Kezdőlap Címkék Hadüzenet

Címke: hadüzenet

Karnyújtásnyira még egy háború

Az elmúlt néhány hétben világossá vált az izraeli politika és a hadsereg számára, hogy a Hezbollah elleni háború elkerülhetetlen. Ez már nem a „ha” ez történik vagy ha amaz történik, itt már csak a „mikor” kérdéses.

Október 8. óta, a pusztító Hamász-mészárlást követő napon a Hezbollah minden nap megtámadja Izraelt, és azóta is minden nap megismétli. A terrorcsoport több mint 5000 rakétát, páncéltörő rakétát és robbanóanyaggal megrakott drónt lőtt ki az északi határ felé, 60 000 északon élő izraelit kényszerítve, hogy hagyja el  otthonát, és a saját országukban lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberekké változtatta őket, és egyelőre senki nem tudja mikor mehetnek vissza otthonaikba.

Magas rangú izraeli tisztviselők szerint megkezdődött a visszaszámlálás a Hezbollah elleni potenciális háborúig.

Álláspontjuk szerint nem maradt más választásuk. Az izraeli tisztviselők hónapok óta mondták a Hezbollahnak, hogy vonuljon vissza, különben kénytelen lesz megtámadni őket. Ahelyett, hogy ezeket a kérdéseket diplomáciai úton oldották volna meg, és hagyták volna hazatérni a kitelepített izraelieket, a Hezbollah csak fokozta támadásait.

Az iráni terrorszervezet libanoni meghatalmazottja csak a múlt héten többször megfenyegette Izraelt, amelyek közül az első egy olyan videó volt, amelyről a Hezbollah azt állítja, hogy észrevétlenül bejutottak az izraeli légtérbe és a drónfelvételek számos érzékeny területet dokumentáltak, köztük Haifa kikötőjét, és az izraeli haditengerészeti bázist. A Hezbollah állítja, hogy a stratégiailag fontos katonai helyeket térképeztek fel az északi határon túl.

A felvételeken civilek otthonai, valamint az Iron Dome és a David’s Sling légvédelmi rendszerek elhelyezkedése is szerepelt.

A libanoni Hezbollah vezetője, Sayyed Hassan Nasrallah beszédet mondott egy televíziós beszédben, 2024. június 19-én napokkal a drónfelvétel nyilvánosságra hozatala után Naszrallah ismét megfenyegette Izraelt egy televíziós adásban. A terroristavezér azt mondta, hogy

„Izraelben egyetlen hely sem lesz biztonságban”,

ha Izrael háborút indít. Naszrallah Ciprust és a Földközi-tenger más részeit is megfenyegette.

Ennek ellenére a valóság az, hogy Izrael az október 7-i támadások óta készül erre. Az IDF volt vezérkari főnöke, Gadi Eisenkot a megelőző csapás ellen érvelt, mondván, hogy egy ilyen támadás „stratégiai hiba” lett volna, és valószínűleg regionális háborút váltott volna ki.

Az emberi jogi csoportok, a Nemzetközi Büntetőbíróság és a világ vezetői többnyire hallgattak a Hezbollah cselekedeteiről. Úgy tűnik, azoknak, akik általában gyorsan elítélik és démonizálják Izraelt, nem érdekük, hogy a Hezbollah agressziójának  elítélése. Pedig a diplomácia eszközeivel meg lehetne akadályozni a háborút a térségben.

A Hezbollah nem hivatalos hadüzenete

A Hezbollahnak van egy iráni síita fundamentalista programja, amelynek célja Izrael elpusztítása, és Izrael nem várhat tétlenül. Izraelnek jogában áll megvédeni határait, és megakadályozni az október 7-i bármilyen változatot a jövőben.

Az izraeliek semmiképpen sem akarnak háborút a Hezbollahhal. Ennek következményei teljesen pusztítóak lennének kicsiny zsidó nemzetükre nézve. Szakértők kifejtik, hogy a Hezbollah rakéta képességeinek nagy része rövid hatótávolságú, ami azt jelenti, hogy az egész északi határ és az évek óta északon élő gazdálkodók otthonai teljesen megsemmisülnének.

Izrael megteszi, amit tennie kell, nemzetközi támogatással vagy anélkül. Ennek ellenére a labda a Hezbollah térfelén van, és a nemzetközi közösség felelőssége, hogy nyomást gyakoroljon az iráni terrorszervezet libanoni megbízottjára, hogy hagyja abba a támadásokat, és vegye figyelembe Biden figyelmeztetését, amikor azt mondta:

„Ne tedd”.

HANTABOY,  avagy háború és béke

Korábban a „békepárti” Orbán Viktor szájából már 67-szer hangzott el az a szó, hogy háború, az alig 25 perces péntek reggeli rádióinterjúban, számolta össze a 444.hu, ezt azóta sem tudta felülmúlni. 

A kormányfő a rádióbeszédeiben is rendszeresen hangsúlyozza, hogy két éve tart az ukrajnai háború, az európai vezetők napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háború irányába. Nézzük csak mennyire felelnek meg a miniszterelnök háborús kijelentése a valóságnak. Az orosz-ukrán háború kezdete óta, Orbán Viktor két ízben is találkozott  Putyin orosz elnökkel, vajon megemlítette, hogy ő a háború ellen van és békét szeretne? Már csak azért sem tehette, hiszen

2023. decemberében a kormányinfón úgy fogalmazott Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatban, hogy egyelőre nincs háború Oroszország és Ukrajna között, egyelőre ez katonai művelet és akkor lesz háború, ha lesz hadüzenet is.

