Kezdőlap Címkék Li Ko-csiang

Címke: Li Ko-csiang

Hogy végezte Kína kérészéletű külügyminisztere?

Öngyilkos lett vagy halálra kínozták az ex külügyminisztert az állambiztonság nyomozói miután Moszkva értesítette Pekinget: Csin Kang szeretője, aki gyereket is szült neki az MI 6 ügynöke.

Fontos üzenetet hozott Putyintól Hszi Csin-ping elnöknek Andrej Rugyenko orosz külügyminiszter-helyettes júniusban: Csin Kang külügyminiszter és a rakéta haderőnem vezérkara “együttműködik “ az angolszász hírszerzéssel. Ezt követően Csin Kang eltűnt, azóta sem látta senki sem. Karrierje korábban rakéta sebességgel ívelt fölfelé egészen a bukásáig hiszen Hszi Csin-ping elnök kedvenc diplomatája volt.

Nem is oly rég a pekingi külügy szóvivőjeként szolgált, de ekkor nagy szerencse érte: rábízták Hszi Csin-ping elnök külföldi utazásainak megszervezését. Ezt követően villámgyorsan külügyminiszterhelyettessé nevezték ki, majd megkapta a legfontosabb diplomáciai posztot: nagykövet lett Washingtonban, ahol arról panaszkodott, hogy a kutya sem áll szóba vele az amerikai vezetők közül. Ennek ellenére Hszi Csin-ping elnök hamarosan külügyminiszterré nevezte ki noha más diplomaták sokkal érdemesebbek lettek volna erre.

A villámkarrier Hszi Csin-ping elnök műve, a fatális bukás okozója pedig a szeretője.

Fu Hsziao-tian a Phoenix televízió üdvöskéje volt. Ezt megelőzően az újságírónő Cambridge-ben tanult, ahol a brit hírszerzés előszeretettel toboroz ügynököket. Minden bizonnyal ott szervezték be a fiatal és csinos újságírónőt, akit ráállítottak a törekvő diplomatára. A kapcsolat olyannyira kivirágzott, hogy az USA állampolgár tévés újságírónő gyereket szült Kína külügyminiszterének miközben a két nagyhatalom a hidegháború szélére sodródott. Az ifjú hölgynek igen gazdag támogatói lehettek hiszen olyan értékes ajándékokat küldött az Alma maternek Cambridgebe, hogy nevét megörökítették az egyik díszkertben. Manapság ehhez az kell Cambridgeben, hogy az illető legkevesebb 250 ezer fontot adományozzon az Alma maternek. A tévében jól fizetnek, de ennyire nem…

Fu újságírónőre már a kínai elhárítás is gyanakodott miután a társas oldalakon célozgatott arra, hogy újszülött gyermekének apja nem más mint Kína külügyminisztere. Áprilisban Pekingbe repült, és azóta nem látta őt senki sem.

Az újságírónő miatt lebukott a hadügyminiszter és a rakéta csapatok vezérkara is

A kínai hírszerzés felfigyelt arra, hogy az Egyesült Államokban túlságosan is sokat tudnak Kína nukleáris csapásmérő rakéta haderőnemének működéséről. Fu újságírónő, akit időközben valószínűleg fejbelőttek, ott is gyűjtött szigorúan titkos információkat. A rakéta csapatok három legfontosabb vezetője pillanatok alatt eltűnt, és helyükre nem a saját haderőnemből hanem a haditengerészettől és a légierőtől érkezett tábornokok kerültek vagyis az egész haderőnem gyanússá vált. A haderőnem egy korábbi parancsnokhelyettese villámgyorsan meghalt, a betegség jellegét nem közölték. Nem sokkal ezután eltűnt Li Sang-fu hadügyminiszter is, akit éppúgy mint Csin Kang külügyminisztert Hszi Csin-ping emberének tartottak. Márciusban nevezték ki a posztra, és szinte azonnal eltűnt. Csak októberben jelentették be a leváltását. A külügyminiszter újra az előd lett: Vang Ji, aki tagja a Politikai bizottságnak is vagyis ő számít Kína első diplomatájának. Hadügyminisztere egyelőre nincsen Kínának.

Időközben elhalálozott Li Ko-csiang ex kormányfő, aki állítólag belefúlt az uszoda vizébe amikor szívinfarktust kapott. Rossz nyelvek szerint ez olyan Pekingben mint Moszkvából az a hír, hogy valaki kiesett az ablakon.

Csakhogy Li Ko-csiang nem volt akárki: a majd mindenható kommunista párt második számú vezetőjének számított egészen a legutóbbi pártkongresszusig. Ahol is botrány tört ki a leváltása miatt. Hu Csin-tao ex főtitkár tiltakozott a plénum előtt, mire kivezették a teremből mondván “gyengélkedik a veterán vezető”. Neki ugyanis azt ígérte Hszi Csin-ping elnök, hogy a második számú vezető elveszíti ugyan posztját hiszen túljutott a korhatáron, de benne marad a Politikai bizottságban vagyis továbbra is hallathatja a hangját a legfelső pártvezetésben. Nem így történt: a második számú vezető még a központi bizottságba sem került be. Majd pedig belefulladt egy uszoda vizébe. Hszi Csin-ping elnök irodájából rögtön jött is a parancs: nem kell túlzásba vinni a gyász szertartást. 1989-ben az vezetett el a Tienanmen téri lázadáshoz, hogy egy reformista pártvezér, Hu Jao pang temetését használta ki a változást kívánó frakció a politikai szervezkedésre. Kínában a Tienanmen téri lázadás és annak leverése továbbra is tabu, mert ország világ előtt megmutatta a kommunista pártvezetés megosztottságát. Csao Ce-jangot, aki pedig a kommunista párt főtitkára volt, leváltották, és haláláig házi őrizetben állt. Csao Ce-jang reformista vezér 85 éves korában halt meg, és az emlékiratait ezzel a címmel jelentették meg külföldön: az Állam foglya…

Magyar-kínai két jó barát

0

Példátlanul sikeresnek nevezte a magyar-kínai tárgyalásokat Orbán Viktor, Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel közösen tett sajtónyilatkozatában. A vendég a többi között méltatta a 16+1 találkozót. 

 

„Két nehéz napon vagyunk túl: 16 miniszterelnököt és Kína miniszterelnökét láttuk vendégül. Magyarország számára fontos két nap volt. Ma voltak a kétoldalú tárgyalások. Példátlanul sikeres tárgyalások vannak mögöttünk. Az eddigi együttműködést sikerül megerősíteni, a korábban elhatározott projekteket a döntő pontokon átsegítettük, s megindítottuk az előttünk álló évek kétoldalú együttműködése előtt. Távlatok is vannak előttünk.” – így összegzett Orbán Viktor magyar kormányfő a kétoldalú tárgyalások után, a kínai miniszterelnökkel közösen tett nyilatkozatában.

Konkrét megállapodásokat is sorolt, köztük a magyar agrárexportot segítő mezőgazdaságit, az Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jutásáról,  valamint a Borsodchem 217 millió dolláros beruházási hiteléről szólü megállapodást, továbbá azt, amely 20 millió dolláros fejlesztést tesz lehetővé a komáromi kínai elektromos buszgyártónál.

Li Ko-csiang hosszan beszélt a 16+1 találkozóról, amit rendkívül sikeresnek mondott. „Elfogadtuk a budapesti irányelveket – emlékeztetett, hozzátéve: az együttműködés rendkívül jó Kína és Közép-Kelet-Európa között. „Örülök, hogy ismét ide látogathattam” – közölte,

dicsérve Magyarországot és a gazdasági eredményeket, bár ennek kapcsán hosszabban beszélt a kínai növekedésről és eredményekről, amit hazája méretével is magyarázott.

A két ország együttműködése mellett szállt síkra, kiemelve a kereskedelmi forgalmi adatokat. A kínai befektetésekről szólva megemlítette, hogy a térségbe irányuló befektetések harmada már ma is Magyarországra érkezik. „Lenyűgöző dolgot láttam két üzletember írt alá megállapodást, s lehetett látni, hogy kínai cégek már megvetették a lábukat. Ez mindkét fél számára győztes helyzet” – húzta alá.

Pénzügyi csúcs

A mai nap történése az is, hogy megnyílt az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozója. Orbán Viktor a többi között arról beszélt, hogy Kína gazdasága rohamosan nő, aminek óriási lesz az importigénye, és a kínai termelési kapacitások kihelyezésére is szükség lesz a jövőben. Az ázsiai országgal való együttműködésért a közép-európai országok között Magyarország helyzete a legjobb, hiszen régiós viszonylatban a legtöbb export innen irányul Kínába, a legtöbb beruházás Kínából pedig ide érkezik –mondta, hozzátéve: alacsonyak az adókulcsok és

az ideológia helyett józan észre épül a gazdaságpolitika,

a földrajzi elhelyezkedés kedvező és a két ország kölcsönösen tiszteli egymást.

Az AFCA létrehozására a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang tett javaslatot tavaly márciusban, a gazdasági és pénzügyi együttműködésre vonatkozó párbeszéd felgyorsítása érdekében.

Megállapodások

Több megállapodást is kötöttek a Kína és a 16 közép-kelet-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumán. Ezek egyikek arról intézkedik, hogy a Kínai Beruházási Bank durván kétmilliárd eurónak megfelelő összeget biztosít a Kína és a 16 ország által a stratégiai projektek finanszírozására hétfőn létrehozott bankközi szövetség számára. Ezzel együtt elindul Kína, valamint a közép-kelet-európai országok befektetési együttműködését segítő alap tevékenységének második szakasza is, amelynek keretében egymilliárd eurót szánnak a térség beruházásaira.

Kétoldalú megállapodások is születtek, a többi között Kína és Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Lengyelország, Észtország, Szlovénia szervezetei, intézményei között.

Nem mind arany, ami fénylik…

Odze György író, a volt pekingi magyar diplomata a FüHü-nek nyilatkozva a következőképen értékelt:

Mindez azt mutatja, hogy erős aszimmetria van a 16+1-ek itteni csúcstalálkozójának tényleges súlya, illetve aközött, ahogy ezt a hazai sajtó tálalja. Ennek különös kísérőjelensége, hogy a 16 közép- és kelet-európai vezetőnek még a nevét se igen hallani -olvasni (legfeljebb a keddi kétoldalú, protokolláris beszélgetések miatt). Odze szerint ezen túlmenően a kínai-magyar gazdasági egyeztetés, különösen a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése erősen „túltálalt” a realitáshoz képest. (Ennek felére most jelent meg a tender.)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK