A Fidesz volt országgyűlési képviselője Mengyi Rolánd már nem indulhatott a párt színeiben az idei választásokon, de utódja, Koncz Ferenc simán hozta a győzelmet Tiszaújvárosban. Elődjének korrupciós ügyei dacára.
A borsodhir.hu tudósított arról, hogy a 6-os tiszaújvárosi választókerület második ciklusát töltő országgyűlési képviselője, a jogász végzettségű, ötgyermekes Mengyi Roland – aki korábban a megyei közgyűlés elnöke volt – 2016-ban keveredett korrupciós botrányba, mely szerint szociális szövetkezetek szerettek volna 2015-ben 500 millió forintos uniós pénzre pályázni. Ehhez állításuk szerint az elosztásnál a bennfentes Mengyi segítségét kérték, aki bizonyos százalékáért ígért támogatást.
Tavaly áprilisban a Központi Nyomozó Főügyészség Mengyi Rolandot bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolta meg. Mentelmi jogát az Országgyűlés egyhangú szavazással felfüggesztette.
Az Index viszont arról írt, hogy érdekes indoklással szüntette meg a NAV a nyomozást egy gyanús uniós pályázat ügyében, amelyben Hadházy Ákos LMP-s képviselő tett korábban feljelentést.
Az ügy, amiről szó van, így néz ki: több dél-békési faluban is három olyan cég nyert el „egészségmegőrzésről” szóló uniós pályázatokat, amelyek székhelyük szerint egyrészt nagyon messze vannak a falvaktól, másrészt nem is igazán foglalkoznak egészségüggyel.
Az egyik szóban forgó cég a Public Sector Kft., amely onnan lehet ismerős, hogy ez a cég írta azokat a kamu uniós pályázatokat, amelyekből a magát Voldemort nagyúrnak szólíttató Mengyi Roland „alkotmányos költségként” 10 millió forint kenőpénzt kért.
Az idei országgyűlési választáson a Fidesz Mengyit már nem indította, de párttársa, Koncz Ferenc is nyerni tudott a 6-osban. A Tornaszentjakabon született Koncz 59 éves, a megyei közgyűlés alelnöke volt 2006 és 2010 között, Szerencs polgármestere.
Koncz Ferenc április 8-án 24 774 szavazatot kapott, ez 50,44 százalékos arány. Valódi ellenfele csak a jobbikos Biró László volt, ám ő csak 15 122 voksot gyűjtött (30,79 százalék).
A második Orbán-kormány első morális botlásaként említhetjük meg azt az esetet, amikor kiderült, hogy tizenkét megyei jogú város fideszes képviselője az Azori-szigetekre utazott – a hivatalos indoklás szerint azért, hogy részt vegyenek a Páneurópai Roma Stratégia elfogadásáról rendezendő konferencián. Mindez 2011. novemberében történt, az ügy néhány nappal később, december 5-én derült ki.
A fideszes politikusok annak ellenére utaztak el a Portugália autonóm körzetének számító, ám onnan 1500 kilométerre, az Atlanti-óceán közepén fekvő nyaralóhelyre, hogy a költségeket az összesen 187 milliárd forintos adósságot felhalmozó megyei önkormányzatok fizették. Ami azért is különös, mert a kormány nem sokkal korábban jelezte, hogy az állam átvállalja ezt a tartozást, hogy a megyék működése ne kerüljön veszélybe.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyet nem lehet eltusolni, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: nem „a kellemes ügyek dossziéit gyarapítja”, hogy tizenkét megyei közgyűlési elnök november végén az Azori-szigetekre utazott az Európai Régiók Gyűlésére, ahol a Páneurópai Roma Stratégia elfogadásáról döntöttek.
Az viszonylag hamar kiderült, hogy a Páneurópai Roma Stratégia nem létezik. Legalábbis azon akkori megszólalók szerint, akik kommentálták a tizenkét fideszes megyei elnök azori-szigeteki turnéját. Az Azori-szigetek viszont létezik, igaz, meglehetősen távol esik tőlünk, sőt, még az „anyaországhoz”, Portugáliához sincs túlságosan közel. 1500 kilométer, repülővel kell menni, de megéri a fáradság, a Golf-áramlatnak köszönhetően ugyanis egyenletesen kellemes a klímája, a tengerpart finom és homokos, az emberek kedvesek – a helyszín tehát ideálisnak tűnt a Páneurópai Roma Stratégia megtárgyalására és elfogadására.
Az meg kifejezetten demagógia, de minimum szőrszálhasogatás, ha az ellenzéki pártok és a sajtó egy része megpróbált párhuzamot von az egzotikusnak is mondható utazás, valamint az érintett megyék anyagi helyzete között. Pedig, volt ilyen összefüggés: a tizenkét, Fideszes vezetésű megye az utazást megelőző években mintegy 187 milliárd forint adósságot halmozott fel, több helyütt, így főként az utazást gründoló megyei elnök szűkebb pátriájában, Pest megyében, gondok voltak az iskolák fűtésével, a gyerekek étkezésével.
A később Voldemort néven ismertté vált Mengyi Roland borsodi és Gelencsér Attila somogyi elnök is a csapattal tartott.
Amikor az ügy a Blikk cikke által kipattant, minden érintett azonnal roppant erkölcsös lett. Volt, aki azt nyilatkozta, neki sem tetszett, hogy ilyen messzire kell utaznia. Szerinte jobb lett volna a páneurópai romastratégiát Pozsonyban megtárgyalni, az közelebb van, és ő egyébként sem szeret utazni.
Nem vagyunk egyformák: sokan szeretnek szép tájékon időzni, idegen városok kis utcáiban sétálni, nézelődni a boltokban, süttetni a hasukat a tengerparton. Mert ez is volt a programban, igaz, csak az utolsó napon – az azt megelőző két nap feszített tempójú, érdemi munkával, a páneurópai romastratégia megtárgyalásával és elfogadásával telt. Az, hogy ebből az utazásból végül mit profitáltak a páneurópai romák, különös tekintettel a felemelkedésökre, azóta sem derült ki. Mint ahogyan azt sem tudni, vajon az Azori-szigetek kellemes fekvésük és meglehetős éghajlati viszonyaik okán a páneurópai romastratégiában betöltött élenjáró szerepéről is ismertté váltak-e a szakmai berkekben.
Miután az utazás kitudódott, ráadásul az akkor még a mostaninál jóval nagyobb mozgástérrel rendelkező szabadabb sajtó révén botrány is lett belőle, a résztvevők úgy döntöttek, hogy az utazás költségeit, ahogy ők számolták, fejenként 200 ezer forintot, befizetik a megyéjükben működő gyermekintézmények számlájára. Hogy egy többnapos azori-szigeteki utazás lényegesen többe kerül, azt már akkor is sokan vitatták, ám a lényeg a jó erkölcs, a feddhetetlen morál. Az utazással egyébként mindenki jól járt: a gyermekintézmények némi aprópénzhez jutottak, a Fidesz megyei elnökei szép helyeken jártak, a páneurópai romák pedig örülhettek, amiért alaposan meg lett tárgyalva és el lett fogadva a stratégiájuk.
Hab a tortán, és talán nem csak időrendben tartozik ide, hogy nagyjából ugyanebben az időben Schmitt Pál köztársasági elnök és felesége, az egykori tévétornász, Makrai Katalin az Egyesült Államokba utazott. A rossz nyelvek szerint az elnöki pár három kint élő leányuk egyikét látogatta meg államköltségen. S bár ezt az értesülést nem sikerült megerősíteni (igaz, cáfolni sem), ami biztos: a Magyar Köztársaság első emberét senki hivatalosság nem fogadta az Egyesült Államokban. A legnagyobb skalpnak Volker egykori amerikai NATO nagykövet számított, bár az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy az elnök úr és felesége meghívást kapott az egyik ottani magyar szervezet Mikulás ünnepségére. Ha másért nem, ezért biztosan megérte ennyit utazni: az ottani gyerekek számára életre szóló élményt jelenthetett Schmitt és neje megjelenése.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
