Kezdőlap Címkék Horthy

Címke: horthy

Lauder: Horthy egy szégyenletes antiszemita volt

0

Provokatívnak és megdöbbentőnek nevezte a Horthy Miklós kormányzó emlékére tervezett – a szervezők által időközben lemondott – misét Orbán Viktorhoz írt levelében a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke; válaszában a magyar miniszterelnök leszögezte: az ügy megszűnt létezni.

A Zsidó Világkongresszus elnöke úgy fogalmazott: az általa vezetett intézmény, amely hat kontinensen több mint száz zsidó közösséget képvisel, megdöbbenéssel és nagy csalódással értesült arról, hogy a Horthy Miklós emlékére tervezett január 27-i misén Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is felszólalt volna, éppen a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.

Ronald Lauder provokatívnak nevezte a tervezett eseményt. Hozzátette, különösen zavaró, hogy egy magas rangú közjogi méltóság részvételével legitimitást adnak neki.

A Zsidó Világkongresszus elnöke a levélben szégyentelen antiszemitaként említette Horthy Miklóst, és úgy fogalmazott, hogy az általa a magyarországi zsidó közösségre szabadított terror lehetővé tette, hogy megfosszák őket jogaiktól és emberi mivoltuktól. „A zsidók százezreinek deportálásában és meggyilkolásában játszott szerepét” pedig „sohasem szabad elfeledni és megbocsátani” – fűzte hozzá.

Az MTI kérdésére, hogy válaszolt-e a miniszterelnök a WJC-elnök levelére, és ha igen, mit, Havasi Bertalan jelezte, hogy egymondatos válasz született: a miniszterelnök január 25-i keltezésű levelében azt írta Ronald Laudernek, hogy az általa jelzett ügy már „megszűnt létezni”.

A keresztény értelmiség zsidózik

Összejött a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének belvárosi csoportja, hogy megbeszéljék, kiért szentmisézzenek a Nagyboldogasszony Főplébánián. Sokáig tanácstalanok voltak, de aztán szerencsére egyiküknek eszébe jutott a megoldás. Megtalálta ugyanis Horthy Miklós kormányzó Teleki Pálhoz 1940. október 14-én írott levelét. Ebben a kormányzó a következőket írta: „Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem.”

Kiindulási pontnak ez jónak ígérkezett a keresztény értelmiségiek számára, és igen megörültek, amiért egy ilyen nagyszerű, sőt, kivételes államférfiért misézhetnek. A kivételes államférfi titulust nem a saját ujjukból szopták a keresztény értelmiségiek, hanem egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöktől hallották 2017. június 21-én. Azon a napon a megújult Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán beszélt a miniszterelnök, és akkor mondta Horthy Miklós kormányzóról, hogy kivételes államférfi volt.

Eddig tehát megvoltak a keresztény értelmiségiek. Egyiküknek, egy mindig akadékoskodó okostojásnak ugyan eszébe jutott Erdő Péter bíboros egyik megszólalása, amelyet az Élet Menetén mondott 2012. április 15-én. Erdő Péter akkor azt mondta, hogy keresztény ember nem lehet antiszemita. Ott és akkor nagy taps kísérte Erdő úr szavait, igaz, azóta eltelt csaknem hat év, ennyi idő alatt sok minden változik.

Ezen egy kicsit elgondolkodott a keresztény értelmiségiek belvárosi csoportja, akik Horthy Miklós kormányzó lelki üdvéért kívántak szentmisézni, de azután sikerült túllépni a problémán, nem rugóztak rajta sokáig. Már csak egy megfelelő időpontot kellett találni a szentmisézésre. Több dátum is felvetődött, de valahogy egyik sem volt olyan, amely mindegyiküknek megfelelt volna. Végül valaki bedobta, hogy január 27-én kellene szentmisét mondani a magát antiszemitának tartó Horthy Miklósért. Jó kis dátumnak látszott január 27-e, a holokauszt nemzetközi emléknapja, mindemellett az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulója.

Jónak tűnt az időzítés, különös tekintettel arra a tényre, hogy a fent nevezett haláltáborban százezrével pusztultak el zsidó származású magyar emberek, nem utolsósorban Horthy Miklós és szellemi társai tevékeny, vagy „csupán” verbális segédletével.

Előadókat könnyű volt találni, elsőként Lezsák Sándort, aki az országgyűlésnek a Fidesz által delegált alelnöke. Majd csatasorba állították a sokat megélt és számtalan világnézetet, valamint ideológiát magáénak tudó Boross Péter, egykori belügyminisztert, majd miniszterelnököt. Ő is megfelelő szónoknak látszott, már csak azért is, mert egy alkalommal azt nyilatkozta, hogy ahol ő élt, ott nem volt antiszemitizmus.

Ne kérdezzék, hol élt a Hóbagolynak is becézett agg politikus: világéletében Magyarországon. Nagy szerencséje volt, hogy nem találkozott antiszemitizmussal, ki tudja, mi történt volna, ha ezek ketten – Boross és az antiszemitizmus – véletlenül összefutnak valahol.

De ő legalább, ha nem is szégyellte magát, legalább zavarban volt. Elmondása szerint ugyanis „mérhetetlenül zavarja ez az egybeesés”. Ezt mondta Boross Péter, miután számára is kiderült, hogy a Horthyért tartandó szentmise éppen egybeesik, a holokauszt nemzetközi emléknapjával, az auschwitzi haláltábor felszabadításával. Ezzel együtt, Boross úr ott lesz, és fel is szólal a szentmisén, csakúgy, mint Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke.

Közben a Facebookon tüntetés szerveződik a Nagyboldogasszony Főplébánia elé. Remélhetőleg nem csak zsidó származású magyar emberek lesznek ott. Sőt, ha lehet ilyet mondani, jó lenne, ha főként nem zsidó származású magyar emberek tüntetnének a Horthy kormányzóért imádkozók ellen. Az antiszemitizmus ugyanis – ezt volt szerencsénk már több alkalommal leírni – nem a zsidók ügye. Az antiszemitizmus a normális, tisztességes emberek ügye. Azoké, akik azt gondolják, hogy egy olyan országban, ahol nem jó zsidónak lenni, ott nem-zsidónak lenni sem jó.

Eörsi: terelés lehet a szentmise Horthyról

0

A Független Hírügynökségnek épp a napokban – más témákban – nyilatkozó Eörsi Mátyás, a Demokratikus Koalíció szentesi képviselőjelöltje a január 27-i Horthy-szentmiséről ír Facebook-bejegyzésében.

„Az elmúlt 7 évben az ilyen típusú gazemberségek nem random hullottak alá az égből? Hanem valahogy mindig akkor, amikor a kormánypárt – hogy is mondjam – kommunikációs nehézségekkel küzdött?

Talán a puszta véletlen műve, hogy ennek a misének az időpontját éppen akkor találták ki, amikor a kormány migránsozó kommunikációja éppen megsemmisülni látszik?

Vajon nem aranytálcán szállított gyámánt ajándék a kormány és személyesen Orbán Viktor számára, ha a magyar közélet hirtelen mégsem a migránsoktól, és a nettó hazugságokra elköltött milliárdoktól hangos, hannem attól, hogy helyes-e egy Horthy-mise időzítése?”

Heisler Lezsákhoz: Minden magyar áldozat emlékének megtiprása

0

„Tudjuk, mindenki megérdemli, hogy lelke üdvösségéért imádkozzanak. Minden egyházi közösségnek joga, hogy így tegyen, ebbe senkinek beleszólása nincs. A Holokauszt Emléknapján azonban ezt megtenni csak a történelem meghamisításával lehet.”

Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke levélben fordult Lezsák Sándorhoz, a Magyar Országgyűlés alelnökéhez, amiatt, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagjai január 27-én Szentmise keretében emlékeznek

„a 150 éve született vitéz nagybányai Horthy Miklós néhai kormányzónkra”.

Tisztelt Lezsák Sándor Alelnök úr!

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor. Ezen a napon, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján Ön beszédet tervez mondani egy Horthy Miklósra emlékező misén. Közjogi méltóságként Önnek tisztában kell lennie a Magyarország által is aláírt Emléknap jelentőségével, az Ön tisztségével járó felelősséggel.

Vajon lehet-e kegyelettel emlékezni Horthy Miklósra a Nemzetközi Holokauszt Emléknap kegyeletsértésével?

Tudjuk, mindenki megérdemli, hogy lelke üdvösségéért imádkozzanak. Minden egyházi közösségnek joga, hogy így tegyen, ebbe senkinek beleszólása nincs. A Holokauszt Emléknapján azonban ezt megtenni csak a történelem meghamisításával lehet.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagjai január 27-én Szentmise keretében emlékeznek „a 150 éve született vitéz nagybányai Horthy Miklós néhai kormányzónkra”.

Megjegyzem, Horthy Miklós 1868. június 18-án született.

Kegyeletes megemlékezés inkább a Donnál halálra fagyott honvédeknek és munkaszolgálatosoknak jár, a Horthy-rendszer szociális igazságtalanságait elszenvedő szegényparasztság emlékének, a több százezer Auschwitzba deportált zsidó testvérünknek és az ártatlan civil áldozatoknak jár.

Horthy régen halott, aki kíván, imádkozzon érte, viselt dolgairól pedig beszéljünk nyíltan. Fontosnak tartjuk rögzíteni, az állam képviselőjeként senki ne járuljon hozzá Horthy kultuszának építéséhez. Mindezt a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján megtenni, minden magyar áldozat emlékének megtiprása. Zsidóké és nem zsidóké egyaránt.

Heisler András

Horthy nem volt háborús bűnös, de „elkúrta“ Magyarország sorsát! Jelenkori imádói önmagukat minősítik!

0

Csodálkozik-e valaki ezután, hogy bizony akad a magyar népességben, így a Csallóközben is számos olyan eleve tudatlan, tekintélyelvű alattvaló, avagy, ami nagyságrenddel rosszabb, karrierért, előmenetelért könyöklő ember, aki történelmi tények ide vagy oda, rögvest fölkérődzi magából mindazt a zöldséget, amit belé olt egy általa két lábon járó atyaúristennek tartott politikus???

A címbe foglaltakkal elvileg el is lehetne intézni a hodosi református lelkésznő, Kis-Csáji Julianna hirtelen támadt gerjedelmét vitéz nagybányai Horthy Miklós őfőméltósága iránt. Márminthogy mellszobrot szervál a templomkertbe a levitézlett kormányzó tiszteletére. Eme „hősi” gesztus ugyanis körülbelül annyit ér manapság, mintha a lelkészasszonyság a hálószobája falára, az ágya fölé rakná ki az imádott politikus képmását. Győzelme jelképként pedig becsempészné Vlagyimir Iljics Lenin fotóját a parókia klozetjébe… Hiszen, amint kijelentette volt, már „nem 1989-et írunk”.

Valóban. Ez az egyetlen dolog, amiben egyet lehet érteni a buzgó Kis-Csájival. Hogy mostan tényleg nem 1989-et, hanem 2017-et írunk. Abban viszont egyáltalán nem lehetünk biztosak, hogy azzal tisztában van, sem 1920, sem pedig 1944 nem aktuális évszám jelenleg. (A gyengébbek kedvéért álljon itt, hogy Horthy 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig volt a Magyar Királyság kormányzója – a szerk megjegyzése). Ha nem tudja, ott van segítségnek orvosa és gyógyszerésze… Ha viszont tudja, akkor egyházi közszereplőként beállt azon „emlékezetpolitikusok” sorába, akik a buta, fogalmatlan népesség önérdekű idomítására esküsznek. Illetve a hülyéken igyekeznek nyerészkedni. Vagyis úgy árulják kiszemelt kuncsaftjaiknak a tévhiteket meg féligazságokat, mint a homeopata gyógyászok csodatévő piruláikat. Amelyek esetenként, jobb híján akár lószarból is kotyvasztatnak a korántsem jelképes boszorkánykonyhákban.

Szóval, ami itt-ott magyarhonban és Magyarország határain túl emlékezetpolitikai színtéren elő volt, van, meg ami Hodosban elő lesz adva a szerencsétlen, egyszersmind a lelkészasszony által mélységesen lenézett, lesajnált gyülekezetnek, az semmi más, mint kufárkodás és gazemberség. Bár azt az opciót sem kell elvetni, hogy szimpla magamutogatás folyik, infantilizmus, azaz gyermetegség az, ami a Szlovákiai Magyar Református Keresztyén Egyház hodosi sejtjében gerjed.

Mindezt mérlegelni lenne illő a pozsonyi református egyházmegye esperesének, Somogyi Alfrédnak, nem utolsósorban Fazekas László református püspök úrnak is. Somogyi ugyanis meglehetős szemforgatással úgy igyekezett Kis-Csáji bizonyítványát (és persze a sajátját) magyarázni, hogy Hodosban nem egy politikusnak állítanak szobrot, hanem „a 20. század egyik kiemelkedő református emberének”. Mivel úgymond,

Horthy „Reformátusságában és az egyházhoz való viszonyában semmi ellentmondásosság nem volt. Egy református embernek állítanak szobrot, aki a 20. században a református egyháznak egy kiemelkedő világi embere volt” – szögezte le.

Aha, világos, esperes úr. Értjük. De ugye azt tudja, hogy Adolf Hitler is egész életében katolikus volt, soha nem lépett ki az egyház kötelékéből és önmagát kereszténynek nevezte. És mint ilyen a 20. században a katolikus egyháznak egy kiemelkedő világi embere volt. És akkor most már hajrá, föl a templomi freskók mellé a képmásával, meg szobrot neki akár a Vatikánba is?

Szégyellheti magát, esperes úr!

Azt egyelőre nem tudni, minő konklúzióra jut a hodosi affér kapcsán a Szlovákiai Magyar Református Keresztyén Egyház feje, a püspök úr. Mert amint vonatkozó kitérő, (na jó, legyen diplomatikus) válaszában kifejtette, neki „tájékozódnia kell“. Mert sejtelme nem volt a tervezett eseményről. Ezért aztán majd a napokban reagál. Ha „tájékozódott, megismeri annak részleteit, körülményeit“…

Hát igen, van az úgy, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.

Ezen a ponton egyébként le is lehetne zárni a sztorit, mindenki lenyugodhat, hiszen nincs semmi látnivaló. Csakhogy van még két fontos adalék, ami tovább árnyalhatja a vonatkozó vitát.

Az egyik:

Horthy Miklós nem volt háborús bűnös, de nagyon „elkúrta” Magyarország sorsát. Az állítás bizonyítékául álljon itt egy idézet a jelenlegi magyar történésztársadalom legavatottabb Horthy-szakértőjétől, Romsics Ignáctól, aki a Magyar Nemzetben többek között a következőket rótta föl a bizonyos magyar körökben fétisként imádott kormányzónak:

… „Nem kellett volna sietni a Szovjetunió elleni hadba lépéssel, nem lett volna szabad a 2. magyar hadsereget feláldozni, nem kellett volna a németeket 1944 márciusában „vendégként” fogadni, és Romániához hasonlóan ki kellett volna ugorni a háborúból. Ezek a lépések természetesen áldozatokkal jártak volna, ám azokat így sem tudtuk megspórolni. Az egyetlenek voltunk, akik 1946-ban úgy ültünk le a párizsi békekonferencia asztalához, hogy lényegében semmit sem tudtunk felhozni a mentségünkre.”…

És akkor még szó sem esett a hírhedt numerus clasusról és arról a számos kirekesztő zsidótörvényről, amelyek tagadhatatlanul a Horthy-éra antiszemita termékei…

Itt meg azt kell leszögezni, azok az olvasók, akik mindezen tények tudatában sem hajlandóak, avagy képtelenek elgondolkodni azon, hogy mi a gond a hodosi Horthy-szoborral, azok nem vitaképesek!

Íme a másik adalék:

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke ez év júniusában azt mondta egy kastélyavatón, hogy a 20. század második és a harmadik évtizede a magyarság történetének súlyos próbaköve. Aztán kijelentette:

„… néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek, és Klebelsberg Kuno miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt „mégsem temetett minket maga alá a történelem”.

Csodálkozik-e valaki ezután, hogy bizony akad a magyar népességben, így a Csallóközben is számos olyan eleve tudatlan, tekintélyelvű alattvaló, avagy, ami nagyságrenddel rosszabb, karrierért, előmenetelért könyöklő ember, aki történelmi tények ide vagy oda, rögvest fölkérődzi magából mindazt a zöldséget, amit belé olt egy általa két lábon járó atyaúristennek tartott politikus???

El lehet dönteni, kicsodák a Szlovákiai Magyar Református Keresztyén Egyház elöljárói.

Barak László (Paraméter)

 

Nyolcvan éves a hetedik híd

0

Nyolcvan éve, 1937. szeptember 12-én adták át a forgalomnak a hetedik budapesti Duna-hidat, az akkor Horthy Miklós hídnak nevezett Petőfi hidat.

A híd felépítését Budapest lendületes fejlődése tette szükségessé.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1906-ban javasolta, hogy a Nagykörút
folytatásában – Boráros téri híd néven – épüljön híd a Dunán. A
beruházás adminisztratív és pénzügyi okok, majd az első világháború
kitörése miatt eltolódott, de a napirendről nem került le. A munkálatok
megkezdését a Horthy Miklós kormányzóvá választásának tizedik
évfordulóját megörökítő 1930. évi XI. törvénycikk rendelte el, amely
arról is rendelkezett, hogy a leendő hidat (számos más intézmény
mellett) Horthyról nevezzék el.

A Magyar Királyi Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium által
meghirdetett tervpályázatra

tíz tervező 17 pályatervet nyújtott be.

Ezek közül hármat díjaztak, további hármat megvettek, de végül a minisztérium
hídosztályának vezetője, Álgyay-Hubert Pál irányításával készült
felsőpályás, rácsos szerkezetű, háromnyílású hídterv megvalósítása
mellett döntöttek. A költségek egyharmadát az állam, kétharmadát a
főváros viselte, a pénz a Duna-híd alapba került.

A kivitelezést a budai oldalon 1933-ban, a pestin 1934-ben kezdték
meg a mélyépítési munkálatokkal.

Ekkor alkalmaztak Magyarországon először a parti pilléreknél nagyméretű vasbeton keszont (túlnyomásos légterű, alul nyitott süllyesztőszekrényt), az alapozást a Magyar Rádió
élő adásban közvetítette a folyó fenekére lesüllyesztett légnyomásos keszonból. Az acélszerkezet gyártását, valamint a vasszerkezet
szerelését és fedőmázolását a MÁVAG végezte, a híd kivitelezési munkáit
Kováts Alajos építőmérnök irányította, a szerelési munka 1936-ban
fejeződött be.

A különleges karcsúságú, háromnyílásos, négy fő tartószerkezetű híd
112, 154 és 112 méteres medernyílásokkal hidalta át a Dunát. Feljárókkal
együtt

a hossza 514 méter, teljes szélessége 22,7 méter volt, ebből 15,7 méter a fakocka burkolatú kocsipálya, két villamosvágánnyal a közepén.

Oldalról két 3,5-3,5 méter széles járda fogta közre, amiből 1-1 méter
kerékpárút volt, mind az úttesttől, mind a járdától
elkülönítve. A villamos felsővezetékek és az úttest fölé függesztett
izzólámpatestek közös tartóoszlopait a járdaszegélyek mellett helyezték
el.

A budai hídfőt az osztrák-magyar haditengerészet emlékműve
díszítette, a fiumei világítótorony kicsinyített másával, a pesti oldal
északi részén állt az Elevátor-ház, itt volt a 6-os villamos kör
alaprajzú végállomása is. A próbaterhelést 1937 augusztusában két
mozdonyból és négy húsztonnás vagonból álló szerelvénnyel, valamint 32,
egyenként 11 tonnás locsolókocsival tartották, az átadásra 1937.
szeptember 12-én került sor.

A híd és tartozékainak építése az ellenőrzési költségekkel együtt kereken tízmillió pengőbe került.

A második világháború végén, 1945. január 14-én a visszavonuló
német csapatok felrobbantották a hidat. A szovjet hadsereg egy
ideiglenes hadihidat emelt a hídroncsra, az 1945. április 5-én átadott
szükséghídon vezetett át az a gázcső, amely a pesti oldal gázellátását
biztosította. A hídroncsokat 1946-ban emelték ki, a helyreállítási
munkálatokhoz 1951-ben fogott hozzá a MÁVAG. Az alépítményekben a
robbantás során nem esett lényeges kár, csupán a pillérek felső részeit
kellett pótolni és kijavítani, az acélszerkezet mintegy felét kellett
újra legyártani.

Az új átkelő a réginél szélesebb, ennek ellenére könnyebb lett, az
újjáépítés során 500 tonna acélanyagot takarítottak meg. Az úttestet 18
méterre, a kerékpárúttal ellátott járdákat 3,8 méterre szélesítették. Az
úttest fölé fénycsöves világítótesteket függesztettek a régi izzólámpák
helyébe. A hidat 1952. november 22-én nyitották meg a forgalom előtt,
ekkor kapta új nevét is Petőfi Sándor tiszteletére.

A hídon 1966-70-ben villamosvasúti vágánycserét és kisebb
javításokat végeztek, és teljesen újramázolták. 1979-80-ban a hídpályát
is felújították, a teljes pályaszerkezetet átépítették. Megszüntették a
kerékpárutat és az úttest szélességét 20,4 méterre növelték, a
villamosvágányok sávját az úttesttel egy síkban alakították ki, hogy az
autósok is használhassák, a híd így gyakorlatilag háromszor három
sávossá vált. Amikor 1982-ben a Boráros teret átépítették, a
villamosmegállókat középperonos aluljáróval egészítették ki.

Az utolsó komolyabb felújítás 1996-ban történt,

kicserélték a budai
pillér saruit, átépítették a villamospályát, amelyről leterelték a
közúti járműveket, a híd így ismét kétszer kétsávos lett. A 2010-ben
végzett fővizsgálat szerint a Petőfi híd felújításra szorul, mert
jelentősek a korróziós károsodások, a csapadékvíz-elvezetés tönkrement.
Utoljára 2013 augusztusában végeztek javításokat a Petőfi hídon, a
nagykörúti villamosvágányok felújításakor.

2016. március elején tégla méretű kő- és vasbetondarabok, a
változékony, csapadékos időjárás miatt meglazult útburkolati elemek
hullottak a hídról a budai alsó rakpartra. Ez is mutatja, hogy milyen
sürgős a Petőfi híd rekonstrukciója, amelyre a tervek szerint csak a
Lánchíd felújítása után, tehát 2020-nál előbb nem kerülhet sor.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK