat, hogy befogadjanak olyanokat, akiket nem akarnak, illetve a bevándorlókat, hogy olyan országba menjenek, ahova nem akarnak – érvelt a magyar származású üzletember és idézi a Financial Times.
Közleményben reagált az MSZP miniszterelnökjelöltje a Fidesz legújabb nemzeti konzultációs ötletére.
Botka László szerint a Fidesz ismét több milliárd forintot fog kifizetni a fideszes haveroknak egy újabb álkonzultáció keretében. Az MSZP ezért felszólítja a kormányt, hogy
az adófizetők pénzéből fizetett kérdőívre valódi, a magyar emberek problémáit érintő kérdéseket tegyen fel!
A további félelemkeltés és összeesküvés elméletek gyártása helyett inkább hazánk valódi gondjaival kellene végre foglalkozniuk. Ha valódi konzultációt akarnak, akkor a következő kérdéseket tegyék fel:
Vannak, akik szerint a magyar egészségügy világszínvonalú, nincsenek patkányok a kórházakban, nincsenek várólisták, nem hiányoznak életmentő felszerelések a kórházakból és nincs orvoshiány, ezért az egészségügy helyett inkább stadionokra költenek százmilliárdokat. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?
Egyetért-e Ön azzal, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, annak érdekében, hogy bizonyos csoportok ne lophassák el az uniós fejlesztési pénzeket?
Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország legnagyobb problémája nem a bevándorlás, hanem az, hogy
eddig 600 ezer magyar vándorolt ki hazánkból
és további 1,3 millió tervezi elhagyni az országot?
Felszólítjuk a kormányt, hogy ezeket a kérdéseket is tegye fel a nemzeti konzultáció keretében a magyar embereknek.
Nem érhette váratlanul a velencei kihelyezett frakcióülésen a jelenlévőket Orbán Viktor bejelentése, vagy ha igen, akkor nagyon jól működik a konspirációs rendszer a Fideszben. Orbán ott arról beszélt, zárt körben persze, hogy ismét meg kell kérdezni az embereket, ezúttal arról, hogy mi a véleményük a Soros-tervről.
Ez ugye egyet jelent azzal, hogy újra nemzeti konzultáció lesz, valami olyasmiről, amiről valójában senki sem tud, sőt feltehetően nem is létezik.
A Független Hírügynökség szakmai körökből úgy értesült, hogy a kormány – a Fidesz felkérése alapján – „hajlandóságot mutat egy ilyen akcióra, amelyet persze különböző kampányfogások kísérnek majd. A kormányzat, természetesen az ilyen akciókat nem kampányként értelmezi, vagy inkább értelmezteti, hanem tájékoztatásként. Ez lehet a magyarázat annak, hogy az előzetes tervek szerint már szeptember 15-én elindult volna egy nagy projekt; a szokásos felületeken, újság, óriásplakát, televízió, online kiadványok, aminek tartalmáról maguk az érintett ügynökségek sem tudtak pontosat mondani.
Arról már a velencei Orbán-beszéd előtt kapott értesülést hírportálunk, hogy komoly akciót tervez a kormány, de hogy pontosan mit, azt titok övezi. A titok még most is áll, de az újabb információnk szerint
a kampány, a nyilvános megjelenés tolódik, és csak október 1-én indul el.
Tekintettel a választások közeledtére, és arra, hogy a Fidesz a menekült-ügyet állítja a kommunikációja központjába, erősen feltételezhető, hogy ez a felület-megrendelés tartalmilag már ezt a célt szolgálja. És az is valószínűsíthető, hogy erre újabb milliárdokat szánnak majd. Az előző nemzeti konzultáció költségei ma sem ismertek, a mi értesüléseink szerint az alapkampány került kétmilliárd forintba, majd újabb milliárd körül lehetett a konzultáció lezárásának levezetése. Hiába született meg a plakáttörvény, a maga csalárd módján, a kormányzat pontosan tudja, milyen módon lehet azt a saját maga szempontjából előnyösen kihasználni.
