A vasárnap esti fél nyolcas híradóban az M1 közszolgálati híradója beszámolt a ritkán látott aszályról a Dunán. Többek között a kamera a Margit-híd lábánál is forgott és lencsevégre kapta a napok óta elhíresült rovásírásos feliratot. Az Orbán geci sommás ténymegállapítás az egykori harcostárs Simicska Lajos szellemi terméke.
Bizonyosan az MTVA is fontosnak tartotta ezt a feliratot megörökíteni, ha már a főhíradóban is megjelenhetett.
Egyébként csütörtökön futott végig a nem kormánypárti sajtóban, hogy valaki az ominózus mondatot felfestette rovásírással a Margit híd lábára.
„Ott amikor elmondta, kijött a száján a Roszatom, ránéztem, és akkor rájött, hogy hibázott, ezt a mondatot nekem nem mondhatta volna el. Akkor egy darabig néztük egymást. Azt mondtam, hogy végiggondolom az egészet, és üljünk le egy hét múlva. És akkor leültünk, és mondtam, hogy a véleményem nem változott, ebben én nem tudok részt venni. És akkor itt closing”.
2017. december 3-án nyilatkozta ezt Simicska Lajos az RTL Klubnak, amikor a nevezetes G-naphoz vezető előzményekről kérdezték. A 2015. február 6-ig gyakorlatilag „rejtőzködő életmódot” folytató, a sajtó számára elérhetetlen Simicska ugyan a nevezetes G- nap után – amikor Orbán Viktort nemes egyszerűséggel gecinek nevezte – sem vált médiasztárrá, ám ettől kezdve időnként nyilatkozott a sajtónak.
A 2015. február 6-i nap is úgy kezdődött, mint az összes többi péntek, ám kora délutántól felgyorsultak az események.
Kiderült, hogy Simicska Lajos médiabirodalmának több vezetője felmondott – a Magyar Nemzet és annak online változata, a Hír Tv és a Lánchíd Rádió egyszerre jelentették be távozásukat. Távozott posztjáról Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Hír Tv elnöke, Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Élő Gábor, az mno.hu főszerkesztője, Szikszai Péter, a Hír Tv vezérigazgató-helyettese, Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese és Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese.
Az egy ideje Veszprémben élő, ám a történtek hírére azonnal Budapestre induló Simicska Lajos útközben nyilatkozott a sajtónak: „Bemegyek a szerkesztőségbe, és mindenkit kibaszok. Kirúgok minden orbánistát, aztán kinevezem a helyükre az én embereimet, akiket nem lehet megfélemlíteni meg lefizetni. Orbán egy geci”.
A közvéleményt váratlanul érte a hír, ám a jól értesültek már egy ideje tudták, hogy az oroszellenességéről ismert Simicskát egyre jobban bosszantja, hogy Orbán Viktor közeledik Putyinékhoz. A barátok közötti viszony akkor romlott meg végérvényesen (?), amikor a miniszterelnök nem sokkal a 2014-es választási győzelem után elmondta Simicskának, hogy miképp fogja lebontani a jogállamot, korlátozni a sajtó szabadságát. Simicska azt mondta erről a találkozásról, hogy
amikor Orbán kifejtette neki, mit akar, azt gondolta magában: Ez nem biztos, hogy normális.
Két férfi, akik mindent tudnak egymásról. Együtt indultak, ugyanabból a kollégiumi szobából, ott tervezték, hogy egyszer majd minden az övék lesz. Az övék és a rokonaiké. Simicska volt az ész, ő építette fel a rendszert, amit Orbán működtetett. Simicska megteremtette Orbánt, aki cserébe „megengedte”, hogy barátja megszedje magát.
A rendszer működött, a Kaya Ibrahim és Joszip Tot ellopott útlevelével megfújt milliók – köztartozásos Fidesz-közeli cégek eladása – csak amatőr ujjgyakorlatok voltak a későbbiekhez képest.
A G-nap óta eltelt három év alapvetően háborúskodással telt. Mindkét csatázó fél adott és kapott is sebeket.
Simicska számára az elmúlt három év elsősorban üzletileg bizonyult fájdalmasnak.
Nem mintha féltenünk kellene, mert bizonyára maradt még a milliárdjaiból, de tény, hogy birodalmának zászlóshajóját, az egykor közbeszerzési ügyekben verhetetlen Közgépet teljesen kiszorították a pályázatokból, és ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítették. Simicska emberei sem jártak jobban – őket módszeresen eltávolították a kormányhoz közeli állásokból – a NAV-tól az MVM-től, vagy éppen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől.
Simicska Lajos egy ideje hátramenetben van, sorra veszíti el a csatákat, különösen a hirdetési piacon lévő hadállásainak vesztesége érintheti érzékenyen. De a háborúnak ez csak az egyik oldala. Simicska ugyanis minden titkok tudója – nem kizárt, hogy az ő köreiből szivárogtatták a sajtónak az elmúlt hetek szőnyegbombázásához szükséges muníciót. Ha ez igaz, márpedig a legtöbb kínos ügy az ő lapjaiban jelent meg, akkor elmondható, hogy alaposan megszórta Orbán hadállásait. Gondoljunk csak az Elios-ügyre, Kósa Lajos ezerháromszázmilliárd forintos kalandjára, vagy éppen Semjén Zsolt svédországi vadászatainak megszellőztetésére. Sokan találgatták, hogy mikor dobja le Simicska Orbánra az atombombát – a legtöbben a miniszterelnök állítólagos svájci bankszámláinak másolatát várták -, ám erre mindezidáig nem került sor.
És most már várhatóan nem is fog sor kerülni. A választás után – bármi is legyen az eredmény – nem lenne értelme. Különös tekintettel arra a tényre, hogy amivel Simicska Orbánt vádolhatja, abban vélhetően ő maga is sáros.
Különös utat futott be a Jobbik 2017-ben; a potenciálisan legerősebb ellenzéki párt státuszából indulva, a liberálisok által, technikai értelemben elfogadott párton át, a báránybőrbe bújt náci alakulatig. Orbán Viktor nagyjából másfél évvel ezelőtt jelölte ki a Jobbikot, mint halálos ellenséget, de hogy ennek mi volt az elvi alapja, azt nem könnyű megfejteni. Többféle verzió is forog ennek kapcsán, talán nem meglepő módon nem a párt esetleges szélsőségessége áll az első helyen. Ha rangsort kellene állítani a különböző verziók között,
a Simicskával felrobbant szövetség áll az első helyen,
egészen pontosan az a tény, hogy a volt barát, pénztárnok a Jobbikban találta meg a Fidesz lehetséges kihívóját. Orbán különben már akkor tudhatott erről, amikor még Simicska nem is vállalta a szélsőjobboldali párttal a közösséget; a Fidesz és csapatai már akkor naponta indítottak támadásokat Vonáék ellen. A kormánykézben lévő média kíméletlen attakjai hol megrendítették, hol inkább erősítették a Jobbikot; helyenként még az is megsajnálta őket, aki pedig zsigerileg nehezen viseli a létüket. Minden módszer megengedett volt, és talán megengedett ma is; a sereget maga a kormányfő vezette, vállalva azt is, hogy a parlamentben, amúgy igaz orbáni nyelvi játékkal, buzizza le a Jobbik elnökét.
Hogy ennek az amúgy elfogadhatatlan és megengedhetetlen hangnak tényleg Simicska lenne az oka és magyarázata, elfogadhatónak tűnik. Az már kevésbé, hogy ez a párt jelentené valóban a legnagyobb veszélyt a Fideszre; túl nagy ahhoz a politikai fordulat, amelyet a Jobbik végrehajtott, hogy az általánosan hihető legyen. A magyar politikában ugyan lehettünk már tanúi jelentős pálfordulásnak, de a Fidesz liberálisból konzervatívvá vedlését, valahogy sokkal könnyebben és gyorsabban el- és befogadta a magyar közvélemény. Ezzel természetesen nem akarok egyenlőségjelet tenni a két párt közé; a nyílt zsidózás, cigányozás, a Magyar Gárda leplezetlen támogatása nem hasonlítható a Fidesz színeváltozásához.
A Jobbiknak még akkor is nagyobb utat kell megtennie a változás hitelesítéséhez, ha tagjai között már egy olyan sincs, aki köthető lenne a rasszista megnyilvánulásokhoz. De egyelőre van, ráadásul a vezetésben is (Toroczkai László), így aztán hiába a sok nemtelen támadás, hiába a Fidesz részéről megnyilvánuló útszéli hang,
senki nem akar és nem is mer odaállni a szélsőjobbot még mindig magához ölelő párthoz.
Még akkor sem, ha ma már a kormánypárt sem mentes az ilyen megnyilvánulásoktól; ha burkoltan, vagy éppen duplafenekű mondatba csomagoltan, de felbukkannak a cigányozásra, zsidózásra utaló kijelentések, plakátok. A Jobbik ennek ellenére páriaként van jelen a magyar politikai életben, és ez akkor is igaz, ha valóban ma a legerősebb ellenzéki párt, a közvélemény-kutatások alapján. Vannak, akik azért látják ezt a Fidesz szempontjából veszélyesnek, mert ha történetesen mégis képes lenne a baloldal egységet alkotni, és a választásra összefogottan felállni a Fidesszel szemben, akkor háromosztatúvá válna a magyar politika képe, amely azt eredményezné, hogy a megosztott jobboldallal szemben egységes baloldal tudna felvonulni. Akad olyan elemző, aki azt állítja: ebben az esetben nyerhet is a baloldal; a Fideszből kiábrándult választók, azok, akik soha nem hajlandóak balra szavazni, a Jobbikhoz sereglenének. Én magam kevésbé hiszek ebben a forgatókönyvben, de azt sem ajánlanám, hogy teljesen vessük el a lehetőségét.
Akárhogy is:
2018 elejére a Jobbik ugyan felküzdötte magát a biztos második helyre, kormányváltási esélyei ennek ellenére csekélyebbek, mint voltak, mondjuk egy évvel ezelőtt.
Amiből az is következik, hogy Orbán jól kalkulált; a folyamatos támadások, akármilyen minőségűek is azok, gyengítik az ellenfelet. Pedig, liberális körökben felvetődött Vona pártjával az együttműködés lehetősége; az értelmiségiek között nem egy akadt olyan, aki lehetségesnek tartotta azt a technikai összefogást, amely lehetővé teszi a Fidesz leváltását. Pontosan abból indultak ki, hogy a Fideszről lehet tudni, mit fog tenni az újabb győzelme esetén, márpedig az tovább rombolja a demokrácia amúgy is romos hazai építményét, míg a Jobbik nem kerülhet olyan erőpozícióba, ahol megvalósíthatja korábbi önmagát. Mára ez a megközelítés eltűnőben van, a baloldali pártok oly határozottan zárkóznak el bármilyen megállapodás elől, elsősorban szavazói elvesztésétől félve, hogy ennek a realitása a minimumra csökkent. Még akkor is, ha látjuk: sem az LMP, sem a Momentum kiállása nem teljesen egyértelmű e tárgykörben; a Jobbik elutasítottsága, náluk, nem tűnik kőbe vésettnek.
Nincs kizárva, hogy a háttérben ott találjuk Simicskát, mint lehetséges tárgyalópartnert, mint olyan személyt, aki rendkívüli elszántsággal küzd Orbán Viktor eltakarításáért. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy mi fér bele ebbe az elszántságba. Annyit érzékelhettünk, hogy vállalta Jobbikot, sőt azt is elérte nála, hogy komilfó párt színében tüntesse fel; Vona ehhez megfelelő partnernek bizonyult. De a másként cukiságnak nevezett változás, látjuk, kevés; Simicska pénze, európaivá válása, korrupcióellenessége kevés céljai megvalósításához. Mint ahogy kevés az a néhány csínytevése, amelyek vagy nyilatkozatok, vagy plakátfirkák formájában jelenik meg. Változatlanul várják tőle az atombombát, még akkor is, ha ő maga igyekezett ezt a reményt szertefoszlatni, mondván: nem kíván öngyilkos lenni.
Amiből két következtetés vonható le: vannak neki olyan papírjai, dokumentumai, amelyek terhelőek Orbánra nézve, ám publikálásukkal egyszersmind saját magára is húzza bajt, a másik következtetés ennél veszélyesebb: a nyilvánosság bevonása életveszélybe sodorhatja őt magát is. A várakozással és reménnyel teli választók azonban úgy vélik, csak taktikázik Simicska, és bizony egy-két hónapon belül előáll a farbával, amivel megrendíti Orbán Viktor hatalmát.
Fotó: 444/Simicska Lajos
Lehet, hogy így van, így lesz, én azonban inkább hajlok arra, hogy Simicska félelmét valóságosnak tekintsem. Egy-két plakátot – bocsánat a kifejezésért – összegecizni nem egyenlő azzal, ha bűncselekménnyel vádoljuk a miniszterelnököt. Ráadásul úgy, hogy annak minden eszköz, szervezet a kezében van ahhoz, hogy eliminálja az összes ellene felhozott vádat. Vagyis ha tippelnem kellene, azt mondanám: Simicska elvesztette a háborút Orbánnal szemben, a Jobbik pedig kénytelen lesz megelégedni a parlamenti középpárt szerepével. A kérdés az, hogy ha így lesz, akkor Vonáék merre mennek tovább: visszaváltanak-e szélsőjobb irányba, vagy továbbra is jobbközép felé húzódnak. De ez már nem 2017, hanem 2018 áprilisának kérdése.
Nem hagyta szó nélkül a nemzeti konzultációról szóló, sorosozó plakátokat.
Fotó: 444/Simicska Lajos
Két és fél éve, az Orbán-Simicska háború kitörésekor, vagyis ahogy azóta a legtöbben emlegetik: a G-napon hangzott el először Simicska Lajos szájából az „Orbán egy geci” mondat, és
a volt fideszes milliárdos azóta is gondoskodik róla, hogy egykori barátjáról alkotott véleménye ne merüljön feledésbe.
A 444 szerint ezúttal Budapestről Veszprémbe tartva állt meg több, sorosozó plakátnál is, és komolyan vette a „Ne hagyjuk szó nélkül” felszólítást: ezúttal sárga festékkel fújta fel az „Orbán egy geci!” feliratot.
Fotó: 444/Simicska Lajos
Nem ez volt az első ilyen eset: október elején Veszprémben saját hirdetőtábláira fújta fel ugyanezt, akkor rendőrök is igazoltatták. A Független Hírügynökség akkori információi szerint egyáltalán nem hirtelen felindulásból graffitizett, ugyanis már akkor
arra szólította fel a lakosság bátrabb részét, hogy a cége által üresen hagyott oszlopokon írja meg a véleményét.
Sőt: már akkor megírtuk, hogy novemberen folytatódni fog a plakátregény.
A plakátok és hirdetőoszlopok újabb frontok jelentettek a milliárdos Fidesszel folytatott háborújában. Amikor ugyanis a Jobbikot támogató hirdetések jelentek meg rajtuk, a parlamenti fideszes többség gyors törvénymódosítással megtiltotta, hogy a köztéri reklámfelületeken kampányidőszakon kívül politikai hirdetések jelenjenek meg.
A sorosozós plakátokra ez persze nem vonatkozik.
Ez is szerepet játszhatott abban, hogy Simicska most pont ilyen plakátokon írta meg a véleményét.
A kormány egyébként attól is tart, hogy Simicska valami komolyabb dologgal is előáll majd Orbán ellen, legalábbis erre utal, hogy az egyik kormánylap, a Magyar Idők nemrég azt fejtegette: a G-nap harmadik évfordulóján, vagyis február 6-án a milliárdos minden eddiginél hevesebb támadást indít majd Orbán Viktor ellen.
A Független Hírügynökség információi szerint egyáltalán nem volt hirtelen felindulásból elkövetett kétségbeesett akció, hogy Simicska Lajos Veszprémben a G nap elhíresedett állítását írta az üres plakáthelyekre. Ez egy mozgalom kezdete.
Orbán legjobb barátjából legnagyobb ellenségévé vált üzletember ugyanis arra szólítja fel a lakosság bátrabb és írástudóbb részét, hogy a cége által üresen hagyott oszlopokra írja meg a véleményét. Valószínűleg nem ragaszkodik ahhoz, hogy a csak G naphoz kötődő jelzős szerkezetek szerepeljenek a kommentekben.
Fotó: Facebook
Már korábban megírtuk, hogy Simicska kiásta a csatabárdot, mert Veszprémben lefényképezték, hogy egy foltos zakóban áll egy hirdetőoszlop mellett, a hirdetőoszlopra festett szöveg pedig szó szerint megegyezik azzal, amit két és fél évvel ezelőtt, az emlékezetes G-napon mondott el a nagyvállalkozó, hadat üzenve ezzel valamikori barátjának és szövetségesének.
Tettének okára magyarázattal a 24.hu-nak szolgált, mégpedig tömören:
„Már két évvel ezelőtt megmondtam a véleményemet, most a plakátokon csak megerősítettem. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”
A milliárdos a nyár elején a Jobbikot támogató plakátok miatt konfrontálódott a kormányzattal. Akkor a parlamenti fideszes többség egy gyors törvénymódosítással megtiltotta, hogy a köztéri reklámfelületeken a kampányidőszakon kívül politikai tartalmú üzeneteket jelentessenek meg a pártok és a szervezetek. A hatályba lépett tiltás nyomán az elmúlt napokban a kormányhivatalok munkatársai a rendőrség segítségével számos településen el is távolították többek között azokat a plakátokat is, amelyek Orbán Viktort és Rogán Antalt gengszterezték.
A Helyi Válasz Facebook oldalán jelent meg az itt látható fotó. A képen Simicska Lajos áll egy általa feliratozott plakát mellett.
A szöveg ugyanaz, mint amit két és fél évvel ezelőtt már elmondott egy újságírónak. A felirat szövegét nem ismételjük meg, mi mértékadó, független portál vagyunk, olvassa el mindenki és gondoljon, amit akar.
Simicska Lajos öt plakátot „rongált meg” a képen látható módon, épp az utolsónál tartott, amikor megjelentek a rendőrök és igazoltatták. Hogy a plakáton lévő folt micsoda és honnan ered, azt nem sikerült kiderítenünk, mint ahogyan egyelőre az is rejtély, hogy Simicska Lajos zakója mitől piszkos. Van egy sejtésünk, miszerint a nagyvállalkozó nem szokott ennyire foltos zakóban megjelenni.
Emlékezetes, hogy Simicska Lajos egy héttel ezelőtt közleményt adott ki, melyben azt írta, hogy cégei vagyonának biztonsága érdekében egyelőre tartózkodik politikai és közéleti megrendelések teljesítésétől. Úgy tűnt, hogy Simicska visszavonulót fújt az Orbán elleni háborúban. ám minden jel szerint vége a tűzszünetnek.
Simicska saját kezűleg firkálta tele ezekkel a feliratokkal a saját plakáthelyeit. Hogy az igazoltatásnak lesz-e következménye, jelenleg nem tudni. Tény, hogy Sinmicska a saját plakáthelyeit „rongálta meg””, feljelentést tehát csak ő maga tehetne saját maga ellen.
Ha lesznek új fejlemények, azokról haladéktalanul beszámolunk.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A milliárdos a nyár elején a Jobbikot támogató plakátok miatt konfrontálódott a kormányzattal. Akkor a parlamenti fideszes többség egy gyors törvénymódosítással megtiltotta, hogy a köztéri reklámfelületeken a kampányidőszakon kívül politikai tartalmú üzeneteket jelentessenek meg a pártok és a szervezetek. A hatályba lépett tiltás nyomán az elmúlt napokban a kormányhivatalok munkatársai a rendőrség segítségével számos településen el is távolították többek között azokat a plakátokat is, amelyek Orbán Viktort és Rogán Antalt gengszterezték.
