Észak Macedóniában Orbán Viktor politikai szövetségese, a sokáig Budapesten rejtőzködő Gruevszki pártja nyerte meg a választásokat miután kiderült: a baloldali kormány semmivel sem kevésbé korrupt mint jobboldali ellenfele a koldusszegény országban, ahonnan aki csak tud külföldre távozik.
A baloldali kormányt a Nyugat támogatta, a jobboldal Oroszország, Kína és Magyarország támogatására számíthat Szerbiáról már nem is beszélve. Szkopjéban eddig mindenki úgy tudta, hogy Kína adja az egymilliárd eurós életmentő hitelt Észak Macedóniának, de a jobboldali párt alelnöke elárulta: olyan országról van szó, amely az Európai Unió és a NATO tagja – ez pedig csakis Magyarország lehet, ahol “a macedón oroszlán” rejtőzködik.
Kritikus a magyar költségvetés hiánya
Brüsszel eljárást fontolgat a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya kritikus, különösen akkor, hogyha ahhoz hozzávesszük a nemzeti bank óriási veszteségét, mert így együtt meghaladja a hiány az éves GDP 10%-át! Amikor nyereséges volt a nemzeti bank, akkor azt nem fizette be a költségvetésbe hanem alapítványokban helyezte el mondván:
“az elveszítette közpénz jellegét”.
A nyilvánvaló csalást az európai statisztikai hivatal lefülelte, de már kereshetik a pénzt Matolcsy Györgyön és társain. A nemzeti bank hiányát viszont előbb vagy utóbb a magyar költségvetésnek törlesztenie kell. Magyarország pénzügyi helyzete tehát pocsék. Ebben a helyzetben egymilliárd eurós hitelt adni egy kétes szövetségesnek, enyhén szólva is kockázatos. Ráadásul nyilvánvalóan Magyarország is hitelből nyújt kölcsönt miközben a bankok egyre magasabb kamatot számolnak fel a nemzeti együttműködés rendszerének, amely nem jut hozzá az uniós euró milliárdokhoz egyedül a tagállamok közül. Attól még persze, hogy a macedón kölcsön nem előnyös Magyarország számára, még hozhat pénzt Orbán Viktornak és hűséges oligarcháinak. Orbán szorult helyzetében vabankot játszik. Szerencsejátékos, aki bízik a csillagok állásában. Napóleon is ilyen volt egészen Waterlooig…
Kilencéves börtönbüntetésre ítélték Észak Macedónia egykori miniszterelnökét, aki jelenleg Magyarországon él. Nikola Gruevszkit ezúttal hatalommal való visszaélés miatt ítélték el. Már több jogerős bírósági ítélet van ellene, így hazatérése esetén csaknem húsz évet kellene rács mögött töltenie. Emiatt menekült Magyarországra – a magyar diplomácia segítségével. Azóta vállalkozással próbálkozik.
Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen konzultál vele balkáni ügyekben.
Putyin és Orbán a Balkánon
Évek óta versenyfutás folyik a Balkánon az Európai Unió és Oroszország között. Az Európai Unió balkáni ügyekkel foglalkozó biztosa a magyar Várhelyi Olivér. Putyin Ukrajna elleni agressziója óta a balkáni államok is mindinkább választás elé kényszerülnek: az EU vagy Oroszország. Szerbiának ezt meg is mondták a németek. Vucsics szerb államfő úgy válaszolt, hogy Szerbiának fontosabb az Európai Unió.
Orbán Szerbiában
A magyar miniszterelnök az újvidéki mezőgazdasági vásáron találkozik ezúttal Vucsics szerb elnökkel. Mindketten kényes helyzetben vannak hiszen jó kapcsolataik Putyin orosz elnökkel közismertek. Ugyanakkor Magyarország és Szerbia számára lehetőséget is jelent Putyin Ukrajna elleni háborúja. Mind Oroszország mind Ukrajna igen fontos gabona exportőr volt a háború előtt, most óriási a hiány, és ez lehetőséget teremthet a magyar és a szerb mezőgazdaságnak. Magyarországon a kormánynak elvben elővásárlási joga van a gabona exportban, de ezzel eddig egyszer sem éltek vagyis a magyar kivitel akadály nélkül eljuthatott a megrendelőkhöz. Természetesen a jócskán megemelkedett világpiaci áron. A magyar mezőgazdaság a turizmussal együtt fontos szerepet játszhat abban, hogy az ország elkerülje a gazdasági válságot, amely egyre jobban fenyegeti az Európai Uniót.
Moszkva kiterjeszti befolyását Délkelet-Európa instabil társadalmaira azáltal, hogy olyan szereplőket támogat, akik szándékosan gátolják a demokratizálódási folyamatokat. A cél annak megakadályozása, hogy a régió integrálódjon az Európai Unióba.
Oroszország meg akarja gátolni a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, ezért kihasználja, hogy ezek a társadalmak instabilak s olyan szereplőket támogat, akik tudatosan akadályozzák a demokratizálódási folyamatot.
Az etnikailag tiszta övezetek ideológiája robbantotta ki a véres háborúkat a 90-es évek elején. A törekvés felújításában igencsak benne van az oroszok keze. Pár nappal ezelőtt Dodik új javaslattal állt elő: Bosznia „békés feloszlatását” javasolta – mondta -, és így felvetette azt az ötletet, amely a média beszámolói szerint Janez Janša szlovén miniszterelnök tollából származott. Janša egy „nem papíros” dokumentumban állítólag a balkáni államok etnikai kritériumok szerinti szerkezetátalakítását követeli.
Kétségtelen, hogy a Nyugat-Balkánon új határok meghúzásáról folytatott vita azok malmára hajtja a vizet, akik Belgrád és Moszkva támogatásával egy régi álmot akarnak megvalósítani: a szerbek egyesítését egy közös államban. Pontosan ezek az etnikailag tiszta területek ideológiái vezettek a véres háborúkhoz a volt Jugoszláviában 1991–1995 között. Slobodan Milošević szerb elnök akkori kollégájával, Franjo Tudjmannal , a Horvát Köztársaság elnökével megállapodott Bosznia megosztásáról Jugoszlávia felbomlása során. Háborús bűnök, kiutasítások és tömeges nemi erőszak következtek annak érdekében, hogy Nagy-Szerbia és Nagy-Horvátország szülessen.
Az a tény, hogy a régmúlt ideológiái újjáélednek – Moszkva, a szélsőségesek á la Dodik támogatásával, ebben nem ártatlan.
Míg az EU nyilvánvalóan stratégiai hibát követ el azzal, hogy évek óta nem ad egyértelmű ígéretet a régió csatlakozására nézve, Moszkva pedig félreérthetetlenül egyértelművé teszi mi a küldetése: a célzott megsemmisítés.
Ehelyett az EU évek óta elnéző politikát folytat a nyugat-balkáni korrupt elittel szemben. Ily módon a „stabilokráciákat” erősítette, ám ezáltal elmaradtak a demokratikus reformok.
Nem is igazán értelmezhető Brüsszel azon lépése, hogy a magyar uniós biztost nevezte ki „a hiteles európai uniós integrációs perspektíva felkínálására a Nyugat-Balkán országai számára, ideértve a csatlakozási folyamat folytatását is (pl. az érdemek alapján történő országértékelést)”. Mindezt annak tudatában, hogy
a magyar kormány sokkal inkább az orosz érdekeket képviseli a térség országaiban, mintsem az Európai Unióét!
A Szputnyik V mint a világjárvány megmentője
Nem utolsósorban az elhagyatott uniós oltási politika fényében Oroszország képes ebben is megkülönböztetni magát a válság hatékony szereplőjeként. Szerbia autoriter uralkodója, Aleksandar Vučić, Vlagyimir Putyin legfontosabb hídfője a térségben a jó kapcsolatot használja arra, hogy ne csak a szomszédos országok oltásturistáinak biztosítson oltási lehetőséget.
A moszkvai Szputnyik V oltás így geopolitikai jelentőséget Nyert.
A befolyásolás Észak-Macedóniában sokkal közvetlenebbül is tetten érhető: Orbán Viktor, magyar miniszterelnök segítségével Magyarországra menekült Gruevszki pártja a lehető legszorosabban összefonódik a Kremllel, amely mindent elkövet a Zaev-kormány gyengítésére. Moszkva azonban vereségeket is szenvedett a térségben. Amikor 2016-ban Montenegróban kész helyzetet akart teremteni azzal, hogy egy különleges kommandó segítségével megpróbálta eltakarítani az útból a NATO-csatlakozást támogató Milo Đukanović elnököt, a szerb és orosz titkosszolgálati emberekkel szervezett összeesküvésre fény derült, és az ország nem sokkal később mégis a NATO teljes jogú tagja lett.
A civil társadalom és az EU ellen
Az oroszbarát erők nem véletlenül tesznek meg azóta mindent annak érdekében, hogy gyengítsék Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök Európa-barát kormányát. A média-befektetéseket céltudatosan oroszbarát és nacionalista-soviniszta propaganda terjesztésére fordítják. A pandémia-válság idején gondosan ismételgetett hamis hírek láttak napvilágot, amelyeknek célja a Zaev-kormány iránti bizalom aláásása. Közben fenyegetik a demokratikus reformokért fellépő civil aktivistákat, árulással rágalmazzák őket.
Szélsőségesek támogatása
Míg Moszkva csapatokat telepít Ukrajna kapujába, addig a Nyugat-Balkánon finomabb manővereket alkalmaznak. A montenegrói kormány a közelmúltban javaslatot tett az állampolgársági törvény megváltoztatására, amely szerint az országban állandóan bejegyzett külföldiek gyorsabban válhatnak montenegrói állampolgárokká – beleértve a szerbeket és az oroszokat is.
Ez tömeges változásokhoz vezetne a népességben és a politikai orientációban és Montenegró nyugatbarát többségét villámgyorsan megszüntetnék.
– figyelmeztet Zlatko Vujović politikai elemző.
Az új törvénnyel a nyugatellenes és oroszbarát erőket „legálisan” megerősítették volna. A tervezet elleni hatalmas tiltakozás után a kormány egyelőre felfüggesztette a tervek megvalósítását.
Eközben a demokratikus reformokért kampányoló civil szereplőket fenyegetik. Az egyik Xhabir Deralla, a Civil civil szervezet részéről.
„Ezek a körök elsősorban az EU-integráció torpedózásával foglalkoznak”
– mondta Deralla.
Az ellene irányuló támadások intenzitása a közelmúltban új minőséget kapott, hatalmas kibertámadások kíséretében a szervezete honlapján. Újra és újra árulóként rágalmazzák az emberi jogi aktivistát, az érintett portálok Goebbels-összehasonlításokat terjesztenek.
Facebook
Deralla szerint a technikai elemzések azt mutatták, hogy a legújabb támadások már közvetlenül Oroszországból érkeztek.
(Az írás DW cikke és Ara-Kovács Attila rövidített kivonatának felhasználásával készült.)
Rasela Mizrahi asszony a munkaügyi minisztériumot vezeti, ahol korábban is dolgozott. Egy iszlamista aktivista, aki korábban a minisztérium munkatársa volt, sietett megemlíteni, hogy „új miniszter asszony bizonyára siet majd kitűzni Izrael zászlaját az irodájában”.
A baloldalról is érte támadás Észak -Macedónia első zsidó miniszterét, aki egy kis jobboldali párt tagja. Emiatt a baloldalon többen azzal vádolják, hogy „a fasisztákkal kötött szövetséget „.
A holokauszt idején szinte minden zsidót megöltek
A treblinkai haláltáborba szállították a nácik az Észak Macedóniában élő zsidókat, akik közül szinte senki sem jött vissza. Mindössze a háború előtti zsidó közösség 2%-a élte túl a holokausztot.
Az egykori Jugoszláviának ez a kis és szegény tagköztársasága mind vallásilag mind nemzetiségileg megosztott. A szláv nyelvű macedón többség és az albán kisebbség kapcsolata egyáltalán nem harmonikus. A vallási megosztottság is jellemző erre a kis államra: a keresztények többsége ortodox, de élnek itt katolikusok is. Szkopjéban született például Teréz anya, akit a katolikus egyház szentté nyilvánított. Egyre több a muzulmán, akiknek a döntő többsége mérsékelt, de iszlamista tendenciák is megjelentek a kis balkáni államban, mely szeretne az Európai Unió tagja lenni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