Próbáltunk információkat szerezni arról is, hogy milyen kreatív tartalom várható ebben az újabb nemzeti konzultációban, forrásaink azonban erről vagy nem tudtak, vagy nem akartak beszámolni. Így csak feltételezéseink lehetnek arról, hogy mit és hogyan akar „megzenésíteni” a Fidesz. Orbán ugye arról beszélt, hogy meg kell ismerni az emberek véleményét a Soros-tervről, így abból kell kiindulnunk, hogy
olyan tájékoztatást terveznek, amelyben a menekültek kötelező betelepítéséről, az itthoni civil, beépített ügynökökről, Brüsszel, szuverenitásunkat támadó intézkedéseiről lesz szó.
Természetesen oly módon, hogy ezek mögött mindannyiszor Soros György és az ő pénze áll.
Ne feledjük, hogy Orbán szerint ez a Soros-terv akkor akadályozható meg, ha ismét ők nyerik meg a választásokat. Ennek érdekében most ismét kormányzati pénzeket fognak használni; és ez a néhány milliárd, ne feledjük, még csak a kezdet.
Mindenesetre újra fel van adva a lecke az ellenzéknek: hogyan lehet szembe menni egy nemlétező tervvel, kiváltképp akkor, ha annak fő üzenete, hogy ők is egy összehangolt Soros-féle elképzelés részei, őket is maga Soros mozgatja.
Juhász Péter, az Együtt elnöke szerint a nemzeti konzultációval a Kubatov-listát frissítené a Fidesz.
Velencén a Fidesz háromnapos frakcióülésén Orbán Viktor azt mondta, hogy
ma nincs fontosabb számára, mint „a Soros-terv elleni küzdelem”,
ezért nemzeti konzultációt indítanak róla.
A Fidesz-kormány azért indítja egyik konzultációt a másik után, hogy a választások előtt ezekkel az adatgyűjtő ívekkel frissítsék, bővítsék a Kubatov-listát – írja közleményében Juhász Péter.
A nemzeti konzultáció pénzkidobás, kizárólag hamis propaganda célokat szolgál,
a Fidesz-kormány közpénzből hazudik a magyar polgároknak és manipulálja őket.
A Fidesz-KDNP-nek azonnal abba kell hagynia a Kubatov-lista bővítését, nem indíthat több pazarló hazugságkonzultációt! Orbán Viktor ennek árát, körülbelül egymilliárd forintot az egészségügyi rendszer rendbetételére fordítsa!
Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint nem a miniszterelnöki kabinetiroda a felelős azért, hogy a nemzeti konzultáción online válaszolók adatai az orosz Yandex céghez kerülhettek. Péterfalvi Attila szerint a konzultációs honlapot alvállalkozóként fejlesztő cégnél hibáztak, amikor csak az adatgyűjtő mérőkódot kapcsolták ki, de a Yandex azt közölte a hatósággal, hogy a tiltás miatt szerverükre nem érkeztek meg a személyes adatok.
Április elején derült ki, hogy a legutóbbi nemzeti konzultáció kérdőíves internetes oldalán megtalálható az orosz Yandex informatikai cég adatgyűjtő, forgalomfigyelő mérőkódja. Az egyébként szokványos feladatot arra a Yandexre bízták a miniszterelnöki kabinetiroda által végzett szavazás lebonyolításakor, amelyről
korábban kiderült, adatokat küld az orosz titkosszolgálatnak.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata megállapította, hogy nem a Rogán Antal vezette kabinetirodában hibáztak – derült ki Péterfalvi Attila NAIH-elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Az orosz cég mérőkódjának használatáról a kérdőíves weboldalt fejlesztő alvállalkozó döntött, a gondatlanságot ott követték el.
A hiba lényege az, hogy a forgalomfigyelő mérőkódot ugyan kikapcsolták, de a honlap úgynevezett html-kódjából nem törölték, ezért a szavazatot leadók adatait az oldal elküldte a Yandexnek. Az orosz cég viszont azt válaszolta a NAIH-nak, hogy a mérőkód kikapcsolása után az adatok nem érkeztek meg a Yandex szerverére.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
És a hét legvégén a legfontosabb esemény: a németországi választások. Minden jel arra utal, hogy az urnák bezárása után, 18 órakor kiderül: ismét Angela Merkel kereszténydemokratái nyernek. A kérdés: kivel fognak koalícióra lépni.
