Az Egyesült Államok Javelin tipusú tankelhárító rakétákat szállít Ukrajnának, és ezzel szakít az Obama-korszakkal, amikor nem engedélyezték ilyen fegyverek eladását.
Attól tartottak, hogy fegyverkezési verseny alakul ki az ukrán hadsereg és a kelet-ukrajnai lázadók között, akiket Oroszország támogat. Az oroszok egyébként máris tiltakoztak. Az amerikaiak azt mondták: a tankelhárító rakéták védelmi célokat szolgálnak.
Idén sokkal több civil halt meg a kelet-ukrajnai harcokban.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter már az EBESZ bécsi konferenciáján jelezte december hetedikén, hogy a Trump-kormány fokozza Ukrajna támogatását. Azt is mondta: mindenki számára világos, hogy a lázadókat Oroszország támogatja.
A Trump-kormány kezdetben azért tartózkodott az ukrán hadsereg felfegyverzésétől, mert meg akart egyezni Oroszországgal, ennek az esélye viszont eltűnt. Tillerson azt is mondta:
szó sem lehet róla, hogy mérsékeljék az Oroszország elleni szankciókat.
Az Európai Unió is nemrég döntött úgy, hogy meghosszabbítja a szankciókat. Ezeket azért vezették be, mert 2014-ben az oroszok annektálták az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet.
Egy kutatócsoport többéves munkával derítette ki, hogy a terroristák által használt fegyverek többsége Kínából, Oroszországból és Kelet-Európából származott. Sokszor amerikai közvetítéssel kerültek hozzájuk – hiába szánták őket épp az ellenük harcoló csoportoknak.
Fotó: Dabik
Azt korábban is lehetett tudni, hogy az Iszlám Állam sok fegyvert szerzett az iraki hadseregtől, főleg, amikor 2014-ben lerohanta Moszult. A Conflict Armament Research (CAR) hároméves kutatómunka alapján készült jelentése azonban azt is feltárta, hogy
több országból érkeztek fegyverek a dzsihádistákhoz,
méghozzá jóval több, mint amit a hadszíntéren zsákmányoltak.
A kutatócsoport a helyszínen, tehát Irakban és Szíriában végezte a munkáját 2014 júliusa és 2017 decembere között. Több mint 40 ezer, az Iszlám Állam által használt fegyvert, lőszert, robbanószert vagy alkatrészt tudtak megvizsgálni.
A jelentés szerint
a terroristák által használt fegyverek egy részét pont azoknak a mérsékelt csoportoknak szánták, amelyek az Iszlám Állam ellen is harcoltak.
Az Iszlám Állam által használt eszközök 90 százaléka Kínából, Oroszországból és Kelet-Európából érkezett, de sok olyat is találtak, amelyek az Egyesült Államok vagy Szaúd-Arábia küldött. Olyan fegyvereket is találtak, amelyek más háborús területekről, például Líbiából kerültek Irakba és Szíriába.
James Bevan, a CAR igazgatója azt mondta: rövid távú politikai célok érdekében több állam fegyvereket juttat bizonyos csoportoknak, „amelyek felett csak alig vagy egyáltalán nem gyakorolnak kontrollt”. Így aztán ők a fegyvereket gyakran tovább is adják.
Damien Spleeters, a jelentést író csoport vezetője szerint az is kiderült, hogy
„az Iszlám Állam ipari mennyiségben gyártott saját maga is fegyvereket és robbanóeszközöket”,
köszönhetően az így kialakult ellátócsatornáknak. A vizsgált fegyverek nagy része új, az elmúlt tíz évben gyártották, és a szíriai háború 2011-es kezdete után kerültek a régióba.
Például azok a romániai gyártóktól vásárolt rakéták is, amelyeket az amerikaiak a szíriai felkelőknek szántak, de találtuk belőlük a dzsihádistáknál Kelet-Szíriában és az iraki Fallúdzsánál is – ahol aztán pont az amerikaiak által az iraki hadseregnek adott tankok és Humvee-k ellen használták őket.
Egy másik példát is leírnak: 2015 decemberében Bulgária páncéltörő rakétákat adott el az amerikai hadseregnek – nem telt bele két hónap, hogy azok az iraki Ramadiban bukkanjanak fel. De ugyanebből a szállítmányból való fegyvereket találtak a mérsékelt szíriai felkelőknél is.
Pedig, ahogy a Washington Post írja, a szerződések elvileg tiltották, hogy az amerikai hadsereg továbbadja ezeket a fegyvereket.
A jelentésből az is kiderül, hogy
a terrorszervezet komoly logisztikai hálózatot is működtetett.
Ezen keresztül a bombákhoz szükséges anyagokat, amelyek egy részét Törökországban szerezték be, gyorsan tudták egyik helyről a másikra eljuttatni. Azt, hogy mekkora mennyiségű fegyvert milyen szervezetten mozgattak, Spleeters már úgy jellemezte:
„ez a terrorizmus ipari forradalma”.
A jelentésben azt is írják, hogy bár az Iszlám Állam elvesztette két legfontosabb városát, Moszult és Rakkát, még mindig nagy mennyiségű fegyverrel rendelkezik.
A Dark Web, vagyis az internetnek az a része, melyet csak különleges szoftver segítségével lehet megközelíteni, ma is mindent árul, ami illegális: kábszert, fegyvert vagy épp útlevelet.
A Flashpoint nevű biztonsággal foglalkozó magáncég körképet készített arról, hogy mihez mennyiért lehet hozzájutni manapság a világhálón. Az amerikai útlevél a legkelendőbb a hivatalos papírok közül. Ha valaki „autentikus fotókópiát” akar venni, akkor 4-55 euróértmegteheti. Ezzel aztán jelentkezhet az amerikai hatóságoknál mondván: elveszítette az útlevelét. Minthogy a fotókópia „autentikus”, ezért meglehetősen olcsón lehet igazi útlevélhez jutni. De hogyha valaki nem akar a hatóságokkal bajlódni, akkor ott a lopott útlevelek piaca. 2520-4200 euró egy igazi amerikai útlevél. Ez már szép pénz különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy EU útlevél csak 170 euróba kerül! Ennél még az orosz útlevél is drágább, 420 euró.
A másik igen kelendő cikk a ransomware.
Az olyan szoftver, amely blokkolja a rendszert mindaddig amíg a tulaj váltságdíjat nem fizet. Ennek ára 67-85 euró naponta. Egy hónapra 1180-1700 euró. Hekkert is lehet bérelni, 60 euro/ nap áron.
A rendőrség mindenütt tisztában van azzal, hogy életveszélyes a Dark Web. Ezért az FBI és az Europol bezáratott két híres Dark Web helyet, az AlphaBay-t és a Hansa-t. Itt minden kapható volt a fegyvertől a kábszeres át a hamis papírokig.
A terrorelhárítók attól tartanak, hogy iszlamista terroristák könnyen szerezhetnek ilyen helyeken új identitást és fegyvert.
Épp ezért az AlphaBay és a Hansa működtetői nagyon súlyos börtönbüntetésre számíthatnak.
A precedens a Silk Road. A Kaliforniában működő Selyemút 2013-ban zárt be az FBI hathatós közreműködése révén. A főnököt is elkapták: Ross Ulbrich-ot életfogytiglanra ítélte az amerikai bíróság, mert szinte mindent árult, ami illegális a Dark Web-en vagyis ott, ahova csak a Tor vagy más anonim szoftver segítségével juthat el a kábszerre, fegyverre vagy épp hamis útlevélre vágyó ismeretlen ismerős …
Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában.
Más egykori szocialista állam fegyver exportőrei sem panaszkodhattak. Csehország a mintegy 700 milliós fegyverexporttal az ezüstérmet szerezte meg tavaly, míg a bronzérmes Ukrajna lett, csaknem hasonló kivitellel.
A Stockholmi Békekutató Intézet adatai alapján
a Bloomberg hírügynökség készített összeállítást Kelet Európa fegyver exportjáról a háborúskodó Közel-Keletre.
A kapcsolatok egyáltalán nem újak hiszen a szovjet időkben kiváló klienseknek számítottak a térség államai közül azok, melyek szemben álltak Amerikával. Csakhogy most a kelet-európai fegyver exportőr államok többsége a NATO tagja. Ukrajna ugyan nem tag, de jelenleg Kijev az USA szövetségese és szembenáll Oroszországgal, amely a térség fő fegyverszállítója, persze csak az Egyesült Államok után.
Donald Trump amerikai elnök, amikor Szaúd Arábiában jár,t csekély 150 milliárd dolláros fegyverüzletben állapodott megSzalman királlyal. Oroszország éppen most szállít egy egész rakétarendszert a NATO-tag Törökországnak. Az S-400 as rakéta rendszer ára legkevesebb 2,5 milliárd dollár.
Tavaly Oroszország 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert a térség országainak.
Az olajár csökkenése óta ez Oroszország legdinamikusabb exportpiaca. Bulgária és Csehország is szépen profitál ebből, de a Bloomberg összeállításában szerepel még Szerbia – 400 millió eurós, Horvátország és Románia 200-200 milliós fegyverkivitellel a Közel-Keletre.
Magyarország a Bloomberg összeállításában nem szerepel, de ettől még nyugodtan profitálhat a közel-keleti fegyver üzletekből, amelyek többsége szigorúan titkos. Csak évek múlva derül ki, hogy ki szállított fegyvert a háborúskodó feleknek. Vagy akkor sem.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
