kvóta Archives › Független Hírügynökség

Magányvélemény I.

Kenderessy Milán

-

2019-11-13

0

Komoly polémia alakult ki a Demokratikus Koalíció négy EP képviselőjének minapi elutasító szavazata körül, mellyel megakadályozták az Európai Parlament jogi bizottságának (LIBE) a Földközi-tengeren menekülők megmentéséről szóló állásfoglalás-tervezetének megszavazását.

Ismételten csak oda lyukadtunk ki, hogy

„…az erkölcs és politika nincsen mindig szimbiózisban egymással.”

Ez a DK EP képviselői szerint kimondatlanul, mondhatni kellő mellébeszélés mellett pontosan az a döntés, ahol igyekezve eljelentékteleníteni a lépés erkölcsi súlyát elsőbbséget kapott a politikai haszonszerzés.

Ez idáig mérlegelés és döntés kérdése. Lehet egyetérteni és kategorikusan elutasítani is. Kérdés azonban az mi késztette erre a lépésre a négy képviselőt? Szerintem belegondoltak abba, hogy ez a hazai politikai porondon micsoda magas labda lenne a Fidesz számára – 460 orgánum harsogná -: íme a bizonyíték a DK migránsokkal árasztaná el az országot, jelentsen bármit is az a kötelező kvóta szétosztás. Na ezt nem akarták felvállalni egy egyszerű politikai nyilatkozat szintjén, hiszen ez sem pro, sem kontra nem dönt az Uniót igencsak megosztó kérdésről.

Idáig talán politikai szempontból még megmagyarázható, erkölcsi szempontból semmiképp sem. Sőt hatalmas hibának tartom, hogy Ara-Kovács Attila a Klubrádióban, Dobrev Klára az ATV Egyenes beszéd című műsorában magyarázta a… hogy is mondjam finoman… bizonyítványt… (a magyarázattól nem lesz jobb a bizonyítvány)

Hogy is mondta Gyurcsány?

Nincsen nagy lopás vagy kis lopás, lopás van, amivel szemben csak a zéró tolerancia a megengedhető mérték. Ebből kiindulva nincsen kicsit erkölcstelen és nagyon erkölcstelen szavazat, kizárólag simán, jelzők nélkül: erkölcsös vagy erkölcstelen döntés van…

„A politikai pártok és az erkölcs kapcsolata talán abban érhető tetten igazán, hogyan lavíroznak a politika világában és milyen mértékben áldozzák fel saját elveiket a politikai haszonszerzés és a hatalomtechnikai sikerek oltárán.”

Ez az elutasítás erkölcstelen volt, leginkább a Demokratikus Koalíció erkölcsi alapvetése ellen. Ez akkor is így van, ha a politikai haszna kétségtelen. Ebből kiindulva leginkább „megmagyarázni” nem kellett volna!

Viszont nem késő azt mondani, tévedtünk, sajnáljuk. Gyurcsány egyes szám első személyben alkalmazta ezt. Neki bejött.

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 13. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2019-01-13

0

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 13. – Tudósítás a másik valóságból

Az Origóból végre megtudhatjuk, hogy a balliberális álszentség hogyan terrorizálja a közbeszédet. A Fidesz-frakció szóvivőjétől arról értesülhettünk, hogy a bevándorláspárti Európai Bizottság és az Európai Parlament még a választás előtt ránk erőlteti a migránskvótát. Az igazságügyi miniszter helyettese pedig elmagyarázta, hogy miért olyan jó dolog a közigazgatási bíróságok létrehozása.

A balliberális álszentség terrorizálja a közbeszédet

Eric Zemmour nagy francia esszéista, Orbán Viktor és a magyar modell tisztelője korunk különös média- és közbeszédhelyzetéről értekezett a világ vezető konzervatív napilapjában, a Le Figaróban. Arról is, hogy a balliberális álszentség hogyan terrorizálja a közbeszédet. Eric Zemmour a legsikeresebb francia esszéíró, a migránsválságról írt őszinte, több mint 600 oldalas könyvét ősszel több százezer példányban vették meg. Ennek ellenére Eric Zemmourt nyíltan bevándorlásellenes álláspontja miatt lényegében száműzték a bevándorláspárti elnök, Macron környezete által irányított francia közszolgálati médiumokból.

Zemmour okfejtését a négy évvel ezelőtti Charlie Hebdo elleni merénylet emlékével kezdi, mint a folyamatot elindító tragikus mérföldkővel. A valláskritika már nemcsak a keresztény papokat, hanem az iszlám imámokat is elérte. (Azaz: a francia társadalmat nem zavarta a keresztények szidalmazása, de a bevándorlás és az erőszakos iszlám bírálata igen – nem beszélve magukról a muszlimokról.) A blaszfémia Jézus után elérte Mohamedet is, mondja Zemmour hozzátéve, hogy azt is tudjuk, hogy ennek mi lett a vége, az iszlám gyakorlatilag megtámadta a nyugati keresztény kultúrát, és egy új vallásháború kezdődött a világban.

A következő lépésben minden iszlámot érintő kritikát tiltottak. Ismét az örökérvényű kommunista ideológiát figyelhetjük meg: amiről nem beszélünk, az nincs. (Origo: Ami a „Je suis Charlie” mögött van – avagy korszakunk valódi természete)

A bevándorláspárti Európai Bizottság és az Európai Parlament még a választás előtt ránk erőlteti a kvótát

Brüsszel tovább erőlteti a kötelező betelepítési kvótát – közölte Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője sajtótájékoztatóján.

Halász János azt mondta: több politikus közelmúltbeli nyilatkozata utal arra, hogy a „bevándorláspárti” Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) még a májusi EP-választás előtt tető alá akarja a migránsok kötelező elosztásának mechanizmusát.

Ez az EP-választás tétje – hangsúlyozta Halász János, hozzátéve: a Fidesz továbbra is küzd az illegális migráció és a kötelező betelepítés ellen. (MTI: Halász: Brüsszel tovább erőlteti a kötelező kvótát)

Jó dolog a közigazgatási bíróságok létrehozása

Az egyébként tehetségtelen és sikertelen ellenzék most mindent be fog vetni, hogy besározza Magyarországot és a kormányt, mindent meg fog tenni azért, hogy eltántorítsa a szavazókat a nemzeti erők támogatásától – mondta a PestiSrácok.hunak Völner Pál, az igazságügyi miniszter helyettese.

A politikus a közigazgatási bíróságok létrehozásának okairól, az ellenzék ezzel kapcsolatos hisztériakeltéséről is nyilatkozott. Ennek a fajta bíróságnak az a különlegessége, hogy itt az állampolgárok nem egymással, vagy a cégekkel pereskednek, hanem a közhatalommal szemben, ez pedig egy speciális perjelleget jelent. Magyarországon évente 24 millió közigazgatási ügyről beszélhetünk, ennek egy részénél az állampolgár fellebbez és miután ezekről a bíróságok döntenek, rendkívül nagy terhelést jelent, jelentett számukra. Többek között ez is indok volt arra, hogy megszülessen a változtatás, egy elkülönült szervezeti rendszer kialakítása, amely tovább erősíti az állampolgárok jogvédelmét.

Elmondta azt is, hogyan teszik hatékonyabbá az ügymenetet a büntetőeljárási kódex változásai. Kifejtette, Soros brüsszeli emberei mindent összehordanak, de valójában azért támadják Magyarországot, mert bevándorlásellenesek vagyunk. (PestiSrácok.hu: Völner Pál: Az ellenzékkel az a legnagyobb probléma, hogy nagyon rövid időn belül többféle és egymással ellentétes álláspontot tudnak képviselni)

MSZP és Jobbik: Orbán titokban teljesítette a kvótát?

FüHü

-

2018-01-12

0

MSZP és Jobbik: Orbán titokban teljesítette a kvótát?

Az évszázad legnagyobb fideszes átverése lehet a Jobbik szerint, ha valóban befogadott Magyarország 1300 migránst, de ezt eltitkolták az emberek elől. Az MSZP pedig azt kérdezi, hogy Orbán titokban teljesíti-e a Soros-tervet.

A pártok arra az interjúra reagáltak, amelyet Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára adott a Times of Malta című lapnak, és nagyrészt a Magyarország által elutasított menekültkvótáról szól. Altusz arról beszél, hogy különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és a menekültek között, akiket egyébként Magyarország is befogad, ha valóban jogos a kérelmük. Az interjúban azt állítja, hogy

Magyarország tavaly körülbelül 1300 menedékkérőt fogadott be,

de az esetek nagy részét nem hozták nyilvánosságra, hogy védjék a menekültstátuszt kapó embereket.

Az MSZP közleményében erre úgy reagált, hogy Orbán Viktornak tisztáznia kell a helyzetet: valóban több menekültet fogadtak be annál, mint amennyit az uniós kvóta szerint kellett volna? Ha igen, akkor a párt szerint

az egész menekültellenes kampányról bebizonyosodott, hogy nem szólt másról, mint a Fidesz szavazóinak becsapásáról.

A Jobbiktól Jakab Péter tartott sajtótájékoztatót péntek délután az ügyben, ő arról beszélt, hogy ha valóban 1300 menekült jött Magyarországra, akkor „színház volt minden”, az Állítsuk meg Brüsszelt! kampánytól, a nemzeti konzultációtól a kvótanépszavazásig. Jakab szerint is felvetődik, hogy ha tényleg létezik Soros-terv, akkor Orbán Viktor éppen nem azt hajtja-e végre. Ezért a Jobbik is azt követeli, hogy a miniszterelnök adjon magyarázatot arra, kikről beszélt Altusz az interjúban.

Tusk szerint nem hatékony a kvóta, ezért új megoldás kell

FüHü

-

2017-12-08

0

Tusk szerint nem hatékony a kvóta, ezért új megoldás kell

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a jövő héten vitatják meg a migránskérdést, mely mélységesen megosztja a tagállamokat. Éppen ezért Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke levelet írt a tagállamok vezetőinek, melyben kompromisszumos megoldást javasol.

A levél vázlatát megszerezte a Politico, és eszerint a javaslat lényege az, hogy az Európai Unió vegyen búcsút a kötelező betelepítési kvótáktól, ez ugyanis nem működik a gyakorlatban, és csakis a tagállamok dönthessenek a bevándorlók befogadásáról.

„A kvótarendszer megosztja a tagállamokat, és nem is hatékony”

– állapítja meg Donald Tusk.

A kvóta alapján 160 ezer bevándorlót kellett volna arányosan áthelyezni az EU tagállamaiba a migrációban leginkább érintett déli országokból, de kevesebb mint 30 ezer embert fogadtak be más országok. Magyarország és Lengyelország pedig visszautasította a kvótát.

Tusk éppen ezért azt javasolja, hogy a tagállamok szavazzanak meg az eddiginél egy lényegesen nagyobb összeget a bevándorlási válság kezelésére, hogy ebből finanszírozzák a migrációval kapcsolatos kiadásokat az Európai Unióban.

A tagállamok vezetői a jövő héten tartják meg év végi csúcstalálkozójukat Brüsszelben, és ezen megvitathatják Donald Tusk kompromisszumos javaslatát. Ha elfogadják, akkor a magyar kormánypárt elveszíti egyik legfőbb választási érvét, mely szerint az Európai Unió tömegesen akar migránsokat betelepíteni Magyarországra.

Több magyar ügyben is bírósághoz fordul az Európai Bizottság

FüHü

-

2017-12-07

0

Több magyar ügyben is bírósághoz fordul az Európai Bizottság

Nemcsak a menedékkérők átvétele, hanem a Lex CEU és a civiltörvény miatt az Európai Bírósághoz fordul a Bizottság.

Az Európai Bíróság épülete Luxemburgban
Forrás: Wikimedia Commons

Ezekben az ügyekben a Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelyek célja, hogy a tagállamok teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Ahogy a Bizottság közleménye írja: „Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal.

Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.”

Most ez is történik, több ügyben.

Kvótaügy

Ahogy már megírtuk, a Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben keresetet indít az EU Bíróságán, mert a három ország nem tett eleget menedékkérők áthelyezésére vonatkozó kötelezettségnek.

Magyarországnak összesen 1294, háború sújtotta országból érkező menekültet kellene befogadnia.

Az Európai Bíróság szeptember 6-án megerősítette, hogy a kvótadöntés érvényes, a három ország ennek ellenére sem hajtotta azt végre.

A menedékkérőkhöz kapcsolódik, hogy a Bizottság úgy döntött: indokolással ellátott vélemény megküldésével

újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban.

A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen ebben az ügyben. A magyar hatóságokkal folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017 májusában kiegészítő felszólító levél megküldéséről döntött. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a levelében szereplő 11-ből 4 kérdésben nem folytatja tovább az eljárást.

Ugyanakkor a közlemény szerint

„a magyar hatóságok válasza nem oszlatja el az aggályok többségét”.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével.

Lex CEU

A Bizottság azért is keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán, mert a tavasszal módosított felsőoktatási törvény

aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét,

ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját.

A törvény elsősorban a Közép-Európai Egyetem, vagyis a CEU ellen irányul.

A CEU épülete Budapesten
Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

A Bizottság szerint a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, valamint azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jogi kötelezettségeivel.

Civiltörvény

A Bizottság a „külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény” miatt is keresetet indít Magyarország ellen. Ebben az ügyben azért indult kötelezettségszegési eljárás, mivel Magyarország nem teljesítette a uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.

A civiltörvény ugyanis közvetett diszkriminációt valósít meg és aránytalanul korlátozza a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Ezen felül a Bizottság szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.

A kormány nem tudta megfelelően megválaszolni az aggályokat, ezért a Bizottság korábban úgynevezett indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Erre a magyar hatóságok nem válaszoltak.

Kvótaügy: újabb bukás Brüsszelben

FüHü

-

2017-12-07

0

Az Európai Bizottság bírósági szakaszba léptette az átmeneti kvótadöntés miatti uniós eljárást, erről döntöttek csütörtökön Brüsszelben.

Két éve a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia,

miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására,

miközben két hónapja már bukott emiatt egy pert – csak akkor még felperesként, mert a szlovákokkal együtt megtámadta a határozatot. Most alperes lesz, azaz őt perlik – közölte az Index.

Bár a bírósági döntés, illetve az egész eljárás hosszú időt vehet igénybe, annyi azonban bizonyos, hogy a magyar kormány – amelybnek már három hasobló ügye volt – újabb vereséget szenvedett, és ez még akkor is igaz, ha lassacskán okafogyottá válik az egész eljárás, mivel egyre kevesebb menekült érkezik, és az áthelyezésre várók is egyre fogynak.

Mindazonáltal összességében érthetetlen Orbán Viktor viselkedése, hiszen hosszú távon csak veszíthet az ország – és ezáltal a magyar lakosság az Európai Unióval folytatott háborúval. Persze tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök belpolitikai célokra használja a menekültellenes akcióit, erre építi az egész választási kampányát.

A kormány visszatér a kvótaügyre

FüHü

-

2017-11-26

0

Valószínűleg a nemzeti konzultációt, amelynek sikerességét az ellenzék kétségbe vonja, szeretnék egy újabb kommunikációs akcióval erősíteni. Az sem zavaró tényező, hogy a „kezdeményezés” indoklásának igazságtartalma igencsak foghíjas.

A Fidesz-frakció kezdeményezni fogja hétfőn, hogy az Országgyűlés vegye napirendre azt az európai parlamenti (EP-) határozatot, amely gyakorlatilag a „Soros-terv” több pontjának végrehajtását vetíti előre – mondta Halász János, a frakció szóvivője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Halász János úgy fogalmazott: az Európai Parlamentben már elfogadtak egy „minden eddiginél veszélyesebb, migránspárti” határozatot, amelyben benne van egyebek mellett a kötelező, felső korlát nélküli betelepítési kvóta, az Európai Unióba belépő migránsok automatikus elosztása és a családegyesítések felgyorsítása.

Olyan dolgok szerepelnek ebben a határozatban, amelyeket nem hagyhat szó nélkül Magyarország sem – mondta Halász János. Ezért kérik, hogy a parlament is tárgyaljon erről, így minden képviselő állást foglalhat az EP-határozatról.

Az EP plenáris ülése múlt csütörtökön hagyta jóvá a parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a dublini szabályozás reformtervezetéről októberben elfogadott tárgyalási mandátumot, így ennek alapján kezdődhetnek majd meg az intézményközi egyeztetések, amint a tagállami kormányokat tömörítő tanács is kialakítja az álláspontját.

Miről is van szó?

A dublini rendszer alapelve, hogy a menedékkérővel elsősorban ott kell foglalkozni, ahol először belépett az EU területére. Az Európai Bizottság által javasolt új rendelet nem szakítana alapvetően ezzel az elvvel – az olaszok ezt sérelmezik is –, de a legújabb változatban már szerepel egy úgynevezett korrekciós elosztási mechanizmus is – ez az, amit a magyar kormány „kötelező kvótaként” emleget.

Az egyes országok népessége, gazdasági fejlettsége és a befogadott menekültek száma alapján képeznek egy úgynevezett referenciakulcsot. Ha egy országban a menedékkérők száma meghaladná ennek 150 százalékát, életbe lépne a mechanizmus, ami alapján áthelyeznék őket oda, ahol kevesebben vannak.

Orbán megsorosozta az Európai Parlamentet

FüHü

-

2017-10-20

0

Orbán megsorosozta az Európai Parlamentet

„Nem kevesebb van a puskacsőben, mint az a golyóbis, amely szerint ezentúl létrejönne… egy kötelező betelepítési kvóta.”

Nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Parlament megkezdte a „Soros-terv” végrehajtását a képviselőtestület belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini rendelet módosításáról elfogadott jelentéssel – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozója után.

„Nem kevesebb van a puskacsőben, mint az a golyóbis, amely szerint ezentúl létrejönne Európában egy állandó, kötelező és felső határ nélküli szétosztási mechanizmus, vagyis egy kötelező betelepítési kvóta” – fogalmazott Orbán Viktor.

A szakbizottsági jelentés negligálja azt a veszélyt, hogy kapcsolat áll fenn a migráció, illetve a terrorizmus és a közbiztonság romlása között, és el is venne jogköröket a tagállamoktól – tette hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt is kifejtette, hogy

fontos lenne felgyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval és Szerbiával,

hogy a két ország, de különösen az utóbbi minél hamarabb tagja lehessen az Európai Uniónak.

A kormányfő szerint ezzel a lépéssel az EU stabilizálná a helyzetét a balkáni térségben, mert „a Balkán nélkül nem lehet értelmezni Törökországot”.

MTI/FüHü

Kudarc a menekültek kvóták szerinti elosztása?

FüHü

-

2017-09-28

0

Kudarc a menekültek kvóták szerinti elosztása?

Minimális eredménnyel zárult a menekültek arányos elosztására tett kísérlet az EU-ban. Öt kijelölt menekült közül csak egyet helyeztek át a válság által leginkább sújtott Görögországból és Olaszországból egy másik EU-s államba. Pedig a kezdeti irányszámokat így is többször módosítani kellett a tagállamok vonakodása, vagy a program végrehajtásának nehézségei miatt.

Az El País nevű spanyol nyelvű lap szedte össze, hogy milyen eredménnyel járt a menekültek kvóták szerinti, kötelező befogadására irányuló uniós terv, melynek határideje kedden járt le. Értékelésük szerint a nagyszabású akció megbukott, mert eredménye messze elmarad az előzetes várakozásoktól, és nem teremtett sokkal arányosabb helyzetet a menekültek uniós eloszlásában. Az előzetesen kijelölt 160 ezer menekültből (később ezt a számot 98 ezerre csökkentették)

kevesebb mint 30 ezer főt vettek át más EU-s tagállamok Görögországból és Olaszországból.

Pedig a lap kiemeli, hogy már a 160 ezer fő is elenyésző ahhoz képest, hogy 2015-ben és 2016-ban másfél millió menedékkérő érkezett a Mediterrán térségbe. A múlt héten frissített hivatalos adatok szerint közülük 29 144 fő helyzetét rendezték a kötelező kvótákkal.

A cikkben Magyarországról is szó van, amikor arról írnak, hogy a célokat annak ellenére sem sikerült teljesíteni, hogy a kvótákat többször is csökkentették a vonakodó tagállamok miatt.

Jens Galschiot dán szobrász bronzból készült, hajón utazó menekülteket megjelenítõ szoborcsoportja az Elba partján, Drezdában (MTI/EPA/Filip Singer)

A múlt pénteki hivatalos adatok szerint az eddig áttelepített menekültek közül 20 066 főt Görögországból, 9 078 főt pedig Olaszországból költöztettek át más uniós tagállamba.

A kvóták teljesítésében Málta áll az élen, amely több menekültet fogadott be, mint amennyit kiszabott rá az EU.

Utána következik Finnország, amely a saját kvótája 95 százalékát teljesítette, és Írország is befogadta az előírt menekültek 92 százalékát. A többi tagállam azonban jócskán elmaradt az irányszámoktól: Németország például a kvóta 30, Franciaország a 23, Spanyolország a 14, Hollandia pedig a 41 százalékát teljesítette.

Az El País térképe a kvóták teljesítéséről:

Magyarország a kvótát szintén elutasító lengyelekkel és csehekkel együtt 0 százalékkal sereghajtó, de más környező országok sem jeleskedtek a menekültek befogadásában. Horvátország 8, Románia 17, Bulgária 4, Ausztria pedig mindössze a kvóta 1 százalékát teljesítette. Egyedül Szlovénia kivétel, amely a rá kiszabott menekültek 38 százalékát befogadta az adatok szerint.

Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn sikeresnek nevezte a menekültek uniós tagállamok közötti kötelező elosztását,

és azt, hogy a tagállamok 29 ezer, nemzetközi védelemre jogosult embert fogadtak be Görögországból és Olaszországból az elmúlt két évben. Tove Ernst szerint ez a szám a kvóták szerinti elosztás működőképességét mutatja. Hozzátette, hogy még további tízezer ember várakozik áthelyezésre a két országból.

Lázár: „nagyobb szerénységet” a németektől

Bak Mihály

-

2017-09-07

0

Lázár: „nagyobb szerénységet” a németektől

A kvóta-ítélet arról szól, hogy Brüsszel dönthessen, ki tartózkodhat Magyarországon – mondta Lázár János, aki „nagyobb szerénységre intené” a német politikusokat. A kancelláriaminiszter szerint a felcsúti kisvasút vizsgálatára készülő EP-bizottságot vezető képviselőnőnek Orbán „az idegeire megy”.

Magyarország szuverenitása a Fidesz számára tartópillére a gondolkodásuknak – mondta a Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter hosszas értékelésének lényege, hogy az Európai Bíróság szerdai ítéletének az a következménye, Brüsszelben dönthessék el, ki éljen Magyarországon – mondta Lázár.

Az unióval zajló vitákban Lázár szerint a magyar kormány világosan és egyértelműen fogalmaz,

„nem sunnyog”: jogunk van ezt eldönteni.

Azt elismerte, hogy két év alatt egyetlen menekültet se fogadott be a kormány, de a többi tagállam is átlagosan a megszabott 120 ezres kvóta 27 százalékát teljesítette, így Németország is. Komédiának, másutt paródiának nevezte, hogy Magyarországot szégyenpadra ültették, azokat pedig megdicsérik, akik

„egy-két embert beengedtek”.

Ezért a magyarok ügyében megnyilatkozó német politikusokat „nagyobb szerénységre intené”.

A kormány nem ért egyet azzal a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által is hangoztatott véleménnyel, hogy a magyar déli határra felhúzott kerítésre nem jár közösségi pénz, de kész tárgyalni arról, mely határvédelmi költségeket térítik meg – mondta Lázár. Nem ért egyet a kormány azzal, hogy a bizottság a bevándorlás érdekében mindent elkövet, a határvédelemben pedig nem sokat tesz.

Hosszadalmasan és gúnyos felhanggal beszélt a kancelláriaminiszter arról, hogy az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) szeptember 18-tól a helyszínen vizsgálja meg a felcsúti kisvasútra adott közösségi pénz felhasználását. A bizottság elnökének, Inge Grässlének szerinte felkészületlenségére tett megjegyzést, s továbbra sem érti, miért éppen a kisvasutat akarják egyedül személyesen megnézni, holott 2007 és 2010 között 44 ezer projektet támogatott az EU, s változatlanul felajánlja (eddig hiába), hogy a többi öt kisvasutat is megtekintheti a CONT.

„Olyan nincs, hogy csak ezt a kisvasutat vizsgálják meg”

– mondta.

Ez politikai diszkrimináció szerinte. Lázár János számára világossá vált, hogy Inge Grässle „hosszabb ideje érdeklődik Orbán Viktor iránt”, Facebook-bejegyzéseiből pedig kiderül, hogy a miniszterelnök

„az idegeire megy”.

Elfogulatlan vizsgálatra esélyünk sincs, „speciális személyes ellenőrzés” lesz, aminek oka, hogy az uniós politikus asszony „nem túlzottan kedveli” Orbánt – vonta le a következtetést Lázár.

Röviden arról is beszélt Lázár János, hogy a 2014-2020 között Magyarország rendelkezésére álló 8900 milliárd forint uniós támogatásból 6700 milliárdot már odaítéltek. A maradék bő 2 ezer milliárdról is döntenek 2018. második negyedévéig.

Címke: kvóta

„…az erkölcs és politika nincsen mindig szimbiózisban egymással.”

Hogy is mondta Gyurcsány?

A balliberális álszentség terrorizálja a közbeszédet

A bevándorláspárti Európai Bizottság és az Európai Parlament még a választás előtt ránk erőlteti a kvótát

Jó dolog a közigazgatási bíróságok létrehozása

Az évszázad legnagyobb fideszes átverése lehet a Jobbik szerint, ha valóban befogadott Magyarország 1300 migránst, de ezt eltitkolták az emberek elől. Az MSZP pedig azt kérdezi, hogy Orbán titokban teljesíti-e a Soros-tervet.

Magyarország tavaly körülbelül 1300 menedékkérőt fogadott be,

az egész menekültellenes kampányról bebizonyosodott, hogy nem szólt másról, mint a Fidesz szavazóinak becsapásáról.

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a jövő héten vitatják meg a migránskérdést, mely mélységesen megosztja a tagállamokat. Éppen ezért Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke levelet írt a tagállamok vezetőinek, melyben kompromisszumos megoldást javasol.

Nemcsak a menedékkérők átvétele, hanem a Lex CEU és a civiltörvény miatt az Európai Bírósághoz fordul a Bizottság.

Kvótaügy

Magyarországnak összesen 1294, háború sújtotta országból érkező menekültet kellene befogadnia.

újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban.

Lex CEU

aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét,

Civiltörvény

A civiltörvény ugyanis közvetett diszkriminációt valósít meg és aránytalanul korlátozza a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Az Európai Bizottság bírósági szakaszba léptette az átmeneti kvótadöntés miatti uniós eljárást, erről döntöttek csütörtökön Brüsszelben.

Valószínűleg a nemzeti konzultációt, amelynek sikerességét az ellenzék kétségbe vonja, szeretnék egy újabb kommunikációs akcióval erősíteni. Az sem zavaró tényező, hogy a „kezdeményezés” indoklásának igazságtartalma igencsak foghíjas.

„Nem kevesebb van a puskacsőben, mint az a golyóbis, amely szerint ezentúl létrejönne… egy kötelező betelepítési kvóta.”

kevesebb mint 30 ezer főt vettek át más EU-s tagállamok Görögországból és Olaszországból.

A kvóták teljesítésében Málta áll az élen, amely több menekültet fogadott be, mint amennyit kiszabott rá az EU.

Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn sikeresnek nevezte a menekültek uniós tagállamok közötti kötelező elosztását,

„nem sunnyog”: jogunk van ezt eldönteni.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA