A modell szerint Trumpnak 52 százalék az esélye az elnökválasztásra, míg Harrisnak 42 százalék az esélye vasárnapra.
Augusztus vége óta a választási előrejelzések Harris győzelmi esélyeit hozzávetőleg 54-56 százalékra, Trump esélyeit körülbelül 44-46 százalékra teszik. Október elején azonban ez a dinamika megváltozott, és a választási előrejelzés szerint mindkét jelölt esélye közelebb lesz az 50 százalékhoz.
Október 17-én a modell azt jósolta, hogy a következő hónapban a két jelölt egyenlő valószínűséggel nyer, Trump pedig október 20-án kihasználta az előnyt.
A választási előrejelzések eltolódása egybeesik a republikánus jelölt javult közvélemény-kutatási átlagaival Wisconsinban és Michiganben, két csatatér államban, amelyek korábban kissé Harris felé hajlottak. Trumpnak már csekély előnye volt Arizonában, Georgiában és Észak-Karolinában.
A 2024-es választások kimenetelét meghatározó hét ingadozó állam közül Pennsylvania egyedüliként még mindig Harrist részesíti előnyben a szavazás átlagában.
Ennek ellenére a verseny a választási előrejelzés szerint továbbra is kétesélyes, mivel a szavazás mind a hét államban a hibahatáron belül marad, vagyis a tipikus közvélemény-kutatási pontatlanságok bármelyik irányba eltolhatják az eredményeket.
Ezek az államok várhatóan döntő szerepet játszanak majd annak meghatározásában, hogy melyik jelölt éri el a döntő 270 elektori szavazatot. Jelenleg sem Trumpnak, sem Harrisnek nincs egyértelmű előnye annyi államban, hogy biztosítsák ezt a számot.
Negyedszer is emelte a kamatlábat az, hogy leküzdje az inflációt. Egyidejűleg új negyedéves előrejelzést tett közzé, hogy ennek alapján a befektetők megbecsülhessék: még hány kamatláb emelés várható. A Reuters tudósítójának Frankfurtban elmondták, hogy a tervezett 2% fölött lesz várhatóan az áremelkedés az euróövezetben egészen 2025-ig.
Miért alakult ki infláció a 19 tagállamból álló euró zónában? Sok ok van erre az energia válságtól kezdve az ukrajnai háborúig. Sok közgazdász az óriási támogatásokat is okolja, melyeket az államok illetve az Európai Unió adott annak érdekében, hogy a helyreállítási programok megszüntessék a Covid pandémia következményeit.
A probléma az, hogy az infláció tartósnak mutatkozik – mondta a Reuters tudósítójának az Európai Központi Bank egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa Frankfurtban. Októberben 10,6%-os volt az infláció, de ez novemberben lassú csökkenésnek indult az euróövezetben.
2025-ig eltarthat az az állapot, hogy a tervezett 2% fölött lesz az infláció mértéke.
A piacok is inflációval számolnak a következő két évben, de az Európai Központi Bank előrejelzése meghaladja a várakozásokat.
Ezek az előrejelzések ritkán válnak be a gyakorlatban, de az Európai Központi Bank mégiscsak kibocsát ilyeneket, hogy tájékozódni lehessen mi várható a következő hónapokban. Az Európai Központi Bank középtávra tervez. A héják az EKB igazgató tanácsában az utóbbi időkben bírálták az előrejelzéseket, és szélesebb körű vizsgálatokat követeltek.
Mi várható?
A megkérdezett közgazdászok úgy vélik, hogy az eurozóna inflációja jövőre 6%-os lesz, 2024-ben pedig 2,3%-ra számítanak.
A Bundesbank elnöke mennyiségi szűkítést javasol. Eszerint hagynak lejárni 175 milliárd euró értékű adósságot, hogy ezzel megemeljék a hosszútávú hitelek kamatlábát. A héják szerint ezt már márciusban meg kellene kezdeni, de a galambok véleménye az, hogy ráér később is. Az Európai Központi Bank negyedéves terveit csütörtökön tette közzé.
A következő előrejelzést a várható inflációról márciusban adják ki Frankfurtban.
Holland kutatók algoritmust dolgoztak ki a COVID-19 súlyos szövődményeinek előrejelzésére. Az algoritmus pontosan megjósolja a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát, beleértve a kórházi kezelést, az intézetbe helyezést és a halált. Eredményeiket múlt csütörtökön tették közzé a szakértők által lektorált British Medical Journalban.
2020 márciusában Hollandiát hatalmas próbatétel elé állította a gyorsan növekvő COVID-19 világjárvány. Az intenzív osztályok (ICU) gyorsan megteltek olyan betegekkel, akiknél súlyos szövődmények alakultak ki a betegség miatt, így a holland kormány kihirdette a teljes lezárást. Miután abban az augusztusban a kórházi kezelések számának második megugrása söpört végig az országban, újabb zárlatot és kijárási tilalmat rendeltek el.
A fertőzések előre nem látható növekedése továbbra is tönkreteszi a holland egészségügyi rendszert és gazdaságot, ami szükségessé teszi a COVID-19 súlyos szövődményeinek valószínűségének előrejelzését.
Dr. Ron Herings, a VU University Medical Center Amsterdam (VUmc) Epidemiológiai és Adattudományi Tanszékének vezetésével a kutatók az országban előforduló COVID-19-diagnózisokat és társbetegségeket tartalmazó adatbázisból gyűjtöttek információkat.
2020. április 10. és 2021. január 21. között mintegy 264 háziorvosi praxis, amely az ország összes háziorvosi praxisának mintegy 5%-a, 6074 COVID-19 esetet jelentettek. 291 betegnél (4,7%) súlyos szövődmények jelentkeztek. A betegek közül 181 (62,2%) került kórházba, 59-et (20,3%) idősek otthonában kezeltek, és 51-en (17,5%) meghaltak.
Ezen adatok felhasználásával a kutatók egy algoritmust dolgoztak ki, amely figyelembe veszi az olyan tényezőket, mint az életkor, a nem, az elhízás, a szomszédsági deprivációs pontszám, a megerősítő teszt, a krónikus komorbiditás (társult betegségek), és hogy a fertőzés az első vagy a második hullám során történt-e.
Az algoritmus többnyire pontosnak bizonyult a súlyos COVID-19 szövődmények előrejelzésében a hollandiai fertőzések első és második hulláma során. A kutatók megjegyezték, hogy felhasználható a súlyos szövődmények kialakulásának különösen nagy kockázatának kitett személyek azonosítására az orvosi feljegyzések alapján, ami segíthet ezeknek a személyeknek az oltás szempontjából fontosabbá tételében. Hozzátették azonban azt a figyelmeztetést, hogy „a regressziós becsléseket lehet és kell is módosítani a jövőbeli előrejelzésekhez”.
A választásokat megelőző két napban készített közvéleménykutatást, 3000-es mintán a Medián. A cég arról nem számolt be, hogy mekkora részvétellel számolt, amikor ezek alapján elkészítette mandátum-becslését. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a legbizonytalanabb adat épp a részvételi arány volt az előzetes felmérések szerint; szinte egyetlen intézet sem adott biztos számot. A Medián például korábban 65-66 százalékkal számolt, ehhez képest a várható részvétel el fogja érni a 70 százalékot.
A Független Hírügynökség szakértője a 15 órás adatok alapján 72 százalékot várt, ám a következő, 17 órás adat már némi lassulást mutatott, ám így is elérheti a választók aránya hetven, vagy afölötti százalékot.
Akárhogy is, a Medián, nagyjából egy órával az urnazárás előtt kiadta mandátumbecslését, és azt, hogy miként fognak listán végezni a pártok.
Ezen felül 2 független induló, egy Együtt képviselőjelölt, valamint egy nemzetiségi (német) jut majd képviselői helyhez.
Amennyiben a Medián pontosan kalkulál, akkor a Fidesznek ugyan nem lesz kétharmada, de kényelmes többsége lesz a parlamentben. Vannak ettől eltérő jóslatok is, azok pedig a Fidesznek megadják a kétharmadot, és lényegében súlyos ellenzéki vereséget jövendölnek.
A hagyományos, „konzervatív” előrejelzés szerint biztos a Fidesz abszolút többsége, a „megérzés” azonban a meglepetést prognosztizálja – olvasható Török Gábor elemzésében. A politológus nem zárja ki, hogy a Fidesznek nem lesz abszolút többsége.
A Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ez persze tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni – írja formabontó előrejelzésében Török Gábor.
Az ismert politológus ezúttal egymás mellé állítja a „konzervatív” (adatokon, mechanizmusokon, a ráción alapuló) előrejelzést, ami szerinte az „eddigi tudásunk” kifejezéssel írható le. Van azonban egy másik is, ami a látható folyamatokból, a változásokból, a dinamikából és a közhangulat alakulásából kiindulva a megérzésre, sejtésre támaszkodik. E két megközelítés jelentősen eltérhet egymástól, Török szerint most is ez a helyzet.
A „konzervatív” előrejelzés alapján nehéz elképzelni, hogy a Fidesz ne szerezzen legalább abszolút többséget, a „megérzés” azonban a meglepetés irányába mutat.
A „levegőben” érezhető változásokból kiindulva nem elképzelhetetlen, hogy a Fidesz kicsivel a 100 mandátumos vonal alá kerüljön – írja az elemző.
Mindazonáltal az elején felhívja az olvasó figyelmét, hogy vigyázat:
„nem elemzés, hanem ködszurkálás következik”.
Török úgy látja, hogy a Fidesz listás eredménye most a 2014-es környékén képzelhető el leginkább. Szerinte a Medián által várt 46 százalékos listás eredménnyel valóban nem lehet más a végeredmény, mint a kétharmados győzelem, miközben a 40 százalék felé haladva egyre nő az abszolút többség elvesztésének esélye. A részvétel függvényében Török 40-45 százalék közé várja a Fidesz eredményét, ha 40 alá kerül, az már komoly meglepetés lenne, de talán az sem elképzelhetetlen.
A 2018-as listás eredmények becslési lehetőségei:
Forrás: Török Gábor
Mindent egybevetve a politológus szerint amikor 100 körülire teszi a majdani mandátumokból a Fideszre jutó részt, akkor arra számít, hogy a különféle elemek a pártra nézve a vártnál kedvezőtlenebbül alakulhatnak.
Az ellenzéki pártok közül a Jobbiknak eddig becsült 13-25 százalék közti sávban Török Gábor a 20-25-öt valószínűsíti, mert míg négy éve a 21 százalékos listás eredmény mellé egyetlen egyéni kerületet se nyert meg, addig most akár 10-20-ban is nyerhet (az átszavazások függvényében).
A baloldal pártok együttesen 30 százalék körüli – talán azt valamivel meghaladó – támogatottságon osztozhatnak vasárnap, s az MSZP-Párbeszéd látszik esélyesnek arra, hogy a legtöbb listás szavazatot kapja – írja Török. Legvalószínűbbnek azt tartja, hogy mindegyik eléri a küszöböt: a DK és az LMP az öt, az MSZP-P pedig a tíz százalékot.
Török Gábor tehát úgy látja, hogy a Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Az abszolút többség azonban tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni.
Ha az ellenzék valóban győzni tud közel 40 egyéni választókerületben,
a Fidesz mandátumainak száma szinte biztosan 100 körül alakulhat. Ennél több megnyert ellenzéki egyéni választókerület, a vártnál erősebb listás szereplés és/vagy a vártnál gyengébb fideszes országos teljesítmény mellett a Fidesz abszolút többsége is elveszhet, ez azonban „mai tudásunk” alapján valóban komoly meglepetés lenne. Ugyanakkor a meglepetés egy másik irányban sem kizárható, bár kevésbé látszik valószínűnek, de kis – ellentétes irányú – elmozdulásokkal könnyen előidézhető: a Fidesz ismételt kétharmados többsége.
Jellemzően csapadékos idő várható a jövő héten: eső, havas eső, hó, néhol ónos eső is lehet, de olykor a nap is kisüt. A leghidegebb órákban mínusz 10, néhol nappal is 0 fok körül marad a hőmérséklet, de a hét második felében ismét melegszik az idő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálatnak országos középtávú előrejelzéséből.
Hétfőn hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, főként délnyugaton, délen több helyen fordulhat elő hószállingózás, gyenge havazás. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 9 és mínusz 3 fok között valószínű, de a havas, derült, szélvédett tájakon mínusz 14 fokig is hűlhet a levegő. A legmagasabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 2 fok között alakul.
Kedden egyre többfelé várható csapadék: északkeleten hó, havas eső, másutt eső, kezdetben átmenetileg ónos eső is. Helyenként megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban mínusz 7 és mínusz 2 fok között alakul a hőmérséklet, de a gyengébben felhős, havas északkeleti részeken mínusz 10 fok is lehet. A nappali maximumok északkeleten csak fagypont körül, másutt többnyire 3-8 fok között alakulnak.
Szerdán is többfelé várható eső, a reggeli órákban északon és az Alpokalján ónos eső is. Este a szél is megerősödik. A minimumhőmérséklet mínusz 3 és plusz 3, a maximumhőmérséklet plusz 2-8 fok között alakul.
Csütörtökön többnyire napos idő várható, számottevő csapadék nem valószínű. A szél a Dunántúlon viharossá fokozódik. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 5 és plusz 2, a legmagasabb hőmérséklet plusz 2 és 7 fok között valószínű.
Pénteken többfelé várható eső. Helyenként megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban mínusz 4 és plusz 3 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben 3-9 fokig melegszik a levegő.
Szombaton több helyen valószínű eső, az Északi-középhegységben és nyugaton havas eső is lehet. A minimumhőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között valószínű. A nappali maximumok 3-9 fok között alakulnak.
Vasárnap helyenként megerősödik a szél, több helyen valószínű eső, nyugaton és északon havas eső, hó is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 4 fok között valószínű. Napközben plusz 2-7 fokig melegszik a levegő – olvasható az előrejelzésben.
A GKI nem változtat 2017. és 2018. évi, 3,8%-os növekedési előrejelzésén – összegez a kutatóintézet elemzése, amely emlékeztet arra, hogy egyre több nemzetközi intézmény is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést.
A magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben is jelentősen elmaradt régiós versenytársainak túlnyomó többségétől, a cseh és a lengyel növekedés 5%-os, a lett több mint 6%-os, a román pedig közel 9%-os volt; ez utóbbi jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött, az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4%) nem érte el a magyart – jegyzi meg a GKI, hozzátéve: egyre valószínűtlenebb, hogy idén elérhető a kormány által várt 4% feletti növekedés.
A friss prognózisok szerint az OECD 3,9%-os, az EU 3,7%-os, a Moody’s 3,5%-os, az IMF pedig csak 3,2%-os magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány a növekedés 4,3%-ra való gyorsulását várja, a külföldi előrejelzők viszont – az idei évre alacsonynak tűnő előrejelzést készítő IMF kivételével – kisebb-nagyobb lassulásra számítanak.
A nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésének, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.
Forrás: GKI
A részletes, az egyes makroadatokat egyenként kiveséző elemzést most tette közzé a kutatóintézet.
Hogyan ítéli meg az üzleti szféra, illetve a lakosság a gazdasági körülményeket, kilátásokat? A GKI által, az EU támogatásával készített konjunktúra-index ad erre választ: októberhez képest az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak hibahatáron belül romlottak.
Forrás: GKI
Az üzleti szférán belül az ipar kivételével – itt a várakozások nem változtak – minden ágazat bizalmi indexe kisebb-nagyobb mértékben emelkedett. Az iparban az elmúlt időszak termelésének, valamint a termelési kilátásoknak a megítélése romlott, a készleteké és a rendelésállományoké javult. A jövő évi beruházási szándék kissé erősebb az ideinél.
Az építő- ipari kilátások továbbra is felhőtlenek, az ágazat bizalmi indexe novemberben újabb historikus csúcsra emelkedett.
A kereskedelmi bizalmi index az októberi stagnálás után kissé emelkedett, s megközelítette eddigi csúcsértékét. A szolgáltatói bizalmi index emelkedett, s nemcsak októberi visszaesését dolgozta le, de megközelítette eddigi csúcspontját is.
A foglalkoztatási várakozások a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlottak, s kissé emelkedett a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési szándék minden ágazatban erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is.
És a fogyasztók?
GKI fogyasztói bizalmi index novemberben az októberi enyhe javulást követően hasonló mértékben romlott.
A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét kissé rosszabbnak, meg- takarítási képességét viszont kissé jobbnak ítélte, mint októberben.
Utóbbi másfél éve némi hullámzás mellett lényegében stagnál. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi lehetőségét enyhén javulónak, a következő egy évre vonatkozót pedig közepesen romlónak érezte.
Az idén gyorsul a növekedés Európában azt megelőzően, hogy jövőre valamelyest mérséklődik a GDP bővülésének az üteme. Magyarországon még 2018-ban is felfelé megy a mutató. Az igazságügyi reformok helyzetét is taglalja a jelentés, amely magyar példát is említ.
Jobban teljesít az idén az európai gazdaság mint tavaly: a reálgazdasági növekedés 2017-ben 2,4 százalékos lesz, ám jövőre ennél lassúbbra, 2,1 százalékosra számít a Nemzetközi Valutaalap – olvasható az IMF őszi – az európai kontinens országaira vonatkozó –jelentésében (Regional Economic Outlook, Europe).
A prognózis Magyarország vonatkozásában is javított az eddigi várakozásain. Az idén az IMF 3,2 százalékos növekedést vár nálunk, jövőre még ennél is gyorsabbat, 3,4 százalékosat, ám 2019-ben már csak 2,8 százalékra teszi a bővülés ütemét. Mind a három évre a dinamika gyorsabb, mint amilyet még a tavaszi előrejelzésében tett közzé a nemzetközi szervezet.
A mintegy 150 oldalas jelentés kitér arra is, hogy Európában a kockázatok kiegyensúlyozottabbá váltak, de középtávon negatívan hatnak. A politikai vezetéseknek ki kellene használniuk a kedvezőbb növekedés kínálta lehetőségeket, csökkenteniük kellene a költségvetési hiányt és a magas eladósodottságot ott, ahol ez fennáll. Strukturális reformokra, a termelékenység növelésére és a válság máig érzékelhető hatásainak a kezelésére van szükség.
A jelentés külön fejezetet szentel az igazságügyi reformok kérdésének Közép- Kelet- és Délkelet-Európa vonatkozásában Mint az elemzésben olvasható: a térség országainak sikerült komolyabban előre lépniük az elmúlt huszonöt évben az életszínvonal emelésében, amit támogatott a gazdaságok és az intézményrendszer radikális átalakítása.
Ugyanakkor a jelek szerint a reformok fenntarthatósága elsősorban belpolitikai tényezőktől függ, nem véletlen, hogy több helyen vannak példák azok visszafordítására.
Az igazságügyi reform és a korrupció felletti ellenőrzés sok európai országban kulcsfontosságú prioritás – írják az IMF szakértői, példaként említve a korrupcióellenes erőfeszítések erősítésének a kérdését Magyarország mellett Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Romániában és Ukrajnában. Az elemzés rámutat arra is, hogy korábbi tanulmányok és más szakértők is úgy látják:
az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes erőfeszítések lanyhulnak az uniós csatlakozás után – ahogy azt a bolgár és a magyar példa is mutatja,
illetve az utóbbi időben az igazságügy függetlenségének a kérdése Lengyelországban is aggodalomra ad okot.
Emelte az idei évre szóló növekedési prognózisát a GKI Gazdaságkutató Zrt.. Tette ezt annak ellenére, hogy – mint legfrissebb előrejelzésében írja – az idei második negyedéves gazdasági növekedési dinamika érezhetően lassult, ám a beruházások látványos bővülése folytatódott.
Az idén, a második negyedévben a magyar gazdaság – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 3,6%-kal bővült, 0,2 százalékponttal elmaradva az előző év adatától – írja a GKI az előrejelzésében, amely – ahogy mindig – gyorsfényképet ad az előző időszak magyar gazdasági fejleményeiről. Mint összegzi: az idén a második negyedévben a bruttó adatok alapján az iparban és a külkereskedelmi áruforgalomban lassulás, az építőiparban, a kereskedelemben és a turizmusban gyorsulás következett be. Jelentős lehet a visszaesés a mezőgazdaságban, ezen belül is a növénytermelésben. Az első félévben euróban számolva a behozatal mintegy 1,5 százalékponttal gyorsabban bővült a kivitelnél.
A beruházások az első negyedévi 23% után a második negyedévben 27%-kal bővültek, nagyon alacsony bázishoz képest. Az elemzés megjegyzi, hogy
kiugró, 60% körüli a közigazgatás-védelem (ide tartozik a határvédelem) valamint a szállítási ágazat (ide tartoznak az útépítések) bővülése.
A kimutatott munkanélküliség 2017. május-júliusban az egy évvel korábbihoz képest 0,8 százalékponttal, 4,2%-ra csökkent. Ez a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, a tavaly év végéhez viszonyítva azonban a mérséklődés már csak minimális. A GKI nyári felmérése szerint a cégek minden ágazatban a munkaerő-hiányt tartják a növekedést fékező legfontosabb tényezőnek.
A munkaerő-hiány mellett elsősorban a minimálbéremelés következménye, hogy a bruttó bérek az első félévben közel 12%-kal emelkedtek. A második negyedévben a reálkeresetek kb. 2,5 százalékponttal gyorsabban nőttek, mint az elsőben, ami az áprilisban szokásos béremeléseknek és az átmenetileg mérséklődő inflációnak volt a következménye.
A második negyedévben a kiskereskedelmi forgalom növekedése is gyorsult, azonban csak kb. 1 százalékponttal. Végeredményben, az első félévben a reálkeresetek 9%-os emelkedésével szemben a kiskereskedelmi forgalom még 4%-kal sem bővült.
Ez részben arra utal, hogy a minimálbér-emelés a szürke jövedelmek csökkenésével jár együtt, másrészt a lakosság valószínűleg mérsékelte az adósságait – írja a kutatóintézet.
És akkor lássuk az előrejelzést, összehasonlítva azza, amilyet a legutóbbi prognózisban várt a kuttóintézet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
