A finnországi infrastruktúra elleni orosz hadműveletek veszélye nőtt NATO-tagsága óta – közölte a finn titkosszolgálat (Supo) csütörtökön, miközben a hatóságok egy gázvezeték esetleges szabotálását vizsgálják.
„A kritikus infrastruktúra elleni kémkedés vagy befolyásolási műveletek veszélye megnőtt ” – mondta Antti Pelttari, a Supo igazgatója egy sajtótájékoztatón. A kapcsolatok a nagyhatalmú szomszédos Oroszországgal „jelentősen megromlottak”, mióta Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz, és Oroszország „kész intézkedéseket tenni Finnország ellen ” – áll a finn szolgálatok éves jelentésében.
A finn hatóságok esetleges külső beavatkozásra gyanakodva vizsgálják azt a szivárgást, amely a Finnország és Észtország közötti Balticconnector gázvezeték vasárnapi lezárásához vezetett. Pelttari nem volt hajlandó kommentálni az incidens eredetét, ugyanakkor megjegyezte, hogy „nem zárható ki egy állami szereplő részvétele”.
Három évtizednyi katonai elállás után Finnország, amelynek 1300 kilométer hosszú határa van Oroszországgal, április elején a 31. NATO-tagország lett.
A finn infrastruktúrát megbénító műveletek továbbra is „rövid távon valószínűtlenek” – ítéli meg Supo, amivel Oroszország elsősorban Finnország megfélemlítésére törekszik. „Az energiaszektor tehát a megfelelő célpont példa ebben a tekintetben” – jegyezte meg Suvi Alvari kutató. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán „elszánt választ” ígért a Szövetségtől, ha kiderül, hogy a balti-tengeri Finn-Észtország gázvezeték károsodása „szándékos támadás” következménye. Észtország is a NATO tagja.
