Nem volt nehéz megjósolni, hogy a Mi vagyunk a többség tüntetéssorozat ki fog fulladni. Talán kicsit tovább is tarthatott volna, de világos célok nélkül, unalomig használt és semmire sem ösztökélő helyszínek, gyengécske beszédek, na meg a zivatar miatt ennyire futotta.
A beszédek továbbra sem voltak felemelők, akcióra buzdítók, habár tartalmilag már javultak a korábbiakhoz képest. Egy megfejthetetlen megoldással viszont rendre felsülnek a szervezők: a videóüzenetekkel. Korábban ellenzékinek számító színészek, polgármesterek üzentek a messzi távolból, most egy rendszeresen és tisztességgel kiálló író.
De miért videóüzenetben? Nem tudott eljönni?
Ha az üzenő nem tud eljönni, akkor a tüntetőknek, akik el tudtak jönni, mit üzen? A szervezők nem tudnak találni olyanokat, akik a helyszínen öntenek lelket a tömegbe?
Ami zivatar előtti tartalmasabb részt illeti: két roma polgár is felszólalhatott, Hidvégi Balogh Attila újságíró, a RomNet főszerkesztője és Lakatos Béla, Ács polgármestere.
Hídvégi beszédéből:
„Én vagyok a kilátástalanok, a reményvesztettetek, a meg nem hallott emberek lelkiismerete, szónoka. A mélységből kiáltok! Onnan, ahová nem jut el az igazság. A cigánytelepek viskóiban vegetáló ezrek, a falvak mélyén nélkülözni kényszerülő százezrek hangján kérdezem:
Miért gondolják az állam vezetői azt, hogy 600 év alatt nem tudtunk integrálódni?
Miért merül fel kétség, hogy erőforrásként, vagy tehertételként tekintsenek ránk?
Miért fordul meg államférfi fejében, hogy szétosszon minket Európában?
Miért vonja kétségbe bárki is, hogy közös történelmünk során a cigányok is életüket és vérüket adták ezért a hazáért?
Miért kényszerülnek arra otthonaikból elűzött emberek ezrei, hogy új hazát, boldogulást keressenek?
És miért a cigányságot okolják oly sokan a Fidesz kétharmados győzelméért?”
Lakatos Béla, Ács polgármestere (korábbi fideszes politikus, aki a Momentum színeiben indult a választáson) arról beszélt, hogy vidéken polgármesternek lenni ellenzékben nehéz dolog, nagyon meg kell alázkodni, hogy a településen lehessen fejleszteni.
Olyan emberekkel szemben vesztett a saját településén, akik be sem tették a lábukat Ácsra. Olyan elkeseredett volt, hogy be akarta fejezni.
“NEM HISZEM EL, HOGY AZ ERZSÉBET UTALVÁNY MEG A MIGRÁNSOZÁS TÖBBET ÉR, MINT A HELYBEN VÉGZETT MUNKA.”
Ezzel szemben az egyik szervező, Gulyás Balázs ezt nyilatkozta a HírTV-nek: „Abszolút elégedettek vagyunk, mert ezek a tüntetések nem csak a számokról szólnak, hanem arról is, amit az első tüntetésünk a választás utáni szombaton megmutatott, hogy nagyon sokszínű az a tömeg amelyik kritikus az Orbán-rendszerrel – ugye az árpádsávos zászlótól az uniós zászlóig a mostani tüntetésen is sok mindent láthattunk – és szólnak arról, hogy ez a tömeg nem csak tüntetni akar, hanem szerveződni is akarnak és ezt is üzentük.”
Hát ez fölöttébb kínos. Gulyás beállhatna a magyar ellenzéki pártok közé, amelyek azt akarják elhitetni a híveikkel, hogy április 8-án nem szenvedtek súlyos, megsemmisítő vereséget. És még kordont sem tudnak bontani.
„Mi vagyunk a többség” – ezzel kezdődött és ezzel ért véget a budapesti ellenzéki megoldás, amelynek résztvevő zsúfolásig megtöltötték a teret – és még a környező utcákra is jutottak. A résztvevők magas számára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy miközben a Kossuth térre már megérkeztek az első felvonulók az Operától, a tömeg vége még mindig az Operánál volt. A békés, de határozott követeléseket megfogalmazó demonstráció résztvevői jövő szombatra újabb tüntetést hirdettek. Új választásokat is akarnak. Az est a budapesti tüntetéseknek szinte már a névjegyévé vált világító telefonokkal ért véget.
A kormány gyűlöletkampánya ellen, a demokráciáért és egy új választási törvényért meghirdetett tüntetésen rengeteg volt a fiatal, ott voltak a tömegben az ellenzéki pártok emberei, így az a korábban elképzelhetetlen helyzet alakult ki, hogy együtt vonult a DK-soktól a Jobbikosokon át a teljes politikai és civil paletta. Uniós, magyar és árpád sávos lobogók alatt, házilag barkácsolt táblákkal özönlött a Kossuth térre a tömeg, s közben – majd később a téren is – rendre jelszavakat skandált.
„Mocskos Fidesz”, „Viktátor”, ”Rénszarvas”, Mi vagyunk a nép!”, „Mi vagyunk a többség”
A tüntetés szervezői civilek voltak, a korábbi netadós tüntetéseket szervező Gulyás Balázs, a diáktüntetéseket szervező Gyetvai Viktor és a Puszi Erzsi brandet gondozó Hommonay Gergely.
A budapesti tüntetéssel egyidőben több magyar és nyugat-európai városban tartottak szimpátiatüntetéseket ott élő magyarok. Ezekről itt és itt olvashatnak.
Az első felszólaló Lányi Örs, a tüntetés kezdeményezője volt. A Sóskútról érkezett vidéki diák arról beszélt, hogy azért van itt, mert szeretne egyszer az életben érvényesülni a saját hazájában. Mint vidéki is mondta, hogy Orbán elfelejtette, hogy honnan jött.
„Édesapám is gázszerelő, de mégsem vagyunk milliárdosok, mert nem vagyunk Orbán Viktor barátai, és mert nem hajtunk fejet”
– szögezte le. Majd hangsúlyozta, hogy nem akar újabb 15 éves uralmat az országban.
A Ligetvédőkkel híressé vált raszta rapper, G Rasa a többi között arról beszélt, hogy „mi vagyunk a többség”.
De most úgy döntöttünk, hogy példát mutatunk az ellenzéknek, mert nem csak a kormányról van szó, hanem az egész politikai elitről
– mondott ki egy olyan gondolatot, amelyet később majdnem minden felszólaló ilyen vagy olyan módon hangsúlyozott. A demonstráció ugyanis – mint kiderült – nem csak a Fidesz és Orbán Viktor bírálatáról szólt, kapott eleget az ellenzék is amiatt, hogy képtelen volt megfelelni az emberek elvárásainak. G Ras leszögezte: „A kamukrácia, annak vezetője, Orbán bukni fog. Békésen, erőszakmentesen, de meg fogjuk dönteni a NER—t, a viktatórát. Ez most nem valaminek a vége, hanem a kezdete!
Lukácsi Katalin, a KDNP-t ott hagyó fiatal politikus, a Viszlát Kétharmad aktivistája Jászjákóhaláról származik, így nem csoda, hogy beszédében nagy hangsúllyal szólt arról, hogy az ellenzéki pártoknak nagyon súlyos feladataik vannak vidéken.
A Fidesz megvásárolta a szegények szavazatait, amit nem szabad hagyni.
Összefogást sürgetett – miként minden felszólaló –, s leszögezte: ha sokan mozdulunk, meghátrál a hatalom.
Dr. Szendrő-Németh Tamás szombathelyi jogász lelkesítő beszédét a szabadságra hegyezte ki, rámutatva: vannak, akik most azt az utat választják, hogy csomagolnak és elmennek Magyarországról; mások befogják a fülüket, lehunyják a szemüket; de a többség egyenes gerinccel akar élni a saját hazájában. „Egyetlen igazi veszíteni valónk van, a becsületünk, de azt nem adjuk!” – húzta alá, majd megdolgoztatta a tömeget, kérdezve:
Cserben hagynátok a hazátokat?
Tudnátok eltört gerinccel élni?
Szolgái akartok lenni egy korrupt hatalomnak?
A válaszok hallatán kijelentette: „Soha ne felejtsük el, ahhoz, hogy még egyszer ne tudjanak kijátszani minket egymás ellen, össze kell fognunk, csak akkor tudjuk megvédeni a szabadságunkat”.
Gulyás Balázs, az internetadó tüntetés szervezője indulatosan beszélt arról, hogy mennyire brutálisan lejtett a pálya a választáson a Fidesznek. A tüntetőket interaktívan bevonva a kérdés-feleletbe sorolta lejtős pálya elemeit – választókerületek megrajzolása, a koordináció büntetése, a kamupártok finanszírozása, a külhoniak szervezett szavaztatása, a lezüllesztett kormánymédia szerepe –, majd leszögezte: „Ez minimum csalás, s az iskolából is tudjuk, a csalásnak mindig a bukás a következménye. Kivéve, ha a Fidesz vállalja az ismételt vizsgát – tette hozzá.
„Ha a Fideszben van becsület, akkor feloszlatja a Parlamentet és új választásit ír ki”, közölte hozzátéve: Áder János pedig megmutathatná, hogy államfő, s nem csak egy bajszos báb.
Gulyás végül meghirdette a mostani tüntetés folytatását: jövő szombatra ugyancak a Kossuth térre
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester ugyan nem jelent meg személyesen, de levelet küldött, amit felolvastak a demonstráción. A többi között arról szólt a levélben, hogy le kell vonnunk a tanulságokat, és el kell kezdeni építkezni.
Az egymással marakodó ellenzékiek bukásra vannak ítélve
– fejtette ki. Ahogy Vásárhelyen, úgy az egész az országban is a legfontosabb, hogy fogjon össze mindenki, aki demokráciában, jogállamban és Európában akar élni. „A választás megmutatta, hogy mi vagyunk többen. Fogjunk össze, ne tűrjük el a jogtiprást.”
A szabadság kis köreinek megalakítására buzdított, mint írta, az önkényuralom legfőbb ellenfele az egységes szervezett ellenzék. „Az internetadót és a vasárnapi boltzárat is meg tudtuk akadályozni, ebben a rendszerben is lehet győzni” – szögezte le hozzáfűzve: népszavazásokat kell kicsikarni, elsőként azzal a céllal, hogy elérjük a csatlakozásunkat az Európai Ügyészséghez.
Homonnay Gergely, író, újságíró, tanár beszédében felidézte, hogy gyerekkorában sokszor kérdezte a nagyszüleit, hogy miért hagyták Rákosit annyi ideig hatalomban. „Mert féltünk” – jött a válasz. „Hát én nem félek!” – mondta, „Mi nem félünk!”. Mi már megtapasztaltuk a szabadságot, s nem adjuk fel Mint mondta: három kérésünk van:
A jelen hatályos választási törvény arra alkalmas, hogy a Fideszt bebetonozza a hatalomba. Ezt nem akarjuk.
Amíg Polt Péter a legfőbb ügyész, addig egyetlen korrupciós esetet sem vizsgálnak ki. Polt Péter takarodj!
Mindenki élhessen az információszabadsághoz való jogával!
Homonnay szerint az egyetlen esély, hogy a hatalom megijed. Ezt el kell érni, de úgy, hogy békések maradunk a jogállamért jogállami kertek között harcolunk.
Nyáry Luca diák saját hazaszeretetről tanúskodó versét szavalta el, majd Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament tüntetéseinek szervezője mondta el az est záróbeszédét. Mint kifejtette: a mostani határozott, de erőszakmentes tüntetés egy folyamat kezdetet, s remény arra, hogy nem kell elmenni az országból. Ez a választási rendszer nem tisztességes – szögezte le, s nagy problémának mondta a szabad sajtó hiányát is. Azok a vidéki emberek, akik félelemben élnek a Fideszes nagyuraktól esélyük sincs arra, hogy hiteles információhoz jussanak.
Ő is összefogást sürgetett, mint mondta: minden ellenzéki pártnak közösen kell tenni. El kell indulnia tárgyalásnak az ellenzéki pártok között arról, hogyan képesek közös stratégiát alkotni a következő évekre. Legközelebb egyetlen ellenzéki jelöltnek kell indulnia a Fideszessel szemben.
A tüntetés a magyar és az európai himnusz éneklésével ért véget. Nagyon sokan távoztak is, de még órákkal később is nagy tömeg volt a téren, „Orbán takarodj”-ot skandálva, demokráciát követelve.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.