Kezdőlap Címkék Kamatláb

Címke: kamatláb

A szultán  pénzügyei: Erdogan pácban

Újra csökkentette a kamatlábat Törökország nemzeti bankja, amely negyedik hónapja megy szembe a nemzetközi trenddel. Az ok: Erdogan elnök erre adott utasítást, mert tart népszerűségének elveszítésétől.

A török líra árfolyama azonnal 5,7%-al csökkent azt követően, hogy a kamatlábat ismét lefelé módosította a nemzeti bank – számolt be a BBC. Amelyik azt is kiemelte, hogy Erdogan elnök, akit hívei szultánnak neveznek, 50%-al emelte a minimálbért, hogy a növekvő infláció hatását legalább mérsékelje. A minimálbér így havi 4250 lírára nőtt, ez jelenleg 275 dollárt jelent. Kérdés, hogy meddig, mert a líra folyamatosan szánkázik lefelé a dollárral vagy az euróval szemben.

Miért megy szembe a világon mindenütt elfogadott közgazdasági elvekkel Erdogan?

A BBC szerint azért, mert így akar küzdeni a tűzforró infláció ellen! A török nemzeti bank ezért azzal indokolja meg a kamatláb csökkentését, hogy a nagy nyugati gazdaságok is alacsony kamattal küzdöttek a pandémia gazdasági következményei ellen. Csakhogy ez már a múlt. A gyorsuló infláció szinte mindenütt megindította a kamatláb emelés folyamatát. Frankfurtban az Európai Központi Bank nem változtatott, de kamatláb csökkentésre sehol sem került sor hiszen az tovább gyorsíthatja az inflációt.

Erdogan veszélyes játékot játszik

Erre hívta fel a figyelmet a BBC tudósítója, aki szerint a török elnök pontosan az ellenkezőjét éri el annak, amit szeretne. Erdogan – a múlthoz hasonlóan – gyors gazdasági növekedést szeretne elérni, és ehhez kívánja biztosítani a megfelelő alacsony kamatot. Ily módon sikerül is felfűteni a gazdaságot, de a probléma az, hogy majdnem minden kölcsönökből épül. Ez komoly gond, mert a török líra árfolyama folyamatosan tart lefelé. Szinte minden török család az árfolyamokat lesi: már nemcsak a dollárt figyelik mint régebben hanem az eurót, az angol fontot sőt az aranyat is. Óriási a frusztráció: a lakosság jórésze nehezen tudja megvásárolni a legszükségesebb hétköznapi dolgokat a magas infláció miatt. A múlt hónapban az infláció 21,7% volt, de ezt a családok magasabbnak érzik, mert a hétköznapi fogyasztási cikkek ára ennél gyorsabban növekszik. Emiatt már tüntetések is voltak Ankarában, Isztambulban és más nagyvárosokban Törökországban – számolt be a BBC tudósítója a helyszínről.

Erdogan pénzügyi és politikai pácban

Sosem fogom védelmezni a kamatláb emelést – jelentette ki hétfőn délelőtt Erdogan török elnök, aki ezzel újabb csapást mért az értékét rohamtempóban veszítő lírára, fokozva ezzel az inflációt, amely mind jobban aláássa politikai bázisát Törökországban.

45%-kal ér kevesebbet a török líra mint az év elején – írja a Reuters. Egyben hozzáteszi, a veszteség fele az elmúlt két hétben keletkezett. A török líra mélyrepülése egyértelműen Erdogan mantrájának köszönhető – állapitja meg a Bloomberg. A török államfő meg van győződve arról, hogy alacsonyan kell tartani a kamatlábat annak érdekében, hogy ösztönözzék a gazdaságot. Ezért a nemzeti bank az ő utasítására csökkentette 15%-ra a kamatlábat noha az infláció meghaladja a 20%-ot!

Megoldás helyett bűnbakot keres Erdogan

A török államfő utasította a legfelső pénzügyi ellenőrző hatóságot, hogy járjon utána: milyen deviza manipulációk okozhatták a török líra árfolyamveszteségét?

„Gazdasági függetlenségi háborút folytatunk. Látjuk, hogy milyen játszmák folynak annak érdekében, hogy megváltoztassák a líra árfolyamát, a kamatlábat és az inflációt”

– jelentette ki Erdogan elnök.

Tiltakozás

Szerdán már tüntetések voltak Törökországban az infláció miatt, amely sok török családot sodort a szegénység határára.

Egy négytagú családnak immár havi 3000 lírára – 215 euróra –  van szüksége ahhoz, hogy elkerülje az éhezést. A szegénységi küszöb 10 ezer líra fölé emelkedett – jelezte a legnagyobb török szakszervezeti szövetség novemberi jelentése.

Épp azoknak a kisembereknek az egzisztenciája rendült meg, akik eddig Erdogan leghűbb támogatói voltak. Most már a középosztály életszínvonalát is fenyegeti a krízis – hangsúlyozza a Reuters.

A török vásárlók nem tudnak vásárolni

Minden túlságosan drágává vált a törököknek – mondta egy kereskedő a francia RFI riporterének Edirne városában.

A 3000 ezer lírás minimálbér még a havi élelmiszer kiadásokat sem fedezi – vázolta fel a helyzetet a piaci árus, aki elmondta, hogy manapság jórészt a Görögországból és Bulgáriából érkező vásárlók mentik meg a piacot, amely az infláció miatt túlságosan drágává vált a törökök számára.

Más az infláció az USA-ban és más nálunk

Sokan aggódnak a magas infláció miatt, de a Berkeley egyetem gazdasági tanszékének professzora szerint ennek inkább jótékony hatása lehet az amerikai gazdaságra. Bradford Lelong professzornak gyakorlati tapasztalata is van, mert a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára volt a Clinton adminisztráció idején.

1%-al járult hozzá a reálbér növekedéshez a technológiai fejlődés az elmúlt három évben. Ez kevés, de mégiscsak valami. Mindezzel együtt a reálbér 4%-al kisebb mint a pandémia előtt. Olyan nagy lenne a feszültség a munkaerő piacon?

Azok, akik ezt állítják arra hivatkoznak, hogy a munkaadóknak egyre többe kerülnek a munkavállalók : ez az index szeptember végéig 3,7%-al nőtt az év elejétől míg a pandémia előtt csak évi 3% volt évente.

Csakhogy az infláció szeptember végéig 5,4%-al növekedett vagyis a reálbérek csökkentek!

Nincs bérinfláció – érvel a Berkeley egyetem professzora. Nem arról van szó, hogy túlságosan felfűtik a motort és emiatt túlságosan sok pénz hiába keres kevés árut a piacon. Épp ellenkezőleg arról van szó, hogy a pandémia miatt munkaerő hiány mutatkozik.

A foglalkoztatási mutató az Egyesült Államokban 3%-al alacsonyabb mint az az érték, amelyet teljes foglalkoztatottságnak szoktunk tekinteni. Ráadásul jelentősen rosszabbul állnak e tekintetben a nők, az afroamerikaiak és azok a munkavállalók, akiknek nincs diplomájuk.

Túlméretezett támogatás?

Ezzel vádolja a Biden kormányzatot Obama elnök egykori gazdasági tanácsadója. Jason Furman szerint már az 1,9 milliárd dolláros márciusban aláírt csomag is túl nagy volt. Kevesebb több lett volna – érvel Furman, mert a Biden adminisztráció így gyorsabb növekedést ért el, de az infláció is lényegesen nőtt.

Nemcsak ő van ezen a véleményen: Larry Summers egykori pénzügyminiszter szerint „az infláció immár kicsúszott az ellenőrzés alól.”

Biden bírálói azzal érvelnek, hogy a pandémia miatt sokan idő előtt nyugdíjba mentek, és emiatt feszültség támadt a munkaerőpiacon. A kínálati oldalon pedig megszakadtak a szállítási láncok a járvány miatt, és ez gondot okoz az egész gazdaságnak. Csakhogy ezeket az érveket már hallottuk a 2008-as pénzügyi válság után is – írja a Berkeley egyetem professzora. Akkor emiatt csak kis támogatást kapott a társadalom. Az eredmény Trump megválasztása lett! A kék galléros munkásosztály életszínvonala ugyanis sosem érte el a 2008 előtti szintet!

Sok közgazdász attól tart, hogy az inflációs várakozások most majd beépülnek a bérekbe és az árakba. Ezt a spirált azután nehéz lesz kezelni.

Tény, hogy a pénzügyi piacon a 30 éves inflációs ráta jelenleg 2,35% vagyis magasabb mint az előző évtized második felében, de összhangba hozható a Federal Reserve Board 2%-os éves inflációs várakozásával.

Nem igaz az, hogy az inflációs várakozások beépülnének a bérekbe és az árakba.

A munkaerő piac még mindig olyan, hogy a munkavállalók nem követelhetnek nagy béremelést. A pénzügyi piacok egyelőre faarccal fogadják az inflációt. Különben pedig már folyamatban van a pénzügyi szigorítás. Vagyis semmi sem támasztja alá azt az állítást, hogy „az eredendő bűn” a túl bőkezű támogatás lett volna, melyet Biden elnök adott a társadalomnak – írja Bradford Lelong professzor, a Berkeley egyetem professzora a Project Syndicate portálon.

Infláció a periférián

Amíg az Egyesült Államokban az áremelkedést elviseli a lakosság a magasabb bérek miatt, a kelet-európai perifériákon felboríthatja a társadalmi egyensúlyt. Itt ugyanis az emberek döntő többsége a megélhetésért küzd, és az árak emelkedése azt jelentheti, hogy nem képes finanszírozni alapvető szükségleteit sem. Egy keleteurópai család költségvetésében a rezsi kb. 20% míg az USA-ban vagy Nyugat Európában 5%. A benzin vagy az élelmiszer ár növekedése a családi költségvetés áttervezését teszi szükségessé olyan időszakban amikor az infláció mértéke eléri sőt meghaladhatja az Egyesült Államok szintjét. Az USA-val ellentétben Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban megkezdődött a szigorítás: a nemzeti bankok emelik a kamatlábat. Ez pedig adósság válsághoz vezethet, amely végképp nem hiányzik az oly sok gonddal küszködő kelet-európai gazdaságoknak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK