Lengyelország viszont az EU hét legszegényebb állama között van – ezt mondta Ryszard Czarnecki a lengyel kormánypárt európai parlamenti képviselője.
Czarnecki erről a Politico európai kiadásának beszélt, amely összeállítást közölt arról, hogy az EU keleti felén melyik állam milyen álláspontot foglal el az euróval kapcsolatban. Ez még azokban az országokban is érdekes, mint Szlovéniában és Szlovákiában, ahol ez a kérdés már eldőlt, hiszen mindkét állam tagja az euróövezetnek. Csakhogy Emmanuel Macron francia elnök
meghirdette a kétsebességes Európát,
és ez igen eltérő visszhangot váltott ki az egykori szocialista országokban. Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök egyenesen azt vizionálta, hogy a kétsebességes Európa elvezethet oda, hogy az Európai Unió felbomlik.
A magyar álláspontot Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője mondta el a Politiconak: az euróövezetbe való belépés a szerződés szerint kötelező, a kérdés az, hogy mikor kerül rá sor. Erről a közgazdászok vitatkoznak még. Integrációt akkor akar a magyar kormány, ha ez számára előnyös: közös védelmi politika, közös határvédelem – mondta.
A Politico egyébként egyértelműen az euroszkeptikusok közé sorolja Magyarországot és Lengyelországot.
A skála másik végén van az EU három legszegényebb állama, mely maximálisan pozitív véleménnyel van az euróövezetről és szívesen csatlakozna, csakhogy Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben sokkal kevésbé képes teljesíteni a kritériumokat.
Romániában a lakosság 64%-a támogatja az eurócsatlakozást, Horvátországban ez a szám 52%, Bulgáriában 50%. Mindhárom ország polgárai szeretnének csatlakozni a mag-Európához, de gazdaságuk elmaradottsága ezt nem könnyíti meg.
Középen helyezkedik el Csehország és Szlovákia. Csehországban a polgárok rettentően szkeptikusak: alig 29% az euró támogatottsága. A baloldali kormány ennek ellenére támogatná a közeledést a megújult német-francia tandemhez. Csakhogy hamarosan választások lesznek Csehországban. Andrej Babis populista politikus a fő esélyes, aki kerek-perec
elutasította Macron reformterveit.
Ő is felvetette: ha Európa kétsebességes lesz, akkor néhány tagállam kiléphet. Abban, hogy Csehország ezek közé tartozna, sokan kétkednek, mert az ország gazdasága teljes szimbiózisban él Németországgal. Babis pedig nemcsak populista politikus, de Csehország egyik leggazdagabb embere is, akinek a vagyonát 3 milliárd dollárra becsülik. Aligha kockáztatná meg a kilépéssel járó zűrzavart.
Szlovákia már bent van az euróövezetben, de attól tart, hogy a kétsebességes Európában a külső körbe kerül. Épp ezért a Politiconak nyilatkozó szlovák kormányzati emberek azt hangsúlyozzák: Szlovákia a belső körbe kíván tartozni.
A visegrádi egység tehát fikció,
hiszen az egyik véglet Lengyelország, amely a teljes elutasítás alapján áll, míg a másik oldalon a Fico-féle Szlovákia, mely maximális együttműködésre törekszik az EU magjával, a német-francia szövetséggel.
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság a kannabisz legalizálásáról és az euró bevezetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket.
A Magyar Liberális Párt két, a kannabisz legalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezést nyújtott be. A bizottság egyhangú döntésekkel
megtagadta az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését,
többek között az egyértelműség hiányára hivatkozva.
Tárgyalt a bizottság két, az euró bevezetésére irányuló népszavazási kérdés hitelesítéséről is, mindkettőt Keresztény Zoltán, a Polgári Világ Pártja elnöke nyújtotta be magánszemélyként. Ezek hitelesítését a bizottság arra hivatkozva tagadta meg, hogy
a kérdés nem az Országgyűlés, hanem a kormány és a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik, emellett az alaptörvény burkolt módosítására irányul,
hiszen az rögzíti, hogy Magyarország pénzneme a forint. Emellett túl megtévesztőek is a kérdések a bizottság többségének véleménye szerint.
Nem volt még ideje elolvasni a mai híreket? Egész nap dolgozott, és nem tudja, hogy mi történt Magyarországon és a világban? Még nem veszett el semmi: röviden összefoglaljuk, mi mindenről írtunk ma. Még nincs vége a napnak, minden megtörténhet!
A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség. A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.
Elveszíttetné Áder államfő jellegét a Jobbik
Megfosztási eljárást indít Áder János köztársasági elnökkel szemben a Jobbik amiatt, mert amikor aláírta a plakáttörvényt, akkor nyíltan alaptörvény-ellenes intézkedéseket fogadott el. Ezt pedig a jogszabályok azzal engedik honorálni, hogy induljon ellene megfosztási eljárás, amelynek a végén felmentik tisztségéből.
Népszavazást tartanának az euró bevezetéséről
Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.
A kezdeményezők a kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.
Diákokat rendelt a határra a kormány
Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.
A diákok a hírek szerint nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni.
Szijjártó szerint Ukrajna hátba szúrta Magyarországot
Magyarország mostantól semmilyen ukrán hivatalos kezdeményezést nem támogat – ezt az ukázt adta ki a budapesti külügyminisztérium az ukrán oktatási törvény elfogadása miatt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tart a feszültség Romániával is a katolikus középiskola miatt.
A miniszter rendkívüli budapesti tájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.
Nem kis szaktekintélyekkel erősítették a magyar eurócsatlakozást népszavazással nyomatékosítani szándékozók a mozgalmukat: hat volt miniszter, jegybankelnök, szociológus és közgazdász állt ki a Polgári Világ Párt kezdeményezése mellett. Indokaik egy irányba mutatnak. A magyaroknak sincs ellenére az euró bevezetése – ahogy azt egy európai felmérés megmutatta. A fuhu.hu-nak Surányi György és Bod Péter Ákos is elmondta, miért támogatja a kezdeményezést.
Surányi György. MTI Fotó: Marjai János
„A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára” – szögezte le Surányi György volt jegybankelnök. A FüHü által megkeresett nemzetközi hírű bankszakemberről köztudott, hogy soha nem volt lelkes híve a korai, erőltetett ütemű csatlakozásnak az euróövezethez, amit szakmai indokokkal és azzal magyarázott, hogy nincsenek illúziói a monetáris unióval kapcsolatban.
Kiderült, hogy most is vannak fenntartásai, ám úgy látja, hogy kevesebb kockázat van a csatlakozásban, mint a kívül maradásban,
ugyanis, ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára.
A szorosabb együttműködésre a nemzetközi fejlemények sora kényszeríti az EU-t – véli.
A pénzügyi (gazdasági) euróválság mellett a menekültválság, a Brexit és Donald Trump amerikai elnök megválasztása is ennek szükségességét erősíti.
Surányi György határozott meggyőződése, hogy
Magyarországnak az érdeke, hogy részese legyen az uniós integráció elmélyítésének,
és tagja legyen a belső körnek, ami ahhoz is hozzásegítené, hogy maga is formáló erőként játszhasson szerepet. Ennek fényében az euró későbbi bevezetése érdekében a csatlakozás megfontolt előkészítése, az előszobába (az ERM II-be) történő belépés szerinte megnyithatja az utat az EU-integráció első vagy belső köre felé.
A kezdeményezés
Surányi György egyike annak a hat „névnek”, akik a népszavazási kezdeményezés mellé álltak. A lista:
Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter;
Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök;
Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter;
Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója:
Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott;
Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.
A nemrég alakult új párt, a Polgári Világ közleménye leszögezi: a neves szakemberek az augusztus közepén kiadott Hitvallás Európa mellett című kiáltványt aláírva hitet tettek amellett,
„hogy Magyarország számára sorsfordító jelentőségű az euró bevezetésével a mag-Európához való tartozás deklarálása.”
A Polgári Világ Pártja augusztus 14-én kezdeményezett országos népszavazást az ERM II rendszerbe való belépésről (ami gyakorlatilag az euró bevezetését jelenti). A kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.
Bod Péter Ákos: Korán, később vagy még később?
„A mozgalmat nem ismerem különösebben, a vezetőivel nem találkoztam, és nem is vagyok meggyőződve arról, hogy a népszavazás lenne a legjobb eszköz ebben a kérdésben. Nem elemeztem a politikai, taktikai részét, viszont alaposan górcső alá vettem a mögöttes kérdést” – fejtette ki Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a FüHünek a népszavazási kezdeményezés támogatásáról.
„A kérdés nem úgy merül fel, hogy akarunk-e, mivel nincs ebben választási lehetőségünk. A kérdés az, hogy mikor: korán, később vagy még később csatlakozunk?”
Ám korán már nem tudunk, mert a hozzánk hasonló helyzetben lévők már beléptek, pedig, ha mi is megtettük volna, igen sok gondot megelőztünk volna magunknak. A feltételek tiszták: ne legyen magas a költségvetési hiány, az államadósság, az infláció és a kamatláb, s ha mindezt betartottuk volna, nem itt tartanánk, ahol – mondta.
Fotó: Wikipedia
Hozzátette: hiába illethető akár jogos bírálatokkal is az euróövezet-beli tagság, nincs alternatívája egy olyan támadható, spekulációnak kitett, ingatag és kockázatot viselő fizetőeszköznek, mint a mi nemzeti valutánk.
„Ma már a feltételek is adottak, tehát innen kezdve már csak politikai döntés kérdése a csatlakozás.”
Bod Péter Ákos azt mondta: „Mi, az aláírók, abban kívánunk segíteni a döntéshozóknak és a lakosságnak, hogy vegyék fontolóra a csatlakozást, fogalmazzák meg a szándékot és hozzák meg a döntést. Lehet, hogy három hét múlva az élet már drámai erővel teszi fel ezt a kérdést. Mert, ha elindul egy olyan vonat…”
Népszerű az euró Magyarországon
Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének az eredményeiből.
A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi,
és 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.
Arra a kérdésre, hogy az ország számára előnnyel járna-e a csatlakozás, már kevesebben, de még mindig a megkérdezettek viszonylagos többsége válaszolt igennel (48, 44, illetve 8 százalék volt az igen, nem, nem tudom válaszok megoszlása).
Ezzel együtt is a megkérdezettek 22 százaléka szeretné, ha minél előbb fizethetne euróval Magyarországon, 40 százalék óvatosabb, és bizonyos idő elteltével látná ezt megfelelőnek, míg 22 százalék minél később, 13 százalék pedig soha.
Készen állunk
De a magyarok itt is pesszimisták: a válaszadóknak ugyanis csak a 22 százaléka véli úgy, hogy az ország készen áll a közös valuta bevezetésére, elsöprő többség (74 százalék) szerint nem.
Fotó: Youtube
Pedig szakemberek sora állítja, hogy igenis készen állunk. Köztük Békesi László volt pénzügyminiszter, aki a FüHü-nek adott interjújában leszögezte:
„A feltételeket már most teljesíteni tudnánk,
akár most beléphetnénk az ERM II-be, a csatlakozás előszobájába, a kérdés inkább úgy merül fel, hogy mikor lenne előnyös számunkra a csatlakozás.” A válasz: csakis megfelelő gazdaságpolitika esetén.
De Orbánék bezárkózó, diszkriminatív, a belső tőkeelosztásra támaszkodó gazdaságpolitikája közepette semmi értelme nem lenne, hiszen csakis a teljesítőképességet akadályozná, nem csökkenne a leszakadásunk, nem tudnának nálunk hatni az euróövezet előnyei. Aki nem csatlakozik a többséghez, az marginalizálódni fog, hiszen vége az Orbánék által hirdetett „nemzetek Európájának” – mondta.
Kedvező jelek
A pesszimizmus azért is érdekes, mert a megkérdezettek négyötöde igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy személy szerint képes lesz-e igazodni a nemzeti fizetőeszköz euróval való felváltásához.
Az Eurobarometer felmérése azt is egyértelművé tette, hogy a magyaroknak csak egy részére hatnak a nacionalizmust, sovinizmust, túlzó magyar nemzeti büszkeséget sulykoló szlogenek, frázispuffogtatások:
a válaszadóknak csak a 38 százaléka véli úgy, hogy az euró bevezetésével a hazája elveszíti identitásának egy részét.
Büszkék lehetünk erre az arányra, ugyanis az EU-28-ban 49 százalék válaszolt igennel a kérdésre.
Eurókilátások a régióban
A térség eurót még nem használó országai közül Romániában a legnagyobb az euró bevezetésének támogatása, a kapott 64 százalékos eredmény 7 százalékponttal magasabb, mint a magyar. Horvátországban a lakosok 52, Bulgáriában 50, Lengyelországban pedig 43 százalék szeretne közös európai valutát használni hazájában is. A cseheknél a legalacsonyabb a támogatók aránya, mindösszesen 29 százalékos.
Ennek fényében nem csoda, hogy a románok jelezték, hogy már most készen állnak, s öt éven belül szeretnének is csatlakozni az euróövezethez.
Ám, hogy mennyire bonyolult „lelki” kérdés is a gazdasági mellett a nemzeti valuta elvesztése: a csehek lehetnének a legkiválóbb példa arra, amikor egy ország politikai érdeke felülírja a lakosság álláspontját. Az Emmanuel Macron francia elnök színre lépése óta történtek eredményeként a legfrissebb fejlemények szerint Csehország is hajlik az euró bevezetésére. Igaz, politikai szinten, nem a lakosság nyilvánított ki ilyen véleményt.
Miként Magyarországon sem a lakosság ragaszkodik a forinthoz, hanem a kormány.
Egy érdi banda az eredeti pénz árának a feléért árulta a hamis eurót. Nagy forgalmat bonyolítottak.
2015 januárjában a bűnügy két vádlottja Érden bérelt ki egy lakást, amiből egy bűnbarlangot alakítottak ki. Ide futott be és itt talált gazdára a hamis pénz, de kábítószer-kereskedelemmel is foglalkoztak.
A hamis bankjegyeket a névérték 50-60 százalékán, alkalmanként több ezres tételben adták tovább.
A kábítószert – kokaint, MDMA-t, amfetamint – Belgiumból hozták, általában trélereken szállított kocsikba rejtve. A drogot a lakásban kiporciózták, majd piacra dobták.
Hogy csökkentsék a lebukás veszélyét, a banda feje a kábítószerek és a hamis bankjegyek vásárlóinak, a dílereknek osztrák és belga, feltöltős SIM kártyákat adott telefonkészülékkel együtt. Sőt rendszeresen gondoskodott a kártyák feltöltéséről is.
Amikor 2015 októberében a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói házkutatást tartottak az érdi lakásban,
7 kiló kábítószer mellett mérlegeket és több mint 200 darab 500-as címletű hamis euró bankjegyet találtak.
A vád szerint a lebukásig összesen 195 ezer hamis euróval kötöttek ügyletet, melyért 64 millió forintot kaszáltak.
A Pest Megyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerkereskedelem és különösen nagy értékű pénzre, folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás miatt emelt vádat a csoport hét tagja ellen. Közülük ketten vannak előzetesben.
Állítólag csak 40 milliárd eurót fizetne az Egyesült Királyság a Brexitért. Az Európai Unió viszont 100 milliárddal kezdte az alkut, de most már hatvannál tart. London kész 40 milliárd eurót fizetni az Európai Uniónak a kilépési megállapodás részeként – írta honlapján a Sunday Telegraph című brit konzervatív vasárnapi lap három névtelenül nyilatkozó londoni kormányforrásra hivatkozva.
A lap szerint a brit kormány magas beosztású hivatalnokai arra a következtetése jutottak, hogy ez az ajánlat – amely most első ízben lett számszerűsítve – az egyetlen lehetőség a Brexit-tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldására. Az újság szerint Nagy-Britannia ekkora összeget csak egy szélesebb körű megállapodás keretében hajlandó kifizetni, amely tartalmazza a kereskedelmi megállapodást is az EU-val.
„Ami a tárgyalási folyamatot illeti, az egyszerűen nem működik.
Számunkra ismert, hogy az álláspontjuk (Brüsszelben) 60 milliárd euró, de az alsó határ valójában 50 milliárd. A miénk közelebb áll a 30 milliárd euróhoz, de a tényleges végösszeg 40 milliárd euró körül mozog, még ha a nyilvánosság és a politikusok még nem is tartanak ennél”
– idézi a brit lap egy név nélkül megszólaló magas rangú kormányilletékest.
Az EU-val folytatott tárgyalásokért felelős tárca egyelőre nem fűzött kommentárt a lapértesüléshez. Michel Barnier eddig nem volt hajlandó elárulni, hogy mekkora összeg szerepel a „válási számlán”. Korábban az a hír terjedt el, hogy az EU a fennálló brit kötelezettségek rendezésére 100 milliárd euró nagyságrendű összeget követel majd Londontól, amire a Brexit-ügyi miniszter úgy reagált, hogy annyit az Egyesült Királyság egészen biztosan nem fog fizetni.
London számára a pénzügyi kötelezettségek rendezése a tárgyalások egyik sarkalatos pontja. Az Európai Unió viszont addig nem hajlandó a kiválás utáni kapcsolatokról tárgyalni, míg a kilépés alapvető vitás kérdéseiben nem sikerült kellő haladást elérni.
Az idő amúgy nem Londonnak dolgozik, mert az ország uniós tagsága jelen állás szerint 2019 márciusában mindenképpen megszűnik, akár sikerül megállapodni a kilépésről, akár nem, és ezt csak a többi 27 uniós tagállam egyhangú döntésével lehet elhalasztani.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Újabb hat „név” írta alá a 
Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes 
