Kezdőlap Címkék Halott

Címke: halott

Yahya Sinwar: Radikális iszlamista ideológus, aki teljes mértékben elkötelezte magát Izrael elpusztítása mellett

Noha Yahya Sinwar Izrael gázai hadjáratának fő célpontja volt, a terrorista főnököt meggyilkoló katonák nem számítottak rá, hogy vele találkoznak az összetűzés során – közölték izraeli tisztviselők.

Sinwar a Hamászban, azzal szerzett nevet magának, hogy brutálisan bánt a feltételezett kollaboránsokkal. Vérengzésével emelkedett fel a ranglétrán. Kegyetlenségével érte el, hogy ő vezethesse a csoportot és levezényelje az október 7-i mészárlást.

Az izraeli tisztviselők csütörtök délután egyre nagyobb bizonyosságot adtak afelől, hogy az elmúlt napon Gázában az izraeli erőkkel folytatott tűzharcban meghalt  a Hamász vezetője, Yahya Sinwar, aki az Izrael elleni 2023. október 7-i pusztító támadások óta szökésben volt.

Augusztus elején jelentették be a Hamász új vezetőjeként, miután Teheránban meggyilkolták Iszmail Hanijet, amelyet Izraelnek tulajdonítottak. Ő volt, aki felnőtt életének felét izraeli börtönökben töltötte, a Hamász legerősebb vezetője volt, aki életben maradt Haniyeh meggyilkolása után.

Az október 7-i mészárlások kitalálója az elmúlt évben Gázában bujkált, dacolva az izraeli hadsereg meggyilkolására irányuló hajtóvadászatával.  Őt tekintették Izrael legfőbb célpontjának a gyilkos támadás óta, amely Izrael történetének leghalálosabb napja volt.

„Sinwar egy olyan területen bujkált, amelyet erőink hosszú ideje körülvettek. Nem tudtuk, hogy ott van, de eltökélten kerestük, ő volt az elsődleges célpontunk”

– közölte a hadsereg szóvivője Daniel Hagari.

DNS-tesztek megállapították, hogy az IDF által Rafahban meggyilkolt terrorista teste a Hamász főnökének holtteste.

Sinwar 1962-ben született egy menekülttáborban a gázai Khan Younis városában. Korán tagjává vált az 1987-ben megalakult Hamásznak, amely a csoport radikális iszlamista ideológiáját vette át, amely Izrael felszámolására és egy iszlám állam létrehozására törekszik. Végül ő vezette a csoport biztonsági ágát, amely megtisztította a szervezetet a beépített izraeli kémektől.

Izrael az 1980-as évek végén letartóztatta, és beismerte, hogy megölt 12 feltételezett munkatársát, ami miatt a „Younis kán mészárosa” becenevet kapta. Négy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték olyan bűncselekmények miatt, amelyek között két izraeli katona meggyilkolása is szerepelt.

Sinwar sztrájkot szervezett a börtönben a munkakörülmények javítása érdekében. Tanulmányozta a héber és az izraeli társadalmat is, és úgy látták, hogy mélyen ismeri azt.

2008-ban túlélte az agyrákot, miután izraeli orvosok gyógykezelték.

2011-ben Benjámin Netanjahu miniszterelnök engedte ki a börtönből mintegy 1000 másik fogollyal együtt, Gilad Shalit izraeli katonáért folytatott csere keretében, aki a Hamász fogságba esett egy 2006-os határon átnyúló rajtaütés során.

Sinwar nem bánta meg az október 7-i támadásokat még egy évvel a háború után sem. A  vele közvetlen kapcsolatban álló emberek elmondása szerint annak ellenére, hogy ezzel elindított egy izraeli inváziót Gázában, és egy háborút, amelyben palesztinok tízezrei haltak meg, elpusztították gázai hazáját, és pusztítást zúdítottak rá szövetségesére a Hezbollahra is. Számára a „fegyveres harc” maradt az egyetlen módja egy palesztin nemzet létrehozásának kikényszerítésének – mondta négy palesztin tisztviselő és két közel-keleti kormányforrás.

Annak ellenére, hogy a gázaiak közötti nézeteltérés jelei mutatkoztak a háború folytatását illetően, ő egy év háború után is megingathatatlan maradt.

A Hamász három tisztviselője és egy regionális tisztviselő szerint az Izrael által „a gonosz arcának” nevezett Sinwar titokban irányított, folyamatosan mozgott, és megbízható hírvivőket használt a nem digitális kommunikációhoz.

A Katar és Egyiptom által vezetett, hónapokon át tartó kudarcba fulladt fegyverszüneti tárgyalások során, amelyek a foglyok túszokra cseréjére összpontosítottak, Sinwar volt az egyedüli döntéshozó – közölte három Hamász-forrás. A tárgyalók napokig vártak a titkos hírnökláncon átszűrt válaszokra.

A Hamász ideológiája Izraelt nemcsak politikai riválisnak, hanem megszálló erőnek tekinti a muszlim földön. Ebben a megvilágításban Sinwar és követői a nehézségeket és a szenvedést gyakran a nagyobb iszlám áldozathit részeként értelmezték, mondják az iszlám mozgalmak szakértői.

A börtönben írt félig önéletrajzi regényében Sinwar olyan jeleneteket írt le, amikor a csapatok palesztin házakat dózerrel döngölnek, „mint egy szörny, amely összezúzná áldozata csontjait”.

A gázaiak a mindennapos nehézségekkel kapcsolatos panaszait megértéssel fogadta. Nyugtatta az embereket – mondta négy újságíró és három Hamász-tisztviselő, félelmetes hírneve és kirobbanó haragja ellenére. Az arab és palesztin tisztviselők Sinwart a Hamász stratégiájának és katonai képességeinek megalkotójának tekintették, amelyet az Iránhoz fűződő erős kapcsolatai erősítettek meg, ahová 2012-ben látogatott el.

Nabih Awadah, az egykori libanoni kommunista fegyveres, akit 1991 és 1995 között Sinwarral együtt raboskodott Askelonban, azt mondta, hogy a Hamász vezetője az Izrael és a Palesztin Hatóság között létrejött 1993-as oslói békemegállapodást „katasztrófálisnak” és Izrael trükkjének tekintette. Szerinte csak „erőszakkal, nem tárgyalásokkal” lehet újra a palesztinoké a föld. Számára a katonai konfrontáció volt az egyetlen út „Palesztina felszabadításához” az izraeli megszállás alól.

Awadah azt mondta, Sinwar „befolyásos vezető volt minden fogoly számára, még azok számára is, akik nem tartoztak az iszlamisták vagy vallásosok csoportjába”.

Izrael 2005-ben kivonult Gázából, de a Sinwar idején a Hamász hatalmas munkaerő- és pénzügyi erőfeszítéseit összpontosította arra, hogy az övezetet olyan hadműveleti bázissá alakítsa, amelyből a zsidó állam megsemmisítésén munkálkodik, földalatti alagutakból, fegyverraktárakból és rakétákból álló hatalmas hálózatot épített ki.

Az október 7-i razziák megszervezése előtt Sinwar nem titkolta, hogy keményen meg akarja megütni ellenségét.

Egy tavalyi beszédében megfogadta, hogy harcosok és rakéták özönét küldi Izraelbe, utalva egy olyan háborúra, amely vagy egyesíti a világot egy palesztin állam létrehozása érdekében az 1967-ben Izrael által elfoglalt szárazföldeken, vagy elszigeteli a zsidó nemzetet globális színtéren.

A beszéd idejére a Sinwar és a Hamász katonai főnöke, Muhammad Deif (akit Izrael 2024 júliusában megsemmisített) már titkos terveket szőtt a támadásra. Még nyilvános gyakorlatokat is tartottak, amelyek egy ilyen támadást szimuláltak. Céljai nem teljesültek. Miközben a kérdés ismét a globális napirend élén áll, a palesztin nemzet kilátásai sosem volt olyan távoli, mint most.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kategorikusan elutasította a háború utáni gázai tervet, amely határozott ütemtervet tartalmazna a palesztin állam létrehozására, és azt mondta, hogy minden ilyen mostani megbeszélés a terror jutalma lenne.

Michael Koubi, az izraeli Shin Bet biztonsági ügynökség egykori tisztviselője, aki 180 órás keresztül még a börtönben hallgatta ki Sinwart, azt mondta, hogy Sinwar egyértelműen kitűnt a megfélemlítési és parancsoló képességével.

Koubi egyszer megkérdezte az akkor 28 vagy 29 éves terroristát, hogy miért nem volt már házas. „Azt mondta nekem, hogy a Hamász a feleségem, a Hamász a gyermekem. Számomra a Hamász a minden.” (Sinwar 2011-ben megnősült, és három gyermeke született.)

Covid 19 a halál után is fertőz

Tavaly szeptemberben az olasz tengerparton fekvő Abruzzo tartományban egy 41 éves ukrán férfi és barátja úszni ment a tengerbe. Tizenhat órával később halottnak nyilvánították, miután megfulladt.

Szomorú történet, de nem orvosi rejtély, kivéve, hogy a halála után csaknem hat teljes hétig testében nem kevesebb, mint 28 alkalommal találtak pozitív vírust. Az ügyben érintett kutatók azt állítják, hogy ez a hír döntő fontosságú a patológusok számára.

Még furcsább az a tény, hogy a férfi a halála előtt „teljesen tünetmentes volt” – írta a csapat a BMC Journal of Medical Case Reports-ban megjelent tanulmányában.

A jelentés megjegyzi, hogy ez a megállapítás tükrözi a tesztelés fontosságát minden poszt mortem esetben, és nem csak a covidos halálesetek esetében, ami azt mutatja, hogy a patológusoknak ellenőrizniük kell a vírusrészecskéket „sokkal a halál pillanata után, még akkor is, ha alacsony kezdeti vírusterhelést mértek”.

Nemcsak a vírusrészecskék voltak kimutathatók a halál után közel hat hétig, hanem a tesztidőszak végéig csak azok voltak az azonosítható részecskék.

Valójában 41 nap elteltével ezek a tesztek már nem szívták fel az emberi RNS-t. Ez azt jelenti, hogy a vírustesztek továbbra is pozitívak voltak, miközben az emberi sejtek felismerhetetlenné váltak.

Az esettanulmánynak valós következményei vannak a holttestek világjárvány alatti kezelésében.

„Hiányoznak az adatok a vírus holttesteken való jelenlétéről és a holttestek fertőzésének kockázatáról. Ez azért jelent problémát, mert „halott boncolást kell végezni.”

A munkavállalók különböző csoportjait (patológusok, technikusok és így tovább) érintkezésbe hozza egy lehetséges biológiai kockázati forrással, aminek nem csak egészségügyi szempontból is következményei lehetnek” – írták.

Nem ez az első eset, hogy a vírus hosszú ideje egy halott ember testében van. Körülbelül másfél évvel ezelőtt az Egyesült Királyság kutatói boncoltak egy 50 éves férfi holttestét, aki a COVID-19-ben halt meg. Huszonhét nappal halála után kimutatták a vírust a tüdejében. Ez annak ellenére van így, hogy hosszú idő telt el, és a halála után közvetlenül az orráról és torkáról készült tamponok negatív eredményt adtak.

Ami pedig az ukrán férfit illeti – végre megérkezett a temetési engedélye, ami  „a test bomlási állapotaként” leírtakkal együtt végül a tanulmány lezárásához vezetett.

A meghalt ezredes, 41 éves volt, nős, két gyermek apja

0

Nem hozzák nyilvánosságra az éjszakai titkos akcióban a Gázai övezet déli részén elesett izraeli alezredes nevét, akinek érdemeit együtt dicsérik az izraeli kormánypárti és ellenzéki politikusok.

A nevének kezdőbetűjével csak „M”-ként megjelölt katonatiszt 41 éves volt, nős, két gyerekkel – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Délutáni temetésének helyszínét nem közölte a helyi média, noha az efféle információ általában nyilvános szokott lenni.

„Meghajtom fejem az elesett „M” alezredes előtt, aki múlt éjjel a Gázai övezetben a hadsereg bevetésén vesztette életét. Eljön majd a nap, amikor elmesélik hőstetteit. Izrael polgárai sokkal tartoznak neki. Erőink hősiesen és bátran küzdöttek az éjjel, s tisztelgek „M” alezredes, családja, és harcostársai előtt. Emléke legyen áldott”- búcsúztatta a párizsi útjáról az incidens miatt néhány órával a tervezettnél korábban Izraelbe visszatérő Benjámin Netanjahu miniszterelnök az elhunyt katonát.

Az izraeli pártok vezetői a kormányoldalon és az ellenzék soraiban egyaránt az elhunyt érdemeit méltató közleményeket hoztak nyilvánosságra hétfőn. 

Palesztin források szerint az izraeli erők rakétákkal megsemmisítették a kommandós akcióban használt járművet, miután heves tűzharc közepette sikerült kimenekíteni belőle az izraeli katonákat. Izrael nem hozta nyilvánosságra az éjjeli katonai akció részleteit, amely a katonai rádió szerint hírszerző küldetés lehetett, talán összefüggésben az Izraelbe tartó támadóalagutak helyének felderítésével.

Avigdor Liberman védelmi miniszter a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán reggel rendkívüli értekezletet tartott a vezérkari főnök, a katonai hírszerzés vezetője, valamint a Sin Bét belbiztonsági szolgálat főnökének részvételével. A hadsereg esetleges palesztin támadásoktól tartva megerősítette egységeit a gázai határ mentén, és a Vaskupola rakétavédelmi rendszerhez tartozó egységeket telepítettek a veszélyeztetett területekre.

Hétfőn nincs tanítás az övezet körzetében az izraeli iskolákban,

és nem működik a közeli vasútvonal, de nyitva tartják Kerem Salomnál az áruforgalmi átkelőhelyet, ahol a Gázai övezet ellátását biztosító termékeket szállítják.

Az éjszakai incidens előtt viszonylag békés napok voltak az övezetben és környékén, nem voltak határ menti tömegtüntetések, és tüzeket okozó eszközöket sem eregettek Izraelbe. Múlt csütörtökön Mohanem al-Emadi, a katariak küldöttje átadta százdolláros pénzjegyekkel teli három bőröndjét a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet vezetőinek, és az izraeli katonai rádió beszámolója szerint azonnal megkezdték a pénz szétosztását a fizetésüket hónapok óta nélkülöző közalkalmazottak és az intézmények között. A katari segítségnek köszönhetően voltak olyan helyek az övezetben, ahol napi húsz órán át működött az áramszolgáltatás, ami az utóbbi évtizedben soha nem fordult elő.

Autó hajtott a járókelők közé a Copacabana strandnál

0

Autó hajtott a járókelők közé helyi idő szerint csütörtök este Rio de Janeiróban, a híres Copacabana strandnál futó sétálóutcában. Egy nyolchónapos csecsemő meghalt, és legalább 15 ember megsérült.

A rendőrség Twitter-oldalán megjelent információk szerint a sofőrt őrizetbe vették. A rendőrség közölte: nincs arra utaló nyom, hogy terrorcselekmény történt volna.

A sofőr, egy 41 éves férfi azt állította, hogy epilepsziában szenved. A hatóságok most vizsgálják, hogy nem volt-e ittas állapotban.

A rendőrség szerint a férfi azt vallotta, hogy nem ivott, de elvesztette irányítását a járműve felett.

Az autó a homokban állt meg a parton, miután áthajtott a széles sétálóutcán, amely egy forgalmas út és a strand között fut.

A Copacabana közkedvelt a brazil nagyvárosba látogató turisták körében. A napfényes órákat a város lakói és vendégei szívesen töltik a strandon, majd sötétedés után a sétálóutca vonzza az embereket kávézóival, és szuveníreket árusító piacaival.

Orosz légicsapások: két tucat civil halt meg Szíriában

0

Legalább 23 civil halt meg szerdán a szíriai fővároshoz közeli, ostromlott kelet-gútai térségben, többségük az orosz légierő csapásai következtében.

„Huszonhárom civil halt meg szerdán Kelet-Gútában, 18-an közülük a Miszrába városát ért orosz légicsapásokban, a többiek pedig a rezsim által lövetett két másik városban” – közölte a francia hírügynökséggel Rámi Abder-Rahmán, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja vezetője.

A Nagy-Britanniában működő, kiterjedt helyi aktivistahálózatra támaszkodó megfigyelőcsoport szerint a halálos áldozatok között három gyermek, tizenegy nő van és egy „fehérsisakos” önkéntes, a lázadó övezetekben működő mentőszolgálat soraiból. A szerdai támadásoknak több tucat sebesültje is volt.

Rámi Abder-Rahmán szerint a Dzsais al-Iszlam lázadó csoport által ellenőrzött Miszrábában

belvárosi lakóépületeket értek az orosz légicsapások, miközben a lázadók főhadiszállása a város szélén található.

Dúma egyik kórházában a francia hírügynökség tudósítója saját szemével látta, amint a mentők sebesülteket vittek be, többségükben nőket és gyermekeket.

A lázadó erők utolsó „fellegvárát”, a Damaszkusz melletti Kelet-Gúta térségét 2013 óta tartják ostromzár alatt Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatai. Nemzetközi jogvédő és segélyszervezetek számtalan alkalommal figyelmeztettek, hogy a mintegy 400 ezer lakosú, hatalmas térségben fenntarthatatlan állapotok uralkodnak, rengeteg embert került az éhezés szélére, mások pedig a gyógyszerhiány miatt kerültek válságos állapotba.

Már legalább 20 halott az iráni tüntetéseken

0

Csütörtök óta folyamatosak a tüntetések Iránban, kezdetben az áremelkedések miatt tiltakoztak sokan, de azóta már politikai követeléseket is hangoztatnak. A tüntetésekről már az állami hírügynökség is beszámolt, azt közölve, hogy egy rendőr is meghalt. A zavargásoknak már legalább 20 halálos áldozata van.

Fotó: MTI/EPA

A Tasznim hírügynökség szerint a rendőrt egy vadászpuskával felfegyverkezett tüntető ölte meg Nadzsafábád városában, rajta kívül állítólag egy másik rendőrt is megtámadtak és felgyújtottak. Az állami tévé a vasárnapi tüntetések után több mint 50 városból mutatott be felvételeket: feldúlt bankfiókokról, betört kirakatokról, felborított autókról és egy feltehetően felgyújtott tűzoltóautóról. A tévé szerint „mintegy tíz ember” halt meg. Az is elhangzott:

„Néhány tüntető megpróbálta elfoglalni a helyi rendőrkapitányságokat és laktanyákat, de a biztonsági erők ellenálltak.”

Az áldozatok száma azonban tovább nőtt, több tüntetőt agyonlőttek, de olyanok is voltak, akik akkor haltak meg, amikor a demonstrálók egy rendőrörsre támadtak.

A rendőrök tucatnyi városban lőttek a tüntetők közé.

Több száz embert letartóztattak, ennek ellenére a közösségi médiában további tüntetésekre hívják az irániakat. A Reuters szerint a kormány korlátozta az Instagram és a Telegram elérhetőségét.

Haszan Róháni államfő közben figyelmeztette a tiltakozókat, azt mondta: az irániaknak jogukban áll bírálni a hatóságokat, de a zavargókra lecsapnak, és „a kormány nem lesz türelmes azokkal szemben, akik kárt tesznek a közvagyonban, megsértik a közrendet és zavargást szítanak a társadalomban”.

Fotó: MTI/EPA

A tüntetéseken már Irán valódi vezetője, Ali Hamenei ajatollah elleni jelszavak is elhangoztak.

Az iráni közben többek között az izraeli titkosszolgálatot is megvádolta, hogy ők szervezik a tüntetéseket. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ezt úgy kommentálta: „nevetséges”. Donald Trump viszont a támogatásáról biztosította a tüntetőket.

A Közel-Keleten egyre inkább vezető szerepre törő Iránban 2009 óta nem voltak ekkora tüntetések a hatalom ellen – ugyanakkor a mostaniak még jelentősen elmaradnak a kilenc évvel ezelőttiektől.

Zsúfolt jemeni piacot bombázott az arab koalíció

0

A támadás Jemen délnyugati részén történt. A légicsapásban többen életüket vesztették és sokan megsebesültek.

A halálos áldozatok számáról ellentmondóak a hírek: legalább 15-ről szólnak, de van olyan forrás, amely több mint 40-et említ. Úgy tudni, hogy az at-Taizíja körzetre mért légicsapásban 59-en sebesültek meg.

Az áldozatok civilek és húszi lázadók voltak.

A húszi felkelők korábban azt állították, hogy a bombázásban kizárólag civilek, köztük gyerekek és nők vesztették életüket. A húszik szócsövének számító Maszirah tévécsatorna több mint 50 polgári halálos áldozatról számolt be.

A jemeni fővárostól, Szanaától 275 kilométerre délre található Taizban évek óta véres összecsapások zajlanak az Irán pártfogását élvező síita húszi lázadók és a Szaúd-Arábia támogatta kormányerők között.

Az elmúlt napokban az arab koalíció légiereje több jemeni tartományt hevesen bombázott. Az al-Dzsazíra pánarab hírcsatorna úgy tudja, hogy országszerte legalább 71-en vesztették életüket az elmúlt 48 órában ezekben a légicsapásokban. Vasárnap 51 támadásban 48-an haltak meg, köztük 11 gyerek vesztette életét.

A több mint két és fél éve tartó jemeni polgárháború eddig legalább tízezer halálos áldozatot követelt. Az összecsapások miatt hárommillióan kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek otthonukból.

Iskolásgyerekek közé hajtott egy autó Ausztráliában

0

A személygépkocsi egy ausztráliai iskola melléképületébe hajtott bele. Két gyerek meghalt, 23-an megsérültek. A hatóságok nem gyanakszanak szándékosságra.

Öt sérült nyolcéves kisiskolást kórházba szállítottak, de két kisfiún már nem tudtak segíteni, a kórházban belehaltak sérüléseikbe. Egy sérült kislány állapota súlyos, kettőé pedig stabil. A többi gyerek és tanítójuk sérüléseit a helyszínen látták el az orvosok.

Az eset a reggeli órákban történt Sydney délnyugati Greenacre negyedében.

Egy Toyota Kluger típusú terepjáró lefordult az útról, és egyelőre ismeretlen okból belerohant az iskolai melléképületbe, ahol éppen tanítás folyt.

A rendőrség azt feltételezi, hogy a gázolás nem volt szándékos. A gépkocsi vezetőjét, egy 52 éves nőt, kórházba vitték vér- és vizeletvizsgálatra. Ő ép bőrrel úszta meg a balesetet.

Vörösiszap-baleset: az LMP szerint a nyomok a Lendvay utcába vezetnek

0

Hét év telt el Magyarország történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófája óta, és hét éve gyarapodik az Orbán-kormány bűnlajstroma a balesettel kapcsolatban. Az LMP szerint immár a következő, Fidesz-mentes kabinetre vár a felelősök számonkérése és a következmények enyhítése.

Napra pontosan hét esztendővel ezelőtt nyílt szét a gát Devecsernél, láthatóvá téve azt a pernyéből épült szánalmas struktúrát, aminek a zaggyal kevert vörösiszapot meg kellett volna tartania – és bepillantást engedve a magyar környezeti szabályozás hasonlóan sajnálatra méltó építményébe is.

Tíz ember halt meg, több mint százötvenen szenvedtek súlyos sérülést, több tízmilliárd forintnyi környezeti kár keletkezett,

a térség lakossága most is nyögi a tragédia pszichés, környezetegészségügyi és gazdasági következményeit, a kormány viszont máig úgy tesz, mintha nem történt volna semmi.

Érdemben senkit nem vontak felelősségre (a valódi ellenőrzést elmulasztó, a Fidesz hatalomra jutásakor politikai ejtőernyősök által megszállt hatóságok szerepét nem is vizsgálták meg), elmaradt a nagy környezeti kockázatú ipari létesítmények teljes körű felmérése, a „szennyező fizet” elvet érvényre juttató felelősségbiztosítások bevezetése, a lakosság által a károsultaknak fölajánlott támogatásokkal senki nem számolt el, a megrokkant helyi gazdaság és turizmus revitalizációjára még mindig hiába várnak az ott élők.

Az LMP szerint a felelősöket meg kell büntetni, a katasztrófához vezető hibákat ki kell szűrni, a konzekvenciákat le kell vonni, a károkat pedig enyhíteni kell – nem szóban, a kommunikáció szintjén, ahogyan az Orbán-kabinet szokta, hanem a valóságban. Ez a feladat már az új, a Fidesz nélkül felálló kormányra vár: zöldpárti kormányzás esetén nem történhet meg többé, hogy a politikai felelőtlenség hasonló krízisekhez vezessen, sem pedig az, hogy a bajba került embereket a hatalom segítség nélkül magukra hagyja.

Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek

0

Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.

A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.

A legtöbb halottat Mexikóvárosból jelentették,

ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.

Miguel Ángel Mancera mexikóvárosi polgármester az este arról számolt be, hogy a fővárosban több tucat épület, köztük több toronyház omlott le vagy rongálódott meg súlyosan. A nagy erejű rengés következtében jelentős gázszivárgások voltak, és tüzek is keletkeztek. A leomlott épületek között számos lakótömb mellett egy gyár, egy szupermarket és egy óvodát magába foglaló iskolaépület is van.

Enrique Pena Nieto elnök felkereste szerdára virradóra az összeomlott iskola környékét, és azt mondta újságíróknak, hogy eddig 22 holttestet emeltek ki az épület romaji alól, közülük ketten felnőttek, a többiek gyerekek. Az államfő szerint még harminc eltűnt gyereket keresnek.

Miguel Ángel Osorio Chong belügyminiszter elmondta, hogy

a mentők az adott helyzetben nem tudnak munkagépeket bevetni, és puszta kézzel és lapátokkal kutatnak a törmelék között.

Enrique Pena Nieto elnök összehívta az országos válságtanácsot, és helikopterről szemlélte meg a katasztrófa következményeit. Az elnök elrendelte, hogy áramfejlesztőkkel segítsék a mentési munkák éjszakai folytatását. Nieto szerint több mint 500 katona és a polgári védelem mintegy kétszáz tagja, illetve önkéntesek sokasága kutat az eltűntek után.

A rengés okozta károk miatt két börtönt és egy kórházat ki kellett üríteni. A főváros nemzetközi repülőterét lezárták.

A helyi kormányzat szerint a fővárosban eddig 49 halottat találtak, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 97 halottról számolt be a fővárosban. A Mexikóvárostól délre eső Morelos szövetségi állam kormányzója 55 ember haláláról számolt be. A délkeletre eső Puebla államból, ahol a rengés epicentruma volt, eddig 32 halálos áldozatról adtak hírt, a fővárost körülvevő Mexikó államban pedig 9 halottról tudnak.

A CFE országos áramszolgáltató cég közlése szerint a károk miatt 3,8 millió fogyasztójuk maradt áram nélkül.

Mexikót egy hónapon belül másodszorra rázta meg nagy erejű földrengés.

Szeptember 7-én az ország déli részén legalább 98 ember halálát okozta az akkori földmozgás.

A keddi természeti csapás epicentruma a Puebla szövetségi állambeli Raboso település közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt – közölte az amerikai földtani intézet (USGS). Az első nagy erejű földmozgást 11 utórengés követte.

Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésben reagált a katasztrófára, együttérzéséről biztosítva Mexikóváros népét és segítséget ajánlva.

Mexikóváros a föld egyik legnépesebb metropolisza, amelynek az elővárosokkal együtt mintegy 20 millió lakosa van.

A keddi földmozgás napra pontosan 32 évvel az 1985-ös nagy mexikóvárosi földrengés után történt,

az akkori 8-as erősségű rengés következtében mintegy tízezren vesztették életüket.

Az évfordulón a Reuters hírügynökség jelentése szerint mexikóiak ezrei vettek éppen részt a minden év szeptember 19-én szokásos katasztrófa-elhárítási gyakorlatokon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK