Kezdőlap Címkék Euróövezet

Címke: euróövezet

Még mindig olcsó jánosok vagyunk

A tavalyi nagy arányú emelkedéssel is a negyedik legalacsonyabb munkaerő-költségű ország vagyunk az EU-ban. Az óránkénti összes ráfordítás nálunk a 8500 forint átlag harmada.

Óriási szórást mutatnak a munkaerőre fordított óránkénti kiadások az Európai Unióban – derül ki az Eurostat adataiból. A mezőgazdaságot és a közigazgatást nem tartalmazó, a legalább 10 fős cégek körében a cégek különféle személyi juttatásait is magában foglaló számok 5,4 euró (1600 forint) és 43,5 euró (13 500 forint) között mozogtak 2018-ban. Előbbi Bulgáriáé, utóbbi Dániáé.

Ég és föld

Az átlag 27,4 euró (8500 forint) volt az Európai Unióban és 30,6 euró (9500 forint) az euróövezetben. Bulgáriát Románia és Litvánia követi, Magyarországon (9,2 euró, 2900 forint) a negyedik legolcsóbb ország a 28-ak között, bár Lettország adata (9,3 euró) lényegében ugyanennyi. Az élmezőny fényévnyi távolságban van: Dánia után Luxemburg (40,6 euró), Belgiumban (39,7), Svédországban (36,6), Hollandiában (35,9) és Franciaországban (35,8) következik.

Az óránkénti munkaerő-költség a teljes gazdaságban, euróban, kivéve mezőgazdaság és közigazgatás, 10 vagy több főt foglalkoztató cégek

Az ipari munkaerő-költségek átlaga 27,4 euró az EU-ban és 33,2 az euróövezetben. A szolgáltatásokban 27 és 29,6 volt, az építőiparban 25 és 27,6 volt tavaly. A főleg nem üzleti gazdaságban (a közigazgatás kivételével) 28,5 és 30,8 euró volt.

Az óránkénti munkaerő-költségek 2018-ban az EU-ban 2,7 százalékkal, az euróövezetben 2,2-del nőttek euróban kifejezve. Az euróövezeten belül a legnagyobb növekedést Lettországban (12,9), Litvániában (10,4), Észtországban és Szlovákiában (mindkettő 6,8) regisztrálták. Spanyolországban (1,3) és Portugáliában (1,4 százalék) volt a növekedés.

Az euróövezeten kívüli országokban a saját valutában kifejezett változást is kiszámolták, hogy kiigazítsák az árfolyammozgások hatását. Ebben a sorban a legnagyobb növekedés Romániában (13,3 százalék) és Magyarországon (9,8) volt. Legkisebb mértékben Dániában (1,9), Svédországban (2,3) és az Egyesült Királyságban (3,3%) nőttek a munkaerőre fordított kiadások.

Ma húsz éves az euró

Legalábbis jogilag, és számlapénzként 1999. január 1-jén hozták létre az eurót. A kézbe vehető pénzt 2002-ben hozta forgalomba az euróövezetet megalapító 11 ország. Ma a 28 tagból 19 használja a pénzt, további államok megállapodással és anélkül. Több, mint 340 millió ember fizetőeszköze. A továbblépés nehéz lesz.

A mai Európai Unió elődjében, az EGK-ban évtizedekkel ezelőtt fogalmazódott meg az a törekvés, hogy hozzanak létre valamilyen szorosabb gazdasági és pénzügyi együttműködést, ami egy sor gazdasági előnnyel kecsegtet.

A tagállamok arra törekedtek, hogy árfolyamaikat stabilan tartják, de közbeszólt a két olajválság. Az Európai Monetáris Rendszer (EMR) aztán 1979-ben indult útjára.

Ekkor hozták létre az úgynevezett kosárvalutát, az ecu-t,

amelyre később az euró elődjeként tekintettek.

Az EMR-ben a tagállamok szűk ingadozási sávban tartották nemzeti valutájuk árfolyamát. Ez volt az első alkalom arra, hogy több ország összehangolja monetáris politikájukat. A rendszer egy évtizedig állott fenn.

1988 júniusában az Európai Tanács megszavazta a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) fokozatos létrehozását. Felkért egy bizottságot, amelyet Jacques Delors, az Európai Bizottság akkori elnöke vezetett, hogy tanulmányozza a monetáris unió megvalósításának lehetőségét, és javaslatokat dolgozzon ki erre. A bizottság egyik tagja volt Alexandre Lamfalussyt (Lámfalussy Sándor) is, aki egyszerűen az euró atyjának nevez az utókor.

A következő mérföldkő az Európai Unióról szóló szerződés elfogadása volt 1991. decemberében a hollandiai Maastrichtban. A majdani közös pénz nevéről az 1995-ös madridi csúcstalálkozón határoztak. 1998-ban döntöttek arról, amely országok fogják bevezetni az eurót.

Az euró létrejöttének első kézzelfogható eredménye lett

1999. január 1-jén (az ecu utódjaként) a számlapénz, és elektronikus elszámolási egység megszületése.

Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország vezette be a közös számlapénz valutát, egy év múlva döntés született arról, hogy Görögország is bevezetheti az eurót.

Három év elteltével, 2002 január 1-jén jelent meg immáron 12 országban a papírpénz és érme formájában is az euró, teljes jogú fizetőeszközként.

Érdekességként jegyezzük meg, hogy valójában több országban került használatba az euró. A korábbi kétoldalú megállapodásokban Monaco a francia frank, San Marino és a Vatikán pedig az olasz líra használatára kapott jogot. Ezekben a törpeállamokban aztán automatikusan az euró került forgalomba, 2012-ben pedig Andorrában is. Rajtuk kívül a korábban megállapodás nélkül, egyoldalú döntéssel a német márkát bevezető Koszovó és Montenegró is áttért az euróra 2002-ben.

Öt év elteltével, 2007. első napján Szlovénia hagyta el a tolárt, rá egy évvel Ciprussal és Máltával, 2009. január 1-jén pedig Szlovákiával bővült az euroövezet. A mai 19-es országcsoport 2010 júliusában Észtország, 2011, 2014 és 2015 január elsején Észtország, Lettország és Litvánia csatlakozásával alakult ki.

A közös pénzt jelenleg több, mint 340 millió ember használja.

A tovább lépés egyik iránya további országok belépése; az EU alapszerződése elviekben minden országot arra kötelez,

hogy vezessék be az eurót. Ennek azonban nem csak a gazdasági kritériumok (államadósság, infláció, költségvetési hiány küszöbértéke) teljesítése szükséges, hanem politikai akarat is. A jelenlegi lengyel és magyar kormány például a messzi távolban látja elképzelhetőnek ezt – vagyis lehetőség szerint soha.

Az euró előtt álló további fejlődési út ennél sokkal komplikáltabb. A tíz évvel ezelőtti válság rávilágított arra, hogy

a közös pénzzel együtt járó úgynevezett közös monetáris politika (vagyis egységes árfolyam) egymagában kevés

a stabilitáshoz. Ha nem párosul ezzel valamilyen összehangolt fiskális politika, tehát a nemzeti költségvetések összehangolása és kézben tartása, az bármikor ismét megbillentheti a gazdaságokat.

A saját pénzétől megváló ország ugyanis elveszíti a gazdasági egyensúly helyreállításának fontos eszközét, a valuta leértékelésének lehetőségét (akár egyszeri lépéssel, akár úgy, ahogyan Magyarország döntött 1995-ben, az előre rögzített dátumú és mértékű csúszó leértékeléssel), illetve az adósság „elinflálásának” útját.

Ennek következtében például a „görög”, „olasz”, „spanyol” euró sokkal erősebb, mint amit gazdasági helyzetük indokolna (saját pénzük leértékelődött volna, de az euró nem engedte ezt), a „német”, „osztrák”, „holland” pedig gyengébb, mint amit diktálna ezen országok állapota.

A szorosabb közös költségvetési politika kialakulására jelenleg nem sok esély látszik az előretörő szélsőjobb elutasító álláspontja miatt.

Közös német-francia államkötvény jöhet

0

A CDU egyik volt minisztere szerint ebből lehet fedezni olyan projekteket, amelyek előreviszik az eurózónát.

Abban egyetért Németország és Franciaország, hogy az eurózónát meg kell reformálni, ennek mikéntjéről viszont már vannak viták. Emmanuel Macron francia elnök közös költségvetést javasol, a németek azonban ettől elzárkóznak, mert

nem akarják felvállalni Franciaország, Olaszország vagy Görögország csillagászati adósságait.

Ebben a helyzetben állt elő a CDU korábbi környezetvédelmi minisztere, Norbert Röttgen a javaslattal: bocsásson ki közösen kötvényeket Németország és Franciaország. Ebből lehetne fedezni azokat a közös projekteket, melyek előreviszik az eurozónát, illetve az egész Európai Uniót. Röttgen a Politico európai kiadásának azt mondta, hogy a közös német-francia államkötvény nem igényelne nagy változásokat a két államban.

A frankfurti Európai Központi Bank épületében működik egy tanácsadó intézet, mely a pénzügyi kockázatokat méri fel. Ők már előálltak a több uniós tagállam által közösen finanszírozott megoldással. Olyan közös kötvényt javasoltak, mely éppoly értékálló lenne a piacon, mint a német államkötvények. A lényeg az, hogy

ezek a pénzek ne a nemzeti költségvetésekbe kerüljenek bele hanem új közös programokat finanszírozzanak.

Macronnak tetszik Röttgen ötlete, a német pártoknak viszont egyelőre nem. Neki egyébként volt már olyan javaslata, amelyet aztán átvettek a vezetők: ő mondta, hogy a brexit kapcsán Nagy Britanniának valamilyen különleges partner kapcsolatot kellene ajánlani, nem pedig egyszerűen csak valamilyen szabadkereskedelmi szerződést.

Euróövezet: Teljesítés nélkül ne legyen belépés!

0

Messze nem egységes az eurózóna bővítésével kapcsolatos álláspont az Európai Unión belül. Miközben tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke állást foglalt amellett, hogy minden állam lépjen be, Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter azt fejtegette, hogy „a belépéshez először minden tagállamnak teljesíteni kell a feltételeket”. „A minőség előrébb való a sebességnél” – Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök így foglalt állást.

Fotó: Wikimedia Commons (Chatham House)

Az ARD televíziónak nyilatkozva a német pénzügyminiszter arról értekezett, hogy először minden tagállamnak meg kell teremtenie a maga erős valutáját, s nem kell állandóan leértékelgetnie a versenyképesség érdekében. Wolfgang Schauble  úgy véli tehát, hogy nem kell mindenkinek azonnal berohannia az euróövezetbe. Emlékeztetett arra, hogy Dániában és Svédországban népszavazás utasította el az eurót, tehát ott eleve nem lehet elvárni a belépést. Ami a többi tagállamot illeti, ott az a fontos, hogy rendbe hozzák a saját pénzügyeiket, ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy megismétlődik a görög adósságválság.

De nem csak Junckernek mondott ellent a német pénzügyminiszter. Elutasította a francia elnök álláspontját is: Emmanuel Macron egységes európai költségvetést szeretne és azt, hogy az eurozóna vállalja át a tagállamok adósságát.

„A közös adósság méreg lenne Európának!”

– hangsúlyozta Európa legerősebb államának a pénzügyminisztere. Franciaországnak és Olaszországnak hatalmas adósságai vannak, s képtelenek csökkenteni azt, s bár az eurozóna alapkövetelménye a költségvetési hiánya 3% alatt tartása, ezt sem a franciák sem az olaszok nem teljesítik. Németországnak esze ágában sincs átvállalnia a gyengébben teljesítő eurozóna államok pénzügyi problémáit.

Választásokra várva

Macron francia elnök abban bízik, hogy ezt csak a választási kampány idején mondják a német vezetők a közvélemény megnyugtatására. Később azonban hajlanak a közös megoldásra annál is inkább, mert a közös pénzügyminiszter bizonyosan német lenne.

A választásokat szeptember 24-én tartják Németországban, s minden bizonnyal utána is Angela Merkelnek hívják majd a kancellárt. Jelenleg Merkel szerint elég jól mennek a dolgok az Európai Unióban, nincs tehát szükség olyan nagyszabású reformokra mint amilyeneket Macron és Juncker akarnak.

Osztrák nem

Fotó: Wikimedia Commons (Christian Wirth)

Az osztrák jegybankelnök állásfoglalást adott ki, amelyben leszögezte: az eurózónába történő belépés feltételeit fenntarthatóan kell teljesíteni. Ewald Nowotny szerint az európai gazdaság hosszú távú stabilitásának érdekében el kell utasítani az euróövezeti csatlakozási feltételek enyhítését – idézi a dokumentumot az MTI. A jegybankelnök utalt arra is, hogy azon belépési követelményeken túl, mint az infláció, a kamatok, a hiányok, az államadósság mértéke, az árfolyam és a nemzeti bankok függetlensége, figyelembe kell venni a reálgazdasági feltételeket is. Ezeknek a feltételeknek a teljesülése érdekében fontos a tartós gazdasági felzárkózási folyamat, amely elsősorban a gazdasági dinamikában, a foglalkoztatásban és az egy főre eső jövedelem alakulásában tükröződik.

Christian Kern osztrák kancellár és Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter is elutasította az eurózóna bővítéséről szóló brüsszeli javaslatot Görögország negatív példájára hivatkozva.

A német pénzügyminiszter szerint nem sürgős az euróvezet bővítése

0

Wolfgang Schauble szerint először minden tagállamnak meg kell teremtenie a maga erős valutáját, melyet nem kell állandóan leértékelni a versenyképesség érdekében.

Görögország példájára hivatkozva a német pénzügyminiszter, aki az ARD televíziónak nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy a „belépéshez minden tagállamnak először is teljesíteni kell a feltételeket!”

Korábban Jean-Claude Juncker arról beszélt az unió helyzetéről szóló hosszú elemzésében, hogy végülis minden EU tagállamnak be kell lépnie az eurózónába.

Ezzel szemben Schauble német pénzügyminiszter rámutatott: Dániában és Svédországban népszavazás utasította el az eurót, tehát ott nem lehet elvárni a belépést. Ami a többi tagállamot illeti, ott az a fontos, hogy rendbehozzák a saját pénzügyeiket. Különben fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a görög adósságválság. 

Macron francia elnök egységes európai költségvetést szeretne és azt, hogy az eurozóna vállalja át a tagállamok adósságát. Ezt Schauble német pénzügyminiszter a leghatározottabban elutasította.

„A közös adósság méreg lenne Európának!”

– hangsúlyozta Európa legerősebb államának pénzügyminisztere. Franciaországnak és Olaszországnak hatalmas adósságai vannak. Mindkét állam képtelen arra, hogy csökkentse ezt. Bár az eurozóna alapkövetelménye az, hogy a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 3%-ot, de ezt sem a franciák sem pedig az olaszok nem teljesítik. Németországnak az esze ágában sincsen, hogy átvállalja a gyengébben teljesítő eurozóna államok pénzügyi problémáit.

Macron francia elnök abban bízik, hogy ezt csak a választási kampány idején mondják a német vezetők a közvélemény megnyugtatására. Később azonban hajlanak a közös megoldásra annál is inkább, mert a közös pénzügyminiszter bizonyosan német lenne. A választásokat szeptember 24-én tartják Németországban, ahol valószínűleg utána is Merkel kancellár alakíthat kormányt. Jelenleg Angela Merkel kancellár álláspontja is az, hogy elég jól mennek a dolgok az Európai Unióban. Nincsen tehát szükség olyan nagyszabású reformokra mint amilyeneket Macron francia elnök és Jean-Claude Juncker a brüsszeli bizottság elnöke akar.

Terítéken az eurócsatlakozás

Nem kis szaktekintélyekkel erősítettek a magyar eurócsatlakozást népszavazással nyomatékosítani szándékozók a mozgalmukat: hat volt miniszter, jegybankelnök, tudós és közgazdász állt ki a Polgári Világ Párt kezdeményezése mellett. Indokaik egy irányba mutatnak. A magyaroknak sincs ellenére az euró bevezetése – ahogy azt egy európai felmérés megmutatta.

 „A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára” – szögezte le Surányi György volt jegybankelnök. A FüHü által megkeresett nemzetközi hírű bankszakemberről köztudott, hogy soha nem volt lelkes híve a korai, erőltetett ütemű csatlakozásnak az euróövezethez, amit szakmai indokokkal, s azzal magyarázott, hogy nincsenek illúziói a monetáris unióval kapcsolatban. Kiderült, hogy most is vannak fenntartásai, ám úgy látja, hogy kevesebb kockázat van a csatlakozásban, mint  a kívül maradásban, ugyanis ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára. A szorosabb együttműködésre a nemzetközi fejlemények sora kényszeríti az EU-t – véli. A pénzügyi,/gazdasági/euróválság mellett a menekültválság, a Brexit, s Donald Trump amerikai elnök megválasztása is ennek szükségességét erősíti.  Surányi György határozott meggyőződése, hogy Magyarországnak az érdeke, hogy részese legyen az uniós integráció elmélyítésének, s tagja legyen a belső körnek, ami ahhoz is hozzásegítené, hogy maga is formáló erőként játszhasson szerepet. Ennek fényben az euró későbbi bevezetése érdekében a csatlakozás megfontolt előkészítése, az előszobába (az ERM II-be) történő belépés megnyithatja az utat az EU-integráció első vagy belső köre felé – ez az álláspontja.

A kezdeményzés

Surányi György egyike annak a hat „névnek”, akik a népszavazási kezdeményezés mellé álltak. A lista:  Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter; Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök; Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter; Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója: Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott; Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.

A nemrég alakult új párt, a Polgári Világ közleménye leszögezi: a neves szakemberek az augusztus közepén kiadott Hitvallás Európa mellett című kiáltványt aláírva hitet tettek amellett,

„hogy Magyarország számára sorsfordító jelentőségű az euró bevezetésével a mag-Európához való tartozás deklarálása.”

A Polgári Világ Pártja augusztus 14-én kezdeményezett országos népszavazást az ERM II rendszerbe való belépésről (ami gyakorlatilag az euró bevezetését jelenti). A kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Népszerű az euró Magyarországon

Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének

http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/Survey/getSurveyDetail/search/euro/surveyKy/2157

az eredményeiből. A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi, s 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.

Arra a kérdésre, hogy az ország számára előnnyel járna-e a csatlakozás már kevesebben, de még mindig a megkérdezettek viszonylagos többsége válaszolt igennel (48, 44, illetve 8 százalék volt az igen, nem, nem tudom válaszok megoszlása).

Ezzel együtt is a megkérdezettek 22 százaléka szeretné, ha minél előbb fizethetne euróval Magyarországon, 40 százalék óvatosabb, s bizonyos idő elteltével látná ezt megfelelően, míg 22 százalék minél később, 13 százalék pedig soha.

Készen állunk

De a magyarok itt is pesszimisták: a válaszadóknak ugyanis csak a 22 százaléka véli úgy, hogy az ország készen áll a közös valuta bevezetésére, s elsöprő többség (74 százalék) szerint nem.

Pedig szakemberek sora állítja, hogy igenis készen állunk. Köztük Békesi László volt pénzügyminiszter, aki a FüHü-nek adott interjújában leszögezte:

https://fuhu.hu/rendszer-gyokeres-megvaltoztatasa-kellene/

 

„A feltételeket már most teljesíteni tudnánk, akár most beléphetnénk az ERM II-be, a csatlakozás előszobájába, a kérdés inkább úgy merül fel, hogy mikor lenne előnyös számunkra a csatlakozás.”

 

A válasz: csakis megfelelő gazdaságpolitika esetén, de Orbánék bezárkózó, diszkriminatív, a belső tőkeelosztásra támaszkodó gazdaságpolitikája közepette semmi értelme nem lenne, hiszen csakis a teljesítőképességet akadályozná, nem csökkenne a leszakadásunk, nem tudnának nálunk hatni az euróövezet előnyei. Aki nem csatlakozik a többséghez, az marginalizálódni fog, hiszen vége az Orbánék által hirdetett „nemzetek Európájának” – mondta.

Kedvező jelek

A pesszimizmus azért is érdekes, mert a megkérdezettek négyötöde igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy személy szerint képes lesz-e igazodni a nemzeti fizetőeszköz euróval való felváltásához.

Az Eurobrometer felmérése azt is egyértelművé tette, hogy a magyaroknak csak egy részén hatnak a nacionalizmust, sovinizmust, túlzó magyar nemzeti büszkeséget sulykoló szlogenek, frázispuffogtatások: a válaszadóknak csak a 38 százaléka véli úgy, hogy az euró bevezetésével a hazája elveszíti identitásának egy részét. Büszkék lehetünk erre az arányra, ugyanis az EU-28-ban 49 százalék válaszolt igennel a kérdésre.

Eurókilátások a régióban

A térség eurót még nem használó országai közül Romániában a legnagyobb az euró bevezetésének  a támogatása, a kapott 64 százalékos eredmény 7 százalékponttal magasabb, mint a magyar. Horvátországban a lakosok 52, Bulgáriában 50, Lengyelországban pedig 43 százalék szeretne közös európai valutát használni hazájában is. A cseheknél a legalacsonyabb a támogatók aránya, mindösszesen 29 százalékos.

Ennek fényében nem csoda, hogy a románok már jelezték, hogy már most készen állnak, s öt éven belül szeretnének is csatlakozni az euróövezethez.

https://fuhu.hu/ot-ev-mulva-euro-lehet-romaniaban/

Ám, hogy mennyire bonyolult „lelki” kérdés is a gazdasági mellett a nemzeti valuta elvesztése: a csehek lehetnének a legkiválóbb példák arra, amikor egy ország politikai érdeke felülírja a lakossági álláspontját. A Macron francia elnök színre lépése óta történtek eredményeként a legfrissebb fejlemények szerint Prága is hajlik az euró bevezetésére. Igaz, politikai szinten, nem a lakosság nyilvánított ki ilyen véleményt.

Miként Magyarországon sem a lakosság ragaszkodik a Forinthoz, hanem a kormány.

Öt év múlva euró lehet Romániában

0

Románia, az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő tagállama 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez. A feltételek már most is adottak lennének. Egyébként nem csak náluk.

Teodor Melescanu a Rzeczpospolita lengyel újságnak elmondta, hogy Románia már most teljesíti a tagság összes hivatalos követelményét, „így akár holnap” csatlakozhatna az euróövezethez. A kormány azonban attól tart, hogy ez kedvezőtlen következményekkel járna a legszegényebbek, a nyugdíjasok jövedelmeire.

„Úgy gondolom, hogy öt év múlva, 2022-ben vezetjük be az eurót” –

– idézi interjúját az MTI.

A román gazdaság

A 21,4 milliós lélekszámú Románia gazdasága idén várhatóan 5,5-5,6 százalékkal nő;  az első félévben 5,8 százalékkal bővült a tavalyi esztendő első hat hónapjához képest. Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 59 százalékára rúgott tavaly, amivel az utolsó előtti helyre került, holtversenyben Horvátországgal. Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján Bulgária és Horvátország mögött a harmadik legrosszabb eredményt érte el az uniós átlag 63 százalékával, csakúgy mint Magyarország – emlékeztet az MTI.

Az Euróövezet

Az euróövezetben jelenleg 19 tagja van, az eddigi utolsó csatlakozó Litvánia volt, amely 2015-től tag.

Szlovákia már korábban csatlakozott, de az egykori térségbeli gazdasági éllovas Magyarország, illetve Csehország máig nem, miként Lengyelország sem. Pedig ha csak a gazdasági mutatókat vesszük a csehek mindenképpen a napirendre tűzhetnék a kérdést (de nem igazán ambicionálják, bár mostanában mintha többet lehetne hallani róla).

S már mi is gondolkodhatnánk benne,

hiszen – ahogy az Európai Bizottság tavaly megállapította –, hazánk az euróövezethez való csatlakozás négy gazdasági feltételéből háromnak már most eleget tesz. De a kérdés – nálunk is – egyértelműen politikai.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK