Nem kap frekvenciát a Klubrádió, eredménytelen a Budapest 92,9 MHz rádiós pályázat. Egyelőre marad az internetes hallgatás!
Címke: frekvencia
Orbán média háborúja folytatódik
Az ellenzéki Klubrádió frekvenciáját elveszi a médiahatóság, melyet a hatalom kézi irányítással működtet. A magyar miniszterelnök – miután elhárult a közvetlen veszély, hogy az Európai Unió pénzmegvonással büntetheti a demokrácia csorbítását – Magyarországon – újabb offenzívát indított a független intézmények ellen.
Először jött a színművészeti egyetem, majd pedig most a Klubrádió. A Reuters hírügynökség foglalta össze az eseményeket, beszámolva arról, hogy az európai szervezetek ezúttal is tiltakoznak mindkét hatalmi akció ellen, de a korábbi tiltakozások nemigen késztették meghátrálásra az Orbán kormányt.
„Demokráciákban fenn kell tartani a média sokszínűségét”
Erre hívta fel a magyar miniszterelnök figyelmét az Európa Tanács jogi biztosa a Klubrádió kapcsán. Dunja Mijatovics utalt arra is, hogy a sajtószabadság korlátozása az egyik oka annak, hogy az Európai Unió vizsgálódik a jogállami követelmények be nem tartása miatt a magyar kormánnyal szemben. Csakhogy az Európa Tanács tiltakozásának általában nem sok foganatja van, nem több erkölcsi ítéletnél.
A Der Spiegel a Klubrádió kapcsán arról írt, hogy az Orbán kormány szisztematikusan bedarálta a kritikus médiát az elmúlt 10 év során: először a közmédia következett 2011-ben, majd a Népszabadság, most pedig az Index és a Klubrádió.
Miért nyomul ily elszántan a miniszterelnök?
A médiában már hatalmas a kormányzati túlsúly. Orbán Viktor már csak a látszat kedvéért is ügyelhetne arra, hogy megmaradjanak a tiltakozás kis szigetei, melyeket fel lehet mutatni Brüsszel és az egész világ előtt. Csakhogy 2022-ben választások lesznek, és a jelenlegi gazdasági válság addig egyáltalán nem biztos, hogy elmúlik.
Akkor pedig a hatalomnak nemigen lesz módja, hogy a választók jóakaratát megvásárolja. Ráadásul az ellenzéki média arra figyelmeztetheti a kormánypárti szavazókat, hogy ők sem kapnak semmit. A nemzeti együttműködés rendszere ugyanis csak nagyon szűk körnek nyújt nagyon sokat.
A döntő többség a kormánypárti oldalon is csak morzsákat kap. Ha pedig nem lesz morzsa sem, akkor meginoghat a többség.
Putyin, Lukasenka és Erdogan népszerűségvesztése egyáltalán nem finom figyelmeztetés a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktor tehát előre menekül , hogy biztosítsa hatalmát, amely mögött nem állnak testvéri tankok mint Lukasenka mögött.
Megmenekül a Sláger FM
Bár a Médiatanács nem hosszabbította meg az egyik legnagyobb fővárosi kereskedelmi rádió jövőre lejáró médiaszolgáltatási jogosultságát, a Sláger FM tulajdonosa megoldást talált a helyzetre, sőt még jelentősen növeli is vételkörzetét februártól.
Bár a Médiatanács korábbi döntése alapján nem hosszabbítja meg a Music FM és a Sláger FM hamarosan lejáró 7 éves médiaszolgáltatási jogosultságát, utóbbi, a Sláger FM tulajdonosa, a Tematic Media Group megoldást talált a helyzetre, így nem hogy nem szűnik meg a Sláger FM, de még jelentősen meg is növeli eddigi vételkörzetét.
A Sláger FM tulajdonosa ugyanis védjegyhasználati szerződést kötött a Rock FM közösségi rádió tulajdonosával, a Favorit Masters Kft.-vel, így a Sláger FM 2019. február 2-tól átköltözik a 95,8 MHz-re. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Rock FM megváltoztatja nevét, és a jövőben Sláger FM néven üzemel majd. Információink szerint a Sláger FM tervei szerint a többlépcsős folyamat végére meg is vásárolja az eddigi Rock FM tulajdonosát.
A 95,8 MHz ráadásul körzeti rádiós frekvencia, vagyis a Sláger FM eddigi frekvenciájával ellentétben Budapesttől távolabbra is elérhető, tapasztalataink szerint még Siófokról is fogható. Potenciálisan 2,5 millió hallgató érhető el a 95,8 MHz vételkörzetében. A Sláger FM ezzel megduplázza lefedettségét.
A Médiatanács e heti ülésén egyébként már foglalkozott is a kérdéssel, és hozzájárult, hogy a Rock FM a nevét Sláger FM-re változtassa februártól. A testületnek ugyanakkor később még ahhoz is hozzájárulását kell adnia, hogy a közösségi frekvenciát kereskedelmi rádióvá alakítsák át, de valószínűleg ennek nem lesz akadálya, mivel a Médiatanács korábban a közösségi rádióként működő szegedi Európa Rádiónak is megengedte, hogy kereskedelmi rádióvá alakuljon át, amikor Andy Vajna Rádió 1 hálózatához csatlakozott, hogy a liturgia helyett a kormányközeli rádió műsorai szóljanak Szegeden. Kereskedelmi rádióként frekvenciadíjat kell majd fizetnie a cégnek.
A Sláger FM részéről megkeresésünkre azt mondták, csak később tudnak nyilatkozni.
A Fidesz 17 pillanata – 16. A Klubrádió hányattatásai
A Klubrádió története és nem utolsósorban meghurcoltatása, nem úgy botrány, mint azok az esetek, amelyekről sorozatunk korábbi részében olvashattak. A Klubrádió máig tartó hányattatásai végigkísérték a második és harmadik Orbán-kormányt. A történet egyébként meglehetősen bonyolult és annyira szövevényes, hogy a részletek ismertetése helyett csupán arra vállalkozhatunk, hogy felelevenítsük a magyar sajtószabadság szempontjából szégyenteljesnek mondható szomorújáték néhány epizódját.
Talán már nem mindenki emlékszik arra, hogy a zebrás logóval rendelkező – valamikor az Autóklub híreit közlő, ám idővel magát közéletivé kinövő – rádió néhány évvel ezelőtt még nem a mostani, 92.9, hanem a 95.3 hullámhosszon sugározta a műsorát. Ám 2011. decemberében 20-án érdekes hír jelent meg az újságokban: a 95,3 MHz-en, amelyen eddig a Klubrádió sugározott, a Médiatanács döntése értelmében a jövő évtől
az eddig ismeretlen, idén év elején alakult Autórádió Műsorszolgáltató Kft. birtokolhatja a fővárosi frekvenciát.
Az ügy előzménye, hogy a Médiatanács 2011 júliusában három budapesti kereskedelmi frekvenciára pályázati felhívást tett közé. A 2011. augusztus 30-i határidőig az érdeklődők a három helyre összesen húsz pályázati ajánlatot nyújtottak be, végül a formai és tartalmi vizsgálatok után 16 pályázat maradt versenyben.
A Klubrádió helyzetét nehezítette, hogy műsor-szolgáltatási szerződése 2011. február 11-én járt le, azóta ideiglenes engedéllyel működött. S bár 2010 áprilisban, az országgyűlési választások két fordulója között elnyerte a budapesti 92,9 MHz-es frekvenciát, amelyre 2009 végén írtak ki pályázatot, de ezt végül nem vehette használatba. Az azóta elhunyt Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) akkori fideszes delegáltja már akkor megkérdőjelezte a döntést, 2011 decemberében pedig az ORTT helyébe lépett, Szalai által vezetett Médiatanács utólag eredménytelennek nyilvánította az egész pályázatot.
Szalai korábban azt mondta: a 92,9 MHz-et eredetileg a Magyar Katolikus Rádiónak ígérték, amelynek január 16-án be kellett fejeznie a sugárzást a korábban használt középhullámú frekvenciákon.
A pályázati felhívásoknak a Médiatanács közleménye szerint kiemelt célja volt az állami tulajdonú frekvenciákkal való hatékony gazdálkodás. A három nyertes pályázó az eredetileg kért jóval magasabb díjajánlatot tett, átlagosan több tízmillió forinttal ajánlottak többet, mint a pályázati felhívásban szereplő kiindulási összeg.
A három körzeti kereskedelmi frekvencia pályázata az elbírálás szempontjai alapján megegyezett: a kiírás szerint „összesen 72 pontot lehetett szerezni. 20 pont járt akkor, ha a helyi közélettel foglalkozó műsorszámok aránya az éjszakai órák nélkül meghaladja naponta a 25 százalékot. 10 pont járt, ha a zenei műsorszámok aránya a teljes műsoridőnek több mint 60 százaléka, és további 10 pont, ha a zenei műsoridőn belül több mint 40 százalékban magyar zenét sugároz a rádió. A műsorterv szubjektív megítélésére további 12 pont volt adható, 3 pontot ér a médiaszolgáltatási tapasztalat, és 2 pontot a kiegészítő médiaszolgáltatás vállalása.”
A Klubrádió mindhárom kategóriában maximális pontszámot kapott.
Ehhez képest a 95,3 MHz-es fővárosi frekvenciát az Autórádió Műsorszolgáltató Kft.nyerte el. Egy olyan cég, amelyet az Opten céginformációs adatbázis szerint abban az évben, januárban hoztak létre kifejezetten rádióműsor-szolgáltatási tevékenységre, egymillió forintos alaptőkével. A cég többségi tulajdonosa a szakmában ismeretlen, dunakeszi lakcímű Tamás Hajnalka, kisebbségi tulajdonosa a nyíregyházi Szerémi Nóra, ügyvezetője pedig a budaörsi lakcímű Mészáros Lajos.
Arató András, a Klubrádió tulajdonosa a döntést követően az ATV Egyenes Beszéd című műsorában így reagált a Médiatanács határozatára. „Köpni-nyelni nem tudok, nem gondoltam, hogy egy félmilliós hallgatósággal rendelkező, 10 éve működő rádió negligálható”, majd még hozzátette, hogy véleménye szerint ez egy „végtelenül cinikus pályázat volt”.
Az ügyből nemzetközi botrány lett, az Európai Parlament is foglalkozott vele. 2012. január végén Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója és Bolgár György, a rádió egyik legismertebb hangja, az Európai Unió médiabiztosa, Neelie Kroes meghívására Brüsszelbe utaztak. A médiabiztos hosszasan beszélgetett velük, s támogatásáról biztosította őket.
A maga módján még a közmédia is beszámolt a találkozóról, ám a jól tájékozott pesti verebek szerint több is történt holmi beszélgetésnél. A médiabiztos ugyanis másnap reggel felhívta Navracsics Tibor igazságügy-minisztert. A jelenleg Brüsszelben uniós biztosként dolgozó Navracsicsról sokan azt feltételezték, hogy képes hatni a magyar miniszterelnökre.
Navracsics állítólag megígérte, hogy a Klubrádió visszakapja a tőle elvett frekvenciát. Vagyis, a megmarad a Klubrádió, nem hallgat el a szabad hang.
Amilyen jó hír volt ez a Klubrádió hallgatóinak, olyan rossz hír volt a demokratáknak. Mert ennek az üzenete nem más, mint az, hogy a médiahatóság a kormánytól távolról sem független szervezet, s minden döntése és megnyilvánulása a Fidesz, közelebbről Orbán Viktor akaratát tükrözi.
Ha Orbánnak Brüsszel miatt az az érdeke, hogy hadd szóljon, akkor a Klubrádió szólni fog.
Nincs helyünk felsorolni a sok éven át tartó pereskedés részleteit, melynek során a Klubrádió minden lehetséges jogi fórumon nyert, ám a helyzet még most sem rendeződött teljesen. A rádió mintegy egymilliárd forintra becsüli azt a kárt, amely a befizetési kötelezettségek, valamint az elmaradt reklámbevételek miatt érte, ám ennek a pénznek a Médiatanács csak töredékét hajlandó elismerni.
Az elmúlt évek során több – esetenként sokezres – tüntetés is volt a Klubrádió mellett. A Klubrádió ugyan nem jut el annyi helyre, mint korábban, amikor országos csatornán sugározhatott, emiatt bevételei is jelentősen elmaradnak a működési költségektől. A hiányt az évenként megrendezett – általuk csak túlélési gyakorlatoknak nevezett – akciókkal igyekeznek pótolni, melyek során a hallgatók adományaikkal támogathatják a szabad sajtó egyik utolsó bástyájának tartott rádió működését. Legutóbbi információnk szerint az idei túlélési gyakorlaton ötezer hallgatótól mintegy 54 és félmillió forint gyűlt össze.
