A többi visegrádi országgal ellentétben nálunk nőtt a lakosság gyógyszerköltése az elmúlt hét-nyolc évben. A támogatásokra most kevesebbet költ az állam, miközben jelentős volt az összesített infláció is – derül ki a Policy Agenda ismertetőjéből.
Jelentős mértékben spórol a kormány a lakossági gyógyszerkiadásokon, amióta hatalmon van – állapítható meg a Policy Agenda (PA) elemzéséből.
A gazdasági válság kitörésekor, tíz éve az akkori kormány 318 milliárd forintot költött a vényköteles gyógyszerek támogatására. Első saját költségvetésében a mostani kormány még kis mértékben megfejelte az előző évi kiadást, aztán viszont jelentős pénzkivonásba kezdett. Csak 2015-ben jutott el oda, hogy
nominálisan majdnem annyit adott hozzá a receptes árhoz, mint 2008-ban.
Tavaly is csak 22 milliárddal többet, mint tíz éve, 2011-hez képest viszont 5 százalékkal kevesebbet.
A PA szerint a gyógyszerpiacon a lakosság 2010-ben 406 milliárd forint értékben vásárolt, és ennek 27 százaléka volt az állami támogatású gyógyszer. Az OECD adatai alapján akkor a gyógyszerkiadások az egészségügyi költések egyharmadát (33 százalék) tették ki Magyarországon. A visegrádi tagországok átlaga – Magyarországot nem számolva – ezzel szemben 24,6 százalék volt.
Azóta még tovább romlott ez az arány. 2011-hez képest 10 százalékkal nőttek a lakossági kiadások a támogatott gyógyszerpiacon. Tavaly a nyolc évvel korábbinál is kisebb arányban, 66,8 százalékban állta a számlát az állam. Ezzel szemben a V3 országok 77,1 százalékra növelték részesedésüket.
Vagyis a gazdaság állapotának javulását
ezek az országok kihasználták arra, növeljék az egészségügyben az állam szerepét.
Feltehetően ennek hatására jelentősen csökkent a gyógyszerre fordított kiadások aránya ezen országokban a teljes egészségügyi kiadásokon belül (21,4%-ra). A magyar kormány nem élt ezzel a lehetőséggel.
Ha csak a gyógyszer-finanszírozás pénzügyi részét nézzük, akkor az látszik, hogy az Orbán-kormány 2010-hez képest tavaly 3 százalékkal kevesebbet költött a betegek térítési díjának csökkentésére. Ez idő alatt ráadásul 23 százalékkal drágultak a gyógyszerek.
Az adatok szerint tehát
drágultak a gyógyszerek, gyógyászati cikkek, és erre a célra az állam még kevesebbet is fordított.
Ennek következtében 7 százalékkal növekedtek a lakossági térítési díjak azon a támogatott gyógyszereknél. Vagyis 2017-ben 8 milliárd forinttal többet költöttek a rászorultak, mint 2011-ben. Ezzel párhuzamosan megnőtt a nem támogatott gyógyszerekre elköltött összeg is, igen jelentősen, 27 százalékkal. Ez már 30 milliárd forint terhet rótt a lakosságra, és várhatóan tovább növekszik idén is.
A PA értékelése szerint a támogatott gyógyszerpiac sok szempontból nem szabályos piacnak számít. A támogatott szerek köre és mértéke nem a kereslet-kínálat szabályait követi, és nem is feltétlenül hatékonysági szempontokat. Ezért lehetséges az, hogy a „torz piaci működésnek” van egy olyan hozadéka, hogy a betegek elfordulnak a támogatott készítményektől, inkább jobban kinyitják pénztárcájukat és drágábban vásárolnak.
Ez utóbbi társadalmi szempontból pedig azzal jár, hogy a tehetősebbek gyógyulási esélyei nőnek azok kárára, akik nem képesek kilépni a nem támogatott piacra. Ez egyértelműen a tehetős beteg-szegény beteg szétválasztást erősíti.