Vajon mire is véli a napi televíziós híradók bejátszásait lebombázott ukrán városokról? Tegyük még hozzá azt is, hogy a „nincs háború” ellenére Orbán Viktor 2022. május 25-től háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki Magyarországon, amely a mai napig is tart. Csak az eddigieket is elolvasva, Orbán békepártiságáról a gyermekmesék kedvenc befejezése ugrott be: Hiszi a piszi, aki elhiszi!

AL

Még csatát sem lehet nyerni, nemhogy háborút

A Biden csomag hadüzenet Európának. Ez a véleménye Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, akit Orbán Viktor a mostani válság menedzselésével bízott meg.

Nagy Márton kiáll a globalizáció mellett noha Orbán Viktor retorikája éppen az ellenkező irányban befolyásolja a közvéleményt. A kínaiakhoz hasonlóan Nagy Márton a globalizáció előnyeit hangsúlyozza, és ellenzi azt, hogy a világ blokkokra szakadjon mint a hidegháború idején. Washingtonban még nem döntöttek: Blinken külügyminiszter hamarosan Pekingbe utazik, ahol fogadja őt Hszi Csin-ping elnök is. Közben az Európai Unió is szervezkedik az amerikai elképzelésekkel szemben.

Megnyerheti-e az EU az ipar támogatási háborút az USA ellen?

Ursula von der Leyen nemrég tette közzé a brüsszeli bizottság gazdasági támogatási programját, amely ellensúlyozni szeretné Biden elnök 369 milliárd dolláros csomagját.

“Alternatívát kell nyújtanunk a cégeknek” – hangsúlyozta a brüsszeli bizottság elnökasszonya, aki attól tart, hogy az Egyesült Államok elszipkázza az új beruházásokat adókedvezményeivel és más juttatásaival.

“Mi azt akarjuk, hogy a cégek Európában maradjanak és itt prosperáljanak”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen bemutatva a Green Deal Industrial Plan – a nagy zöld alku ipari terv – csomagot.

Alig állt elő ezzel a nagyszabású tervvel, máris megindult a bírálat, amely két ponton támadja elsősorban a brüsszeli bizottság tervét. Az első kifogás az, hogy az Európai Unió nem tud új pénzeket hozzárendelni ehhez a nagyszabású tervhez hanem a korábban meglévő alapokból csoportosítana át. Épp ezzel kapcsolatos a második probléma: a kis tagállamok attól tartanak, hogy a két nagy, Németország és Franciaország lenyúl mindent, és nekik nem sok marad.

Washington látja, hogy az Európai Unió kezdeményezése nem igazán veszélyes az USA számára:

“Az Európai Unió fontos lépést tett a zöld átalakulás irányában, de a cégek tudni fogják, hogy számukra hol előnyösebb a beruházás” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata a Politiconak.

Új pénz kellene méghozzá sok

“Ha azt a pénzt használjuk, amely már amúgyis megvan más alapokban, akkor az európai vállalkozás kudarcba fullad”

– mondta a Politiconak az Európai Parlament egyik liberális képviselője.

Valérie Hayes rámutatott arra, hogy az Európai Unió a helyreállítási alap 800 milliárd eurójából szeretné finanszírozni ezt a tervet. (Ebből várja Magyarország is az eurómilliárdokat.) Ugyanez a véleménye a néppárti Marcus Ferbernek is:

“A régi bort töltjük új palackba. Ez a 2023-as költségvetési terv új verziója. Kiábrándító.”

Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa erre azt válaszolta, hogy 20 milliárd euró új pénz is lesz a csomag támogatására.

Az Európai Unió legutóbbi hasonló akciója befuccsolt, mert kevés pénzt tudott az amerikai kihívással szembeállítani. A csendes chip háborúban egy évvel ezelőtt Brüsszel 43 milliárd eurós chiptámogatási csomagjára az USA 52 milliárd dollárral válaszolt. Ráadásul az európai csomag nagy része a tagállamok költségvetését terhelte, az Európai Unió csak 3,3 milliárd eurót tett hozzá.

Mi lesz az állami támogatással?

Brüsszel eddig ellenezte ezt, de a mostani terv ösztönzi a tagállamokat arra, hogy támogassák saját iparuk zöld áttérését. Az erős tagállamok: Németország és Franciaország így nagy előnyhöz juthatnának a kisebbek kárára – állítja sok tagállam.
A Politico megszerzett egy tiltakozó levelet, melyet a következő tagállamok küldtek Brüsszelnek: Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország.

“Az a fő probléma, hogyha engedjük a tagállamoknak, hogy támogassák a saját iparukat, akkor ezzel veszélyeztetjük az Európai Unió egységes belső piacát”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

A Politico mindebből levonja a tanulságot: az Európai Unió nem nyerhet az USA-val szemben. Érdekes módon a portál nem tesz említést a Macron tervről, amely közös hitel felvétellel szeretné megoldani ezt a problémát. A francia elnök szerint kölcsönből lehetne új pénzt teremteni az európai ipar támogatási program számára. A minta itt a helyreállítási alap, amely Merkel kancellár hattyúdala volt az Európai Unióban. Németország  húzódozik az újabb közös hitelfelvételtől márpedig most is elsősorban tőlük függ, hogy lesz-e újabb nagy összegű közös hitelfelvétel vagy sem.

Ha nem lesz, akkor marad a vita az állami támogatásról. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa nemrég elmondta: az állami támogatás 80%-a Franciaországot és Németországot érinti. Érthető tehát a többi tagállam aggodalma.

“Sosem leszünk képesek arra, hogy a finanszírozásban versenyre keljünk az Egyesült Államokkal, de

hogyha nem csinálunk semmit, akkor biztos a kudarc. Ezért valamit tennünk kell”

– mondta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK