Kezdőlap Címkék Juttatások

Címke: juttatások

Sok cég már fejpénzt fizet új emberért

A béren kívüli juttatásokba bekerült a toborzási bónusz annak, aki új alkalmazottat ajánl a cégnek. Összességében a foglalkoztatottak háromnegyede kap cafeteriát. Legtöbben a SZÉP-kártyának örülhetnek. Rohamosan terjed a biztosítás választása, de a kormány által preferált sportbérlet nincs a listán.

Ebben az évben valamivel kedvezőbb a béren kívüli juttatások adózása: a szociális hozzájárulás (eredeti nevén tb-járulék) csökkenése nyomán a cafeteria közterhe 43,66 helyett 40,71 százalék.

Az a következő hetekben-hónapokban derül ki, hogy az alkalmazottak milyen csomagot választanak maguknak. Már persze ott, ahol egyáltalán kínál a munkaadó. Tavaly ugyanis a dolgozók 25 százaléka semmilyen cafeteria-juttatásban sem részesült – derül ki a fizetesek.hu több, mint 42 ezer főre kiterjedő felméréséből.

A bérfelmérő portálnak válaszolók adatai alapján tehát

a munkavállalók 74 százaléka kapott valamilyen juttatást.

A legnépszerűbb változatlanul a SZÉP kártya: a dolgozók 34 százaléka ezt kapta, utána az Erzsébet utalvány és a mobiltelefon található egyaránt 24 százalékkal.

Népszerű az utazási bérlet és az egészségpénztári hozzájárulás (10 százalék) és a valamilyen képzés támogatása (9 százalék).

A feszítő munkaerőhiány miatt sok helyen

bevezették az úgynevezett dolgozói ajánlás jutalmát,

vagyis a toborzási bónuszt (ami természetesen nem része a cafeteriának). A „fejpénzt” az kapja, aki visz vagy ajánl valakit a céghez. Aligha meglepő, hogy a mérnököknek és informatikusoknak nagyobb arányban (7 százalék) kínálják ezt, mint a teljes megkérdezett körnek (6 százalék).

A különféle irodai (szellemi) alkalmazottak körében több a juttatás, mint a fizikaiaknál: a segédmunkások 40, a szakmunkások, illetve a szolgáltatási szférában dolgozók 37 százaléka nem kap semmit a fizetésen felül.

Az adatokból kiderül az is, hogy a nem klasszikus béren kívüli juttatások is népszerűek. A bizonyos munkakörökben széles körűen elterjedt telefon, számítógép és céges autó mellett a rugalmas munkaidőt is sokan igénylik. A mérnök-informatikusi és vezetői beosztásokban dolgozók körében 25 százalékkal a harmadik helyen áll.

Egy másik, a Magyar Biztosítók Szövetsége által készített és a CIG Pannónia biztosító által közölt felmérésben az olvasható, hogy

a biztosítás is egyre népszerűbb

a fix juttatások között: míg 2015-ben a válaszadók csupán 13 százaléka kínált biztosítást választható juttatási rendszerében, ez az arány 2016-ban 18 százalék volt, tavaly pedig már 27 százalék. A fix és a választható juttatások között is előforduló elemek sorában az egészségbiztosítás a negyedik helyet foglalja el a SZÉP Kártyát, az Erzsébet utalványt és az iskolakezdési támogatást követve.

A listán nem látható a kormány által erősen preferált sportbérlet, noha azt ingyen és pénzbeli korlát nélkül adhatják a munkáltatók.

Legkedvezőbb lesz sportbérlet jövőre is

0

Általában valamennyire kedvezőbbek lesznek az alkalmazottaknak adható cafeteria feltételei, nagyrészt a járulékcsökkentés hatásaként. Több pénz adható lakhatási támogatásként és a munkáltató részt vállalhat a diákhitel törlesztéséből. Jövőre is a sportrendezvény-belépőket futtatja a kormány: adómentes és értékhatár nélkül adható.

Nem klasszikus cafeteria, de a bér mellé adható juttatás a SZÉP-kártya, amely népszerűségében az egyik legelterjedtebb. Szálláshelyre és vendéglátásra fordítható, az adó mértéke marad az idei 34,22 százalék.

Az egészségügyi hozzájárulás (eho) 22-ről 19,5 százalékra csökkenése „gyűrűzik be” a másik nagyon népszerű juttatási csoportba. Az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkezés, a közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, egészségbiztosítási és nyugdíjpénztári befizetés az idei 43,66 helyett 40,71 százalékkal adózik, ráadásul felső korlát nélkül adható a bér mellé.

Adómentes a kulturális utalvány, de legfeljebb 50 ezer forint értékben.

Nincs viszont értékhatáruk a sportrendezvényekre szóló belépőknek, bérleteknek,

ugyancsak adómentesen.

Szintén az adómentes körbe tartozik a lakhatási hozzájárulás, amely 2018-tól kiterjed a határozott idejű szerződéssel alkalmazottakra is. Sőt, a juttatás összege a minimálbér 40 százalékáról 60 százalékára emelkedhet, amely – a legkisebb bér növekedésével – 82 800 forint lehet. (Igaz, a következő években az adómentes juttatás fokozatosan csökken.)

Új elem a diákhitel törlesztőrészletének akár teljes átvállalása, bár csak akkor, ha ez nem több, mint a minimálbér egyötöde, tehát 27 600 forint.

A versenyszférában a cafeteria éves kerete 370 ezerről 450 ezerre emelkedik jövőre.

Aki évi 30 millió forintot keres

0

A bérek emelkedése az idén 2 százalékponttal meghaladja a korábban várt 4 százalékos átlagos ütemet és a jövő évre is 6,1 százalékos fizetésemelésre kell számítani – állapítja meg egyebek között a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum Consultants Austria GmbH tanácsadó hétfőn ismertetett, a nemzetközi vállalatok körében végzett felmérésen alapuló közös bérezési tanulmány. Az ügyvezetők átlagosan 26.000.000 forintot keresnek.

 

Az erőteljes bérnyomás eredményeként a magyarországi szakmunkások átlagosan 7,4 %-os béremelkedést értek el, az osztályvezetők és az alkalmazottak fizetése 6 %-kal, míg a vezető beosztású munkavállalók és a csoportvezetők fizetése 5,8 %-kal emelkedett. Nagyok a regionális különbségek, Budapesten és vonzáskörzetében a bérek több mint 20 százalékkal haladják meg az országos átlagot – áll a tanulmányban.

Egy magyar vezérigazgató/ügyvezető éves jövedelme idén mintegy 30 millió forint (azaz havi 2,5 millió), ami közel egyharmaddal több, mint amennyi egy igazgatósági tag fizetése (23 millió) és mintegy háromszor annyi, mint egy vezető beosztású munkavállaló, 11.000.000 forintnyi fizetéssel. Az egyszerű alkalmazottak éves átlagfizetése Magyarországon mintegy 3.340.000 forint (havi nem egészen 280 ezer forint)

Forrás: DUIHK, Kienbaum Consultants Austria GmbH

A variábilis fizetési elemek Magyarországon elég széles körben elterjedtek. A vezetők több mint 75%-a és szinte minden második munkavállaló részesül valamilyen prémiumban, illetve bónuszban. Ezek nagyságát elsősorban a vállalat nyereségessége határozza meg – emeli ki a közlemény, külön részletezve a cégautó juttatást, amely Magyarországon az  alapbér igen népszerű kiegészítése: az ügyvezetők 92, a középvezetők 42, míg a vezető beosztású munkavállalók mintegy 15 százaléka részesül a juttatásból.

Továbbra is szakemberhiány van

A felmérésen alapuló eredmények szerint komoly szakemberhiányról számolnak be a vállalatok. A résztvevő vállalatok több mint 70 százaléka elégtelennek nevezte a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférést, a tavalyi helyzethez képest tehát nem következett be javulás.

Forrás: DUIHK, Kienbaum Consultants Austria GmbH

„Ez az eredmény megerősíti más, a közelmúltban végzett elemzéseink tapasztalatait, és világossá teszi, hogy a szakemberhiány kockázatokat rejt magában a nemzetgazdaság alakulására nézve”, jelentette ki Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK