Az elvégzett vizsgálat cáfolta, hogy a nyugati élelmiszerek „szemetét” öntenék a keleti tagországokba, azonos csomagolásba rejtve az Európai Bizottság szerint. Vagyis nincs kelet-nyugati eltérőségre utaló jel. A bizottság folytatja.
Az EU keleti tagállamaiban az elmúlt években felerősödött az a vád, hogy a nyugati élelmiszergyártók ideöntik „szemetüket”, amelynek egyik módja az, hogy a multicégek ugyanazokat a termékeket jelentősen eltérő (gyengébb) minőségben árulják mifelénk.
Az EU helyzetéről szóló 2017 szeptemberi beszédébe Jean-Claude Juncker bizottsági elnök váratlanul beemelte ezt a felvetést azzal, hogy elfogadhatatlan lenne ilyen gyakorlat. Ezután Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért is felelős biztosa kijelentette, ha egy termék azonos márkajelzéssel ellátva, de eltérő minőségben kerül forgalomba, azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ennek érdekében kétmillió eurót különítettek el a vizsgálatokra.
A tesztek vége az lett, hogy semmi bizonyíték sincs a vádakra. Az Európai Bizottság közleménye legalábbis ezt állítja. Az elemzések során 19 tagállamban 128 különböző élelmiszerből 1380 mintát vettek, és ezeket vetették alá értékelésnek. Az uniós piacon forgalmazott élelmiszeripari
termékek rendkívüli sokszínűsége miatt a minta nem volt reprezentatív.
A felmérés az alábbiakat állapította meg:
az esetek többségében a termék összetétele megegyezett a termék megjelenítési módjával: a termékek 23 százalékának csomagolása és az összetétele is azonos volt, 27 százalékuk esetében pedig a különböző összetételt feltüntették a különféle uniós országokban alkalmazott eltérő csomagolásokon,
9 százalékban az egész EU-ban azonosként bemutatott termékeknek eltért az összetétele: azonos volt a csomagolásuk, de különböző az összetételük,
a termékek további 22 százalékát hasonlóan jelenítették meg, de eltérő volt az összetételük: hasonló a csomagolásuk, mégis különbözött az összetételük,
az eltérő összetételű, de azonos vagy hasonló csomagolású termékek előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot.
Mindezen túlmenően
a vizsgált termékek összetételének eltérései nem feltétlenül jelentenek különböző termékminőséget.
Az eredmény vegyes képet mutat: örömmel nyugtázom, hogy nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy keleti-nyugati megosztottság alakult volna ki az összetételben, de aggodalommal tölt el, hogy a feltárt tények szerint a vizsgált azonos vagy hasonló márkájú termékek akár egyharmada eltérő összetételű – írta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság illetékes tagja. Vera Jourová szerint egységes piacán nem érvényesülhet kettős mérce.
Nincs vége
Az európai fogyasztók vásárlásaik során a jövőben maradéktalanul megbízhatnak abban, hogy mindenhol a jól ismert minőséghez jutnak hozzá.
Az Európai Bizottság ma új, 1,26 millió euró összköltségvetésű pályázati felhívást tett közzé, hogy megerősítse a fogyasztóvédelmi szervezeteknek a termékek tesztelésére és az esetleges félrevezető gyakorlatok azonosítására való képességét. A pályázatok benyújtásának határideje november 6-a.
Miközben a magyar média viszonylag mérsékelten foglalkozott a pénteki Egyenlő minőségű termékeket mindenkinek című konferenciával, addig a szlovák média és kormány kiemelt figyelmet szentelt a rendezvénynek. Vajon mi ennek az oka? Miért élvez ez a téma ekkora figyelmet a szlovák kormány és lakosság részéről?
Az északi szomszédunknál már évekkel ezelőtt felfigyeltek az eltérő minőségű élelmiszerek problémájára. A Szlovák Fogyasztók Szövetsége 2011-ben kutatásokat végzett nyolc európai országban, amely során összehasonlították a Coca-Colát, Milkát, Kotányit, Nescafé Goldot, Jacobs Krönungot és Tchibo Espressót. Kiderült, hogy csupán a Milka csokoládé mutatott azonos minőséget az összes országban, és a legnagyobb minőségbeli különbséget a Kotányi borsnál tapasztalták.
Az élelmiszer-vállalatok (többé-kevésbé) elismerték, hogy eltérő és olcsóbb összetevőkből állnak azok az áruk, amelyeket a kelet-közép-európai piacokra dobnak, de ez szerintük nem feltétlenül jelent minőségbeli különbséget. Később a máltai származású John Dalli, az egykori uniós egészségügyi és fogyasztóvédelemért felelős biztos igyekezett megnyugtatni az uniós állampolgárokat, hogy
az alacsonyabb minőségű élelmiszerekről szóló híresztelések „alaptalanok” és „nincs szó ilyen gyakorlatról”.
Csakhogy Szlovákiában korántsem hagyták annyiban a dolgot. 2014 óta a szlovák média számos esetben mérte össze a szlovák boltokban árult élelmiszereket az osztrákokéval. Például a sárgabarack konzervnél megegyezett a két összehasonlított áru címkézése és tömege, ennek ellenére a szlovákban lévő sárgabarackok kisebbek, eltérő színűek és ízűek voltak.
Az azonos márkájú „biocitromok” esetében a Szlovákiában vásároltak már két nap után megpenészedettek, miközben az Ausztriában megvettek egy hétig nem mutatták a romlás jeleit.
A szomszéd kajája mindig olcsóbb
A szlovák fogyasztókat azért érinti olyan érzékenyen a téma, mert amióta 2008-ban bevezették az eurót, az élelmiszerek terén zajlott a leggyorsabb árnövekedés. A határ melletti területeken ezért számít évek óta gyakori jelenségnek, hogy szlovákok nagy tömegekben járnak át vásárolni a cseh, a lengyel, a magyar, de nem ritkán még az osztrák boltokba is.
2014-2016 között az országok közötti árkülönbségek élelmiszereknél mintegy 10 százalékosak, az alkohol- és dohánytermékek esetében 17 százalékosak voltak, de nem számított meglepőnek a harmincszázalékos differencia sem. A „bevásárlóturizmus” nemcsak az ünnepnapokon lendült fel, hanem akkor is, amikor az eurót nem használó államok valutája jelentősen meggyengült a közös európai pénznemhez képest.
Ez a folyamat azonban azzal járt, hogy az elköltött pénz a Szlovákiával szomszédos országok államkasszáiba vándorolt. A szlovák boltok polcain egyre inkább csökkent a hazai termékek aránya, ami negatívan érintette a szlovák mezőgazdaságot és élelmiszeripart:
2015-re 60%-al csökkent a szlovák üzletekben a boltok polcain található szlovákiai termékek aránya.
A szlovák kormány elsősorban a szigorú szabályokat okolta, de az üzletláncok szerint ennek hátterében a magas árak, a megváltozott fogyasztói szokások, illetve nem ritkán az eltérő minőségű élelmiszerek álltak. A helyzet már tömeges munkahelyek megszűnésével fenyegetett, miközben valóságos kereskedelmi háború zajlott az üzletek és a beszállítók között, illetve Pozsony is egyre nagyobb nyomás alá került a hazai élelmiszeripar részéről, hogy tegyen valamit az ügy érdekében.
Váratlan lehetőségek
Épp ezért a szlovák kormány számára a lehető legjobbkor jöttek a kettős élelmiszer-minőséggel kapcsolatos viták, amelyek nem kizárólag Szlovákiát érintették.
Robert Fico szinte azonnal a zászlajára tűzte az eltérő minőségű élelmiszerek ellen folytatott harcot. Nem titkolt célja volt, hogy a témát felhasználva legyen az „elégedetlen államok fő szószólója” és az Európai Unió és a visegrádi négyek közötti tárgyalások megkerülhetetlen tényezője.
„Nem akarjuk, hogy ugyanolyan áron, ugyanolyan márkanév alatt adjanak el eltérő minőségű termékeket. Ez óriási siker Szlovákia számára, hogy ez a kérdés a nemzetközi asztalra került”
– fogalmazott a szlovák kormányfő, aki már úgy képzelte, hogy nemcsak Brüsszel és a kelet-közép-európai országok között fog közvetíteni, hanem egyben az EU és a balti, illetve balkáni országok között is. Fico ilyenfajta ambícióit csak növelte, hogy 2017-re az Európai Unió vezetői egyre többször tekintenek rá úgy, mint egy megbízható partnerre, aki hajlandó feladni a korábbi euroszkeptikus álláspontját és szorosan együttműködik az uniós intézményekkel.
Tehát amennyiben az eltérő minőségű élelmiszerekről volt szó, a szlovák kormány a gazdasági érdekeken túl, szem előtt tartva Pozsony „regionális vezető szerepének kivívását” a térségünkben, nem spórolt az erőforrásokkal és a pénzzel. Eurómilliókkal járultak hozzá újabb kutatásokhoz és tanulmányokhoz. 2017. februárjában 22 fajta, az osztrák és a szlovák piacon egyaránt árusított termékeket vizsgálták meg. Ebből tíz áru – alkoholmentes italok, halak, sajtok vagy a tea – esetében jelentős eltérések mutatkoztak.
A konferencián ilyenfajta illusztrációkat osztogattak. „Nemet a kettős termékekre”. A kép forrása: SME.
A felméréseken túl intenzív diplomáciai nyomásgyakorlás vette kezdetét. Nyáron Robert Fico megfenyegette az Európai Uniót: Ha Brüsszel őszig nem tesz előrelépést ez ügyben, Szlovákia egyoldalú intézkedéseket tesz, például csak a hazai termékeket szolgálnak majd fel a kórházakban, iskolákban vagy a közintézményekben.
A következő lépés pedig valószínűleg az lehet, amikor kizárólag a jó minőségű hazai élelmiszerek használatát fogják engedélyezni a szlovák boltokban.
Épp ezért a szlovák vezetést elégedettséggel töltötte el, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló szeptemberi értékelőjében említést tett az eltérő minőségű árukról és felszólította az uniós intézményeket, hogy vessenek véget ennek a kettős mércének.
„Nem lehetnek másodrangú fogyasztók, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában, a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben, ahogyan a csehek sem lehet kevesebb kakaó a CSOKOLÁDÉIKBAN”.
Ugyanakkor ez az öröm nem tartott sokáig, mert Pozsony számára csalódást okozott, hogy az Európai Bizottság mindössze iránymutatásokat adott ki, de az élelmiszertörvényeken már nem volt hajlandó változtatni. Ezek az iránymutatások is csupán az „téves reklámozás végét” vagy „több etikusságot” irányozták elő.
Viszont a szlovákoknál komoly kétségek fogalmazódtak meg: a termékleírások már eddig is sok információt tartalmaztak, az átlagfogyasztó számára alig voltak érthetőek, valamint hiába sorolták fel az összetevőket, korántsem volt biztos, hogy valóban azokat tartalmazta az adott termék.
A V4-ek miniszterelnökei a kettős termékminőség gyakorlatának megszűntetéséért tartott uniós találkozón Pozsonyban. MTI Fotó: Illyés Tibor
A szlovák hatóságok szerint bár hasznosak ezek az irányelvek, a bevezetésük már problémákba ütköztek. Ugyan lehetővé teszik a kereset benyújtását vagy a gyanús termék esetében a különleges vizsgálatot, még nem tudni, hogy pontosan mely szervek az illetékesek, vagy melyik bírósághoz kell fordulni.
Felmérés felmérés hátán
A szlovák kormány elégedetlenségét csak tovább növelték azok az újabb kutatások, amelyek az elmúlt hetekben láttak napvilágot. A szlovák agrártárca tájékoztatása szerint összesen 33 típusú ausztriai és szlovák terméket vizsgáltak meg: a halaktól kezdve a pékárukon át egészen a fagylaltokig bezárólag. 16 termék esetében jelentősebb különbségekre bukkantak, mint például a sonkánál alacsonyabb hústartalom mellé több só párosult, vagy kiderült, hogy spórolnak a pizzára való feltételekkel is.
Baloldali szöveg: Minőségibb és olcsóbb. Jobboldali szöveg: Másodrendű és drágább. A kép forrása: SME.
A szlovákokkal párhuzamosan a csehek 21 élelmiszermárkát hasonítottak össze, és 11 esetben találtak lényeges eltérést, többek között a ketchup, a pizza és a spagetti esetében. Ráadásul szintén a napokban került nyilvánosságra az Eurostat adatai alapján készített elemzés, amiből ismét az derült ki, hogy a kelet-közép-európai országok közül Szlovákiában a legdrágábbak az élelmiszerek.
„Csehországban és magyarországon átlagosan 9 százalékkal olcsóbb a termék, de Lengyelország esetében akár 30 százalékos különbséget is megfigyeltünk”
– olvasható a felmérésben.
Nesze semmi, fogd meg jól
Kétségtelen, hogy az október 13-i konferencián a szlovák házigazda igencsak aktív volt és nagy bejelentéseket tett.
„Európában nem lehetnek másodosztályú fogyasztók, a kettős termékminőség gyakorlatára összeurópai megoldást kell találni”
– szögezte le Robert Fico szlovák miniszterelnök a nyitóbeszédében.
Olvasva a V4-ek kormányfőinek és miniszterelnökeinek megnyilatkozásait egyelőre úgy tűnhet, hogy csupán elvi megállapodások születtek. Ugyanúgy egyelőre azt sem tudni, hogy a konferencián hozott elveket a visegrádi négyek át tudják-e ültetni a gyakorlatba. Az pedig mindenképp a jövő zenéje, hogy vajon siker koronázza-e a visegrádi négyek erőfeszítését, vagyis a multinacionális vállalatok a nyugati és keleti piacokon azonos minőségű termékeket fognak forgalmazni.
Ám egy dolog biztosnak tűnik: Fico tovább növelte presztízsét az Európai Unióban és büszkén hirdetheti, hogy a visegrádi négyeknek Pozsony vezetésével „sikerült mozgásba lendíteni az uniós fogaskerekeket”.
Az Európai Bizottság útmutatót tett közzé annak érdekében, hogy a tagállamok felléphessenek az élelmiszerek kettős minősége, vagyis a tisztességtelen gyártói magatartás ellen – jelentette be a fogyasztóvédelmi biztos. Tilos az azonos márkanevű, de eltérő minőségű élelmiszer.
Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az útmutató segít meghatározni a nemzeti hatóságoknak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző országokban eltérő minőségben értékesíti termékeit. Felsorolja és részletesen kifejti, melyek azok az uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi jogi előírások, amelyeket a hatóságoknak a kettős termékminőség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venniük.
Előírják, hogy a fogyasztóknak valósághű és kielégítő tájékoztatást kell kapniuk az élelmiszerről, a címkén fel kell tüntetni a termék valamennyi összetevőjét. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv tiltja az olyan gyártói és kereskedelmi magatartásokat, mint például a fogyasztóknak a termék tulajdonságaival és összetevőivel kapcsolatos megtévesztése.
Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért is felelős biztosa kijelentette, ha
egy termék azonos márkajelzéssel ellátva, de eltérő minőségben kerül forgalomba,
azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ez egyértelmű példája annak, hogy a határon átnyúló problémákat csak uniós szintű együttműködéssel lehet megoldani – hangsúlyozta a biztos.
Az útmutató alapján – ha bebizonyosodik, hogy egy feltárt jogsértés határon átnyúló – a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok az európai szintű fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat útján léphetnek fel.
A kedden bemutatott iránymutatás mellett az uniós bizottság az élelmiszeripari termékek hatékonyabb összehasonlító tesztelésére irányuló módszertan kialakításán is dolgozik annak érdekében, hogy a tagállamok minden országban azonos, megbízható és közös tudományos alapokra támaszkodhassanak.
Az élelmiszerek állítólagos eltérő minősége idén került az érdeklődés középpontjába. A négy visegrádi ország, s hangsúlyosan Magyarország kormánya állította, hogy egyes multinacionális cégek a kelet-európai piacon forgalmazott termékeinek jelentős része eltérő, gyakran alacsonyabb minőségű, mint az, amit ugyanolyan márkanév alatt a nyugat-európai piacokon értékesítenek.
A Magyarországon eddig – a földművelésügyi tárca által – elvégeztetett tesztek azonban mindmáig nem támasztották alá a kettős minőség nagy mértékű és széles körben elterjedt voltát.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében némi meglepetésre konkrétan szóba hozta a kérdést mint a jogegyenlőséget fenyegető veszélyt. Ezután a bizottság arról határozott, hogy pénzt különít el a vizsgálatok finanszírozására.
Támogatást kérhetnek az élelmiszerek tesztelésére azok az uniós tagállamok, amelyek kettős minőségre gyanakszanak – jelentette be az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa. Előző nap beszélt erről Jean-Claude Juncker is.
Vera Jourová a morvaországi Jihlaván, a cseh parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságának ülésén elmondta: az élelmiszerek minőségének vizsgálatára a bizottság egymillió eurót különít el idei költségvetésből. További egymillió eurót pedig a tesztelési módszerek kidolgozására fordítanak.
„Az Európai Bizottság álláspontja szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról van szó, s megvannak az eszközeink arra, hogy ezt megszüntessük”
– szögezte le a cseh uniós biztos. Úgy vélte, hogy a probléma orvoslásának leggyorsabb útját a hatályos európai jogvédelmi törvények szigorítása hozhatja.
A biztos arra számít, hogy az újabb tesztek több tucatnyi terméknél mutatnak ki eltéréseket a minőségben és az összetételben, amelyek alapján azután eljárást kell kezdeményezni a gyártókkal, esetleg a forgalmazókkal szemben. Vera Jourová hangsúlyozta: az illetékes nemzeti szerveknek önállóan kell meghatározniuk, hogyan érik el azt, hogy a vitatott termék eltűnjön a piacról vagy javuljon annak minősége.
Az élelmiszerek kettős minőségének problémájára néhány évvel ezelőtt a csehek hívták fel a figyelmet, majd a közelmúltban a visegrádi csoport is közösen lépett fel a probléma megoldása érdekében Brüsszelben. Bár az Európai Bizottság először nem igen kívánt ezzel foglalkozni, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdai évértékelő beszédében sokak meglepetésére az unió előtt álló feladatok egyikében hozta szóba a kérdést: nem fogadható el, hogy Kelet-Közép-Európában rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – közölte.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A szlovák fogyasztókat azért érinti olyan érzékenyen a téma, mert amióta 2008-ban bevezették az eurót, az élelmiszerek terén zajlott 
