Lagarde asszony 25 pontos emelést jelentett be, és ezzel rekord magasra, 4%-ra ugrott a kamatláb. Az euróárfolyam zuhant: 1,065 dollárra.
A tőzsdék emelkedéssel reagáltak a kamatláb emelésére: csütörtökön 1,61%-kal magasabban zártak. Az euró 1997 óta nem teljesített ilyen rosszul, és a kilátásai sem a legjobbak.
“Az Európai Központi Bank kormányzó tanácsa úgy véli, hogy ezzel az emeléssel elérte azt a szintet, amelyet, hogyha elég sokáig fenntartunk, akkor idővel visszatérhetünk a 2%-os inflációs célhoz” – közölték Frankfurtban, és ebből a szakértők többsége arra következtet, hogy a rekord magas kamatláb nem nő tovább, legalábbis idén már nem. Sőt, a Fitch vezető közgazdásza szerint jövőre is sokáig fennmaradhat ez a kamatláb: “szerintünk ez a csúcs, melyet az Európai Központi Bank el akart érni, és valószínűleg ezt fenn is akarja tartani egészen 2024 második félévéig” – mondja Charles Seville. Maga Christine Lagarde óvatosabb volt:
”mi nem mondjuk azt, hogy a kamatláb emelés elérte a csúcsot, de azt állítjuk, hogy most már az emelés helyett inkább a tartósságra fókuszálunk.”
Mi váltotta ki a kamatláb emelést? Mindenekelőtt az, hogy az inflációs előrejelzések nem javultak: az euróövezetben idén ez várhatólag 5,6% lesz míg korábban 5,4%-ot jeleztek – írja a CNBC gazdasági portál. Jövőre 3,2%-os inflációt várnak míg korábban ez csak 3% volt. Amint Christine Lagarde sajtókonferenciáján nyomatékosan hangsúlyozta: az inflációs cél továbbra is a 2%.
Az előrejelzések továbbra is minimális növekedést várnak ebben az évben az euróövezetben: mindössze 0,7%-ot míg korábban ez 0,9% volt. Az igazán nagy baj az, hogy a stagnálás tartósnak tűnik: jövőre a gazdaság növekedése az eurozónában csak 1% lesz míg korábban 1,5%-ot jeleztek. 2025-ben sem dicsekedhet ez a régió komoly növekedéssel: a szakértők 1,5%-ot várnak.
A rekord magas kamatláb gazdasági stagnálást, visszaesést jelent
Christine Lagarde frankfurti sajtóértekezletén elmondta, hogy az Európai Központi Bank “adatfüggő”, ezért komoly viták voltak a mostani kamatláb emelésről is, “de a döntő többség támogatta azt.” Az infláció elleni harc és a kamatláb emelés visszafogja a gazdaságot, ezért is vannak komoly viták az Európai Központi Bankban, ahol a stagflációt tartják a legfőbb veszélynek.
Peter Schaffrik, az RBC Capital Markets vezető Európa elemzője úgy nyilatkozott a CNBC- nek, hogy
“Igazában az Európai Központi Bankot a középtávú inflációs előrejelzések aggasztják, és ennek függvényében hozza meg döntéseit. Míg az idei és a jövő évi inflációs előrejelzést felfelé módosították Frankfurtban addig 2025-ben már a korábbinál alacsonyabb áremelkedést várnak az eurozónában. Ezért várhatóan nem hosszú ideig nem változtatnak ezután a kamatlábon.”
Augusztusban 5,3%-os inflációt tapasztaltak a vásárlók az eurozónában. A baj az, hogy gazdasági visszaesés tapasztalható Németországban, az Európai Unió zászlós hajóján. Európa beteg emberévé vált az a gazdaság, amely korábban a motorja volt az eurozónának és az egész Európai Uniónak. Ráadásul ez tartós betegségnek ígérkezik: idén várhatóan mínuszban végez a német gazdaság, amely tartós stagnálásra számíthat, mert üzleti modelljét az olcsó orosz energiára alapozta, amely az ukrajnai háború miatt megszűnt.
“Németországban minden befagyott” – nyilatkozta a Der Spiegelnek Paul Niederstein, a Coatinc cég igazgatója.
“Ha a kormány nem tesz semmit a magas energiaárak ellen, akkor Németország 120 milliárd eurós veszteséget szenved el azzal, hogy ipara kitelepül más országokba” – állapította meg a Dezernat Zukunft kutatóintézet Berlinben.