Kezdőlap Címkék Meghallgatás

Címke: meghallgatás

25 milliárd dolláros kártérítést kérnek a Boeing károsultak

A washingtoni igazságügyi minisztériumhoz címzett panaszukban a károsultak azzal vádolják a Boeinget, hogy az “Egyesült Államok történetének legnagyobb vállalati katasztrófáját okozta.” 346 ember vesztette életét két Boeing katasztrófában 2018-ban és 2019-ben Indonéziában és Etiópiában.

“Bocsánatot kérek azért a fájdalomért, amelyet okoztam” – mondta a Boeing elnök vezérigazgatója a szenátusi vizsgálóbizottság előtt Washingtonban, ahol a családtagok tüntettek ellene. Mi történt?

2018 októberben Indonéziában Jáva szigetén nemsokkal a felszállás után a tengerbe zuhant egy Boeing óriásgép. Mindenki meghalt, az áldozatok száma 189 volt.

A másik Boeing 737 Max Etiópiában zuhant le 2019-ben, ott is a felszállás után nemsokkal következett be a katasztrófa. Etiópiában is mindenki meghalt: 157 volt az áldozatok száma.

Mindkét katasztrófát a Boeing műszaki hibája okozta.  Calhoun elnök-vezérigazgató elismerte ezt a szenátusi vizsgáló bizottság előtt, és közölte:

”levontuk a tanulságokat, tanultunk a hibákból.”

A Boeing főnök azt is elismerte, hogy megpróbálták elhallgattatni azokat az alkalmazottakat, akik házon belül jelezték a hibákat. “Később azonban ebből is levontuk a következtetést” – mondta az elnök vezérigazgató, aki hatalmas végkielégítéssel az év végén távozik a Boeingtól.

Az igazságügyi minisztériumban most újra elővehetik azt a félretett ügyet, amely a Boeing csalását vizsgálta ki: a repülőgépgyártó óriás tudatosan félrevezette a repülésbiztonsági hivatal embereit amikor azok ellenőrizték az óriásgépeket.

A Boeing gépek azóta is furcsa dolgokat produkáltak: idén januárban felszállás után kiesett az ajtó egy része Oregon államban – USA. A pilóta kényszerleszállást hajtott végre, és szerencsére senki sem sérült meg, de nagy volt a pánik. A vizsgálat megállapította, hogy gyártási hiba történt, melyet korábban ugyan jeleztek, de nem javítottak ki.

24,8 milliárd dolláros kártérítés

Ennyit követelnek a családtagok, akik közül sokan eljöttek a szenátusi meghallgatásra.

“Én Angliából repültem Washingtonba, hogy halljam: mit tud mondani a Boeing elnök-vezérigazgatója a szenátusi vizsgáló bizottság előtt. Hogy tették biztonságosabbá a repülést?” – nyilakozta a BBC-nek az egyik meghalt utas lánya Washingtonban. Hozzátette:

”El akarjuk érni, hogy az Egyesült Államok bűnügyi vizsgálatot folytasson a Boeing és főként annak vezetői ellen hiszen ők 346 ember haláláért felelősek. Addig nem nyugszunk amíg igazságot nem szolgáltatnak nekünk!”

Richard Blumenthal szenátor, a biztonsági albizottság feje azzal vádolta a Boeing vezérét, hogy nem hajtotta végre azokat az intézkedéseket a biztonság javítására, melyeket megígért hiszen januárban jött az újabb katasztrófa, amely szerencsére nem követelt áldozatokat, de megmutatta, hogy a Max 737 továbbra sem biztonságos.

Josh Hawley szenátor egyenesen nekiszegezte a kérdést a Boeing elnök vezérigazgatójának:

“miért nem mondott le?!”

A szenátor azután is érdeklődött, hogy “ön évi 32,8 millió dolláros fizetést kap a Boeingtól, mégis miért?! ”Az elnök vezérigazgató végül márciusban jelentette be távozását.

A januári katasztrófa után a repülésbiztonsági hivatal főnöke látogatást tett a Boeing gyár telepen, ahol megállapította:

”nagyon erősen koncentrálnak a gyártási határidőre, de a biztonságra nem fordítanak kellő figyelmet.”

A Boeing egyik régi munkatársa rendszeresen jelezte a biztonsági problémákat, de ahelyett, hogy meghallgatták volna, halálra szekírozták.

A katasztrófa áldozatainak családtagjai úgy vélik, hogy a felelősöknek börtönben a helyük: ”A Boeing főnökök és mérnökök tudták, hogy a gép nem biztonságos, mégsem tettek semmit. Ők a felelősök azért, hogy a 24 éves lányom meghalt amikor az etióp gép lezuhant 2019-ben. Az egész Boeing vezetésnek  börtönben a helye hiszen lényegében ők a felelősök a lányom haláláért” – mondta egy felháborodott apa Washingtonban a szenátusi meghallgatás után.

Donald Trump a felforgató

Donald Trump amerikai elnök felforgatta Washington Ukrajna-politikáját – vélekedett George Kent, az amerikai külügyminisztérium munkatársa az elnök alkotmányos elmozdítását célzó eljárás (impeachment) előtti vizsgálatokat végző képviselőházi bizottság meghallgatásán októberben. A meghallgatás leiratát csütörtökön hozták nyilvánosságra.

Kent a három képviselőházi bizottság törvényhozói előtt arról beszélt, hogy úgy látta, Trump „politikailag motivált ügyészségi vizsgálatokat” kért Ukrajnától, és ez szerinte nem más, mint „korrupció”.

A külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta a törvényhozóknak: aggasztotta őt, hogy Trump kitartott az Ukrajnának közvetített kérése mellett. Ezzel szerinte az Egyesült Államok pontosan azt a taktikát követte, mint amelyet rendszeresen elítél a világ legkorruptabbnak tartott országaiban.

George Kent a törvényességre és az amerikai külpolitikára nézve rendkívül ártalmasnak tartotta Trump személyes ügyvédjének, Rudy Giulianinak a tevékenységét.

Az elnök Giulianit bízta meg azon üzenetek közvetítésével Ukrajnában, amelyek Joe Biden volt alelnök és jelenlegi demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, valamint fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeinek feltárását szorgalmazta az ukrán vezetésnél. „Azokban az országokban általában véve is szembetűnő, hogy a hivatalban lévők politikailag motivált perekkel fenyegetik ellenfeleiket” – fűzte hozzá Kent. Ezt a gyakorlatot rendkívül kártékonynak minősítette – mint fogalmazott – „függetlenül attól, hogy melyik országban élnek vele”.

A külügyi tisztségviselő elmondta még: aggodalmait feljegyzésben rögzítette még jóval azelőtt, hogy egy kiszivárogtatónak köszönhetően nyilvánosságra került Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vitatott júliusi telefonbeszélgetése. Ebben a beszélgetésben vetette fel Trump az ukrán elnöknek, hogy kivizsgáltathatná Bidenék üzleti ügyeit. A beszélgetést a demokrata politikusok úgy értelmezték, hogy az Egyesült Államok elnöke külföldi hatalmat kér fel amerikai állampolgárok elleni nyomozásra, s erre alapozva indították meg az impeachment eljárás előtt szükséges vizsgálatokat, illetve képviselőházi meghallgatásokat.

A meghallgatásokat folytató három bizottság – a hírszerzési, a külügyi és az ellenőrzési – vezetői csütörtökön büntetés terhe melletti idézést küldtek Mick Mulvaney-nak, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnökének, miután Mulvaney a „sima” idézésnek nem volt hajlandó eleget tenni. Nem jelent meg csütörtökön a bizottságok előtt John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó sem.

Csütörtökön a bizottságok meghallgatták még Jennifer Williamst, Mike Pence alelnök munkatársát is. Williams az alelnök és Zelenszkij szeptemberi, varsói megbeszéléseiről számolt be a törvényhozóknak.

(MTI)

Nincs lezárva a „magyar ügy” az EU-ban

A magyar miniszter szerint az egész a „bevándorláspártiak bosszúja” és le kéne zárni, az uniós illetékes szerint folytatni kell: mintha nem ugyanazon a meghallgatáson vettek volna részt. A német-francia-tengely „aggódik” a magyar helyzet miatt. Egy holland képviselő pedig arra kéri Vargát, hogy ne játssza a mártírt.

Az Európai Tanács általános ügyek bizottságában Brüsszelben az uniós igazságügyi miniszterek és Varga Judit magyar tárcavezető mintha nem ugyanazt élték volna meg hétfőn délutántól kezdődően. Az estébe nyúló, több órás meghallgatásra azután került sor, hogy éppen egy éve az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a 7-es cikkel szerinti eljárást Magyarországgal szemben a jogállami állapotokat kifogásoló Sargentini-jelentés elfogadásával. (Hírek szerint az EP illetékes bizottsága levélben fejezte ki nemtetszését, hogy képviselőjét nem hívták meg a hétfői ülésre.) Az eljárást az EU előző soros elnöke, Románia elszabotálta, az új finn viszont felpörgeti, s ennek első lépése a miniszterek tanácskozása.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az egész procedúra „a bevándorláspártiak bosszúhadjárata”, és már több mint egy éve

„politikai boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen”,

amelynek oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra. Az ülés utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nagy lépést tettek előre, hogy megvédjék Magyarországot.

„Tételesen cáfoltunk minden vádat és hamis állítást. Minden jogi kérdést tisztáztunk. Elutasítottuk a kettős mércét, és újra felhívtam a figyelmet arra, hogy olyan határozatról beszélünk, ami maga is sérti a jogállamiságot” – mondta Varga. Szerinte az eljárást már le is lehetne zárni.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki a jogállami feladatokért felelős viszont azt mondta:

nem elegendő egy meghallgatás a magyar hetes cikkes eljárás ügyében.

Ez egyébként összhangban van a finn kormány álláspontjával. Az látszik, hogy a többi tagország kész kérdéseket feltenni, a magyar kormány pedig arra, hogy megpróbáljon ezekre választ adni – mondta Timmermans, aki novembertől a zöld ügyeket viszi a bizottságban.

Varga Judit szerint a miniszterek felületesen ismerik a magyar helyzetet, a különféle információk szerint viszont lényegre törően és

többnyire pontosan tettek fel kérdéseket a magyarországi állapotokról,

a bíróságokban kialakult helyzetről, az MTA elleni lépésekről, az egy kézben összpontosuló gigászi kormányzati médiáról és persze a korrupcióról. Képben voltak a Stop, Soros törvényről és a tranzitzónában a menekültek éheztetéséről.

Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője igen diplomatikusan arról beszélt, hogy az ülés hosszú volt, de „nagyon együttműködő” szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek a további lépésekről. Kijelentette, hogy

az eljárás nem irányul senki ellen,

minden félnek érdeke, hogy az ország bemutathassa álláspontját.

Frans Timmermans rámutatott, hogy a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban. Például a Velencei Bizottságot, s így fókuszáltan végig venni bizonyos témákat.

Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak. Az új bizottság azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság védelmében.

„A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió”

– fogalmazott Timmermans.

Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében

a magyarországi helyzet „aggodalomra ad okot”.

Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes leszögezte: Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.

Még a tanácskozás előtt Varga Judit a Twitteren közzétette, hogy azért állítják pellengérre Magyarországot, mert az elutasítja a tömeges bevándorlást. Erre válaszul Sophie in ‘t Veld holland liberális EP-képviselő megüzente neki, hogy nem ezért „állítják pellengérre” a kormányt, hanem az emberi jogok megsértése, a jogállam elpusztítása és az EU-s jognak való nem megfelelés miatt. Ne játssza a mártírt! – írta a miniszternek a képviselő.

Vége van annak az időszaknak, amikor a Fidesz mást mondhatott odakint és mást itthon! Megjöttünk!

A címben szereplő kijelentéssel kezdi Facebook bejegyzését Donáth Anna, a Momentum Európa parlamenti képviselője. Donáth mostani felháborodását az váltotta ki, hogy az EU Tanácsa nem hívta meg az Európai Parlament képviselőjét a magyar kormány ellen zajló jogállamisággal kapcsolatos meghallgatásra. A magyar kormány a bevándorláspártiak bosszújának minősíti és Magyarország ellen támadásnak tartja a meghallgatást. A meghallgatáson a kormányt Varga Judit igazságügy-miniszter képviseli.

Nem fogom hagyni, hogy a Fidesz eltitkolhassa, hogy miként próbál kibújni a felelősség alól, milyen hazugságokkal érkezik Strasbourgba!

A finn elnökség kezdeményezésére ma hallgatják meg a magyar kormányt a 7-es cikkely alapján indult jogállami eljárás kapcsán az Általános Ügyek Tanácsában. De az meghallgatás már rosszul kezdődik: noha az Európai Parlament kezdeményezte az eljárást az úgynevezett Sargentini-jelentés elfogadásával, az Európai Parlament képviselőjét a finn elnökség eredeti szándékától eltérően végül mégsem hívták meg a meghallgatásra, állítólag a magyar kormány tiltakozására.

Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli elfogadhatatlannak nevezte a Parlament kihagyását a procedúrából. Véleményével az összes európai parlamenti frakció egyetért.

„Orbán Viktor politikája arra épül, hogy hazudik Magyarországról Brüsszelben, Strasbourgban, az európai képviselők és tisztségviselők előtt, és hazudik az Európai Unióról Magyarországon, az óriásplakátokon. Most is hazudni akarnak a tanácsi meghallgatáson. Zárt ajtók mögött, gyáván. Ezt akadályozzuk meg a nyilvánosság erejével, folytatva azt a munkát, amellyel elejét vettük, hogy a fideszes bizottsági jelölteket szó nélkül, valami rossz “szokásjog” miatt megválasszák.

Jogunk van tudni, hogy valójában mi történik a Tanácsban, ugyanis ez minden európai polgárt – különösen a magyarokat – érintő közügy.

Vége van annak az időszaknak, amikor a Fidesz mást mondhatott odakint, és mást itthon. Megjöttünk!” – fejezi be felháborodott hangú Facebook bejegyzését Donáth Anna.

A magyarországi jogállamiság helyzete a téma Brüsszelben

0

Meghallgatást tart a jogállamiság magyarországi helyzetéről ma délelőtt az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága. A magyar kormányt ezúttal – eltérően a korábbiaktól – nem a kormányszóvivő, hanem Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.

A reggel 9 órakor kezdődő meghallgatáson Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója is részt vesz. A nyitóbeszédet Claude Moraes szociáldemokrata bizottsági elnök és Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő fogja tartani.

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Sargentini részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban fog ismertetni a bizottság tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak.

Orosz kapcsolatairól kérdezte Trump vejét a bizottság

0

Amerikai sajtóértesülések szerint meghallgatta Jared Kushnert, Donald Trump amerikai elnök vejét és tanácsadóját az a vizsgálóbizottság, amely a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány orosz szálait vizsgálja.

A CNN, a The New York Times és az AP is úgy értesült szerda este, hogy Kushner találkozott a Robert Mueller különleges ügyész vezette testülettel, és a meghallgatáson elsősorban arról esett szó, hogy milyen szerepet játszott az orosz kapcsolatokban Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó. A bizottság főként azt vizsgálja, hogy

az orosz kapcsolatok befolyásolták-e a tavalyi kampányt a később megválasztott Trump javára.

A meghallgatásról kevés részlet szivárgott ki. A források abban értenek egyet, hogy Muellerék azt próbálták tisztázni, milyen információkkal rendelkezik Kushner Flynn orosz kapcsolatairól. Trump vejének ügyvédje annyit közölt, hogy ügyfele mindenben együttműködik a témára vonatkozó vizsgálatok lefolytatóival.

A 73 éves Rober Muellert, aki hosszú ideig volt az FBI igazgatója is, májusban bízták meg az Oroszországot érintő átfogó vizsgálat irányításával. A vezetése alatt álló bizottság mások mellett éppen Kushner és Flynn orosz kapcsolatait vizsgálja.

Jared Kushnerről tudni lehet, hogy ifjabb Donald Trumppal együtt tavaly tavasszal találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel. Flynn-nek, aki Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója volt, februárban azért kellett lemondania, mert az amerikai kormányzatot is félrevezette Oroszország Washingtonban akkreditált nagykövetével folytatott találkozójáról.

A vizsgálat miatt Trump is egyre nagyobb bajban lehet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK