Egyetlen orosz állampolgár sincsen biztonságban az Egyesült Államokban, mert bárkit letartóztathatnak – nyilatkozta a moszkvai külügy egyik államtitkára azt követően, hogy az FBI őrizetbe vett egy Dmitrij Makarenko nevű orosz állampolgárt Saipan szigetén. Az Egyesült Államokhoz tartozó sziget a gengszterek paradicsoma, mert Washingtontól távol csak csekély az ellenőrzés. Dmitrij Makarenkot mégiscsak elkapták méghozzá egy 2013-as ügy miatt. Akkor egy másik orosszal együtt a Nemzeti Gárda sötétben használatos fegyverzete után érdeklődtek Floridában. Társát lekapcsolták, jelenleg is börtönbüntetését tölti. Ha elítélik, akkor Dmitrij Makarenkot 45 éves börtönbüntetés fenyegeti az USA-ban.
A moszkvai hatalomhoz közelálló Rt.com portál megjegyzi az amerikaiak egyre másra tartóztatnak le orosz állampolgárokat kémkedés címén. Például Marija Butyinát, aki befolyásos republikánus honatyákkal tartott fenn bensőséges kapcsolatot Washingtonban. A fiatal orosz nő vádalkut kötött a hatóságokkal, és ez nyugtalanítja Moszkvát, mert sz oroszok nem tudják mennyit mondhatott el az Egyesült Államokban működő orosz hírszerző hálózatról. Ezért az oroszok gyorsan elfogtak egy amerikai kémet Moszkvában. Az egykori tengerészgyalogos állítólag egy régi orosz bajtársának az esküvőjére jött az orosz fővárosba. Az orosz kémelhárítás szerint viszont kémkedett az USA javára.
Putyin elnök újévi levelében újabb csúcstalálkozót javasolt Donald Trumpnak. Aki egyelőre nem ég a vágytól, hogy újra lássa Putyint, mert ellene vizsgálat folyik Washingtonban. Mueller különleges ügyész azt firtatja támogatták-e az oroszok Trump megválasztását 2016-ban? Ebből a szempontból fontos lehet Marija Butyina vallomása, aki a kérdéses időszakban republikánus honatyákkal tartott fenn bensőséges kapcsolatot. A republikánus párt egyik vezetőjéhez férjhez is ment, bár a befolyásos amerikai férfiú az apja lehetett volna. A republikánus párt kezdetben egyáltalán nem lelkesedett Donald Trumpért, aki aztán mégiscsak elnyerte a támogatásukat és ezzel a Fehér Házba is eljutott. Az amerikai-orosz kém háború tehát Trump jövőjét is érintheti. Az amerikai elnök ettől függetlenül tavaly vígan közölte nyolc évig kíván a Fehér Házban lakni Washingtonban.
Kémkedéssel gyanúsítanak egy volt tengerészgyalogost Oroszországban. Akár húszéves fegyház büntetéssel számolhat Paul Wheelan. Fivérének beszámolója szerint semmiképp sem kémkedhetett, mert csupán egy barátjának az esküvőjén akart résztvenni Moszkvában. Orosz barátjával együtt szolgáltak annak idején az amerikai tengerészgyalogságnál.
A 48 éves Paul Wheelan Kanadában született. Miután leszerelt a tengerészgyalogságtól a biztonsági iparban helyezkedett el. Jelenleg a BorgWagner cég biztonsági igazgatója.
A BorgWagner autóalkatrészeket állít elő, központja Detroitban van (Michigan állam, USA).
A cég is cáfolja, hogy biztonsági igazgatója kémkedett volna Oroszországban, és kéri a külügyet: lépjen fel az érdekében Moszkvában.
Az AFP hírügynökség értesülései szerint azért csaptak le Paul Wheelan-re, hogy egy Amerikában folyó orosz kémpert befolyásoljanak. A fiatal Marija Butyina azzal a megbízatással érkezett az Egyesült Államokba, hogy befolyásolja az amerikai belpolitikát. A fiatal és csinos nő befolyásos republikánus honatyákkal tartott fenn kapcsolatot. Egyikükhöz férjhez is ment. Aztán a kémelhárítás elkapta. Kezdetben mindent tagadott, de azután megtört. Az enyhébb büntetés reményében alkut kötött a hatóságokkal és kitálalt. Elismerte, hogy orosz összeesküvés részese volt, melynek célja az USA belpolitikájának a manipulálása volt. Vallomása érintheti azt a vizsgálatot is, mely Trump elnök ellen folyik orosz kapcsolatai ügyében. Az AFP szerint a most lefogott ex tengerészgyalogost esetleg kicserélhetik Marija Butyinára.
Putyin elnök újévi levelében ugyan azt írta Trumpnak, hogy kész vele minden kérdést megvitatni, de a kémek háborúja nem tartozik ebbe a körbe. A Szkripal ügy óta igen feszült az USA és Oroszország titkosszolgálatainak kapcsolata. Szkripal ezredes ugyanis az USA-nak és Nagy Britanniának árulta el a GRU titkait. Cserébe védelmet kért és kapott. Nagy Britanniában aztán a GRU ügynökei megpróbálták meggyilkolni, és ezt mind a brit mind az amerikai titkosszolgálat hadüzenetnek tekintette. Újabb szankciókkal sújtották Moszkvát. Trump ettől függetlenül találkozott Helsinkiben Putyin elnökkel. Legutóbb Buenos Airesben lett volna amerikai-orosz csúcstalálkozó, de ezt Trump az utolsó pillanatban lemondta az orosz-ukrán flotta incidensre hivatkozva. Az újabb kém háború aligha segíti elő egy újabb csúcstalálkozó megrendezését, pedig Putyin szerint Oroszország és az USA viszonya a legfontosabb a világ biztonsága szempontjából.
A 29 éves Marija Butyina jelenleg egy washingtoni börtönben várja, hogy az ügyészség kémpert indítson ellene. Azzal vádolják a fiatal nőt, hogy Trump elnök közelébe akart férkőzni a 2016-os választási kampány idején.
Ez végül is nem járt sikerrel, de Trump fiával sikerült találkoznia. Minderről beszámolt orosz főnökének, Alekszandr Torsinnak, aki Putyin elnök egyik bizalmasa. Az ügyészség Washingtonban korábban azt állította, hogy Marija Butyina szexet ajánlott idősebb amerikai uraknak, ha megkönnyítik az előrejutását.
Kiderült, hogy ezt állítását az ügyészség nem tudja bizonyítani, ezért ezt a vádat ejtették, de továbbra is fenntartják, hogy Marija Butyina az orosz kormány megbízásából férkőzött be az Országos Fegyver Szövetségbe, amely Trump egyik fő szponzora volt az elnökválasztáson.
A furcsa kémpert az ügyészség folytatja le Washingtonban.
Vagyis, nem Robert Mueller különleges ügyészre bízták, aki Trump és az oroszok szerteágazó kapcsolatait vizsgálja.
Trump vesztes ellenfele, Hillary Clinton változatlanul állítja, hogy az oroszok miatt veszített. Az amerikai kémelhárítás ugyanis bebizonyította, hogy az orosz hírszerzés feltörte Hillary Clinton adatbázisát, és onnan kompromittáló dokumentumokat juttatott el Trump kampány csapatához. Az USA a hacker akció miatt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben. Marija Butyina mint egyetemista tartózkodott az Egyesült Államokban, és eközben próbált meg közel férkőzni Donald Trumphoz. Ez végülis valószínűleg nem sikerült, bár az ügyészség vizsgálata még nem ért véget.
Közben több könyv állítja az USA-ban és Nagy Britanniában, hogy
Putyin elnök valamilyen kompromittáló dokumentumokkal sakkban tartja Donald Trumpot.
A két elnök Helsinki találkozója kapcsán felerősödtek ezek az állítások, de egyértelmű bizonyítékokkal senki sem szolgált. Az ellenzéki demokraták mégis impeachmentet emlegetnek, vagyis az orosz kapcsolatokra hivatkozva akarják eltávolítani Donald Trumpot a Fehér Házból.
Jelenleg többségben vannak a washingtoni kongresszusban a republikánusok, akik kiállnak Trump mellett. Ha azonban novemberben veszítenek a választásokon, akkor felerősödhetnek a hangok Washingtonban, hogy Trump mondjon le, vagy pedig jogi úton távolítják el a Fehér Házból.
Trumpnak az esze ágában sincs lemondani: nemrég jelentette be, hogy 2024-ig kíván a Fehér Házban maradni.
Marija Butyina együtt ebédelt Oleg Zsiganovval, az Orosz Kulturális Intézet igazgatójával. Erről fényképe van az FBI-nak, amely már régóta gyanította, hogy Oleg Zsiganov kém – diplomata státusban.
A 29 éves Marija Butyina jelenleg előzetesben ül egy washingtoni börtönben, de szeretne szabadlábra kerülni. Az ügyész attól tart, hogyha szabadlábra kerül, akkor hamarosan eltűnik, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy maradjon őrizetben. A bírónő az ügyésznek adott igazat.
Az FBI ugyanis tájékoztatta az ügyészséget, hogy
Marija Butyina számítógépe és okostelefonja valóságos aranybánya a kémelhárítás számára.
Most folyik a hatalmas mennyiségű adat feldolgozása, de az máris kiderült, hogy a fiatal kémnő igen hatékonyan látta el a feladatát. Arról, hogy az mi volt, és milyen módszerekkel dolgozott, itt írtunk korábban.
Az Orosz Kulturális Intézetet már azóta kémközpontnak tartja az FBI, hogy Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov megállapodott ennek létrehozásáról 1985-ben. Zajcevet, az előző igazgatót azzal gyanúsította a kémelhárítás, hogy fiatal ügynököket toborzott az Egyesült Államokban. Az ügynököket elkapták, Zajcev pedig a kiutasítás elől hazatért. Moszkvában azt nyilatkozta, hogy továbbra is az orosz-amerikai kulturális kapcsolatok érdekében tevékenykedik. Ettől tartanak Washingtonban is, ahol úgy tudják, hogy a hírszerzés igényt tart a kulturális igazgató tapasztalataira. Ugyanez az eset Zajcev utóda: Oleg Zsiganov 2014-ben érkezett és nemrég utasították ki az Egyesült Államokból. Nem az ifjú kémnő, hanem a Szkripal-ügy miatt.
Az orosz katonai hírszerzés embere valójában kettős ügynök volt, de lebukott. Oroszországban nem végezték ki, mint ahogy ilyenkor szokás, hanem hosszas börtönbüntetésre ítélték. Majd pedig kicserélték azokra az orosz hírszerzőkre, akiket épp ő buktatott le. Ezt követően Nagy-Britanniában élt mindaddig, amíg a Novicsok nevű orosz idegméreggel meg nem támadták őt meg a lányát is.
Mindketten túlélték, de szigorú őrizet alatt állnak Nagy Britanniában.
A feldühödött brit kormány szerint Putyin elnök maga adott utasítást az áruló likvidálására. Ezért csoportosan utasítottak ki orosz diplomatákat Nagy Britanniából. London felkérte NATO szövetségeseit is, hogy kövessék a példát. Így került sor az Orosz Kulturális Intézet igazgatójának kiutasítására az Egyesült Államokból.
Itt tart most az orosz-amerikai kémbotrány. Nem csoda, hogy az amerikai kémelhárítás egyik ásza majdnem leesett a székről – élő adásban a televízióban – amikor Trump közölte: ő elhiszi Putyinnak, hogy nem avatkoztak bele az amerikai elnökválasztásba. Később Trump visszakozott. John Bolton, a nemzetbiztonsági tanácsadó közölte: Putyinnak ugyan van érvényes meghívása Washingtonba, de csak jövőre. Addig talán lezárul a vizsgálat Trump orosz kapcsolatait illetően.
Fegyverpárti aktivistaként beépült az egyik legfontosabb amerikai lobbiszervezetbe, egy befolyásos republikánus háttéremberrel élt együtt, politikusokkal találkozott, miközben orosz hírszerzőkkel és egy titokzatos milliárdossal tartott kapcsolatot. Marija Butyina még Donald Trumppal is kapcsolatba került.
Múlt vasárnap tartóztatták le az Egyesült Államokban a 29 éves Marija Butyinát, hétfőn pedig már vádat is emeltek ellene. A bíróság úgy döntött, hogy nem védekezhet szabadlábon, mert nincsenek garanciák arra, hogy nem hagyja el az Egyesült Államokat.
A New York Times szerint Marija Butyina 2010 körül érkezett vidékről Moszkvába, ahol előbb bútorüzletet akart nyitni, majd reklámügynökséget indított. Nem sokkal ezután viszont egy, a szabad fegyvertartás mellett lobbizó csoportot alapított, majd egy bizonyos Alekszandr Torsin személyi asszisztenseként kezdett dolgozni.
Torsin a kémügy ügy egyik kulcsfigurája.
Korábban parlamenti képviselő volt, majd az orosz jegybank alelnöke lett. Emellett Spanyolországban pénzmosással gyanúsítják, sőt, több lap szerint azzal is, hogy ő vezeti az egyik hírhedt maffiacsoportot. Ő is szerepel azoknak a listáján, akiket az USA szankciókkal sújtott, amiért az oroszok beavatkoztak az elnökválasztásba.
Butyina egyre többet utazott Amerikába, gyakran Torsinnal együtt – a vád szerint már kifejezetten azzal a céllal, hogy az orosz kormány érdekeit képviseljék. Közben pedig Oroszországban szerveztek olyan, fegyvertartás-párti konferenciát, amelyre az Országos Lőfegyver Szövetség, az NRA több vezetőjét is meghívták.
Az NRA volt ugyanis a fő célpontjuk.
Ahogy a Vox is írja, rajtuk keresztül akarták befolyásolni a republikánus párt oroszokhoz való hozzáállását. A szövetség ugyanis az egyik legbefolyásosabb lobbiszervezetnek számít Amerikában, aktívan küzd a fegyvertartás bármilyen jellegű korlátozása ellen. Minden választásnál hatalmas összegekkel támogatja különböző politikusok kampányát – így például Donald Trumpét, aki fel is szólalt az éves kongresszusukon, 30 millió dollárral segítették.
Egy washingtoni lap szerint egyébként Torsin sok pénzt adott az NRA-nek, az FBI pedig vizsgálja, hogy ebből támogatták-e a Trump-kampányt, ami törvénytelen lenne, külföldről származó pénzt ugyanis nem lehet erre fordítani.
De térjünk vissza Marija Butyinára: 2016-ban diákvízummal Amerikába is költözött, és a washingtoni Amerikai Egyetemen nemzetközi kapcsolatokat tanult. A Time magazin szerint
a fegyverek iránti rajongása mellett a szexet használta arra, hogy beépüljön különböző szervezetekbe,
és az orosz kormány érdekeit képviselje.
Még az oroszországi rendezvényen ismerkedett meg a most 56 éves, kiterjedt republikánus kapcsolatokkal rendelkező Paul Erickson konzervatív aktivistával. Ő sokáig segítette abban, hogy jó kapcsolatot tudjon kiépíteni jobboldali körökkel, Amerikában pedig össze is költöztek.
Mellette azonban Butyina az ügyészek szerint legalább egy másik férfinak is szexuális viszonyt kínált, amennyiben segít neki állást szerezni egy „fontos amerikai szervezetnél”.
Az NRA-vel való kapcsolatai egyre inkább kifizetődőek voltak. Már Amerikába költözése előtt is részt vett, többször Torsinnal együtt, olyan rendezvényeken, ahol
jól ismert amerikai politikusokkal találkozott,
például Scott Walker wisconsini republikánus kormányzóval, aki egy ideig még a republikánus elnökjelöltségre is esélyes volt.
Alekszandr Torsin, Scott Walker és Marija Butyina Fotó: Facebook
Az NRA egyik rendezvényén Butyina Donald Trump legidősebb fiával is beszélt, sőt, Trump egyik Las Vegas-i kampánygyűlésén még a későbbi elnököt is meg tudta kérdezni arról, hogy el akarja-e törölni az Oroszország elleni szankciókat. Trump erre válaszolta azt, hogy jól kijön Putyinnal és szerinte nincs szükség a szankciókra.
A Reuters információi szerint Butyinának és Torsinnak még a pénzügyminisztérium és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed két vezetőjével is sikerült találkoznia, akikkel főleg az amerikai-orosz gazdasági kapcsolatokról beszéltek. Ebben egy olyan amerikai kutatóintézet segítette őket, amely gyakran közvetít oroszpárti véleményeket.
Butyina szereplései egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak, már tavaly februárban születtek róla cikkek. Ő maga sem volt túl óvatos, a Trump megválasztása után nem sokkal tartott születésnapi buliján például azzal büszkélkedett, hogy szerepe volt a Trump-kampánycsapat és az oroszok közötti kommunikációban. Nem véletlen, hogy
hónapok óta figyelte az FBI,
a The Wall Street Journal információi szerint pedig már tavaly több hírszerzési jelentés is foglalkozott vele.
Egyszer már a Szenátus hírszerzési bizottsága is kihallgatta, idén áprilisban pedig átkutatták a lakását, lefoglalták a laptopját és a telefonját. Ezekből olyan információkat nyertek ki, miszerint a levelezését egy, az FSZB-hez, vagyis az orosz titkosszolgálathoz köthető domainen keresztül bonyolította, és
személyesen is kapcsolatban állt az FSZB több alkalmazottjával.
Az FBI szerint Butyina többek között e-mailben és Twitteren adta tovább a megszerzett információkat oroszországi kapcsolattartójának, akit a vádirat nem nevez néven, de több forrás szerint is Alekszandr Torsinról van szó.
Az ügyészek szerint azonban Butyina kapcsolatban áll egy gazdag orosz oligarchával is. Őt sem nevezik meg, csak annyit írnak róla, hogy jól ismert az orosz elnöki kabinethez való szoros kötődése, és hogy a Forbes szerint 1,2 milliárd dolláros vagyona van. Az említett listán 11 ilyen orosz férfi (és egy nő) szerepel – egyelőre nem derült ki, melyikükről lehet szó.
A Washington Post információi szerint az amerikai energetikai és high-tech iparágakban is befektető Konsztantyin Nyikolajev támogatta anyagilag Butyinát. A nő a szenátusi meghallgatásán azt mondta, Nyikolajev az oroszországi, fegyvertartást népszerűsítő csoportnak adott pénzt. Nyikolajev egyébként a Forbes listáján nem szerepel.
Butyinát egyébként az ügyészek szerint azért most tartóztatták le, mert olyan információkat szereztek, hogy
el akarja hagyni az országot:
például átutalt 3500 dollárt egy orosz számlára, felmondta az albérletét, és már csomagolni is kezdett.
Ugyanakkor nem kémkedés miatt emelnek vádat ellene, hanem az amerikai kormány elleni összeesküvésért, illetve azért, mert nem regisztrálta magát idegen kormány ügynökeként – amit mindenkinek meg kell tennie, aki más kormány érdekében lobbizik Amerikában. Robert Driscoll, Butyina ügyvédje közleményben tagadta a vádakat.
A Butyina és Torsin között váltott üzenetek között van olyan, amelyben a férfi azt írja: Butyina már többet ért el, mint Anna Chapman, hiszen ő csak játékpisztolyokkal pózolt, míg Butyinát igaziakkal fotózták.
Anna Chapman, eredeti nevén Anna Kuscsenko volt a főszereplője az utóbbi évek egyik legismertebb orosz kémtörténetének. Az akkor 28 éves nő is a tagja volt a 2010-ben, New Yorkban felszámolt hírszerző-hálózatnak. Lebukása után kitoloncolták, Oroszországban viszont valódi sztár lett. Érdekesség, hogy ő is ugyanúgy vörös hajú, mint Marija Butyina.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
