Kezdőlap Címkék Momentum Mozgalom

Címke: Momentum Mozgalom

A párt miatt távolodott el a szélsőségektől a buzizással vádolt momentumos

0

Péntek reggel egy 2010-es rádiófelvételre alapozva próbálta az Origo bizonygatni, hogy “Pécsen papírforma a Momentum lefekvése a Jobbiknak.” A felvételen Nemes Balázs, a Momentum Mozgalom pécsi elnöke és országgyűlési képviselőjelöltje hallható, amint 17 évesen jelenlegi pártja álláspontjánál  szélsőségesebb nézeteket vall.

“Buzizik, cigányozik és zsidózik a Momentum pécsi elnöke” – írja Hecker Flórián, az Origo Momentumért felelős munkatársa, aki hónapról hónapra “leleplező” anyagokkal támogatja nemcsak saját lapját, hanem a többi hasonló irányultságú médiumot is. Azok ugyanis szinte azonnal átveszik, és erősen kattintásvadász címmel (“Brutális felvétel!” – Lokál) látják el az alig egyéves ellenzéki párt ellen irányuló anyagokat.

A kormányközeli sajtóban megjelent felvételen Nemes Balázs valóban arról beszél, hogy a Pride-on felvonuló homoszexuálisok étellel való megdobálása nála beletartozik a “véleménynyilvánítás kategóriájába”. Emellett sor kerül némi jópofának szánt cigányozásra és néhány olyan kijelentésre is, amely inkább nevezhető anticionistának, mint antiszemitának.

A cikk szerzője ugyan nem tudott dűlőre jutni, hogy Nemes most akkor exszélsőséges-e vagy szélsőséges – egyszer az egyik kifejezést használja, egy bekezdéssel később pedig már a másikat –, úgy döntöttünk, hogy megkérdezzük a Momentum Mozgalmat, hogy mi a véleményük az ügyről.

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője a Független Hírügynökségnek megerősítette, hogy

az előkerült hangfelvételen valóban Nemes hallható, továbbá, hogy a rádióadás idején mindössze 17 éves volt.

Arra a kérdésünkre, hogy Nemes tagja volt-e a Jobbiknak, annak ifjúsági tagozatának vagy bármely radikális jobboldali csoportosulásnak, határozott nemet kaptunk.

A párt közleményben korábban azt is tudatta, hogy

„Nemes Balázs pont a Momentum közössége miatt is távolodott el a szélsőségektől”.

Soproni Tamás: Hogy soha ne legyünk olyan, mint a Fidesz

Eltelt egy év, a Momentum Mozgalom pedig mintha nyitottabbá, együttműködőbbé vált volna. Emellett pedig Papp Gergő, a párt volt kommunikációs igazgatójának kiszivárgott levele óta belső viszályokról is lehet hallani, amely miatt sokan a Fidesz első éveire asszociálnak. A sokak által emlegetett “stratégiaváltásról”, a párt konfliktusairól és a miniszterelnök-jelölt nélküliségről kérdeztük Soproni Tamás alelnököt, aki Fekete-Győr András szakállán kívül semmi hasonlóságot nem lát a Momentum és a Fidesz között.

Egy éve állt a nyilvánosság elé a Momentum Mozgalom. Azóta több változás is tapasztalható a pártnál, például sokkal együttműködőbbek lettek a korábbiaknál. Mi az oka ennek?

Az újságírók megírták, hogy stratégiaváltás van, de én nem annyira látom ezt. Az a száznegyven ember, aki tavaly januárban csinálta a Momentumot, mind fiatalok voltak, tizennyolc évestől harmincvalahányig. Nyilván volt egy generációs jelleg, de alapvetően három alapérték mentén tettük le a voksot:

teljesítményelvűség, szolidaritás és pozitív nemzetkép.

Emellett pedig egy olyan centrista gondolatban hiszünk, ami azt mondja, hogy felül kell emelkedni az elmúlt huszonhét év bal- és jobboldali megosztottságán. Ilyen szempontból a mi stratégiánk nem változott. A fiatalok könnyebben megközelíthető célcsoport számunkra, akikhez nekünk szólnunk kell és küldetésünk, hogy minél többüket bevonjuk a politikába. Nemrég volt a TizenX nevű új ifjúsági szervezetünknek az alapítója és nagyon jól sikerült, körülbelül húszan voltak a rendezvényen.

Az egyik ismerősöm, aki korábban egy szintén viszonylag új pártban dolgozott, mesélte, hogy ők három éven keresztül próbáltak meg összehozni egy rendes ifjúsági szervezetet és nem sikerült tizennyolc és huszonéves éves embereket bevonniuk. Három év alatt tudtak nagyjából tíz főt összehozni. A fiatalok természetes célközönség számunkra és azt érezzük, hogy bizony már mi is kicsit másképp gondolkodunk, mint a nálunk tíz-tizenöt évvel fiatalabbak. Nagyon fontos a politikusoknál, hogy engedjék a teret az újaknak. Én például nem szeretnék életem végéig vagy még harminc-negyven évig sem politizálni. Szerintem az nem egészséges,

a politikusoknak vissza kell menniük néha a piacra és átélni azt, hogy hogyan találkoznak az emberek a mindennapi problémáikkal.

Az ifjúsági szervezet létrehozását eredetileg is tervezték vagy csak nem számítottak arra, hogy fel fog menni az átlagéletkor harminc fölé és kompenzálniuk kellett?

Mindig terveztük, hogy bevonjuk a politikába főleg az első szavazókat. Egyébként meg hiszünk abban, hogy igazából lehetne az iskolában politizálni, ha képesek lennének arra a tanárok és jól csinálnák ezt a fajta gondolatébresztést.

És ha egyáltalán engednék.

Most is engedik sokszor, vannak olyan történelemtanárok, akik boldogan viszik a jobboldali narratívát. Tegnap is emlegettek néhány olyan tesitanárt, akinek minden alkalommal sikerül valahogy elmondania, hogy mi van a migránsokkal vagy hogy előlük kell futni.

A politikát inkább úgy kéne behozni a mindennapokba, hogy közéletről gondolkodunk és a közéleti aktivitást növeljük.

Arra akarjuk serkenteni a politikával foglalkozó fiatalokat, hogy gondolkozzunk közösen.

Tehát nem történt stratégiaváltás amiatt, hogy a párt támogatottsága 2 százalék körül stagnál?

A legtöbb közvélemény-kutatónál a biztos pártválasztók körében 3-4 százalékon állunk. Nyilván az a minimumcélunk, hogy bevigyük a fiatalok hangját a parlamentbe, ezért kell elérnünk az 5 százalékos küszöböt. Az ismertségünk országosan olyan 50 százalék körül van, így a kampány nagyon nagy lehetőség lesz nekünk, hogy minél több emberrel megismertessük az új politikai generációt szerte az országban. Most 1500 tagunk van, Kolozsvártól Londonig vannak alapszervezeteink és országszerte is közel száz van. Ezeknek most még inkább aktivizálni kell magukat. Most jöttem a kampányközpontunkból, ahol éppen arról beszélgettünk, hogy ez a bizonyos kéthetes aláírásgyűjtés hogyan fog zajlani, milyen feszített munka lesz. Az is igaz, hogy az alapszervezeteink körülbelül fele Budapesten van, de a vidékieket is meg kell mozgatni, el kell mennünk Szabolcstól Zaláig mindenhova, hogy kisegítsük a helyi szervezeteinket.

A külföldön népszerű női vonal követése sem azt célozza, hogy elmozduljon a párt arról  a 3-4 százalékról? Az utóbbi időben a “nők momentuma” címszó alatt sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a nőket érintő ügyekre. 

A kampánynak a fő üzenete az, hogy politikai generációt kell váltani. Célunk, hogy visszaadjuk a reményt az embereknek arra, hogy van esély egy újfajta gondolkodásra, illetve hogy utolérjük Nyugat-Európát, ami közös álmunk volt a kilencvenes évek elején. Ez a fő üzenet, de a kampányt tizennégy hétre osztottuk fel és minden hétnek megvan a maga “momentuma”, a maga témája. A múlt hétnek valóban a nők momentuma, a nők helyzete Magyarországon volt a témája. Megpróbáltuk felhívni a figyelmet azokra a problémákra, amelyekkel kifejezetten nők néznek szembe. Ez a politikában különösen megjelenik: a kormányban egyetlen egy nő sem ül és nem csak Kovács Ákos mondja el, hogy a nőknek a princípiumukat leginkább a szülésen keresztül kéne beteljesíteniük, hanem

sajnos nála magasabb rangban lévő kormányzati és állami tisztségviselők is elmondják, hogy a nők legfontosabb dolga a szülés és hogy teleszüljék a Kárpát-medencét.

Mi inkább abban gondolkodunk, hogy egy másfajta szellemiség is meg tud jelenni a politikában, ha minél több nőt bevonunk. A Momentumban például – noha nincsen kvótánk –, az elnökségen belül 40 százalék a nőknek az aránya.

És nem is lesz kvóta?

Nem tervezzük, de egyszer volt erről szó. 2016 novemberében volt egy közgyűlés, ahol erről vitatkoztunk, beszélgettünk és úgy döntött a közösség, hogy nem szeretne kvótát. Jelenleg ehhez tartjuk magunkat. Én egyébként a kvóta mellett voltam, azt gondolom ez egy eszköz arra, hogy felzárkóztassuk a politikát és akár a pártot ebben a tekintetben. Persze demokratikus gondolkodású emberek vagyunk a Momentumban, elfogadjuk a többségi döntést és ennek megfelelően dolgozunk tovább. Örülök annak, hogy a közösség ténylegesen figyel erre és vannak olyan tehetséges női politikusaink, akik így is bekerülnek az elnökségbe és a vezetőségbe.

Fotó: FüHü

A legszembetűnőbb változás talán az, hogy mintha visszavettek volna a megmondóemberes, “mi tudjuk a megoldást” hozzáállásból, ezzel együtt pedig kevésbé zárkóznak el másoktól.

Sosem zárkóztunk el és mindig arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ügyek mentén bárkivel együttműködünk. Az első ilyen Paks II volt, ahol ha átment volna az LMP-nek a népszavazási kezdeményezése, akkor mi is beleálltunk volna. Az ügynökakták kérdése ilyen lett volna hogyha azzal kapcsolatban sikerül elérni valamit. Amiben megmondóként viselkedünk szerintem, az az, hogy például a programunkban van rengeteg olyan elem, ami rendkívül innovatív és amiben azt gondoljuk, hogy merni kell innovatívnak lenni. Ilyen az elektronikus útdíjnak a rendszere, amely a jövedéki adót váltaná ki és egy igazságosabb eloszlású díjbefizetést jelentene az autósok esetében.

Ezt értem, viszont például régebben szó sem volt arról, hogy az egyéni választókerületekben hajlandóak visszalépni az erősebb ellenzéki jelölt javára. Ahogyan arról sem, hogy nem fog egyedül kormányozni a Momentum.

Azt gondolom, hogy 2018-nak nagyon sok tétje van. Az egyik fontos tétje ennek a választásnak az, hogy ténylegesen kit akarunk ellenzéknek. Akarjuk-e, hogy a fiatalok hangja bekerüljön a parlamentbe vagy azt gondoljuk, hogy az az ellenzék, aki most bent van, az el tudja végezni azt a munkát, ami ahhoz szükséges, hogy közép-rövidtávon leváltsuk a Fideszt. Az elmúlt nyolc év azt bizonyította be, hogy nem, nem képes erre, ezért új hangoknak kell erőt adni. A másik viszont az, hogy lesz-e kétharmada vagy többsége a Fidesznek.

Morális felelősségünk van a Momentumban, hogy ha lehetőségünk van ezt megakadályozni, akkor mindent megtegyünk.

Hogy akkor bizony visszaléptessük jobb, tisztességes jelöltek számára a mi jelöltjeinket, ha nem a miénk éppen a legerősebb egy körzetben.

Mondhatjuk akkor, hogy megszólalt a lelkiismeretük?

Nem mondhatjuk, mert a visszaléptetésekről mindig is úgy nyilatkoztunk, hogy nincs itt az ideje még erről beszélni. Még mindig nem tudjuk, hogy mekkora párt leszünk márciusban, kik lesznek a legerősebb jelöltjeink. Lakatos Béla, Ács polgármestere például könnyen a legerősebb jelölt lesz az ő körzetében. Nagyon örülnék annak, hogyha mások is ugyanúgy gondolkodnának mint mi, azaz a Fidesz kétharmadának megakadályozása érdekében ők is felelősségteljesen visszaléptetnék a jelöltjeiket. Mi ezt meg fogjuk tenni.

Feltétel nélkül?

Így van. Nem kell koordinálni, egyoldalúan kell visszaléptetni. Remélem, hogy mások is ebben gondolkodnak.

Hol látnak esélyt a visszalépésre jelenleg?

Fontos ezt felmérni, de az esetleges visszalépések márciusban lehetnek aktuálisak, akkor tudunk majd erre választ adni.

Néha azért előfordul még, hogy egy-egy ötletet úgy adnak elő, mintha feltalálták volna a spanyolviaszt. Amikor kiírták a bulinegyedes népszavazás időpontját, akkor pont önnek volt egy közleménye, amelyben azt a megoldást javasolta, hogy a helyi szórakozóhelyek bevételéből nyílászárócsere programot kéne indítani, ezzel növelve a lakások hangszigetelését. Próbált már aludni éjszaka a bulinegyedben?

Igen. Itt fontos tudni, hogy ez egyetlen egy elem, ami ki lett emelve abban az üzenetben. Viszont tegnap volt egy összeülésünk a szakpolitikai stábnak azzal a részével, akik ezzel foglalkoznak és a bulinegyed minden problémáját átfogó programot fogunk lerakni az asztalra február elején, még a népszavazás előtt. A fő probléma itt az, hogy a megoldás amit javasolnak – hogy éjfélkor zárjon be minden –, megölné a bulinegyedet, tönkretenné az egész lakóteret, a lakóközösségeket. Klasszikus XX. századi megoldás, hogy ha valami nem megy vagy valamivel van baj, akkor tiltsuk be. Ez nem járható út.

A legbosszantóbb ebben az, hogy valamiért az önkormányzat meg a hatalom azt állítja, hogy itt valahol a szórakozóhelyek néznek szembe a lakókkal, holott ez nem igaz.

A szórakozóhelyeknek és a lakóknak közös érdekük, hogy nyugalom legyen ezen a környéken, és az önkormányzattal néznek szembe, amely nem végzi el a munkáját.

Főleg az idősebbektől hallom, hogy a Momentum első éve kísértetiesen hasonlít a Fidesz kezdeteire, pláne most, a belső hatalmi harcokról szóló cikkek után.

Fekete-Győr András szakállában sokan felismerni vélik Orbán Viktor korai szakállát, de én ennél közelebbi hasonlóságot nem látok. Sőt, 2017 elején elhívtunk egy rendezvényre három olyan volt fideszest, akik a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején fontos pozíciókat töltöttek be a pártban. Megkérdeztük őket, hogy hol csúszott félre ez az egész, hogy történhetett meg az, hogy egy alapvetően pozitív kezdeményezés, amely sok fiatalt bevonzott a politikába, ennyire romlott lett és mocskos. Ennek megfelelően

próbáltunk belső garanciákat alkalmazni arra, hogy ne történhessen meg az, amit ott megtörtént.

Mondok egy példát: nálunk az elnökség minden tagját külön választja a küldöttgyűlés. Az elnöknek, illetve az alelnöknek semmiféle extra döntési jogköre nincs, egyedül adminisztratív jogkörei vannak pluszban. Az elnökség testületként funcionál, az elnöknek ilyen módon nincsen kiemelt szerepe. A másik amit tanultunk tőlük, hogy mire kéne odafigyelni, azok a pénzügyek.

Ha beszélünk egy közepes adományozóval, akkor nagyon fontos, hogy soha ne ugyanaz a kör menjen a tárgyalásra, hanem mindig más emberek, hogy ne kötődhessenek, a pénzemberek ne tudjanak megvásárolni valakit,

még ha az nyitott is lenne erre. Rengeteg ilyen belső kontrollt próbálunk meg bevezetni, amivel megakadályozható az, hogy mi soha ne legyünk olyan, mint a Fidesz. A belső viszályokra visszanézve pedig: szakmai viták vannak. A kampány indításával kapcsolatban nyilván voltak szakmai viták. Ezt nem lehet összekeverni a hatalmi harcokkal.

Ugye nincs miniszterelnök-jelöltje a Momentumnak, de hogyan is nézett ki ez a döntés a párton belül, hogy ne legyen miniszterelnök-jelölt?

Nagyon hosszú gondolkodás volt arról, hogy akarunk-e miniszterelnök-jelöltet, akarunk-e belsőt, akarunk-e kívülről – és volt ez a koncepció is. Valami hetvenvalahány százalék szavazta meg ezt a gondolkodást, a csapatkoncepciót.

Nem azért lett végül a csapatkoncepció, mert mégiscsak van rivalizálás ön és Fekete-Győr között, viszont egyikük sem akarja, hogy szétszakadjon a párt, ezért belementek egy kompromisszumos megoldásba?

Nem, de őszintén mondom, hogy én sem szerettem volna miniszterelnök-jelölt lenni. Papp Gergő kiszivárgott levelében nagyon sok hülyeség volt, legalább kilencven százalék, de az volt az egyik legnagyobb hülyeség, hogy én miniszterelnök-jelöltségre pályáznék. Erről tényleg szó sincsen.

Egyébként alkalmasabbnak gondolja magát a miniszterelnök-jelöltségre, mint Fekete-Győr András? Ön egyrészt HÖK-ös is volt, amiről tudjuk, hogy a politika előszobája, illetve volt már 2014-ben az Összefogás egyéni jelöltje is.

Nagyon tisztelem Andrásban, hogy ő is felismerte, hogy nem biztos, hogy egészséges ha valaki huszonévesen miniszterelnök-jelöltséget vállal. Ahogyan ő is, én is a csapatban gondolkodom és

a miniszterelnök-jelöltség, főleg azoknál a pártoknál, amelyek még nem kihívói a Fidesznek – ilyen mondjuk az LMP vagy az Együtt –, teljesen a választók áltatása, becsapása.

Mi inkább arról szeretnénk beszélni, hogy abban a csapatban, amelyet szeretnénk, hogy Magyarországot vezesse, ott lenne Lakatos Béla, aki a leghitelesebb cigány politikus Magyarországon, vagy ott lenne éppen Donáth Anna, aki korábban civil szervezetekben végzett komoly munkát. Azt bemutatni, hogy ez egy sokszínű közösség, amiben soha nem fordulhat elő két dolog. Egyrészről az nem fordulhat elő, hogy csak egy társadalmi réteget képviseljen, mint mondjuk a Fidesz, amely csak a fehér, jómódú, keresztény  férfiak érdekeit képviseli.

A másik dolog ami nem fordulhat elő, hogy egyszemélyi vezetés legyen, amit pedig már más pártokban is láttunk, akár a baloldalon is. Mi nem akarunk személyi kultuszt felépíteni semmiképp. És nem csak Fekete-Győr Andrásra, hanem senkire nézve nem akarunk. Amikor majd a Momentum miniszterelnököt ad ennek az országnak, akkor is az lesz a fontos, hogy ez az ember csapatban, közösségben gondolkodjon.

Nem császárt választunk Magyarországon, mint ahogy Orbán Viktort szokás, hanem egy vezetőt. És a vezetőnek tulajdonsága az is, hogy közösségben és csapatban gondolkodjon.

Fekete-Győr András: Nem zárnék ki semmilyen koalíciót

0

Lehet, hogy több jelöltjük is visszalép, ha rajtuk múlik a Fidesz kétharmada, abszolút többsége, vagy győzelme, és ha más ellenzéki jelölt esélyesebbnek tűnik az egyéni választókerületekben – ezt mondta Fekete-Győr András a Független Hírügynökségnek. Akár ő maga is hajlandó erre, más párt miniszterelnök-jelöltjét viszont nem támogatják, pedig lehet, hogy nem is lesz sajátjuk. A Jobbikot még távolságtartással kezelik, habár “a szélkakas cukibb a turulnál”. A 2018-as országgyűlési választások kampányidőszakának küszöbén, bő egy héttel a Momentum Mozgalom listaállító küldöttgyűlése előtt beszélgettünk a párt elnökével.

Fekete-Győr András
Fotó: FüHü

Beléptünk a választás évébe, szóval nem is húznám az időt: lenne-e miniszterelnök?

Ebben a kérdésben a január tizennegyedikei küldöttgyűlésünk fog dönteni.

Lehetséges, hogy a Momentumnak női miniszterelnök-jelöltje lesz?

Minden lehetséges.

Csak olyanokban gondolkodnak, akinek eddig is köze volt a mozgalomhoz vagy tulajdonképpen bárki szóba jöhet?

Az is lehet, hogy nem lesz miniszterelnök-jelöltje a Momentumnak. Gondolkodtunk mindenben, belsős, külsős, mi ezt a kérdéskört jól körbejártuk és átgondoltuk.

Ez akár azt is jelentheti, hogy beállnak más párt miniszterelnök-jelöltje mögé?

Ilyen nem lesz.

Miért nem lesz?

Az egész miniszterelnök-jelöltösdi egy kommunikációs fogás, nem több.

Azt gondolom, hogy elég rendesen értéktelenítették ezt a szerepet az ellenzéki pártok azzal, hogy majd’ mindegyikük állítgatott jelölteket kábé nulla százalék környékén is. Annál több funkciója nincsen, minthogy jól hangzik, hogy valaki miniszterelnök-jelölt. Mi semmiképpen sem azért keresünk vagy kerestünk, hogy legyen egy ilyen, hanem ha találtunk, akkor örültünk, ha nem, akkor pedig a közösségünkben hiszünk és abban, hogy itt egy csapatot kell nekünk bemutatnunk, nem pedig egy embert.

És az idei választásra vagy esetleg a következőre készülnek? Tavaly volt egy ilyen elszólásszerűsége, hogy 2022-re készül a Momentum, de utána gyorsan visszaálltak 2018-ra.

Tavaly februárban volt egy interjú, ahol azt mondtam, hogy a 2022 a reális a Momentumnak.

Mi arra készülünk, hogy ez a rendszer nem marad fenn 2018 áprilisában.

Az lesz szerintem a nagy kérdés, hogy az abszolút többséget akadályozza-e meg az ellenzéki pártok sora vagy a kétharmadot. A Momentum valószínűleg nem egyedül kormányozna, hogyha kormányváltásra kerül sor, úgyhogy ezt meglátjuk.

Azt mondta, hogy a Momentum nem fog egyedül kormányozni. Tehát hajlandóak lennének koalícióra lépni valakivel?

Ez sok mindentől függ, mivel nincs közös programunk más pártokkal, bár nagyon sok az átfedés és a hasonlóság. Ezért én nem zárnék ki semmilyen koalíciót, viszont nem is tudnék most mondani semmilyen opciót erre.

Volt itt egy konkrét nyilakozat is a jobbikos Volner Jánostól, hogy az LMP-vel és a Momentummal leülnének tárgyalni a választások után. A tárgyalás akkor abszolút benne van a pakliban a Momentum részéről?

Tárgyalni mindenkivel le kell ülni, igen. Meg kell hallgatni a másik felet és aztán dönteni kell, hogy van-e tovább. Ami a Jobbikot illeti… turulból szélkakas, ami egy sokkal aranyosabb állat, de

még hosszú út áll a Jobbik előtt, hogy elfogadják az emberek őket egy mérsékelt, Európát a keblére ölelő formációnak.

Én még nem tudtam lenyelni őket eddig. Az én emlékezetemben még nagyon erősen élnek az elégetett EU-s zászlók képei, a cigányozás, a zsidólistázás a Parlamentben. Ezt így néhány év alatt azért nehéz szerintem leküzdeni, tehát nekik kell idő. A Jobbikot emiatt nagyon nagy távolságtartással kezeljük.

Ha mindenkivel kell tárgyalni, akkor az egyes számú választókerülettel mi a helyzet? Ott nem nagyon tűnik úgy, hogy tárgyalni akarnának.

Fotó: FüHü

Ott is lesz kampányidőszak, mint mindenhol máshol. Van több jelölt is, aki szerintem esélyes lehet, tehát Csárdi Antal, Juhász Péter és én is megfelelő jelöltek lehetünk. Be kell magunkat és a politikai közösségünket mutatni és a választók el fogják tudni dönteni, hogy ki a legesélyesebb.

Az ellenzéki jelöltek viszont többen vannak, mint az egyetlen kormánypárti jelölt. Nem félnek attól, hogy megoszlanak az ellenzéki szavazatok és gyakorlatilag átadják a Fidesznek a választókerületet?

Ez benne van a pakliban, de azért itt is van két lehetőség. Az egyik az, hogy a választók felismerik, hogy ki az, akiben van szufla. Én hiszek abban, hogy Hollik Istvántól és a Fidesztől szép számmal tudok elhozni szavazókat. Lehet hogy a mai napon van 53 százaléknyi szavazója, de én egy polgári konzervatív családból jövök, egy felvilágosultabb valaki vagyok, nem vagyok túl konzervatív és meg tudom szólítani a Fidesz helyi szavazótáborát.

Vannak kételyeim mondjuk Juhász Péterrel szemben. Amellett, hogy ő nagyon fontos és komoly munkát végzett az V. kerületben, fontos, hogy az egyes választókerület még kiegészül az I. kerülettel és a VIII. és IX. kerület odasorolt részével. A másik opció pedig az, hogy eljöhet az a pillanat, amikor azt mondja egyik vagy másik ellenzéki jelölt, hogy visszalép a másik javára.

Ez momentumos jelöltek esetében is elképzelhető?

Van bennem annyi felelősségérzet, hogy egy ilyen helyzetben meg tudjam lépni. Nincs bennem semmi pártelnöki gőg, hogy nekem nem szabad. Ha úgy ítélem meg, hogy le vagyok maradva a többiekhez képest – én elsősorban országos kampányt fogok végezni –, akkor én nyitott vagyok egy ilyen opcióra. De erre azt mondom, hogy várjuk meg azt az időpontot, amikor erről lehet dönteni reálisan.

Mi alapján döntenek majd erről? Közvéleménykutatások?

A közvéleménykutatás egy jó módszer erre. A Közös Ország Mozgalom hirdetett meg egy ilyen projektet, a 106 méréshez viszont kell 200 millió forint. Nem tudom, hogy ez a gyűjtés hogyan áll. Vannak szerintem olyan baloldali érzelmű milliárdosok, akik készek lennének ebbe komoly pénzeket fektetni.

Tehát ha lenne egy mérési eredmény, konkrétan, kézzelfoghatóan, akkor elgondolkoznának ezen?

Igen, de nem ma.

Semmi értelme ma ilyet csinálni.

A kampány végével vagy a közepével lehet már azt mondani, hogy egyáltalán megismerték a választók a jelölteket. Engem ismernek Budapesten, de még nekem is nagyon sokat kell azért tennem, hogy még többen megismerjenek. Nekem van egy lemaradásom például Juhász Péterrel szemben az V. kerületben. Ezt simán be tudom hozni, csak ehhez természetesen kell némi idő.

Ha már kampány: volt ez a Remény-terv, ami sokaknak tetszett, mert kivételesen egy pozitív kampány volt a magyar politikában. Ettől függetlenül viszont mintha megint csak a Fidesz narratíváján belül kampányolnának. Most már van Szél-terv is meg mindenféle “terv”, de a Momentum volt az első a Remény-tervvel a Fidesz Soros-terve után. Már az átmatricázás is valamennyire az orbáni narratíván belül működött. Ez lehet kifizetődő egyáltalán?

Ez érdekes kérdés, hogy a dobozon kívülre mész-e vagy azon belül maradsz. Nem gondolom azt, hogy egyik vagy másik az feltétlen jobb megoldás. Élünk egy rendszerben,

van egy elnyomó, uszító, gyűlöletkeltő narratíva a mindennapjainkban.

Ezt valamilyen szinten hatástalanítani kell, mondjuk azáltal, hogy kiforgatod. Ott van például a Soros-terv, arra behozod, hogy Remény-terv, akkor az emberek tudják, hogy mivel állítod kontrasztba. Szerintem fontos a kapcsolatteremtés a rendszer és közted, mert neked azért mégiscsak valami más alternatívát kell ajánlanod ahhoz képest, ami van. Ebben élnek az emberek, ezt utálják, ez járja át a mindennapjaikat, tehát reflektálni kell rá.

De vissza is kapcsol ugye az eredetihez, hogy honnan jött az ötlet.

Persze, de ez szerintem sok mindennel így van. Ha ellenzéki párt vagy és van egy kormánypárt, akkor az időd jelentős részében valószínűleg reagálni fogsz. Az viszont már nagyon nem mindegy hogyan csinálod. Lehet nagyon rosszul, sután, szerencsétlenül is, meg lehet frappánsan és kreatívan.

Fotó: FüHü

Szerintem ez a két út van ilyenkor egy mozgalom előtt, mi az utóbbin próbálunk meg haladni. Nyilván mi is vétünk hibákat, csinálunk hülyeségeket, hogyne. A NOlimpia kampány során mi késztettük reagálásra Orbán Viktort, de még ebben az esetben is a kormány kezdeményezte, hogy legyen olimpia Budapesten és arra jöttünk mi. Arra lehet mondani most, hogy egy dobozon kívüli akció volt, de még az is reagálás valamire.

Most a választási kampányban is ez a “kiforgatjuk a Fidesz dobozát” fog folytatódni?

A választási kampányban nem. Itt nem reagálunk a Fideszre, ez a kampány a Momentumról, a Momentum-generációról és egy új reményről fog szólni, tehát nagyon pozitív lesz.

A Star Wars idézése azért megmaradt.

Persze. (nevet) Tehát rólunk fog szólni a kampány, a közösségiségről. Nagyon fontos, hogy

mi a Momentumból nem szeretnénk one man show-t csinálni.

Ez egy nehéz küzdelem, mert én vagyok a legismertebb arca a Momentumnak, de nem hiába indultunk Orosz Anna-Fekete-Győr párossal a NOlimpiában. Ezt szeretnénk oldani. Nagyon sok pártnál látom ezt az egy személytől való függést: Fidesz, DK, MSZP, Párbeszéd, LMP, sorolhatom. Mi csapatban, közösségben, mozgalomban gondolkodunk, mert egyedül kevesek vagyunk. Én meg tudok testesíteni valamit, de szerintem annak van ereje, amikor sok ember, sok szín, sok gondolat van egy rendszerbe helyezve.

Ha mozgalom szeretnének lenni, akkor miért nem maradtak mozgalom? Sokan ezt fájlalták a NOlimpia alatt a Momentummal szimpatizálók közül, hogy mi a fenének kellett párttá alakulniuk.

Mi mozgalomként működünk, ez nagyon fontos. A párt az egy jogi forma, egy belépőkártya a választásokra. A 2015-ös kezdetek óta a pártosság kimondott cél vagy eszköz volt a Momentum alapítóinak a szemében, hogy ahhoz, hogy rendszerszintű változásokat érjünk el Magyarországon a következő 30-40-50 évben, pártként kell majd léteznünk, de mozgalomként szeretnénk működni. Nagyon más a kettő. Az Európa-menet, az Európához tartozunk! tüntetés, a propagandaplakátok átragasztása országszerte, a pultozások,  azok mind-mind mozgalmi akciók. Tehát ez nem ilyen, hogy “na akkor elmegyek a médiába és elmondom tíz percben, hogy milyen szép gondolataim vannak a NER-ről”, hanem ott vagyunk, kint vagyunk az emberek között.

Ha már feljött az “elmegyek a médiába”: mi a helyzet az Origóval? Impulzív akció volt, őszinte felháborodással vagy inkább a keményebb fellépéseket kedvelőknek akartak ezzel imponálni? Azért valljuk be, az egy radikálisabb lépés volt, mint az addigiak.

Igen, és szerintem szükség is van ilyen radikálisabb lépésekre, mert ezek átütik az emberek ingerküszöbét.

Követtünk el hibákat annál az akciónál,

nem voltunk elég felkészültek, lehetett volna sokkal jobban is csinálni, bemutatni konkrét példákat, hogy mikben hazudnak és ezzel szemben mi a valóság. Én utána egyenesen Strasbourgba repültem az Európai Parlamentbe az európai fiatalság jövőjéről beszélni, nagy volt a rohanás, de maga az, hogy bementünk, szerintem nagyon fontos volt. A propagandagépezet híre, a propagandisták szerepe így eljutott mindenhova, lehetett erről vitázni a vacsoraasztalnál.

Nem féltek attól, hogy ez egy rossz precedenst is teremthet, hogy emiatt majd úgy érzik a kormány politikusai, hogy akkor most ők is bevonulhatnak egy ellenzéki szerkesztőségbe és számonkérhetik őket?

Magánszemélyként mentünk be hozzájuk, egy olyan szerkesztőségbe, amit állami pénzből tartanak fenn, úgyhogy ha állami pénzből gazdálkodik az állami hirdetéseken keresztül, akkor mi az Origót közintézménynek, munkatársaikat pedig köztisztviselőknek tekintjük. A függetlenebb médiák magánkézben vannak, nemcsak papíron, de a gyakorlatban is. Nekünk ez volt az értelmezésünk és eszerint cselekedtünk.

Fotó: FüHü

Ez Andy Vajna TV2-jére ugyanúgy vonatkozik, nekik mindig elmondtuk egyenes adásban, hogy hazudnak az embereknek, hazudnak a Momentumról és nagyon sok minden másról, bűnösök a rendszer fenntartásában. Azóta sem hívnak a TV2-be. A köztévében pedig még soha életemben nem voltam, de más momentumos sem. A tavalyi év egyik nagy történése volt az olimpiai népszavazási kezdeményezésünk, vagy amikor május elsején az Európához tartozunk! tüntetésre  vonultunk tízezer emberrel a Hősök terére. Én az első sorban vonultam Soproni Tamásékkal, előttem az ARD és a ZDF német közszolgálati tévék stábjai gáncsolták egymást. A Magyar Távirati Iroda és a köztévé részéről pedig semmi. Hát itt tartunk.

És attól nem félnek, hogy ha innen-onnan össze van válogatva a Momentum, akkor leginkább semmilyen lesz? Egy fehér vászon, amire rá tudom vetíteni azt is, ha nemzetibb érzelmű vagyok és azt is, ha szocdem vagyok, akkor egyfajta szavazatmaximálás történik, nem?

Nem, mert azért elég sok konkrétumot mondtunk már. Például azt, hogy mi Magyarország helyét egyértelműen az Európai Unióban képzeljük el. Nyitottak vagyunk jogegyenlőségi kérdésekre, például ami a melegházasságot illeti. Pragmatikusan gondolkodunk a határvédelem tekintetében és a déli határzárat mi is fenntartanánk, de humánus módszereket alkalmaznánk a menekültekkel szemben. Mi a globalizációban lehetőséget látunk és a magyar cégeket exportképes vállalatokká szeretnénk tenni. Hiszünk abban, hogy kell egy versenyképes magyar tőkésréteg, csak a jelenlegi nem az.

Sokszor az En Marche-hoz hasonlítják a Momentumot és vannak hasonlóságok. A bal-jobb ideológiákat hátrahagytuk, pro-Európa, hajrá globalizáció, startupok. Ezt hogyan nevezzük ideológiai szempontból? Most mondhatjuk, hogy centrista vagy jobbközép? Most segít, hogyha azt mondom, hogy ez egy jobbközép vagy balközép, miközben van egy csomó szociális vonulata?

Nem titok, hogy az En Marche kampánycsapatától ellestek különböző technikákat, viszont konkrétan Emmanuel Macron politikájával is egyet tudnak valamennyire érteni? Van ott is közös pont vagy kizárólag a kampányszervezés?

Van identitásbeli hasonlóság velük, de az minket nem érdekel, hogy milyen munkajogi reformot visz végbe Macron Franciaországban. Jártunk náluk Párizsban a meghívásukra, ők jártak a bodajki Nyitás Fesztiválon, a brüsszeli szervezeteink nagyon közeli kapcsolatban vannak egymással, sok a kapcsolódási pont. Mi a kampány szempontjából voltunk velük igazán kapcsolatban. Nyilván tanulmányoztuk, hogy milyen üzenetekkel operáltak, hogyan mozgatták az aktivistáikat és mi volt ott a politikai üzenet. Nagyon jól kampányoltak, de teljesen más a két formáció: az En Marche egy one man show, egy emberre épült, mi pedig egy több mint száz fős, fiatal, pályakezdő, egyetemista közösségből indultunk ki és nőttünk 1600 fősre. A Momentum brandje, ereje vagy ígérete sokkal erősebb, mint bármelyik személyé a Momentumban, és ez nagyon nagy különbség.

Fotó: FüHü

Milyen szintű kompromisszumra lenne hajlandó a Momentum, hogy más pártokkal együtt tudjon működni, illetve másoktól milyen kompromisszumot várna el? Mi az amiben egyáltalán nem hajlandó a Momentum engedni, ha arról van szó, hogy mondjuk együttműködjenek akár egy választókerületben, akár országosan?

A program tekintetében én személy szerint biztos, hogy kompromisszumkész lennék.

Vannak azért olyan dolgok, amikhez markánsan ragaszkodunk, például a jogállamiság visszaépítése, de ezt szerintem nincs aki ne mondaná a Fideszen kívül.

A politikai kultúra kérdése egy másik dolog. A társadalomszervezési szemléletmódunk, a szolidaritás, a teljesítményelvűség és a pozitív nemzetkép az, ami a mi politikánkban, társadalomképünkben megjelenik. Például az LMP-vel már önmagában gond, hogy beskatulyázzák magukat zöldnek és globalizációkritikusnak, az MSZP magát baloldalinak, a Jobbik pedig jobboldalinak. Mi nem szeretnénk ilyet.

Magyarországnak egy bizonyos fokú egységre van szüksége, egy új kiegyezésre, ha úgy tetszik. Ez a Momentum közösségében sikerült. Szerintem ezt a Momentum eddig hitelesen képviseli, első napjától kezdve, úgyhogy ebben nem nagyon tudunk engedni. Mi soha nem mondanánk le a több, mint kettőmillió Fidesz-szavazóról. Semmiképp. Hosszútávon az is fontos, hogy

amikor ez a rendszer összeomlik, nem szabad mindenkit száműzni Magyarország közéletéből, aki az emlőin nevelkedett szakmailag, politikailag, kulturálisan,

akárhogyan. Ezt értem új kiegyezés alatt és nem vagyok benne biztos, hogy erre minden politikai mozgalom vagy párt képes lenne. Nekünk képesnek kell lennünk, mert különben a saját országunk ellen teszünk.

Pottyondy Edina és Kádár Barnabás már hamarabb elbúcsúzott, most pedig Papp Gergő is távozott a pártból. Régebben azt nyilatkozta, hogy ez természetes egy mozgalom, illetve párt életében, hogy cserélődnek az emberek, pláne így az elején. Azt, hogy most a kommunikációs igazgató a választások előtt nem sokkal távozott, is ennek tartja?

Szerintem teljesen természetes, hogy egy fiatal politikai mozgalom életében vannak… nem útelágazódások, hanem egyszerűen konfliktusok. Tehát hogy a Momentum szerepét, jelenét, jövőjét máshogy látja az elnökség, az emberek és olyan tagok, akik ebbe beletesznek száz százalékot. Papp Gergővel volt egy nézeteltérés, de például Kádár Barnabás vagy Pottyondy Edina továbbra is Momentum-tagok, Kádár a jelöltünk is a II. kerületben.

Fotó: FüHü

Kár, hogy más pártok éppenhogy nagyon be vannak gyöpösödve – megint csak az MSZP-re gondolok vagy a Fideszre, bár ott van némi vérkeringés, de nagyon kevés. Nálunk fontos, hogy legyen, fluktuáció, mert sokan dolgoznak, önkéntes alapon, lelkesedésből és bizony elfáradnak az emberek, cserélni kell. Vannak konfliktusok, de szerencsére kevés.

Az elmúlt huszonhét évet gyakorlatilag kidobnák az ablakon. Nem félnek attól, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik?

Ez így nem igaz, akkor például ki kéne lépnünk az EU-ból is, meg a NATO-ból is.

Maradjunk a belpolitikánál. Voltak azért jó döntések, amiket megtartanának?

Elkezdett felépülni egy jogállami intézményrendszer, aminek a váza az megvan, a díszletek ott vannak, csak nincs tartalom bennük. A magyar politikai elit adós maradt a magyar embereknek azzal, hogy demokratikus példát statuáljanak.

Nem kellett volna közvagyont és közpénzt lopni, szolidárisnak kellett volna lenni a roma kisebbséggel vagy a szegényekkel, hinni kellett volna a versenyben és ösztökélni a magyar vállalkozásokat.

Nagyon sok magyar ember még mindig nem mozog otthonosan a demokráciában és a piacgazdaságban, ami egyébként a jelenleg ismert rendszerek közül a legsikeresebb.

A kérdés az, hogy hova jutottunk az elmúlt huszonnyolc évben: a szakadék szélére vagy azon is túl. Azt látjuk, hogy az elmúlt huszonhét év politikai elitje tönkretette Magyarországot és új, fiatal, becsületes és kompetens emberekre van szükség, hogy új alapokra helyezzük ezt az országot. Ezért jött létre a Momentum. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne nagyon sokat tanulni az idősebb generációktól, vagy az elmúlt 28 évből, mert nagyon sok negatív tanulságot kapunk belőle. Ezért is hívtunk meg volt fideszes és LMP-s alapítókat, hogy átbeszéljük mik voltak náluk a hibák, mit kerüljünk el a Momentumban. Sólyom Lászlóval is volt szerencsém beszélgetni személyesen az elmúlt huszonhét évről, hogy mit csináltak jól, mit csináltak rosszul, nagyon fontosak számunkra ezek a tapasztalatok.

Tönkre lett téve ez az ország, lemaradtunk mindenkitől.

Mennyire terveznek előre? Készülnek forgatókönyvek arra, hogy mi lesz, ha a Momentum bejut a Parlamentbe, illetve mi lesz, ha nem jutnak be a Parlamentbe?

Arra nincs forgatókönyvünk, hogy mi lesz, ha nem jutunk be a Parlamentbe. Nagyon bízunk benne, hogy ki fog fizetődni ez a több, mint egy éves szakadatlan, alázatos munka, amit beletettünk a mozgalomba. Parlamenti pártként pedig meg kell találnunk az egészséges egyensúlyt a parlamenti politizálás és a mozgalom továbbépítése között, utóbbi javára.

Lefektettünk rengeteg alapot, körülbelül száz helyi szervezetünk van Magyarországon és mi vagyunk az egyetlen olyan politikai mozgalom, ami Európa összes magyarlakta nagyvárosában aktívan jelen van. Ez hihetetlenül nagy szó és nagyon fontos, amikor magyarságon és tudástranszferben gondolkodunk Európán belül. Haza szeretnénk hozni nagyon sok mindenkit és forradalmasítani szeretnénk a gazdaságot, a kultúrát és a társadalmat. Ez egy hosszútávú projekt, elsősorban ezt kell majd folytatni parlamenti pártként. Akár a biológia, akár a kompetencia szempontjából nézem magunkat, a Momentum a jövő.

Varsányi Bence-Németh Róbert

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!