Kezdőlap Címkék Németország

Címke: németország

Terrortámadást tervezett egy 19 éves fiú Németországban

0

Állítólag annyi embert akart megölni, amennyit csak lehetséges egy nagyerejű bombával.

A 19 éves szíriai fiú Schwerinben él. Lakásán megtalálták a bomba készítéséhez szükséges eszközöket és anyagokat. Baráti körében több házkutatást is tartottak.

A szövetségi legfőbb ügyészség közleménye szerint a fiú már

elkezdte beszerezni a bombához szükséges vegyi anyagokat és eszközöket.

Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter azt mondta, nyár óta figyelték a fiút, és a megfelelő időpontban csaptak le rá ahhoz, hogy megakadályozzák a merényletet, de legyen elég adatuk ahhoz, hogy eljárás alá vonják. A nyomozáshoz külföldi segítséget is kaptak.

A szövetségi legfőbb ügyészség szóvivője, Frauke Köhler a házkutatások befejezése után azt mondta, hogy a fiú az interneten kapcsolatba lépett egy emberrel, aki a „Kalifátus katonájának”, vagyis az Iszlám Állam tagjának nevezte magát.

Azt még nem tudják, hogy ő ki volt.

Németországban több terrortámadás is volt az elmúlt két évben. A legdrámaibb kétségkívül az volt, amikor karácsonykor Berlinben egy tunéziai férfi belehajtott a tömegbe: 12 ember meghalt és sok megsebesült.

A mostani esetben a rendőrség nem tudja, hogy hol akart robbantani a merénylő.

Magukra maradnak a katalánok, a tőzsde sem ad bizalmat

Az Európai Unió egyetlen tényezője sem ismeri el a „független” Katalóniát, partnernek csak a madridi kormányt tekintik. A tőzsde a spanyol ellenlépésekre korrigálta a délutáni zuhanást.

A spanyol tőzsde 1,4 százalékos eséssel zárt pénteken. Délután, a függetlenség kikiáltása után 2 százalékot zuhant az index, s csak a madridi kormány ellenlépése, a katalán kormány feloszlatásénak a hatására kanyarodott kissé felfelé.

Lényegében minden fajsúlyos politikai tényező elutasítja a katalánok önállósodását.

Semmi nem változik az Európai Unió számára, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. A szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket.

„Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot”

– hangsúlyozta. „Egyetlen tárgyalópartnerem van Spanyolországban, és az Rajoy miniszerelnök” – fűzte hozzá.

Teljes támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, a londoni miniszterelnöki hivatal péntek esti közleménye szerint pedig az Egyesült Királyság nem ismeri el és a jövőben sem fogja elismerni a katalán függetlenség egyoldalú deklarációját.

A katalóniai regionális parlament a német kormány szerint is újból megsértette Spanyolország alkotmányát, ezért „a német szövetségi kormány nem ismer el egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot”, és támogatja a spanyol miniszterelnök egyértelmű kiállását az alkotmányos rend helyreállítása mellett.

A madridi vezetés mellé állt az amerikai külügyminisztérium is.

Eddig egyedül Gerry Adams, az észak-írországi brit fennhatóság felszámolásáért és az ír sziget egyesítéséért küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin elnöke állt ki a katalánok mellett: ő „a demokratikusan megválasztott katalán parlament” által a katalán államiság felé tett történelmi lépésnek nevezte a függetlenségi deklarációt.

Az EU illetékesei korábban egyértelművé tették, hogy a független Katalónia nem maradhat uniós tag, és az eurót sem tarthatja meg. A tartományban egyébként az „igazi” katalánok valójában kisebbségben vannak, az önállóság egyoldalú kikiáltásával óriási kockázatot vállalnak. Erről itt írtunk korábban. Az elmúlt hetekben annyit romlott a helyzet, hogy mintegy másfél-ezer katalóniai cég (közte nagybankok) döntöttek úgy, hogy Spanyolország más részeibe költöznek. Ezt meg is könnyíti a madridi kormány azzal, hogy a cégvezetés egyszerű döntését kívánja meg a székhelyváltáshoz.

Prostitúcióra biztatják a fiatal menekülteket Németországban

0

„Akarsz harminc eurót keresni? Egy nőt kell megdugni ennyiért, de lehet az 40 euró is” – ezt mondogatják a biztonsági őrök a menekültszállásokon Németországban.

A ZDF riportfilmje szerint néhány biztonsági őr a strici szerepet is felvállalja a kiszolgáltatott fiatal menekült futtatására.

Mindkét nemből toboroznak prostituáltakat.

Főként olyanokat céloznak meg, akiknek a menedékkérelmét a hatóságok elutasították, vagyis teljesen bizonytalan a jogi helyzetük Németországban.

Az ENSZ már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal menedékkérők nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a befogadó országokban, különösen akkor, ha egyedül vannak és nincsen pénzük.

Németországba több mint egymillió menedékkérő érkezett 2015-ben. Jelentős részük nem kapott menedékjogot, mert nem tudta bizonyítani, hogy azért jött el otthonról, mert ott üldözték. Nagy részük gazdagsági okból vágott neki az útnak, nem akar hazatérni a szegénységbe. Őket szervezik be a biztonsági őrök a prostitúciós hálózatokba.

Gyakran egészen fiatalok is vannak közöttük.

Minél fiatalabb, annál jobb árat kapunk érte – mondta egy biztonsági őr a ZDF-nek.

Szélsőjobboldaliak Németországban

0

A szélsőjobboldali terroristák csaknem annyira fenyegethetik Németországot, mint a dzsihád harcosok – legalábbis vannak ilyen vélemények is Németországban. A nyilvántartottak számánál többre becsülik a valódi szélsőjobbos katonákét.

Kétszáz szélsőjobboldalit tart nyilván a Bundeswehr-ben az elhárítás – ezek a katonák a kiképzést felhasználhatják arra, hogy később erőszakos cselekményeket kövessenek el. Ezt hangsúlyozta a zöldek pártjának képviselője, aki a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott. Irene Mihalic szerint az elhárítás adatai ellentmondanak egymásnak és a szélsőjobboldali katonák valószínűleg többen vannak a Bundeswehrben mint ahogy azt hivatalosan kimutatják.

Áprilisban derült fény egy kínos esetre amikor az elhárítás elkapta Franco A. hadnagyot, aki terrorista akciókra készülődött a menekültekkel szemben. A hadnagy Franciaországban szolgált és kettős életet élt. Németországban szíriai menekültnek adta ki magát, és fel is vette a szociális segélyt. A kémelhárítás végül Ausztriában fogta el, ahol más szélsőjobboldali aktivistákkal együtt merényleteket terveztek a menekültek ellen. A hadügyminiszter asszony akkor megdorgálta a tisztikart mondván: nem vették időben észre, hogy a fiatal hadnagy náci emléktárgyakat gyűjtött, és ezeket a szobájában ki is tette a falra, a Bundeswehr egyik laktanyájában.

Az Alkotmányvédelmi hivatal nemrég olyan jelentést tett közzé, amely szerint Németországot csaknem annyira fenyegethetik szélsőjobboldali terrorista veszélyek, mint a dzsihád harcosok akciói, amelyek általában sokkal nagyobb figyelmet kapnak a sajtóban.

A menekültek információira is számít a német terrorelhárítás

0

Sok hasznos információt kaptunk a menedékkérőktől is – mondta a német Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke, Hans Georg Maassen.

Szerinte az Iszlám Állam visszaszorulása Szíriában és Irakban azzal jár, hogy visszatérhetnek Európába azok a fiatalok, akik csatlakoztak a terrorszervezethez. Azt mondta:

„Ezek a dzsihádisták

komoly harci tapasztalatokkal rendelkeznek,

és átitatta őket a terrorizmus eszméje, ezért veszélyt jelenthetnek Németországban.”

Egy másik veszélyre is felhívta a figyelmet: az informatikai háborúra. Ezt elsősorban az oroszok folytatják a nyugati világ ellen, de az utóbbi időben megnőtt Irán aktivitása is.

Maassen mind a két fő veszélyforrással kapcsolatban kiemelte, hogy várják a lakosság bejelentéseit és tippjeit, hogy megakadályozhassák a terrorakciókat Németországban.

Nehéz idők köszöntöttek a Pokol Angyalaira

0

A német rendőrség lerohanta a Pokol Angyalainak központjait. 

Hétszáz rendőr több mint egy tucat városban kezdte meg Pokol Angyalai (Hells Angels) motoros banda tagjainak begyűjtését Németország legnépesebb tartományában. Herbert Reul, Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere azzal indokolta a nagyszabású rendőri akciót, hogy sok bűnöző lapul a betiltott motoros bandában.

“Nem engedjük meg, hogy Németországban párhuzamos társadalmak alakuljanak ki, és bárki a saját kezébe vehesse az igazságszolgáltatást!”

– hangsúlyozta Herbert Reul belügyminiszter, aki egyben azzal vádolta meg a motoros bandákat, hogy kábítószer kereskedelemből és lányok futtatásából tartják fenn magukat.

Németországban a belső elhárítás nemrég felmérte, hogy milyen irányból fenyegeti a legnagyobb veszély a közbiztonságot. Az első helyen az iszlamista terrorizmus szerepelt, szorosan mögötte a szélsőjobb neonáci csoportjai és végül a motoros bandák, amelyek ideológiai háttere meglehetősen zavaros, viszont a kábítószer-fogyasztásban jeleskednek.

Egy évvel ezelőtt egy leszámolás során lelőtték a Hells Angels egyik török származású vezérét. A Pokol Angyalai háborúban állnak a Bandidos elnevezésű mexikói eredetű motoros bandával és mindkét banda fél állig fel van fegyverezve.

Bevándorlók után kémkedik a török hírszerzés Németországban

0

Beépültek a török hírszerzés emberei a német idegenrendészeti hivatalba – állítja a Der Spiegel és az ARD televízió közös vizsgálata.

Nagyon sok török állam hivatalnok, katonatiszt és újságíró kér menedékjogot Németországban, miután Erdogan elnök Törökországban brutális módon számol le politikai ellenfeleivel. Újságírók kerülnek börtönbe 25 évre mondvacsinált vádak alapján. A két médiának nyilatkozó

török menekültek arról számoltak be, hogy bizalmas adataik a török titkosszolgálat kezébe kerültek.

Ez pedig súlyos csapás lehet azoknak a rokonoknak és barátoknak, akik Törökországban maradtak. Követelik a német államtól, hogy derítse ki: hogyan juthatott a török titkosszolgálat azoknak az információknak a birtokába, melyeket ők a német idegenrendészeti hivatallal osztottak meg.

Több mint hárommillió török él jelenleg Németországban. A döntő többségük török állampolgár. Ha ugyanis lemondanának erről, akkor azzal elveszítenék az örökösödési jogaikat Törökországban. A török hírszerzés természetesnek tekinti, hogy információkat szerez a Törökországon kívüli legnagyobb török közösségről. Különösen most, hogy Erdogan elnök sok ellenfele Németországban telepedett le. Törökország és Németország viszonya jelenleg csapnivaló.

Érdekes új helyzet alakulhat ki, ha Németország új külügyminisztere a török származású Cem Özdemir lesz.

A német sajtó szerint a zöldek vezére az esélyes erre az érzékeny posztra. A török és a német titkosszolgálat között érvényben van egy együttműködési szerződés. Így a török származású német külügyminiszter kiderítheti, hogy a török hírszerzés valóban beépült-e a német idegenrendészeti hivatalba.

Nincs elég szerzetes, bezár a csaknem 900 éves kolostor

0

883 éve alapította meg Himmerod kolostorát Clairvaux-i Bernát, aki egész Európában terjesztette a cisztercita rend tanítását: egyszerűen kell élni. Johannes apát, a kolostor utolsó vezetője viszont most arról tájékoztatta a sajtót, hogy ma már csak hat szerzetes él itt.

Ők a tetszésük szerint választhatnak, hol akarnak élni a jövőben.

De nem csak a szerzetesek hiánya miatt kell bezárni a kolostort,

pénzügyi problémáik is vannak.

Hat éve a cisztercita apátság majdnem csődbe ment, mert nem tudta kifizetni a felújítás tetemes költségét.

Arról, hogy mi lesz a kolostorral, Trier püspöke dönt majd, mert az ő egyházmegyéjének a területén fekszik.

A cisztercita rendet Clunyben alapították meg 1098-ban, és a fénykorát a középkor jelentette. Luther Márton fellépése és a reformáció jelentősen meggyengítette a szerzetesrendek befolyását Németországban, és ezt már nem is szerezték vissza.

Németországban az elmúlt években egyre több kolostort és templomot zárnak be,

mert a hívők száma csökken, a pénzügyi problémák pedig sokasodnak. A német katolikus egyházban néhány éve még sokan azt remélték, hogy egy német pápa megválasztása XVI. Benedek személyében változást hoz majd, de ez nem következett be. A hívők, a papok és a szerzetesek száma azóta is csökken.

Vita Németországban: legyen-e iszlám ünnepnap?

0

A német belügyminiszter javasolta ezt, de többen támadják az ötletet.

Bár a mi ünnepeink a zsidó-keresztény hagyományhoz kötődnek, de fontolóra vehetjük, hogy legyen egy ünnepnapja a muszlimoknak ott, ahol sokan élnek közülük Németországban – ezzel a javaslattal állt elő a választási kampány hajrájában Thomas de Maiziere belügyminiszter.

Vasárnap rendezik meg a tartományi választást Alsó-Szászországban, és

ennek kimenetele sokban befolyásolhatja Angela Merkel politikai jövőjét.

A belügyminiszter, a kancellár közeli bizalmasa, nyilvánvalóan elsősorban a muszlim szavazóknak küldött üzenetet. A CDU tartományi vezérkara viszont sietett elhatárolódni az ötlettől.

A CDU bajor testvérpártja,

a CSU tüzet okád:

egyik vezetője kerek perec kijelentette, hogy Németország zsidó-keresztény öröksége nem képezheti vita tárgyát. Alexander Dobrindt a legnépszerűbb bulvárlapban, a Bildben fejtette ki a véleményét. Több CDU-politikus is hasonlóképp nyilatkozott a lapnak.

Kedvezően reagált viszont Martin Schulz.

A szociáldemokraták vezetője megfontolásra érdemesnek nevezte a belügyminiszter ötletét.

Az idei választásokig a szociáldemokrata párt benne volt a kormánykoalícióban, de most ellenzékbe mennek, mert Angela Merkel nem velük kíván kormányt alakítani. A CDU-CSU partnerei a liberálisok és a zöldek lehetnek.

A kancellárnak az okoz fejtörést, hogy a menekültellenes CSU és a bevándorlókkal szemben toleráns liberálisok és zöldek között hogy teremtsen valamiféle koalíciós egységet. Ezenkívül persze meg kellene nyernie a választásokat Alsó Szászországban, hogy Angela Merkelnek az országos választáson némileg megcsappant presztízse helyreálljon.

Szabad-e szóba állni a Jobbikkal?

0

A kérdésre válaszom egyértelmű: igen. Elvégre demokráciában élünk, ezért mindenkinek a véleményét meg kell hallgatni. Sőt, ha a vitavezető felkészült, akkor még talán az is kiderül, mi Vona, ill. pártja (valódi!) álláspontja a jövőt illetően. 

A Független Hírügynökség nevű internetes hírportál felhívással fordult olvasóihoz: „ Szabad-e szóba állni a Jobbikkal? ” címmel, melynek apropója, hogy beszélgetésre hívták az egykori (1944) gettó területén lévő kávézóba (Spinoza) Vona Gábort, a Jobbik elnökét. Az alkalmat, ill. az aktualitást a közelgő (jövő – 2018 – tavaszi) parlamenti választás adja, adta.

A „szabad-e szóba állni” kérdésre válaszom egyértelmű: igen. Elvégre demokráciában élünk, ezért mindenkinek a véleményét meg kell hallgatni. Sőt, ha a vitavezető felkészült, akkor még talán az is kiderül, mi Vona, ill. pártja (valódi!) álláspontja a jövőt illetően.  Erről különben egyetlen magyar (parlamenti) párt, ill. vezetője sem nyilatkozott eddig. Csak annyit tudunk, hogy demokráciában élünk. Arra azonban már nem térnek ki a demokratikus pártok és vezetői, szószólói, hogy mit értenek demokrácia alatt?

A (magyar) demokrácia hívei sokszor mutogatnak Hitlerre, ill. a náci párt hatalomra jutására. Csak arról feledkeznek meg, hogy mindaz demokratikus úton következett be.  Tengerentúli szellemi vetélkedőkben gyakori beugrató kérdés: ki volt a weimari köztársaság utolsó kancellárja? A helyes válasz: Adolf Hitler. Valóban, a náci vezér 1933. január 30-án kapott felhatalmazását (megbízást) kormányalakításra, melyben csak 3, azaz három náci párttag volt. Aztán (két nap múlva) 1933. február elsején Hitler bejelentette, hogy nem sikerült a Centrumpárttal (Zentrumpartei) kötött koalíció, és ezért új parlamenti választásokat kell kiírni. Az 1933.március 5.-i parlamenti választást már fölényesen megnyerték a nácik, miután a baloldal (szociáldemokraták, kommunisták) vezetőit bebörtönözték, ill. egy február 4.-i államelnöki rendelet értelmében, a német nép védelmében a gyülekezéseket és publikációkat be lehetett tiltani.

A „nincs új a Nap alatt” szólás talán néhányakban némi párhuzamot ébreszt a jelenlegi hazai politikával. Mely egyúttal magyarázatot is ad a hatalmon lévők népszerűségére. Elvégre a nacionalizmus örök. Az egyetlen „elv” („izmus”), amire a nép, népek ugranak, és kapva kapnak, és amit nagyon könnyen gyűlöletkeltésre lehet fel-, ill. kihasználni.

Viszont napjainkban, a kommunikáció, a tájékoztatás iszonyatos felgyorsulásával ezek az információk hamar eljutnak az emberekhez, az átlagemberhez, attól függetlenül, hogy reá hatással van-e, vagy sem. Ha bármilyen ideológiát, véleményt tiltunk, azzal csak felkeltjük irányába az érdeklődést. Ez vonatkozik Vona Gáborra és formációjára is.

Ez persze nem jelenti azt, hogy koalícióra kell vele lépni.  Lásd Németország.  2015. augusztusában várható volt, hogy egy migrációellenes (szélsőjobbos) mozgalom életre fog kelni. Arra azonban senki sem számított, hogy pillanatok alatt párttá szerveződik, és a parlamenti választásokon (2017) a szavazatok 13 százalékát szerzi meg. Németországban tömegpártnak (Volkspartei) számít minden olyan formáció, mely a parlamenti választásokon a szavazatoknak legalább(!) a 30 %-át megszerzi. Ez eddig két pártnak sikerült (CDU/CSU, SPD), általában 40 % körüli eredménnyel, amihez egy kisebb párt (8-10 %) adta koalíció kellett a kormányzáshoz. A legutóbbi választáson a CDU/CSU (továbbra is!) megtartotta a 30 % feletti küszöbszintet. A baloldal (SPD) leszerepelt (21 %), amire az volt az „elegáns” magyarázat, hogy felmondta a Merkel vezette jobboldallal a koalíciót. Merkel asszonynak most politikai „szövetségeseket” kell találnia a jövőbeli kormányzáshoz. Persze, új választásokat is ki lehetne írni, de ezt a német gondolkodás („spórolás”) nem enged(het)i meg. Ott, ugyanis olyan drágának tartják egy újbóli választás kiírását, amit a német gazdaság nem tud elviselni, hiszen az hetekre „megbénítaná” a gazdasági életet. Különben is ennek elkerülésére van a „koalíció” kitalálva.  A szélsőjobbos AfD-vel való kormányzási „összefogás” (koalíció) elképzelhetetlen a Merkel vezette Németországban. Különben is ott van néhány 10 % körüli, kormányzásra alkalmas parlamenti párt, pl. a Zöldek és a Szabaddemokraták (FDP). A szabaddemokraták amolyan „jolly joker”-ek, hiszen már kormányoztak a baloldallal (SPD) éppúgy, mint a jobboldallal (CDU/CSU).  Merkel és hívei két formációval nem hajlandók koalícióra lépni: az NDK utódpártjának tartott Baloldal (Linke) és az migránsellenes AfD-vel.

Ennek ellenére, a német tv-ben, vitaműsorokban rendszeresen szerepel(t) az AfD, melynek nyilatkozói jól mutatják és képviselik azt a réteget, akik a múltban sohasem jutottak szóhoz, mert nem érdekelte őket a (napi) politika, a választásokon sem szoktak részt venni. Most azonban „migráns” kérdésben hallatják szavukat.

Ergo, ezeknek az embereknek a véleményét, elképzeléseit meg kell hallgatni! Mihez tartás végett. Merkel is belátta, hogy a testvérpárttal (CSU) meg kell egyeznie.  A bajor miniszterelnök (Seehofer) maximum évi 200.000 főben kívánta meghatározni a bevándorlók létszámát. Tehát, nem a menekültek, ill. a menekült státusz kérők számát! Mintha erről a „nüánsznyi” különbségről a magyar média nem akarna tudomást venni.

Ezzel szemben Magyarországon más a helyzet. Az 1989 utáni egész hazai politika másként alakult, mint az (újra)egyesült Németországban. A pártállam megszűnése után nagy reményekkel indultak a demokratikus alakulatok: a baloldalon a piacgazdaságot hirdető (szovjetrendszer ellenes) SZDSZ, a jobboldalon pedig a nép-nemzeti (Horthy-időkre emlékeztető Antall József vezette) MDF.  A kormányalakító első párt (MDF) soraiban még a ciklus vége előtt (1993) a bomlás jelei mutatkoztak. Kilépett a „radikális”-nak titulált Csurka István, akire jobban illett az antiszemita jelző, mint a „radikális”. Pártja, a MIÉP, lassan Mórickára emlékeztetett, hiszen a pártnak szinte mindenről a „zsidó” jutott az eszébe. Először 1998-ban kerültek be a parlamentbe. Tehát, az antiszemiták nyolc évvel a rendszerváltás után már a demokratikus magyar politikai rendszer elfogadott részesei lettek. Németországban 1945 óta egyetlenegyszer sem került a parlamentbe sem (neo)náci, sem antiszemita párt. A mostani választáson bekerült AfD-t a német média „migránsellenes” (anti-migráns) jelzővel illeti, nem pedig (neo)nácinak.

A magyar politikai életben nincs ilyen „finom” megkülönböztetés, mint a németben. Sőt, napjainkra már hasonló (migránsellenes) elveket vall az ország vezető pártja, a Fidesz, is. Egyes (külföldi) vélemények szerint mintha a Fidesz jobbról előzné a Jobbikot. Ezért is érdemes meghívni Vonát ilyen beszélgetésekre: hadd tudjuk meg, hogyan képzeli el a „radikális jobboldal” a demokratikus magyar jövőt? Milyen államformát képzel el Vona? Ha választást nyernének, mi lenne az első (és legfontosabb) intézkedésük? Hogyan képzelik az ország berendezkedését? Hadsereg, rendőrség, igazságszolgáltatás (ügyészség, bíróság) működését, irányítását? Hogyan képzelik el a korrupció elleni küzdelmet?  (Zárójelben: hatalomra jutásuk előtt a Fidesz is nyilatkozott már olyat, hogy „levágják” az elkövetők kezét. Aztán…)

Szerintem, sok mindent megtudhatnánk erről a formációról, ha felkészült kérdezőink lennének. Ne feledjük! A választók kb. 20 százaléka szimpatizál ezzel a párttal. Nem lehet lebecsülni létezését. A merkeli Németország is tudomásul vette, hogy vannak „elégedetlenkedők”, akiknek táborát nem szabad lebecsülni, ill. figyelmen kívül hagyni. Persze, ez nem jelenti azt, hogy valaha is koalíciós partnernek fogják tekinteni. Ellenkezőleg, az a cél, hogy az AfD szavazóit átcsábítsák a CDU/CSU táborába.

Stephen Elekes

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK