Kezdőlap Címkék éghajlatváltozás

Címke: éghajlatváltozás

SOROS GYÖRGY: Nyitott társadalom egy összeomlás nélküli világban

Miközben a nyitott és zárt társadalmak a globális fölényért küzdenek, civilizációnkat az összeomlás fenyegeti a folyamatos klímaváltozás miatt.

Figyelmeztet az éghajlati fordulópontok túllépésére, és kiemeli Indiát, Törökországot és Brazíliát: Soros Györgyöt, a Nyílt Társadalom Alapítvány alapítóját. Az alábbiakban részletek a müncheni biztonsági konferencia kezdete előtt elmondott beszédéből.

A klímaváltozáshoz

Hadd kezdjem egy merész kijelentéssel: miközben a kormány két politikai formája küzd a világuralomért, civilizációnkat az összeomlás veszélye fenyegeti a klímaváltozás megállíthatatlan előretörése miatt. Ez egy nagyon leegyszerűsített kijelentés, de szerintem nagyjából tükrözi a dolgok jelenlegi állását. (…)

A grönlandi jégtakaró olvadása hét méterrel emelné meg a tengereket. Ez veszélyezteti civilizációnk fennmaradását.

Az üzenet egyértelmű: az emberi beavatkozás megzavarta a korábban stabil rendszert, ennek rendbetételéhez helyi és nemzetközi emberi találékonyságra lesz szükség. Jelenleg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben gyakorlatilag minden erőfeszítés a mérséklésre és az alkalmazkodásra összpontosul. Szükségesek, de nem elégségesek. (…)

exponenciális növekedés

Veszélyesen közel járunk a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 fokos határ túllépéséhez. Már elértük az 1,2 fokot, és ha a jelenlegi pályánkat folytatjuk, 2070-re a globális felmelegedés meghaladja a 2,5 fokot. Ez több fordulópont átlépését jelentené, például a sarkvidéki örökfagy olvadását. Ha ez megtörténik, az éghajlati rendszer stabilizálásához vagy javításához szükséges pénzmennyiség exponenciálisan megnő. (…)

„Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnk teljesen kisiklik.”

A felgyorsuló éghajlatváltozás nagy migrációs hullámokat is kivált, amelyekre a világ nincs felkészülve. Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnkat alaposan kibillenti az egyensúlyából az emelkedő hőmérséklet, ami gyakorlatilag lakhatatlanná teszi a világ nagy részét. Át kell igazítanunk pénzintézeteinket, különösen a Világbankot, hogy fókuszáltan reagáljanak az éghajlatváltozásra.

A geopolitikának

Két kormányzati modell verseng a globális dominanciaért. A nyitott és zárt társadalmakról beszélek. A nyitott társadalomban az állam feladata az egyén szabadságának védelme; zárt társadalomban az egyén feladata az állam érdekeinek kiszolgálása. A Nyílt Társadalom Alapítvány alapítójaként természetesen rajongok a nyitott társadalmakért, és erkölcsileg magasabb rendűnek tartom őket a zárt társadalmakhoz képest. Amikor az erkölcsi felsőbbrendűségről van szó, egy nehézségbe ütközünk: mindkét rendszer felsőbbrendűnek tartja magát. A nyitott társadalmakat tehát azzal kell megkülönböztetni, hogy valójában az egyén szabadságát védik. Ez minden bizonnyal arra késztetné a zárt társadalmakban élőket, hogy felüljenek és észrevegyék. (…)

Mindkét oldalra néző

Ez sok olyan országot hagy ki, amelyek mindent megtettek annak elkerülése érdekében, hogy visszavonhatatlanul elkötelezzék magukat egyik vagy másik oldal mellett. India az egyik ilyen érdekes eset. Az ország demokrácia, de vezetője, Narendra Modi nem demokrata.

Modi szoros kapcsolatot tart fenn nyitott és zárt társadalmakkal egyaránt. India a „Quad Group” tagja (amelybe Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán is beletartozik), de sok orosz olajat vásárol mély leárazásokkal, és ezzel sok pénzt keres.

Törökország Recep Tayyip Erdoğan alatt talán még érdekesebb. Erdoğan aktív kapcsolatokat ápolt az ukrajnai háború mindkét oldalával, és semleges közvetítővé vált a két fél között. Erdoğanban és Modiban sok a közös. Ám míg Modi egészen a közelmúltig szilárdan a nyeregben látszott, Erdoğan nem irányította jól Törökország gazdaságát – májusban esedékesek a választások. Minden erőfeszítése a választások megnyerésére irányul.

A belpolitikában még inkább autokratikussá vált.

Vlagyimir Putyinhoz fordult, aki Törökországot az orosz olaj központjává akarja alakítani, ami Erdoğannak adná a választási pénzt. Belföldön még inkább autokratikussá vált. Börtönbe akarja zárni leghatalmasabb ellenfelét, Isztambul polgármesterét, és meg akarja tiltani a kurd pártot a választásokon való részvételtől. Nem tudja azonban megtörni azt a hagyományt, amely lehetővé teszi, hogy a politikai pártok figyelemmel kísérjék a szavazatszámlálást. Ezért nehéz lesz ellenőrizni vagy meghamisítani az eredményeket.

A Törökországot a hónap elején sújtó 7,8-as erősségű földrengés tragédia. Sok érintett területen a sokk dühbe torkollott, mivel a kormány lassan reagált, és ellenőrizni akart minden segélyezési erőfeszítést. Ez nem a sors volt; inkább Törökország laza építési gyakorlata és Erdoğan építőipari növekedési modellje rontott a helyzeten. Ezektől a problémáktól a választások megtartása a legjobb módja. (…)

– Demokratikus újraélesztést várok Indiában.

Lehet, hogy naiv vagyok, de demokratikus újraélesztést várok Indiában. Sok más regionális hatalom is befolyásolhatja a történelem menetét. Brazília itt külön említést érdemel. Lula da Silva tavalyi év végi megválasztása döntő lépés volt. Január 8-án puccskísérlet történt, hasonlóan a 2021. január 6-ihoz az Egyesült Államokban. Lula aggodalmasan kezelte ezt, és megerősítette elnöki tekintélyét.

Brazília az élen

Brazília élen jár a nyitott és zárt társadalmak közötti konfliktusban; az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is az élen jár. Meg kell védenie az esőerdőket, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot, és egyúttal újra ösztönöznie kell a gazdasági növekedést. Nagy nemzetközi támogatásra lesz szüksége, mert ha kudarcot vallana, nincs mód nulla kibocsátás elérésére.

„A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni.”

A jelenlegi helyzet némi hasonlóságot mutat a hidegháborúval, de a különbségek sokkal nagyobbak. Ukrajnában igazi háború van, és ez mindent megváltoztatott. (…)

December 22-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba repült, hogy megbeszélje a helyzetet Joe Biden elnökkel. Megállapodtak abban, hogy a háború befejezésének egyetlen módja a megnyerés. Biden azonban rámutatott Zelenszkijnek, hogy elkötelezettségének vannak határai. A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni, és fenn kell tartani Európa Ukrajna támogatását. (…)

függetlenséget érvényesíteni

Az egykori Szovjetunió országai alig várják, hogy az oroszok vereséget szenvedjenek Ukrajnában, miközben függetlenségük érvényesítésére törekszenek. Vagyis Ukrajna győzelme az orosz birodalom felbomlását eredményezné. Nem jelentene többé veszélyt Európára és a világra. Ez nagy változás lenne jó irányba. A nyitott társadalmak számára ez óriási ellazulást jelentene, a zárt társadalmaknak viszont óriási problémákat okozna.

Nézzük Kínát: Hszi Csin-ping egyértelmű vesztes lenne. Putyinnal való szoros kapcsolata nagyon megviselte. De Kína már forradalmi szakaszban lehet. Xi legtöbb problémája saját maga okozza. Mandátumának kezdetétől fogva rossz gazdaságpolitikát folytatott, és minden erőfeszítést megtett Teng Hsziao-ping reformista vívmányainak visszavonására. Xi „nulla Covid” politikája volt a legnagyobb baklövése. (…)

– A rendszerváltás vagy a forradalom minden oka.

Az a kaotikus mód, ahogyan Hszi Csin-ping feladta a „zéró Covidot”, megrendítette a kínai nép hitét az általa vezetett kommunista pártban. A jelenlegi helyzet minden rendszerváltás vagy forradalom követelményének megfelel. Ez azonban csak a kezdete egy átláthatatlan folyamatnak, amelynek hatása még sokáig érezhető lesz.

A közeljövőben Xi valószínűleg hatalmon maradhat, mert az elnyomás minden eszköze a kezében van. Nem hiszem azonban, hogy Xi élete végéig hivatalban marad. Hivatali ideje alatt Kína nem lesz az a meghatározó katonai és politikai erő, amelyre Hszi vágyik. Xi szerencséjére külföldről nincs személyes veszély, mert Bident nem érdekli a rendszerváltás Kínában. Inkább csak vissza akarja állítani a status quót Tajvanon. (…) Ám az Egyesült Államok határait átlépő kínai térfigyelő ballon felfedezése elrontotta a két ország viszonyát, és teljesen megmérgezi a kapcsolatokat. Időközben sok más repülő tárgyat is észleltek. (…)

Trump olyan akart lenni, mint Putyin.

Hogy teljes legyen a geopolitikai kép, vessünk egy pillantást a demokrácia működésére az Egyesült Államokban. Nyilván nem túl jól. Amikor Donald Trump 2016-ban elnök lett, valós veszélyt jelentett demokráciánkra.

Semmiképpen sem érzi elkötelezettnek a demokrácia iránt; a demokrácia csak show-színpadot kínál fellépéseihez. Elnökként jobban érdekelte a diktátorokkal való barátkozás, mint a demokratikus értékek védelme. Trump olyan akart lenni, mint Putyin, vagyont halmozott fel, miközben teljes ellenőrzést gyakorolt ​​országa felett.

Egy harmadik fél?

2024-re az a reményem, hogy Trump és Ron DeSantis floridai kormányzó versenyezni fog a republikánus jelölésért. Trump azóta szánalmas figurává silányult, és folyamatosan a 2020-as vereségén panaszkodik. A nagy republikánus pénzemberek tömegesen cserbenhagyják. DeSantis okos, könyörtelen és ambiciózus. Valószínűleg ő lesz a republikánus jelölt.

Ez arra csábíthatja Trumpot, hogy harmadik fél jelöltjeként induljon. Az eredmény a demokraták elsöprő győzelme lenne, reformokra kényszerítve a Republikánus Pártot. De lehet, hogy itt egy kicsit elfogult vagyok.

(Soros György, 2023.02.16.)

EP: klímavészhelyzet!

Éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett ki az Európai Parlament. A fideszesek is megszavazták, pedig itthon hasonlóra nem hajlandók.

Az Európai Parlament 429 szavazattal, 225 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadta el az éghajlatváltozási vészhelyzet kihirdetését. A határozatok nagyon komoly javaslatokat tettek az Európai Bizottságnak és a tagországoknak a pénzbeli hozzájárulásig és a közlekedési kibocsátás csökkentéséig bezáróan. Betiltanák a fosszilis tüzelőanyagok bármilyen támogatását is.

Az EP kimondta, hogy az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy

minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedést szolgálja,

az uniónak 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges legyen, és a hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást. A törvényhozók szerint

a 2050-ig szóló klímasemlegesség mellett kell elköteleznie magát az Európai Uniónak

a jövő heti ENSZ-konferencián.

A képviselők a bizottságtól azt várják, hogy annak minden jogalkotási és költségvetési javaslata összhangban álljon a legfeljebb másfél Celsius fokos globális felmelegedés céljával.

A képviselők az új Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent arra kérik, hogy az Európai Zöld „New Deal” tartalmazza a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkenés célértékét.

Az EP szerint

meredekebben csökkentse kibocsátását a légiközlekedés és a hajózás.

A képviselők úgy látják, hogy a légiközlekedés és hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevéssé ambíciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe e két területből származó kibocsátást. A bizottságnak

a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonnia.

Nagyobb támogatást vár az éghajlatváltozás elleni fellépéshez az EP. Az uniós

tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük a nemzetközi Zöld Éghajlati Alaphoz való hozzájárulásukat,

mondta ki a parlament. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül az uniós országok biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának oroszlánrészét,  az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait.

A fejlett országok felajánlásai nem érik el a 2020-tól évenként ígért 100 milliárd dollárt.

A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagoknak adott összes közvetlen és közvetett támogatást.

Az EP ezekkel a döntéseivel a bizottságnak is egyértelmű és jókor érkező üzenetet küldtek pár héttel a Zöld New Dealről szóló bejelentése előtt – mondta Pascal Calfin (Renew Europe frakció), a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság francia elnöke a hétfői vitában.

Az állásfoglalásokat az Európai Néppártban ülő fideszesek is elfogadták, noha itthon a kormány eddig elutasította a hasonló vészhelyzet kinyilvánítását. Az új Fővárosi Közgyűlés első döntései között megtette ezt Budapestre. Most a DK indított aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy a kormány is lépjen.

Jól teljesít az Európai Unió

0

Az üvegházhatású gázok kibocsátása 23%-kal csökkent 1990 és 2016 között az Európai Unióban – ugyanebben az időszakban az EU gazdasági növekedése 53%-ot tett ki – derül ki a legújabb uniós éghajlat-politikai eredményjelentésből.

 

A „Két évvel Párizs után – az EU éghajlat-politikai kötelezettségvállalásainak teljesítése terén elért előrehaladás” címet viselő jelentésből kiderül, hogy a gazdasági növekedés utóbbi időben tapasztalható felgyorsulása ellenére az EU jó úton halad afelé, hogy teljesítse az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése terén 2020-ra kitűzött célját. 2016-ban az Unióban 0,7%-kal mérséklődött az üvegházhatású gázok kibocsátása, miközben az uniós GDP 1,9%-kal bővült.

Az EU egyike azoknak a gazdasági nagyhatalmaknak, amelyek területén a legalacsonyabb az egy főre eső károsanyag-kibocsátás. Óriási pozitívum az is, hogy az Unióban folyamatosan csökken az egységnyi GDP-re vetített kibocsátás mennyisége – olvasható az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által portálunkhoz eljuttatott közleményben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!